Háromszék, 2014. július (26. évfolyam, 7232-7258. szám)

2014-07-17 / 7246. szám

2014. július 17., csütörtök Ajánlásokkal védene Brüsszel Ajánlásokat fogadott el hétfőn az Európai Bizottság, amelyekkel a fogyasztókat, a szerencsejátékot űzőket és a kiskorúakat egyaránt vé­deni szeretné az internetes szerencsejátékok esetleges káros hatásaitól. A bizottság adatai szerint az EU- ban mintegy hétmillió ember játszik valamilyen internetes szerencsejá­tékot, a felnőtt lakosság körében pedig 0,1-0,8 százalékra tehető azok aránya, akik szenvedélybete­gek. A szerencsejáték akkor válik problémává, ha puszta élvezetből függőséggé alakul - érvel a brüssze­li testület, amely szerint a fiatalokra és gyermekekre leselkedő veszély azért nagyobb, mert ők nagyobb arányban használják az internetet, ezért könnyebben is kerülnek kap­csolatba az online szerencsejáték valamilyen formájával. Az egészség megőrzését, vala­mint a túlzott vagy kényszeres sze­rencsejáték okozta anyagi károk le­szorítását tartotta szem előtt ajánlásai összeállításakor a bizottság - áll a brüsszeli testület közleményében. Az ajánlások szerint a tagállamok­nak jogszabályban kellene kötelezni­ük az internetes szerencsejátékot kí­náló szolgáltatókat, hogy a honlapok tájékoztassák a látogatókat a kocká­zatokról. Brüsszel szerint emellett a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy kiskorúak ne férhessenek hozzá az internetes szerencsejáték­hoz, emellett pedig arra is törekedni­ük kellene, hogy a gyermekek a lehe­tő legkevesebbszer kerülhessenek kapcsolatba a szerencsejátékokkal, beleértve azok hirdetéseit is. A bizottság azt is javasolja, hogy az internetes szerencsejátékot kínáló honlapokon legyen regisztrációhoz kötött a játék lehetősége, a játéko­soknak pedig igazolniuk kelljen sze­mélyazonosságukat és életkorukat. A szolgáltató így Brüsszel szerint nyomon követheti a felhasználók szokásait, és „megkondíthatja a vész­harangot”, ha úgy véli, hogy egy já­tékos túl sok kockázatot vállal. Emellett a testület arra is javasla­tot tesz, hogy a szerencsejátékot kí­náló honlapok ajánlják fel annak le­hetőségét, hogy a játékos beállíthas­sa, legfeljebb mennyi pénzt akar majd kockáztatni, és folyamatosan tájékoztassák arról, hogy mennyit nyer vagy veszít, és szünetet tarthas­son, ha szükségét érzi. Az ajánlások révén a bizottság azt is előíratná a tagállamokkal, hogy a játékosok számára segélyvonalat kell létrehozni, ahová esetleges prob­lémáikkal fordulhatnak, valamint a lehető legkönnyebbé kellene tenni számukra, hogy megszüntethessék fiókjukat, ha akarják. A brüsszeli testület úgy véli, hogy az internetes szerencsejáté­kok hirdetéseinél is a társadalmi felelősségvállalásra és az átlátható­ságra kellene törekedni: a honla­poknak nem szabadna például megalapozatlan nyerési esélyekkel kecsegtetniük az embereket, illetve nyomást gyakorolniuk azért, hogy bárki játékba kezdjen, vagy azt su­­gallani, hogy a szerencsejáték ré­vén megoldhatók a társadalmi, munkahelyi, személyes vagy pénz­ügyi problémák. Az Európai Bizottság szerint a tagállamoknak azt is elő kellene írniuk, hogy az internetes szeren­csejátékot kínáló cégek ügyfelek­kel foglalkozó alkalmazottjait megfelelően képezzék ki azért, hogy megértsék, milyen kockáza­tokat rejt a szerencsejáték, s ennek megfelelően kommunikáljanak a játékosokkal. A bizottság arra kéri a tagálla­mokat, hogy másfél éven belül tu­dassák Brüsszellel, milyen intéz­kedéseket hoztak, hogy eleget te­gyenek az ajánlásoknak. A bizott­ság ezt követően további egy év múlva mond majd ítéletet arról, hogyan értékeli ezeket az intézke­déseket. Miután ajánlásokról van szó, ezek nem kötelező érvényűek. (MTI) A memórián is javíthat A szürkehályog-műtét a memórián is javíthat, nem csak a beteg látásán - állapította meg egy új amerikai kutatás. A demenciától és szürke hályogtól szenvedő páciensek vizsgálata során amerikai kutatók azt talál­ták, hogy a szembetegség miatt megoperáltaknál csökkent a mentális leépülés, javult a kedélyük és a koncentrációjuk azokhoz képest, akiknél a beavatko­zást nem végezték el. A szakértők szerint azért volt fontos a kutatás, mert a demens betegeknek gyakran nem ajánlják a szürkehá­­lyog-műtétet, mivel úgy vélik, nem sokat segítene rajtuk. A Case Western Reserve Egyetem vizsgálatának eredményeit az Alzheimer Szövetség Koppenhágában tartott nemzetközi konferenciáján mutatták be vasár­nap. „Ugyan a kutatás kis létszámmal történt, így meg kell ismételni nagyobb léptékben, mégis meg­mutatta, milyen fontos változtatni az eddigi gyakorla­ton, hiszen a műtét javíthat a demens betegek életmi­nőségén” - mondta Doug Brown, a brit Alzheimer Társaság kutatási és fejlesztési igazgatója. A konferencián egy másik kutatás eredményeit is ismertették. Ezek szerint egyszerű látásvizsgálattal már nagyon korai stádiumban kimutatható az Alzheimer-kór. Az ausztrál és amerikai kutatók sze­rint már akkor azonosítani lehet a betegséget, amikor a páciens még egyetlen tünetet sem tapasztal, és ez segítene hatékony kezeléseket kidolgozni. Más kutatások szerint a romló szaglás is előre je­lezheti a demenciát. Az amerikai Harvard Egyetem Orvosi Karának tudósai azt találták, hogy a gyengébb szaglású résztvevőknél a memóriával kapcsolatos két agyi kulcsterület tömege kisebb volt. A New York-i Columbia Egyetem kutatói azt fedezték fel, hogy akik a szaglási teszteken gyengébb eredményeket ér­tek el, azok között gyakoribb volt a demencia. (MTI) MOST SZEDHETŐ ízletes és kerülendő tölcsérgombák frl PUSKÁS ATTILA A szombati sepsiszentgyörgyi gombaismereti (igen né­pes) kirándulásunk mintegy 15-20 gombafaj megismerését tette lehetővé. Hogy minden részvevő (még a gyerekek is) tele kosárral mentek haza, azt a kellemes időjárásnak és a bőséges gombatermésnek köszönhetjük. Bár a gyűjtés in­kább két ismert fajra, a fehér tejű keserűgombára és a piru­ló galócára irányult, nem maradt el a kosárból a két megis­mert tölcsérgomba sem. A tölcsérgombák erdőben, legelőn egyaránt előfordul­nak, mivel bomló szerves anyagból (avar, fahulladék, trá­gyázott legelő stb.) táplálkoznak, s mint lebontó szerveze­tek, környezetünk hasznos élőlényei. Az inkább ősszel megjelenő sereges tölcsérgomba (Clitocybe gibba, 1. kép) már most, nyár közepén valóban seregesen megjelent. A nemzetségre jellemzően tölcséresedő. Halvány bőrszínű kalapja, lefutó fehéres lemezei szívós tönkön ülnek, és ha kiemeljük a talajból, „magával hozza” a táplálékát, az összetömődött nedves avart. Elkészítés előtt a rostos tönk­jét vágjuk le. Távolról is érezhető, ánizsra emlékeztető illatú a zöld ánizsgomba (C. odorata, 2. kép), amelynek kalapja fiatalon élénkebb, később elhalványodó zöldes, és nem annyira töl­­cséres, mint az előbbi. De illata, külseje felkeltette az ér­deklődést, és szagolgatták, akik eddig nem találkoztak ve­le. Fűszergombaként használjuk, elkészítve önmagában nem biztos, hogy ízleni fog. Nem sikerült bemutatnunk (mert ezúttal nem talált sen­ki) a viaszfehér tölcsérgombát (C. phyllophila, 3. kép), amely eltérően az inkább mezőn előforduló mezei tölcsér­gombától (C. rivulosa) lomb- és fenyőeredőben lelhető fel, helyenként tömegesen. Ezek a gom­bák mérgezőek (idegmérget, musz­­karint tartalmaznak). Kevésbé töl­cséresedő, fehér kalapú, krémszí­nűvé változó, kissé lefutó lemezek­kel. A mezei tölcsérgomba a szeg­­fűgombával azonos helyen, olykor közelében is előfordul. Ezért a jól ismert szegfűgomba gyűjtésekor vigyázni kell, ne kerülhessen közé­je mezei tölcsérgomba. Az oldalt­­: Incze Ibolya Gyermekeink Adrián, Sepsiszentgyörgy CSALÁD Háromszéii Börtönbe a hanyag szülőkkel Börtönbüntetést kért a három kiskorú gyermeke veszélyeztetésé­nek bűntettével vádolt két dormándi szülőre a Füzesabonyi Járási Ügyészség - tájékoztatta a Heves megyei főügyész kedden az MTI-t. Szalóki Zoltán közleményében felidézte: a szülők éveken át, rend­szeresen megszegték a gyermeke­ikre vonatkozó nevelési és gondo­zási kötelezettségüket. Elhanya­golták legidősebb gyermekük kró­nikus fülgyulladását, melynek kö­vetkeztében kétoldali maradandó hallásvesztés alakult ki. A kisfiút a jelzések ellenére sem vitték el a szükséges iskolai előkészítő szak­­vizsgálatokra, ezért a tanulási ké­pességeit fejlesztő foglalkozásokra sem kerülhetett sor, ez pedig hoz­zájárult az életkorától elmaradó értelmi fejlődéséhez. Szintén példaként idézte fel Szalóki Zoltán, hogy 2012-ben az apa a házuk udvarán úgy rúgta meg a középső gyermekét, hogy a kislánynak eltört a felkarja. A sú­lyos sérülés miatt a gyermeket meg kellett műteni. A szülők ezt köve­tően csak jelentős késéssel vitték el a szükséges felülvizsgálatokra, veszélyeztetve ezzel a kislány egészségét. A három, tíz év alatti gyermeket a járási gyámhivatal 2013. novem­ber 28-án az apai nagyszülőnél he­lyezte el. A Füzesabonyi Járási Ügyészség a két szülőt három rend­beli, kiskorú veszélyeztetésének bűntettével, míg az apát védeke­zésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűn­tettével is vádolja, és börtönbünte­tés kiszabására, valamint mindket­tejük szülői felügyeleti jogának megszüntetésére tett indítványt.

Next