Háromszék, 2014. május (26. évfolyam, 7182-7207. szám)
2014-05-01 / 7182. szám
2014. május 1., csütörtök Pro Urbe-díj Keresztes Lászlónak DEMETER J. ILDIKÓ Ettől az évtől kezdve egyetlen személynek adományoz Pro Urbe-díjat Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, és erre Keresztes László tanárt ítélte méltónak a jelölőbizottság. A kitüntetést ünnepélyes keretek között adják át vasárnap, a román frakció tagjai azonban a tegnapi tanácsülésen bejelentették, távol maradnak, és jegyzőkönyvbe vetették, hogy még ellenszavazatot sem adtak le a határozat elfogadásakor. Sérelmezik ugyanis, hogy megszűnt civil román szervezetek, mégis sértőnek az eddigi négyes elismerés, ami a város etnikai összetételét tükrözve három magyar és egy román személyiséget emelt ki a közösségért tevékenykedők sorából. A vitát az SZDP-s Rodica Pârvan kezdte, aki szerint a következő harminc évre kiiktatták a románokat a díjazottak közül, és mérgezett díjnak nevezte a kitüntetést, amit a maguk részéről pótolni fognak , és törvénytelennek tartják, hogy sebtében, a polgármester távollétében, az illetékes szakbizottságok megkérdezése nélkül, rendkívüli ülésen szavazták meg az odaítélési szabályok módosítását. Utóbbi érveket egyébként Mădălin Guruianu is felhozta, aki az ülés végén azt is bejelentette, kidolgozott egy tervezetet a díszpolgári címre vonatkozóan, bár ezt nem a város polgárainak szánja, hanem külső segítőinek. Antal Árpád polgármester elmondta: tavaly az RMDSZ-frakció javasolt egy román személyiséget, ezért indokolatlan a román részről tanúsított bizalmatlanság és előítélet. Emlékeztetett arra, hogy pár éve a magyar közösséget többször megsértő Stela Buda díját végül - a kulturális autonómia nevében - mégis megszavazta a magyar többségű tanács, pedig visszautasíthatta volna. Több hozzászólás után végül 16 szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadták a határozatot, ezzel azonban aligha zárult le az ügy. Rodica Pârvan megígérte, hogy terítékre kerül még. SCHWEIGHOFER-BERUHÁZÁS Erőművet telepítenek a fűrészüzembe DEMETER VIRÁG KATALIN Biomassza-alapú erőmű építését kezdeményezte rétyi fűrésztelepén az osztrák Holzindustrie Schweighofer (HS) csoport, tegnap ennek kapcsán szervezett közmeghallgatást a településen a megyei környezetvédelmi hivatal. A bemutatott dokumentáció összegzése szerint, amennyiben a beruházás tervezetében megszabott intézkedéseket betartják, a berendezéseket megfelelően működtetik, az erőműnek nem lesz negatív hatása a térség környezetére. Mint arról korábban tájé koztattunk, a működéshez szükséges energiát saját, biomassza-alapú erőművekben állítják elő a HS telephelyein, a keletkezett gőz pedig több szűrővel is ellátott kéményeken távozik a szabadba. A visszamaradt hamut szászsebesi üzemüktől például egy speciális tárolóba szállítják, a rétyi fűrésztelep esetében a keletkező évi 18 ezer tonnányi hamut e célra kialakított, zárt tárolóban helyezik el. Korábban a beruházó képviselői azt is elmondták, kizárólag fahulladékot égetnek, ezért nem káros a környezetre a visszamaradt anyag. Legújabb, háromszéki telephelyükön a radóci Bioelectrica Transilvania Kft. építi meg az erőművet, mely hő- és elektromos energiával látja el majd az üzemet, a többletet pedig az országos energetikai rendszerbe szolgáltatják. A beruházásról és annak környezeti hatásairól tegnap délután a rétyi kultúrotthonban közel száz résztvevőt tájékoztatott részletesen a dokumentációt összeállító Petráss István Attila. Az ülést vezető Gheorghe Neagu, a megyei környezetvédelmi hivatal vezetője biztatta az érdeklődőket, kérdezzenek, szóljanak hozzá a látottakhoz. Dálnoki Lajos polgármester az erőmű kéményének méretéről érdeklődött - mint elhangzott: a már engedélyezett épületben elhelyezendő berendezés kürtője mintegy harmincöt méter magas lesz -, más hozzászólást nem kellett jegyzőkönyvezni. Hasonló beruházás Bodzafordulón létesült, az erőmű évek óta a település tömbházai között üzemel, folyamatosan figyelik, s mindeddig semmiféle lakossági panaszt nem jegyeztek működése kapcsán - jegyezte meg Gheorghe Neagu. Mint fogalmazott, a He rétyi erőművére vonatkozó dokumentációhoz egyetlen szervezet, a teljes beruházást vehemensen ellenző Greenpeace nyújtotta be észrevételeit, ezekre a törvény szabta határidőn belül válaszolnak - mondta. A rétyi fűrészüzem kapcsán a tegnapi volt az utolsó közmeghallgatás, Gheorghe Neagu szerint az erőműre vonatkozó hivatali döntést várhatóan mintegy másfél hónap múlva hozzák meg. A fűrészüzem létesítését ellenző civil szervezetek nem jelentek meg a tegnapi ülésen, Toró Attila, az Indigó csoport tagja lapunknak azonban elmondta: az erőmű dokumentációjának végleges változatát véleményezik majd, s rávilágítanak a hatástanulmány hiányosságaira, amennyiben pedig a szakhivatal kiállítja a vonatkozó engedélyt, hivatalos óvást nyújtanak be. Sepsiszentgyörgy tud emlékezni (folytatás az első oldalról) A polgármester ’56-nak egy másik tanulságára is felhívta a figyelmet: hatvan év nem volt elég a román hatalom számára, hogy megértse, a székelyeket nem lehet megtörni, nem lehet jogi, közigazgatási eszközökkel elérni, hogy ne szeressük szülőföldünket, szimbólumainkat, Székelyföldet. Hiába ítélte el a parlament a kommunizmust, az olyan hatalom nem tud hiteles lenni, amely nem változtat radikálisan módszerein, nem tud hiteles lenni a demokrácia, amikor 2014-ben arról beszélünk, kit hol hallgatnak le, vagy nem loboghat Sepsiszentgyörgyön, Székelyföldön a székely zászló. Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai főkonzulja úgy fogalmazott, ez a hely látszólag a múltra emlékeztet, valójában a mindenkori terror valóságos mivoltára figyelmeztet. Miközben Románia testvériséget, békés egymás mellett élést hirdetett, valóságos hadjáratot folytatott a magyar nyelvű oktatás, egyházak ellen, s azt kiterjesztette más gyanús elemek ellen. 1956 ürügyén az sem számított, ha valaki kiskorú volt, így mérgezték meg az erdélyi magyarságot mint gyanúsnak ítélt közösséget. Erkölcsi kötelességünk fejet hajtani azok előtt, akik életük, szenvedésük árán arra tanítanak, hogy embernek lehet maradni, az emberi méltóság megőrzése jelenti a közösség erejét. Erkölcsi kötelességünk életben tartani a közös emlékezetet - zárta szavait a diplomata. Tófalvi Zoltán történész, ’56- kutató igazolta a polgármester megállapítását: Sepsiszentgyörgy tud emlékezni. Felemlítette, 1996 szeptemberében végigjárták a szenvedés helyszíneit, a szamosújvári börtönt, ahol Puskás Attilával térdig vízben állva készített interjút, Jilavát, ahol a felszín alatt négy szint mélységben magyar és székely elítéltek románokkal együtt szenvedtek, és eljutottak a poklok poklába, a Duna-csatorna megsemmisítő munkatáboraiba is. Említette az Erdélyi Magyar Ifjak perét, Orbán Lászlót, az ozsdolai szökevényeket, akik nem voltak betyárok, mint ahogyan azt rájuk ragasztották. Kitért Moyses Mártonra, aki, ha van hős a világon, akkor ő az, kivágta saját nyelvét, hogy ne tudjanak vallomást kicsikarni belőle, majd a diktatúra elleni tiltakozásként 1970-ben Brassóban felgyújtotta magát. A XX. század legnagyobb magyarjának Márton Áron püspököt nevezte. Megindokolta: ő tudta, meddig érdemes, meddig szabad elmenni a kompromisszumok megkötésében. A felavatott emlékházat Török József életműveként értékelte. Aktualitást adva előadásának, Tófalvi Zoltán arra hívta fel a figyelmet: Székelyföld autonómiájáért mindenki saját képessége és tehetsége szerint munkálkodjék, ahhoz ki-ki azt tegye hozzá, amihez ért. Octav Bjoza, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének (VPFOSZ) elnöke a polgármester szavaira utalva képmutatásnak nevezte azt, ahogyan Románia elítélte a kommunizmust, hisz utána ez a gyakorlatban nem látszott meg. Fogsága idején tanulta egy tíz éve börtönben levő társától: a rácsok, szögesdrót mögött csak egy nemzetiség van, a kommunistaellenesek nemzetisége, és ott csak egy Isten létezik. Megtoldotta, ott az élet és halál határmezsgyéjén alakultak a nagy karakterek, de - tette hozzá szomorúan - erre a mai hatalomnak nincs szüksége. Török József, a VPFOSZ háromszéki elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult az emlékház létesítéséhez, és szerényen visszautasította Tófalvi Zoltán szavait, mondva, egyedül ezt nem hozhatta volna létre. Közölte, a kiállított anyag csak töredéke annak, amit átnéztek, de bővítik majd a kiállítást. El szeretnék érni, hogy a tanárok ide hozzák a diákokat rendhagyó történelemórára. KÖZELET Sósavat öntöttek a jegyautomatákba Vasárnapról hétfőre virradóra ismeretlen tettesek második alkalommal rongálták meg a Csíkszeredai City Parking cég kézdivásárhelyi jegyautomatáinak zömét, értesülésünk szerint a tizennégy felszerelt gép közül tizenegybe sósavat öntöttek. Tegnap a megrongált jegyautomaták egy része csak aprópénzt fogadott el vagy egyáltalán nem működött. A parkolással foglalkozó cég ügyvezetője feljelentést tett a rendőrségen. Az első rongálás február 2-án éjszaka történt, akkor szigetelésre használt habot fújtak a gépek nyílásaiba, a tetteseket nem kapták el. Az automaták biztosítottak, felmérik a kárt, és hamarosan megjavítják azokat. A cég tízezer lejes jutalmat ajánl fel annak, aki segít kézre keríteni a tettest, a nyomravezető nevét nem fedik fel. Információkat kézdivásárhelyi székhelyükön (Petőfi Sándor utca 28. szám), illetve a 0725 216 716-os telefonszámra várnak. (sodiom) Kézdivásárhelyen is veszélyben a székely zászló (folytatás az első oldalról) Idén március 17-én a kézdivásárhelyi városháza fellebbezése nyomán a Kovászna megyei törvényszék meghozta döntését: a három székely zászlót el kell távolítani. Erre a lépésre egyelőre nem került sor, a polgármesteri hivatal kivárja, milyen döntés születik május 7-én, és ahhoz alkalmazkodik. Tóth Csilla azt is közölte, a prefektúra a Városháza felirat eltávolításáért is perbe hívta a hivatalt, a román igazságszolgáltatás a tábla eltávolítása mellett döntött, amit a város polgármesteri hivatala március 13-án megfellebbezett a brassói táblabíróságon, de a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Ebben az esetben is élni fognak a rendkívüli jogorvoslattal - mondotta a városháza jogtanácsosa.