Háromszék, 2014. július (26. évfolyam, 7232-7258. szám)
2014-07-17 / 7246. szám
2014. július 17., csütörtök Henter-év Bodokon • KISGYÖRGY ZOLTÁN — Oltfejben lassan napvilágra kerülnek azok az emlékek, jeles személyek, múltbeli események, helyek, amelyek tartalmasabbá, történelmibbé vándolják a hármas település községközpontját. Erre nyújt alkalmat a jubileumi Henter-esztendő is, amely ismeretanyaggal és tudással vértezi fel Bodok és a hozzá tartozó falvak felnövekvő nemzedékét. Kettős évforduló Kétszáz esztendővel ezelőtt született Bodoki Henter Károly (1814-1868) vízépítő mérnök. Tizenhét esztendővel ezelőtt az akkori bodoki általános iskola ünnepélyes keretek között felvette a híres előd nevét, amit az épület homlokfalára elhelyezett emléktáblával örökítettek meg. Az évfordulók kapcsán a helybeli iskola Ünnepelve tanultak a gyerekek Henter-évet jelentett be, amelynek indító eseményét a tanév végi iskolanapok alkalmával tartották, és újabb rendezvényekkel folytatják az új tanévben. A jubileumi esztendő alkalmával tiszteletét tette az ünnepi megemlékezésen a gyulai Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság többtagú küldöttsége. A bodoki iskola ez alkalomra emléklapot és kitűzőt készíttetett, előbbin egy Kölcsey-idézettel: „...az élet fő célja tett, s tenni (...) másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, ahol alkalom nyílik, s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.” Bodoki Henter Károly tősgyökeres bodoki család sarja volt. A mindenre érzékenyen figyelő Széchenyi István tanulmányútra küldte Angliába, Hollandiába, Franciaországba, Svájcba és Olaszországba. 1838-tól Békés megye mérnöke, utóbb a Körös-Berettyó Társulat főmérnöke lett, ő készítette a két folyó szabályozási tervét, és megbízták a kivitelezési munkálatok irányításával is. Édesapja, Bodoki Henter Mihály 1782-ben született Bodokon, és Békés vármegye első mérnöke lett. Henter Károly műszaki értelmiségiként folytatott tevékenysége Románia bánsági területein, főleg Arad és Arad-Hegyalja vidékén is éreztette hatását. Emlékét a gyulai vízépítő mérnökök őrzik, a városban található Bodoki utca s a család egykori gazdaságának területén a Bodoki majorban Bodoki söröző tanúskodik erről. A Hosszúfoki-csatorna kettős-körösi torkolatánál egy használaton kívüli szivattyúépületben megtekinthető a Bodoki Henter Károly Víz- A SZERZŐ FELVÉTELE ügyi Múzeum is. Gyulán, ahol Boldog Apor Vilmos is kezdte pályafutását, neves vízépítő dinasztia élt, ugyanis Henter Károly testvéröccse szintén Gyulán, majd Budapesten szakemberként dolgozott a Duna-szabályozásnál. Saját tervei alapján megnyitotta a soroksári Duna-ágat, és megmentette Budapestet egy árvízi katasztrófától. A család negyedik tagja, Bodoki Henter Károly fia, Kálmán a Gyulai Folyammérnöki Hivatal munkatársaként folytatta ősei hagyományait. A bodoki Henter család helye tehát ott a XX. század nagy vízszabályozói - Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál és a többiek - mellett. Érthető, hogy itthon is meg akarják örökíteni a Henterek nevét, hiszen a család leányági leszármazottai ma is élnek Bodokon, Gidófalván és Budapesten is. Bodokon, közvetlenül a rendszerváltás után emlékkopját állítottak a református vártemplom előterében a család két negyvennyolcas hősének, Henter Gábornak és Henter Imrének. Visszapillantó Az Élet és Tudomány 1987. májusi számában figyeltem fel a gyulai Henter mérnökök nemzetközi mérce szerint is kiemelkedő alkotására. A Gyulán született, békéscsabai kedves emlékű néhai Béres István geográfus-tanfelügyelő barátom segítségével jött létre a kapcsolat dr. Goda Péter akkori gyulai vízügyi igazgatóval, szakíróval és néhai Góg Imre hely- és ipartörténésszel, aki révén felkereshettük az árvizektől sok alkalommal sanyargatott Gyulán a Bodoki Henter család emlékeit, virágkoszorút helyezhettünk síremlékükre a Dombi Lajos utcai régi református temetőben. A vízügyiek ellátogathattak Bodokra, s áldásukat adták arra, hogy a család ősi fészkének iskolája felvegye Bodoki Henter Károly nevét. A névadó ünnepélyre 1997 októberében került sor, a gyulai vízügyi igazgatóság emléktáblával jelölte meg az iskola központi épületét, amelyen elhelyezték a névadó fémdombormű-portréját, Erese Ferenc Csíkszeredai szobrászművész alkotását. Ez év március 29-én Gyulán nagyszabású ünnepségen emlékeztek Bodoki Henter Károly születésének 200. évfordulójára, a bodoki iskola küldöttsége is jelen volt - tájékoztatott Istók Judit igazgató. Az ünnepség alkalmával a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székháza előtti téren, a Bodoki szökőkút mellett leleplezték Bodoki Henter Károly egészalakos köztéri szobrát, Szén- Varga Géza szobrászművész alkotását Júniusban itthon, Bodokon háromnapos gazdag programmal folytatták a jubileumi megemlékezések sorát. Henter-évet indítottak, hogy annak tudományos és szellemi hozadékával a felnövekvő nemzedék gazdagodjon. Ezt szolgálta a névadó és a Henter család történetét és munkásságát bemutató kiállítás és egy sor, a tanulók számára szervezett hasznos tematikus vetélkedő, amelynek szervezésével Kozma Csaba tanárt, az iskola történetének megíróját bízták meg. A rendezvényen részt vett a gyulai vízügyi igazgatóság küldöttsége, élén Kisházi Péter Konráddal, az árvízvédelmi osztály főnökével, aki ünnepi beszédében méltatta Bodok és Gyula gyümölcsöző kapcsolatát s az esemény alkalmával emlékkövet helyeztek el, magnólia emlékfát ültettek az iskola előtti partiban. A bodoki református egyházközség kórustermében berendezett, zömében a bodoki tanulók alkotásait bemutató kiállításon, amelyet Bocz Ildikó Rita tanár nyitott meg, a sepsiszentgyörgyi vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségének jóvoltából egy sor, vízmérésre és árvízmegfigyelésre szolgáló műszaki berendezést, tárgyat is kiállítottak, amelyeket a gyulai küldöttség vezetője mutatott be a népes tanulósereg okulására. A Henter-év nyitó rendezvényét hálaadó istentisztelet és ünnepi műsor zárta EGYHÁZI ÉLET - REFORMÁTUSOKRÓL NEM CSAK REFORMÁTUSOKNAK Világtalálkozó, Kálvin-ünnepség után Egy nagyméretű rendezvénysorozat előtt sok a feladat, utána meg sok kérdés fogalmazódik meg. Szeretnék néhány kérdésre válaszolni, kötelességemnek eleget tenni. Miért kellett hétköznap szervezni a Kálvin-szobor avatóját? Kálvin János a Picardia tartománybeli Noyon-ban született 1509. július 10-én. Hogy lehetett éppen oda helyezni a szobrot? Egy jól sikerült szoborra szívesen tekint az ember, de Isten házának „előterében látszani” azt mutatja, hogy mindenekfelett a Teremtőre kell figyelnünk. Szükséges megköszönni a sok fáradozó ember munkáját? Igen, fontos a hála szavát kimondani, leírni. Szívesen, Isten iránti hálával, köszönöm mindenkinek a szolgálatát: a Tóth Anna lelkésznő által vezetett egyházközségi nőszövetség tagjai hajnali-nappali munkáját, a Bocz Rita által irányított vallástanárnők szolgálatát, a teológusok fáradozását, a kántorok énekét-segítségét, az ifisek, önkéntesek jókedvű segítségét, a presbiterek fizikai munkáját, a névtelenségben maradó egyháztagok önzetlenségét, lelkipásztorok, bibliodrámás szakemberek meglepetéseit... Biztos, hogy hiányos a felsorolás, de mindenki tette a rábízottakat. Cselekedett, szolgált Isten dicsőségére. Kálvin János fő művében, az Institúcióban minden oldalon legalább négy igeszakaszt idéz, használ fel a keresztyén vallás rendszerének leírásában. Ezért Jézus Krisztus szavaival szeretném köszönetemet kifejezni mindenkinek, aki segítette, támogatta a Magyar Reformátusok 7. Világtalálkozóját: „Úgy fényeljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat ” (Mt 5,16) NT. INCZE ZSOLT GYÖRGY, a Sepsi Református Egyházmegye esperese Az Egyházi élet támogatója a Sepsi Református Egyházmegye Búcsú Gáspár Andreától Visszatért a Mennyei Atyához egy áldott, kedves ember, aki bár bejárta a világot, és hivatásából eredően sokat utazott, de mindig hazavágyott a sepsiszentgyörgyi Szent József-templomba. Gáspár Andrea Jolán a Bihar megyei Érsemlyénben született, Nagyváradon érettségizett 1977-ben szerezte első diplomáját Bukarestben, angol-francia külkereskedelmi levelezői szakon. Hosszú ideig dolgozott a sepsiszentgyörgyi Consic Rt.-nél. 1977-2001 között külső szakoktatóként és szakértőként többféle felnőttképzést vezetett Brassóban és Kovászna megyében. 1995-től pszichológiát tanult az Amerikai Egyesült Államokban, 1996-2000 között az UNESCO Oregon állambeli Békeintézete és Oregon állam Pszicho-szociológiai Kutatóintézete kelet-európai megbízottjaként főszervezői szerepet kapott a világ körüli millenniumi béketúra megszervezésében. Íráspszichológus lett, elvégezte az írásszakértői képzést Budapesten. A Grafo-Didakt akkreditált felnőttképző oktatási intézmény erdélyi képviselőjeként megalakította a Grafológiai Egyesületet, a Grafo- Didakt negyedévenként megjelenő szaklapban írástörténeti tanulmányokat jelentetett meg. 2000- től több továbbképzőt, önismeretet is szolgáló grafológiai képzést szervezett Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Neki köszönhető, hogy 2004-ben Marosvásárhelyen létrejött a Romániai Grafológiai Egyesület. Romániában a grafológusokat 2007-ben, világelsőként a nyelvészek, fordítók körébe sorolták be mint akik intellektuális, tudományos foglalkozást űznek Andrea azt kereste, mi van az írás mögött, a szigorú nemzetközi etika és méltányosság értelmében az embert kutatta, értékeket hozott felszínre. Számos előadást tartott a nagyváradi Posticumban, Erdély több városában. Sepsiszentgyörgyön idén tavasszal a Pro-Disz-Lex Egyesület vendége volt. Kedvenc témái közé tartozott, hogyan ismerheti meg a szülő saját gyermekét az írásán keresztül. Felhívta a figyelmet arra, hogy az írásban időben észrevett jelek akár életet is menthetnek, mert nemcsak lelki, hanem fizikai problémákra is utalhatnak. Mindig kiemelte az önismeret fontosságát, feltáró munkát végzett a mentális motivációkról, a társas kapcsolatokról, lelki betegségekről. Könyvei: Művész az alkotás folyamatában, Engedjétek írni a gyermekeket, Üzen az írás, Társas kapcsolatok grafológiája, Nevelői grafológia, Köszönet a székelyeknek Krisztus Király köszöntünk közöttünk Hirtelen tört rá az alattomos betegség, Nagyváradon hunyt el június végén, a sepsiszentgyörgyi református temetőben nyugszik Kedves Andrea, reményteljes üzeneteidet, szeretetteljes szavaidat szívünkben őrizzük! Józta, Zsuzsámmá