Háromszék, 2014. július (26. évfolyam, 7232-7258. szám)
2014-07-01 / 7232. szám
AZ SZNT STRASBOURGBAN Lobbi a területi autonómiáért A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) folytatja együttműködését az új összetételű magyarországi európa tanácsi delegációval - nyilatkozta Izsák Balázs SZNT-elnök tegnap, miután hazatért Strasbourgból, az ET parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésszakáról. Az SZNT háromtagú dele gációja lobbitevékenységet próbált folytatni az Európa Tanács intézményeiben a székelyföldi területi autonómia ügyében. Izsák Balázs úgy értékelte, hogy az új összetételű magyar ET-delegációval gyümölcsöző lehet az együttműködés, hiszen megnőtt a magyar képviselők mozgástere. Szerinte ez abban is megnyilvánul, hogy Németh Zsolt magyar delegációvezetőt az ET parlamenti közgyűlése néppárti frakciójának helyettes vezetőjévé választották. Izsák Balázs elmondta: az SZNT küldöttsége Strasbourgban többször is meggyőződött arról, hogy eljutottak az Európa Tanács illetékes intézményeihez a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatai, és az ET apparátusát foglalkoztatja a kérdés. Példaként hozta fel, hogy az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának állandó bizottsága álláspontot kért az ügyben a román kormánytól, és úgy döntött, hogy a kongresszus július 3-án Kisinyovban összeülő monitoring bizottsága megvitatja a székelyföldi önkormányzati határozatok ügyét. Az SZNT elnöke közölte, továbbra is számítanak a magyar kormány támogatására az autonómia eléréséért folytatott politikai küzdelemben. Megemlítette, hogy vasárnap a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozó keretében részt vett a Székelyföld autonómiájáról tartott kerekasztal-beszélgetésen a budapesti Reménység Szigetén. „Székelyföld autonómiáját mindenképpen meg fogjuk valósítani” - vonta le a következtetést Izsák Balázs. Költözés előtt a bölöni hivatal Azt is mondhatnánk, hogy két legyet ütöttek egy csapásra Bölönben: történelmi emlékhelyet mentettek meg a pusztulástól, és új székházat teremtett magának az önkormányzat. A régi, de szűkösnek bizonyuló székházat az árvíz elpusztította, s akkor a település szélén álló egykori téesz székhelyére kényszerültek, ami nemcsak a település lakóinak, hanem a bölönpatakiaknak is nagyon messze esett. Már a tavaly elkészítette a községvezetés az egykori bölöni huszárkaszárnya épületének felújítási tervezetét azzal a céllal, hogy megfelelő körülményeket teremthessenek az évtizedek óta helyhiánnyal működő hivatalnak. Az e célra megpályázott pénzösszeg nem elegendő a XVIIIKisgyörgy Zoltán írása a 7. oldalon XIX. század fordulója táján emelt épület rehabilitációjára, mégis a munkálatok végső szakaszába értek, mert az erdővidéki székhelyű kivitelező megelőlegezte a bölönieket, és Sikó Imre polgármester örömmel újságolta, hogy költözés előtt az önkormányzati iroda, s két tanácsülésüket már a felújított kuriális épületben tartották. Huszárkaszárnyából önkormányzati székház ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ELŐREHOZOTT NYUGDÍJ VESZTESÉG NÉLKÜL Jogokat adtak vissza a pedagógusoknak Az utóbbi idők legnagyobb szakszervezeti eredményének tekinti a tanügyiek szabad szakszervezetének háromszéki elnöke, hogy nyomásukra a kormány a napokban megszavazta, a pedagógusok nyugdíjkorhatár előtt három évvel kérelmezhetik nyugdíjazásukat anélkül, hogy emiatt veszítenének nyugdíjukból. Nagy Gábor továbbá arról tájékoztatott, a huszonöt év szolgálati idővel rendelkező I-es fokozatú pedagógusok visszanyerték a csökkentett, heti tizenhat órás tanítási normát, egy sor probléma megoldására pedig ígéretet kaptak az oktatási tárcától. Részletek a 3. oldalon ÉRETTSÉGI Kizártak egy diákot az első írásbelin FEKETE RÉKA Négy szóbeli vizsga után, tegnap a román nyelv és irodalom írásbelivel folytatódott az érettségi. Puskázás miatt egy tanulót kizártak, a beiratkozottak közül hatvanketten nem jelentek meg a vizsgateremben. A szóbeli vizsgákon kapott minősítés nem számít bele az érettségi általánosba, így azoknak az eredményeknek nincs jelentősége, aki megjelent, mindenki átment. Az idei végzősök közül közel ötszázan nem iratkoztak be a vizsgákra, aki nyáron leteszi a pótvizsgákat, részt vehet az őszi pótérettségin. Tegnap 1363 háromszéki diák vizsgázott, más-más tétel alapján a reál és a rmán tagozatosok. A kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában berendezett érettségi központban egy diákot puskázás miatt kizártak. A korábbi esztendőkben sikertelenül érettségizőknek csak azt a próbát kell megismételniük, amiből megbuktak, illetve javítani akarnak, ezért tantárgyanként változik a jelöltek száma. Ma magyar nyelv és irodalommal folytatódik az érettségi, szerdán a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból írnak a diákok, csütörtökön szünnap, pénteken a szak szerinti választott tárgyból vizsgáznak. IMÁRÓL HOLNAPRA " Ki az, aki levizsgázott Ma teszik közzé a nyolcadikosok képességvizsgáinak végleges osztályzatait. Hivatalosan nem vizsgának, hanem felmérésnek nevezik a kisérettségit, és ez eleve megtévesztő, mivel a középiskolába való bejutás háromnegyed részben a diákok múlt heti teljesítményén áll vagy bukik. A felvételi fedőneve azonban a legkisebb baj: a gond az eredményekkel van. Korábban fele-fele arányban számított a négyévi tanulmányi átlag és a vizsga, de ez sem volt jó, mert évtizedek alatt sem sikerült elérni, hogy egy eldugott falusi iskolában ugyanakkora tudásfedezete legyen egy tízesnek, mint egy belvárosi tanintézményben, sőt, a távolság - egyazon rendszeren belül - egyre nagyobb. Mintha az állami oktatás irányítói nem a megbízható, széles alap megteremtésében, a minőségben és a felzárkóztatásban lennének érdekeltek, hanem a hígításon és a szakadékok mélyítésén dolgoznának. A kisebbségi polgár már rég tudja, a román órákon keservesen megtapasztalta, hogy nem gyakorlati, használható ismeretek megszerzéséért izzad és gyötrődik, hanem olyan emészthetetlen tananyagért, amelyet jó, ha a vizsgára be tud biflázni - utána (a nagy többségnek) soha nem kell távoli vidékek avítt tájszavainak jelentésén törnie a fejét. A vizsgára azonban muszáj tanulni, mert ettől függ a jövő. Ezért keltett az idei román felmérő a román diákok, szülők, tanárok között is óriási felháborodást: a mindeddig legkönnyebbnek bizonyuló anyanyelvű megmérettetésen többen megbuktak, mint a matematikán. És nem vigasz, hogy mindenki jegyét rontja a valóságtól rég elszakadt minisztériumi bürokraták által kiagyalt tétel: jó képességű, jó tanuló gyermekek ezrei fellebbeztek a méltánytalanul nehéz - bizonyos vélemények szerint egyetemi szintű -feladatok miatt. A magyar diákok helyzete ennél sokkal rosszabb: azért, mert nem két, hanem három tantárgyból vizsgáznak, és azért, mert az államnyelvet is anyanyelvi szinten követelik tőlük. Ez ugyan sérti az esélyegyenlőség alkotmányba foglalt elvét, de ilyen apróságokra nem figyelnek Bukarestben. Miként arra sem, hogy ne nyúzzák a 14 éves gyermekek idegeit fölöslegesen, bár a felmérőket már csütörtök estig kijavították, az eredményeket csak péntek délután, a minisztérium jóváhagyása után függesztették ki. Talán arra számítottak, hogy így kevesebb családban marad idő összevetni a dolgozatokat a javítókulcsokkal, és megfontolni a fellebbezést. Tévedtek, ebben is. Nem túl felnőttes a hibát a kamaszokra hárítani. Demeter J. Ildikó