Háromszék, 2014. június (26. évfolyam, 7208-7231. szám)
2014-06-02 / 7208. szám
Visszalépett Antonescu Visszalépett az államfőjelöltségtől is Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt távozó elnöke. Mint mondta: visszalépésével tisztázni szeretné, hogy nem személyes ambíciók vezérlik, és reméli, így a jobboldali pártok gyorsabban meg tudnak egyezni egy olyan közös elnökjelölt személyében, akit mindenki elfogad. Kifejtette: politikai tapasztalata, eltökéltsége alkalmassá tenné arra, hogy ő legyen a jobboldal jelöltje, mivel azonban támadható, nem akarja a személyével kapcsolatos vitákkal, előítéletek lebontásával hátráltatni a jobboldali összefogást. A román hírtévék szerint Antonescu az NLP elnökségére pályázó Klaus Johannis nagyszebeni polgármester államfőjelöltsége számára készíti elő a terepet. Díszdoktorrá avatták Károly herceget Románia kulturális, építészeti örökségét méltatta és a vidéki élettel kapcsolatos hagyományok megőrzésének fontosságát hangsúlyozta szombaton Károly herceg, amikor a bukaresti tudományegyetem jogi karán díszdoktori címmel tüntették ki. Az ünnepség előtt a brit trónörökös Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszélést a román elnöki hivatalban. A találkozón az államfő megköszönte a brit trónörökösnek, hogy barátként viszonyul Romániához. Az államelnöki hivatal tájékoztatása szerint a találkozón közéleti kérdésekről is szó esett, így a korrupcióellenes harcról, illetve a jogállamiság megerősítéséről. Szigorított földvásárlás Hatályba lépett a mezőgazdasági területek adásvételének új szabályozása: alkalmazási rendelettel egészítették ki a márciusban kihirdetett új földtörvényt, amely a társtulajdonosok, a szomszédok, a bérlők, a településen élő gazdák és a román állam elővásárlási jogosultságával nehezíti a külföldiek földvásárlását. A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet a mezőgazdasági területek áruba bocsátásának módját szabályozza, de nem pontosítja, hogyan kell alkalmazni azt a kölcsönösségi elvet, amelyet Traian Băsescu államfő kérésére utólag építettek be a törvénybe. Az elnök javaslatára a módosítások közé bekerült, hogy az európai uniós polgárok és jogi személyek csak a saját országukban létező földvásárlási korlátok között vásárolhatnak termőföldet Romániában. A rendelet szerint a tulajdonosoknak ezentúl közölniük kell a polgármesteri hivatallal, ha áruba akarják bocsátani a településhez tartozó mezőgazdasági területüket, megjelölve az igényelt vételárat és a telek pontos helyrajzi adatait. Ha az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem jelentkezik az ajánlat meghirdetésétől számított 30 napon belül, a telek szabadon értékesíthető, de ha a meghirdetett árnál olcsóbban adják el, az adásvétel semmisnek minősül. A földjét áruba bocsátó gazdának egy sor igazoló iratot kell beszereznie. Az államhatártól 30 kilométernél vagy katonai létesítményektől 2,4 kilométernél kisebb távolságban elhelyezkedő területek értékesítéséről a védelmi minisztériumot, a régészeti lelőhelyként számon tartott területek eladásáról pedig a kulturális minisztériumot is értesítenie kell. A HÍRSALÁTA , KIBORULT AZ OROSZ DIPLOMATA Vulgárisan reagált Facebook-oldalán a bukaresti orosz nagykövetség első beosztottja a román államfő egyik tanácsosának Oroszországgal kapcsolatos aznapi kijelentéseire - számolt be a HotNews. Iulian Chifu a bukaresti konferencián mondott beszédet, amelyben bírálta Moszkva expanziós politikáját. Alekszej Babenko orosz diplomata szintén részt vett a keleti partnerségről szóló rendezvényen. Utána a közösségi oldalra azt írta: Iulian Chifu „bekente szarral Oroszországot, majd elbújt”. Az első beosztottat az zavarta, hogy Traian Băsescu tanácsadója szerint Oroszország törvénytelenül kebelezte be a Krím félszigetet, Moszkva a volt Szovjetunió feltámasztására törekszik, fenyegeti a Moldovai Köztársaságot és Grúziát. „ Chifu hamar rájött arra, hogyan kell szarral bekenni Oroszországot. ...Utána elfoglaltságára hivatkozva elbújt. Mit mondhatnék, profi módon járt el... ” — írta a diplomata. 2371-EN EGY BUKARESTI LAKÁSBAN. A rekordok könyvébe kerülhet az az alig száz négyzetméteres bukaresti lakás, amelyben hivatalosan 2371 személy él - számolt be a Pro TV. Természetesen, a ház csak papíron, a lakossági nyilvántartás adatai szerint ennyire zsúfolt. Valójában az ingatlan tulajdonosa eladta a lakcímét román állampolgárságra áhítozó moldovaiaknak és ukrajnaiaknak. Eddig a törvény nem korlátozta az adott lakcímre bejelentett személyek számát. A belügyminisztérium törvénymódosító javaslatot dolgoz ki a jelenség megfékezésére. OPTIMISTA JÓSLAT. A befektetési alapok egyik kedvenc célpontjává vált Románia a növekvő gazdaságnak, a jól felkészült és olcsó munkaerőnek, valamint annak köszönhetően, hogy az állam az elmúlt időszakban több vállalatot is a tőzsdére vitt - hangzott el a Ziarul financiar és partnerei által szervezett konferencián. „Az elkövetkező 12 hónapban az országot várhatóan külföldről érkező tőke árasztja el, amelyből a magánszektornak és a tőkepiacnak is jut ” -jelentette ki a konferencián Andrei Cionca, a CITR Csoport vezérigazgatója. MÉG TART A TILALOM. Svájc 2016. május 31-ig meghosszabbította a román és bolgár állampolgároknak a munkavállalási tilalmat. Az intézkedés a hazai munkavállalók érdekében történt. (Capital) NEM KELL A VONAT. Bármily különösen is hangzik, úgy döntött a kormány: 6100 kilométer vasutat felszámolnak, hogy növeljék az ágazatban folyó tevékenység gazdaságosságát. Arra is gondolnak, hogy a felszedett sínek helyén gyalogjárókat és bicikliutakat alakítsanak ki. (Capital) Amerika figyeljen a kisebbségi ügyekre folytatás az „Nagy kár, hogy az Egyesült Államok jó ideje nem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek, általában Kelet-Közép-Európa és a posztkommunizmus kérdéseinek” - mondta Tőkés László. Az európai parlamenti képviselő szerint Washingtonban már nem a demokrácia, hanem a stabilitás és a biztonság oldaláról közelítik meg a térséget. „Ez nagyon helyes, de a kisebbségi kérdések megoldása nélkül nemigen képzelhető el a stabilitás. Az amerikai politika a stabilitás jegyében sok kompromisszumot kötött, akkor is, amikor nem volt szükség rá” - fűzte hozzá. „A Kárpát-medence és a közép-kelet-európai térség biztonságának és stabilitásának kulcskérdése a kisebbségi helyzet rendezése” - jelentette ki a Kalmár Ferenc- és az Andreas Gross-féle Európa tanácsi jelentésekre hivatkozva, amelyek megállapították, hogy az autonómia konfliktusoldó és stabilizáló tényező. A kisebbségi egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy annak 25 év alatt csak harmadát teljesítette a román állam. Ilyen ütemben haladva egy évszázadra lenne szükség a kérdések rendezésére, ráadásul az ügyben Victor Ponta kormányzása idején visszarendeződés történt. A beszélgetések témája volt a Tőkés László Románia Csillaga Érdemrendjének visszavoelső oldalról ónására irányuló törekvés is. „A magyarellenesség felerősödésével együtt pattant ki ez az ügy. A lényegében az egész magyarságnak, a volt romániai forradalomnak és a temesvári népfelkelésnek szóló, ellenforradalmi előjelű megfélemlítési kampány tulajdonképpen az autonómiáról szól” - fogalmazott Tőkés László. Az erdélyi politikus tájékoztatta a kongresszusi magyar caucus társelnökeinek munkatársait. Kongresszusi tárgyalásaira elkísérte őt Hámos László, az amerikai Magyar Emberi Jogok Bizottságának elnöke és Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke. A megbeszéléseken Tőkés László felvetette a marosvásárhelyi egyetem magyar főtagozata akadályoztatásának és az Erdélyi Magyar Néppárt-támogatók zaklatásának ügyét is. A washingtoni nagykövetség diplomatáival arról folytatott munkamegbeszélést, hogy miként képviselheti egy magyar külképviselet a leghatékonyabban a határon túli magyarok ügyét, ezen belül is az autonómia kérdését, mert Amerikában nem magától értetődő a külhoni magyarságnak ez a követelése. A politikus találkozott Lee Edwardsszal, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány elnökével, akinek gratulált a testület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond 2014. június 2., hétfő r külföld" Hazavinnék Esterházy János hamvait Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közti politikai vezetője hamvainak Prágából Dél- Szlovákiába való átszállítását szorgalmazza Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának újonnan megválasztott európai parlamenti képviselője. Csáky erről a Facebook-oldalára feltett legfrissebb bejegyzésében ír. Az egykori politikus hamvai jelenleg a prágai Motol köztemetőben egy korábban névtelen tömegsírban nyugszanak, amelyet az 1989-es rendszerváltás után a kommunizmus áldozatainak emlékhelyévé alakítottak át. „Két dologgal vagyunk adósai Esterházy Jánosnak. Az első, hogy elérjük ügyének újratárgyalását és személyének politikai rehabilitációját. A második pedig az, hogy hazai földben temessük el hamvait. Esterházy többször is kifejezte óhaját, hogy hazai földben szeretne nyugodni” - mondta Csáky Pál. Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége magyarországi segítséggel a kilencvenes évek végén síremléket emelt Esterházy Jánosnak a mírovi rabtemetőben. Botka László az MSZP élén Elrendelte az MSZP választmánya a teljes tisztújítást, és július 19-ére összehívta a párt tisztújító kongresszusát, amelyen az elnök mellett megválasztják az országos elnökség tagjait is. Addig az MSZP-t Botka László vezetésével az országos választási bizottság irányítja, és csak a tisztújítás után lesz vezetője az MSZP parlamenti frakciójának. Általános frakcióvezető-helyettesként Tóbiás József irányítja a képviselők munkáját. A választmány elnöke a testület budapesti zárt ülése közben, az MSZP székháza előtt újságíróknak elmondta: annak, aki szerepet akar vállalni az MSZP vezetésében, akár helyi, akár országos szinten, programmal kell rendelkeznie arról, hogyan szervezné újjá a pártot, és miként kíván hozzájárulni ahhoz, hogy „az Orbán utáni világra” egy modern, versenyképes, győzelemesélyes pártot tudjanak létrehozni. Botka László közölte: a párt választmánya egyhangúlag hozta meg döntését a tisztújításról. Azt mondta, Mesterházy Attila lemondott pártelnök az ülésen megköszönte az elmúlt években kapott támogatást, és jelezte, hogy az MSZP sikeréért akar dolgozni, valamint sok sikert kívánt a következő pártvezetőségnek. Mesterházy Attila pártelnök múlt csütörtökön jelentette be lemondását, magára vállalva ezzel az országgyűlési és az európai parlamenti választás kudarcát. Újabb tüntetések a Majdanon Ismét nagygyűlést tartottak tegnap a Majdannak nevezett kijevi Függetlenség terén. A néhány tízezer résztvevővel zajlott megmozduláson - amely az első a május 25-én megtartott elnökválasztás, illetve kijevi önkormányzati választás óta - kiáltványt fogadtak el, amelyben a Janukovics-rendszer elleni Majdan-tüntetéseken létrejött civil szervezetek azt javasolták, dolgozzák ki a köztük és a jelenlegi ukrán vezetés közötti párbeszéd jövőbeli rendszerét. Javasolták továbbá, hogy a Majdan önvédelmi egységeiből hozzanak létre városi rendőrséget. Elsősorban azért hívtak össze újabb nagygyűlést, hogy eldöntsék, mi legyen a főtéren álló sátorváros sorsa. Előző nap a közterület-fenntartó vállalat megkísérelte elbontani a központi téren álló sátrakat, amire válaszul néhány tucat ott élő tüntető gumiabroncsokat gyújtott meg és Molotov-koktélokat hajigált, megakadályozva a sátrak elbontását. A tegnap elfogadott kiáltvány szerzői leszögezték, hogy addig nem hagyják el a teret, amíg nem teljesülnek követeléseik, azaz nem vonják felelősségre az erőszakos oszlatások, kínzások és gyilkosságok felelőseit. Emellett átvilágítást követelnek, valamint olyan jogszabályokat, amelyek teljesebb önkormányzatot biztosítanak a kijevi lakosságnak. Vitalij Klicskót, aki az előzetes eredmények szerint megszerezte a főpolgármesteri posztot, nem fogadták lelkesen. Sokan úgy gondolják, hogy Klicsko elárulta a Majdan érdekeit, amikor a sátrak elbontása mellett foglalt állást. 2