Háromszék, 2014. május (26. évfolyam, 7182-7207. szám)

2014-05-01 / 7182. szám

Kézdivásárhelyen is veszélyben a székely zászló JOCHOM ISTVÁN Kézdivásárhelyen attól tartanak, május 7-én a bras­sói táblabíróságon végleges és visszavonhatatlan döntés születik a városháza hom­lokzatán, illetve a Gábor Áron-szobor mellett lévő két nagyméretű székely lo­bogó ügyében - jelezte Tóth Csilla, a városháza jogtaná­csosa, aki szerint kihasznál­tak még egy utolsó fellebbe­zési lehetőséget, a rendkí­vüli jogorvoslatot biztosító semmisségi panaszt. A vá­rosháza homlokzatán lévő székely zászló ellen még Codrin Munteanu volt kor­mánymegbízott nyújtott be keresetet a Kovászna me­gyei törvényszéken, majd a főtéri székely lobogók 2013. március 15-i felszerelése után a keresetet kiegészítet­te utódja, Dumitru Mari­­nescu, azok eltávolítását is kérve. (folytatása a 3. oldalon) Előszerződés a Bodok Szálló megvásárlására DEMETER J. ILDIKÓ Vásárlási előszerződést köthet a sepsiszentgyörgyi ön­­kormányzat a városközpontot évek óta elcsúfító Bodok Szálló romjaira. A vonatkozó határozatot a tegnapi ülésen ellenszavazat nélkül fogadták el, ebben az áll, hogy hét mun­kanapon belül aláírják a különböző kötelezettségeket is tar­talmazó megállapodást. A tanács gazdasági bizottsága végül 750 000 eurós vételárban állapodott meg az ingatlantulajdo­nos­ok­ részvénytársasággal, de ebből levonják a cégnek a város iránti tartozásait (ezek tavaly év végén 160 000 euróra nőttek), illetve az épületváz állapotát felmérő összeget (ezt 5000 euróra becsülik, a felmérést a vevő, azaz a város végez­teti el). A cégnek a telekkönyvet kell tisztáznia. Európai ajánlás az autonómia Beszélgetés Kalmár Ferenc KDNP-s országgyűlési képviselővel Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése április 9-én strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nem­zeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumen­tum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamai­nak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és rati­fikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keret­egyezményt, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, de utal a kollektív kisebbségi jogok jelen­tőségére, és elvárásokat fogalmaz meg a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása kapcsán. Kiemelt jelentőségű az is, hogy az ET felszólítja az összes tagállamát: ültessék gyakorlatba a létező területiautonómia-megoldásokat, követendő példaként Dél-Tirolt jelöli meg. Legutóbb 2003-ban az Andreas Gross cseh képviselő által megfogalmazott és a közgyűlés által megszavazott ajánlás foglalkozott az európai kisebbségek helyzetének rendezésével, azóta egészen mostanig nem ke­rült ilyen súllyal napirendre a kérdés. Kalmár Ferenc András képviselőt a jelentés elfogadásához vezető útról, annak jelen­tőségéről, esetleges jövőbeni hozadékáról kérdeztük. Farkas Réka interjúja az 5. oldalon A KOMMUNISTA DIKTATÚRA ÁLDOZATAI Sepsiszentgyörgy tud emlékezni Nagyszámú, főleg idős érdeklődő jelenlétében tegnap felavatták a Kom­munista Diktatúra Áldozatainak Emlékházát Sepsiszentgyörgyön a Beér-pa­­lota alagsorában. A falakon megtekinthető kiállítás mellett több olyan helyisé­get alakítottak ki, amelyek a szenvedésre emlékeztetnek: vallatószoba, börtön­cella vaságyakkal, szalmazsákkal és eredeti, Jilaváról beszerzett csíkos rabru­hával, cella priccsel, szűk sötétzárka, szigorított zárka láncos bilinccsel. A pannókon fényképek, dokumentum- a néhány soros román szöveg után úgy másolatok a különböző elítélt csoportok irataiból, besúgói jelentések, fogságból hazaírt levelek láthatók. Utóbbiakban fellelhető a foglyok némelyikének lele­ményessége, Harai Pál úgy címezte haza, Szentkatolnára a lapot, hogy Gumicsiz­mát utca 42. szám, vagy egy másik fogoly írta alá: Czigit, Bundikát, más meg: Ezerbagót. A megnyitón közreműködött a Plugor Sándor Művészeti Líceum vo­nósnégyese - Barabás Dorottya (hege­dű), Mihály Zsolt (hegedű), Kovács Ar­nold (cselló), Lőfi Gellért (brácsa)­­, vala­mint Vadas Bernadett és Paul Grosso. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy pol­gármestere kijelentette, Sepsiszent­györgy tud emlékezni, és elmondta, 1956-os emlékművet, majd emlékpar­kot, ma börtönmúzeumot avattunk, jövő héten holokauszt-emlékpark kö­vetkezik. Fontosnak tartja, hogy min­den fiatal ellátogasson ide, és lássa, nem is olyan régen mivel járt az, ha valaki vállalta véleményét. Azért fon­tos emlékezni arra, ami ’56-ban tör­tént, mert tudatosítani kell, mennyire fontos a szólásszabadság. (folytatása a 3. oldalon) Török József köszönetet mond a támogatásért ALBERT LEVENTE FELVÉTELE SZEKERES ATTILA MÁRÓL HOLNAPRA ? Hol a mai veréb? Nem csitul a magyarellenesség az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával, pedig a szociáldemokratákkal megkö­tött paktumot megelőzően ez volt a szövetség vezetőinek egyik legfontosabb érve: amikor hatalmon vannak, vissza­fogottabbá válik a román nacionalizmus, nő a magyar em­berek biztonságérzete. Ez idáig jóformán semmi nem valósult meg a papírra fektetett vagy szóban megfogalmazott ígéretekből. A ma­rosvásárhelyi orvosi egyetem ügye megoldás nélkül fenek­­lett meg, az észak-erdélyi autópálya gyorsforgalmi úttá si­lányult, Maros megyének nincs magyar prefektusa, pénz csurrant-cseppent, de csak a kormány eddigi tartozása, a székely zászlót, a szimbólumokat ugyanúgy üldözik, mint korábban, a parlament elé terjesztett törvény egyfajta kibú­vót jelenthet (ha egyáltalán elfogadják), de tisztességes, egyenes megoldást nem. Annak kell örvendenünk, hogy Uzon esetében beérték a kék-arany lobogó eltávolításával, büntetést nem fizettetnek a polgármesterrel, s nem rögtön, hanem talán csak a városünnep után szereltetik le Sepsi­szentgyörgy központjából a székely zászlót, illetve hogy kormánypárti politikusok nem, csak félhivatalos szószóló­ik, no meg az ellenzékiek gyaláznak bennünket élő egyenes adásban. Az RMDSZ vezetői mégis elégedettek - kampányban mi mást is mondhatnának -, csodát ugyan nem ígérnek, de sze­rintük szépen, lassan, türelemmel minden megoldódik. Csak­hogy éppen az idő és a türelem van fogytán. A sok kérdésre gyógyírt jelentő autonómia ügye ismét fiókba került, jó mélyre, hírt sem hallani az RMDSZ által ígért törvényterve­zetről, nyoma sincs az oly sokat emlegetett román-magyar párbeszédnek, mi több, szövetségesük, az MPP háromszéki elnöke december elsejére tervez tüntetést, idejekorán lefog­lalva a helyi románság ünnepségének helyszínét. Ily gesztu­sokkal nehéz lesz meggyőzni őket arról, hogy közös érdek, közös haszon Székelyföld autonómiája. A magyar önkor­mányzatok még arra sem hajlandóak, hogy állásfoglalásban jelezzék: a Székelyföld nevű közigazgatási egységhez akar­nak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és amelynek területén a magyar is hivatalos nyelv. A Székely Nemzeti Tanács februári felhívására eddig csupán három Gyergyó környéki tanács válaszolt. Feladták hát a holnapi túzokot, és még mai veréb sem igazán pottyan helyette. Csodákra rég nem várunk, de egy kis valós reménysugár azért jót tenne. A magyar emberek biztonságérzetének is. Farkas Réka

Next