Háromszék, 2014. július (26. évfolyam, 7232-7258. szám)

2014-07-01 / 7232. szám

AZ SZNT STRASBOURGBAN Lobbi a területi autonómiáért A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) folytatja együtt­működését az új összetételű magyarországi európa ta­nácsi delegációval - nyilatkozta Izsák Balázs SZNT-el­­nök tegnap, miután hazatért Strasbourgból, az ET par­lamenti közgyűlésének múlt heti ülésszakáról. Az SZNT háromtagú dele­­ gációja lobbitevékenységet próbált folytatni az Európa Tanács intézményeiben a szé­kelyföldi területi autonómia ügyében. Izsák Balázs úgy ér­tékelte, hogy az új összetételű magyar ET-delegációval gyü­mölcsöző lehet az együttmű­ködés, hiszen megnőtt a ma­gyar képviselők mozgástere. Szerinte ez abban is megnyil­vánul, hogy Németh Zsolt magyar delegációvezetőt az ET parlamenti közgyűlése néppárti frakciójának helyet­tes vezetőjévé választották. Izsák Balázs elmondta: az SZNT küldöttsége Strasbourg­­ban többször is meggyőző­dött arról, hogy eljutottak az Európa Tanács illetékes intéz­ményeihez a székelyföldi ön­­kormányzatok autonómiapárti határozatai, és az ET apparátu­sát foglalkoztatja a kérdés. Példaként hozta fel, hogy az ET Helyi és Regionális Önkor­mányzatok Kongresszusának állandó bizottsága álláspontot kért az ügyben a román kor­mánytól, és úgy döntött, hogy a kongresszus július 3-án Kisinyovban összeülő moni­toring bizottsága megvitatja a székelyföldi önkormányzati határozatok ügyét. Az SZNT elnöke közölte, továbbra is számítanak a ma­gyar kormány támogatására az autonómia eléréséért foly­tatott politikai küzdelemben. Megemlítette, hogy vasárnap a Szent László-napi Buko­vinai Székely Találkozó ke­retében részt vett a Szé­kelyföld autonómiájáról tar­tott kerekasztal-beszélgeté­­sen a budapesti Reménység Szigetén. „Székelyföld au­tonómiáját mindenképpen meg fogjuk valósítani” - vonta le a következtetést Izsák Balázs. Költözés előtt a bölöni hivatal Azt is mondhatnánk, hogy két legyet ütöttek egy csapásra Bölönben: törté­nelmi emlékhelyet mentettek meg a pusztulástól, és új székházat teremtett magának az önkormányzat. A régi, de szűkösnek bizonyuló székházat az ár­víz elpusztította, s akkor a település szélén álló egykori téesz székhelyére kényszerültek, ami nemcsak a település lakóinak, hanem a bölönpatakiaknak is nagyon messze esett. Már a tavaly elké­szítette a községvezetés az egykori bö­­löni huszárkaszárnya épületének felújí­tási tervezetét azzal a céllal, hogy meg­felelő körülményeket teremthessenek az évtizedek óta helyhiánnyal működő hivatalnak. Az e célra megpályázott pénzösszeg nem elegendő a XVIII­­Kisgyörgy Zoltán írása a 7. oldalon XIX. század fordulója táján emelt épü­let rehabilitációjára, mégis a munkála­tok végső szakaszába értek, mert az er­dővidéki székhelyű kivitelező megelő­legezte a bölönieket, és Sikó Imre pol­gármester örömmel újságolta, hogy költözés előtt az önkormányzati iroda, s két tanácsülésüket már a felújított kuri­­ális épületben tartották. Huszárkaszárnyából önkormányzati székház ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ELŐREHOZOTT NYUGDÍJ VESZTESÉG NÉLKÜL Jogokat adtak vissza a pedagógusoknak Az utóbbi idők legnagyobb szakszervezeti eredményének tekinti a tanügyiek sza­bad szakszervezetének háromszéki elnöke, hogy nyomásukra a kormány a napokban megszavazta, a pedagógusok nyugdíjkorhatár előtt három évvel kérelmezhetik nyug­díjazásukat anélkül, hogy emiatt veszítenének nyugdíjukból. Nagy Gábor továbbá arról tájékoztatott, a huszonöt év szolgálati idővel rendelkező I-es fokozatú pedagó­gusok visszanyerték a csökkentett, heti tizenhat órás tanítási normát, egy sor problé­ma megoldására pedig ígéretet kaptak az oktatási tárcától. Részletek a 3. oldalon ÉRETTSÉGI Kizártak egy diákot az első írásbelin FEKETE RÉKA Négy szóbeli vizsga után, tegnap a román nyelv és irodalom írásbelivel folyta­tódott az érettségi. Puskázás miatt egy tanulót kizártak, a beiratkozottak közül hatvanketten nem jelentek meg a vizsgateremben. A szóbeli vizsgákon kapott minősítés nem számít bele az érettségi általánosba, így azoknak az eredményeknek nincs jelen­tősége, aki megjelent, mindenki átment. Az idei végzősök közül közel ötszázan nem iratkoztak be a vizsgákra, aki nyáron leteszi a pótvizsgákat, részt vehet az őszi pótérett­ségin. Tegnap 1363 háromszéki diák vizs­gázott, más-más tétel alapján a reál és a rmán tagozatosok. A kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában berende­zett érettségi központban egy diákot puská­zás miatt kizártak. A korábbi esztendőkben sikertelenül érettségizőknek csak azt a pró­bát kell megismételniük, amiből megbuk­tak, illetve javítani akarnak, ezért tantár­gyanként változik a jelöltek száma. Ma magyar nyelv és irodalommal folytatódik az érettségi, szerdán a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból írnak a diákok, csütör­tökön szünnap, pénteken a szak szerinti vá­lasztott tárgyból vizsgáznak. IMÁRÓL HOLNAPRA " K­i az, aki levizsgázott Ma teszik közzé a nyolcadikosok képesség­­vizsgáinak végleges osztályzatait. Hivatalosan nem vizsgának, hanem felmérésnek nevezik a kisérettségit, és ez eleve megtévesztő, mivel a középiskolába való bejutás háromnegyed részben a diákok múlt heti teljesítményén áll vagy bukik. A felvételi fedőneve azonban a legkisebb baj: a gond az eredményekkel van. Korábban fele-fele arányban számított a négyévi tanulmányi átlag és a vizsga, de ez sem volt jó, mert évtizedek alatt sem sikerült elérni, hogy egy eldugott falusi iskolában ugyanakkora tudásfedezete legyen egy tízes­nek, mint egy belvárosi tanintézményben, sőt, a távolság - egyazon rendszeren belül - egyre nagyobb. Mintha az állami oktatás irányítói nem a megbízható, széles alap megteremté­sében, a minőségben és a felzárkóztatásban lennének érdekeltek, hanem a hígításon és a szakadékok mélyítésén dolgoznának. A kisebbségi polgár már rég tudja, a román órákon keservesen megtapasztalta, hogy nem gyakorlati, használható ismeretek megszerzésé­ért izzad és gyötrődik, hanem olyan emészthe­tetlen tananyagért, amelyet jó, ha a vizsgára be tud biflázni - utána (a nagy többségnek) soha nem kell távoli vidékek avítt tájszavainak jelen­­tésén törnie a fejét. A vizsgára azonban muszáj tanulni, mert ettől függ a jövő. Ezért keltett az idei román felmérő a román diákok, szülők, ta­nárok között is óriási felháborodást: a minded­dig legkönnyebbnek bizonyuló anyanyelvű megmérettetésen többen megbuktak, mint a ma­tematikán. És nem vigasz, hogy mindenki jegyét rontja a valóságtól rég elszakadt minisztériumi bürokraták által kiagyalt tétel: jó képességű, jó tanuló gyermekek ezrei fellebbeztek a méltány­talanul nehéz - bizonyos vélemények szerint egyetemi szintű -feladatok miatt. A magyar di­ákok helyzete ennél sokkal rosszabb: azért, mert nem két, hanem három tantárgyból vizsgáznak, és azért, mert az államnyelvet is anyanyelvi szinten követelik tőlük. Ez ugyan sérti az esély­­egyenlőség alkotmányba foglalt elvét, de ilyen apróságokra nem figyelnek Bukarestben. Miként arra sem, hogy ne nyúzzák a 14 éves gyermekek idegeit fölöslegesen, bár a felmérőket már csü­törtök estig kijavították, az eredményeket csak péntek délután, a minisztérium jóváhagyása után függesztették ki. Talán arra számítottak, hogy így kevesebb családban marad idő össze­vetni a dolgozatokat a javítókulcsokkal, és meg­fontolni a fellebbezést. Tévedtek, ebben is. Nem túl felnőttes a hi­bát a kamaszokra hárítani. Demeter J. Ildikó

Next