Háromszék, 2014. július (26. évfolyam, 7232-7258. szám)

2014-07-17 / 7246. szám

­ 2014. július 17., csütörtök Henter-év Bodokon • KISGYÖRGY ZOLTÁN — Oltfejben lassan napvilágra kerülnek azok az emlékek, jeles személyek, múlt­beli események, helyek, amelyek tartalmasabbá, történelmibbé vándolják a hár­mas település községközpontját. Erre nyújt alkalmat a jubileumi Henter-esztendő is, amely ismeretanyaggal és tudással vértezi fel Bodok és a hozzá tartozó falvak felnövekvő nemzedékét. Kettős évforduló Kétszáz esztendővel ezelőtt született Bodoki Henter Károly (1814-1868) víz­építő mérnök. Tizenhét esztendővel ez­előtt az akkori bodoki általános iskola ün­nepélyes keretek között felvette a híres előd nevét, amit az épület homlokfalára elhelyezett emléktáblával örökítettek meg. Az évfordulók kapcsán a helybeli iskola Ünnepelve tanultak a gyerekek Henter-évet jelentett be, amelynek indító eseményét a tanév végi iskolanapok alkal­mával tartották, és újabb rendezvényekkel folytatják az új tanévben. A jubileumi esz­tendő alkalmával tiszteletét tette az ünnepi megemlékezésen a gyulai Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság többtagú küldöttsé­ge. A bodoki iskola ez alkalomra emlékla­pot és kitűzőt készíttetett, előbbin egy Kölcsey-idézettel: „...az élet fő célja­­ tett, s tenni (...) másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, ahol alkalom nyílik, s hogy minél nagyobb sikerrel te­hess, lelkedet eszközökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.” Bodoki Henter Károly tősgyökeres bodoki család sarja volt. A mindenre ér­zékenyen figyelő Széchenyi István tanul­mányútra küldte Angliába, Hollandiába, Franciaországba, Svájcba és Olasz­országba. 1838-tól Békés megye mérnö­ke, utóbb a Körös-Berettyó Társulat fő­mérnöke lett, ő készítette a két folyó sza­bályozási tervét, és megbízták a kivitele­zési munkálatok irányításával is. Édes­apja, Bodoki Henter Mihály 1782-ben született Bodokon, és Békés vármegye első mérnöke lett. Henter Károly műszaki értelmiségiként folytatott tevékenysége Románia bánsági területein, főleg Arad és Arad-Hegyalja vidékén is éreztette hatását. Emlékét a gyulai vízépítő mérnökök őrzik, a városban talál­ható Bodoki utca s a család egykori gazdaságának te­rületén a Bodoki majorban Bodoki söröző tanúskodik erről. A Hosszú­­foki-csatorna ket­tős-körösi torko­latánál egy hasz­nálaton kívüli szivattyúépület­ben megtekinthe­tő a Bodoki Hen­ter Károly Víz- A SZERZŐ FELVÉTELE ügyi Múzeum is. Gyulán, ahol Boldog Apor Vilmos is kezdte pályafutását, neves vízépítő di­nasztia élt, ugyanis Henter Károly test­­véröccse szintén Gyulán, majd Bu­dapesten szakemberként dolgozott a Duna-szabályozásnál. Saját tervei alap­ján megnyitotta a soroksári Duna-ágat, és megmentette Budapestet egy árvízi ka­tasztrófától. A család negyedik tagja, Bodoki Henter Károly fia, Kálmán a Gyulai Folyammérnöki Hivatal munka­társaként folytatta ősei hagyományait. A bodoki Henter család helye tehát ott a XX. század nagy vízszabályozói - Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál és a többiek - mellett. Érthető, hogy itthon is meg akar­ják örökíteni a Henterek nevét, hiszen a család leányági leszármazottai ma is él­nek Bodokon, Gidófalván és Budapesten is. Bodokon, közvetlenül a rendszervál­tás után emlékkopját állítottak a reformá­tus vártemplom előterében a család két negyvennyolcas hősének, Henter Gá­bornak és Henter Imrének. Visszapillantó Az Élet és Tudomány 1987. májusi szá­mában figyeltem fel a gyulai Henter mérnö­kök nemzetközi mérce szerint is kiemelke­dő alkotására. A Gyulán született, békéscsa­bai kedves emlékű néhai Béres István geog­ráfus-tanfelügyelő barátom segítségével jött létre a kapcsolat dr. Goda Péter akkori gyu­lai vízügyi igazgatóval, szakíróval és néhai Góg Imre hely- és ipartörténésszel, aki ré­vén felkereshettük az árvizektől sok alka­lommal sanyargatott Gyulán a Bodoki Hen­ter család emlékeit, virágkoszorút helyez­hettünk síremlékükre a Dombi Lajos utcai régi református temetőben. A vízügyiek el­látogathattak Bodokra, s áldásukat adták arra, hogy a család ősi fészkének iskolája felvegye Bodoki Henter Károly nevét. A névadó ünnepélyre 1997 októberében került sor, a gyulai vízügyi igazgatóság emléktáb­lával jelölte meg az iskola központi épületét, amelyen elhelyezték a névadó fémdombor­­mű-portréját, Erese Ferenc Csíkszeredai szobrászművész alkotását. Ez év március 29-én Gyulán nagyszabású ünnepségen emlékeztek Bodoki Henter Károly születésének 200. évfordulójára, a bodoki iskola küldöttsége is jelen volt - tájé­koztatott Istók Jud­it igazgató. Az ünnepség alkalmával a Körös-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság székháza előtti téren, a Bodoki szö­kőkút mellett leleplezték Bodoki Henter Károly egészalakos köztéri szobrát, Szén- Varga Géza szobrászművész alkotását Jú­niusban itthon, Bodokon háromnapos gazdag programmal folytatták a jubileumi megem­lékezések sorát. Henter-évet indítottak, hogy annak tudományos és szellemi hozadékával a felnövekvő nemzedék gazdagodjon. Ezt szolgálta a névadó és a Henter család történe­tét és munkásságát bemutató kiállítás és egy sor, a tanulók számára szervezett hasznos te­matikus vetélkedő, amelynek szervezésével Kozma Csaba tanárt, az iskola történetének megíróját bízták meg. A rendezvényen részt vett a gyulai vízügyi igazgatóság küldöttsége, élén Kisházi Péter Konráddal, az árvízvédel­mi osztály főnökével, aki ünnepi beszédében méltatta Bodok és Gyula gyümölcsöző kap­csolatát s az esemény alkalmával emlékkö­vet helyeztek el, magnólia emlékfát ültettek az iskola előtti partiban. A bodoki református egyházközség kórustermében berendezett, zömében a bodoki tanulók alkotásait bemu­tató kiállításon, amelyet Bocz Ildikó Rita ta­nár nyitott meg, a sepsiszentgyörgyi vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségének jóvoltá­ból egy sor, vízmérésre és árvízmegfigyelés­re szolgáló műszaki berendezést, tárgyat is kiállítottak, amelyeket a gyulai küldöttség vezetője mutatott be a népes tanulósereg okulására. A Henter-év nyitó rendezvényét hálaadó istentisztelet és ünnepi műsor zárta EGYHÁZI ÉLET - REFORMÁTUSOKRÓL NEM CSAK REFORMÁTUSOKNAK Világtalálkozó, Kálvin-ünnepség után Egy nagyméretű rendezvénysorozat előtt sok a feladat, utána meg sok kérdés fogalmazódik meg. Szeretnék néhány kérdésre válaszolni, kötelességemnek eleget tenni. Miért kellett hétköznap szervezni a Kálvin-szobor ava­­tóját? Kálvin János a Picardia tartománybeli Noyon-ban született 1509. július 10-én. Hogy lehetett éppen oda helyezni a szobrot? Egy jól si­került szoborra szívesen tekint az ember, de Isten házának „előterében látszani” azt mutatja, hogy mindenekfelett a Teremtőre kell figyelnünk. Szükséges megköszönni a sok fáradozó ember munká­ját? Igen, fontos a hála szavát kimondani, leírni. Szívesen, Isten iránti hálával, köszönöm mindenkinek a szolgálatát: a Tóth Anna lelkésznő által vezetett egyházköz­ségi nőszövetség tagjai hajnali-nappali munkáját, a Bocz Rita által irányított vallástanárnők szolgálatát, a teológusok fáradozását, a kántorok énekét-segítségét, az ifisek, önkén­tesek jókedvű segítségét, a presbiterek fizikai munkáját, a névtelenségben maradó egyháztagok önzetlenségét, lelki­­pásztorok, bibliodrámás szakemberek meglepetéseit... Biztos, hogy hiányos a felsorolás, de mindenki tette a rábí­­zottakat. Cselekedett, szolgált Isten dicsőségére. Kálvin János fő művében, az Institúcióban minden oldalon legalább négy igeszakaszt idéz, használ fel a keresztyén vallás rendszerének leírásában. Ezért Jézus Krisztus szavaival szeret­ném köszönetemet kifejezni mindenkinek, aki segítette, támo­gatta a Magyar Reformátusok 7. Világtalálkozóját: „Úgy fényel­­jék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cse­lekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat ” (Mt 5,16) NT. INCZE ZSOLT GYÖRGY, a Sepsi Református Egyházmegye esperese Az Egyházi élet támogatója a Sepsi Református Egyházmegye Búcsú Gáspár Andreától Visszatért a Mennyei Atyához egy áldott, ked­ves ember, aki bár bejárta a világot, és hivatásá­ból eredően sokat utazott, de mindig hazavágyott a sepsiszentgyörgyi Szent József-templomba. Gáspár Andrea Jolán a Bihar megyei Érsem­­lyénben született, Nagyváradon érettségizett 1977-ben szerezte első diplomáját Bukarestben, angol-francia külkereskedelmi levelezői szakon. Hosszú ideig dolgozott a sepsiszentgyörgyi Consic Rt.-nél. 1977-2001 között külső szakoktatóként és szakértőként többféle felnőttképzést vezetett Bras­sóban és Kovászna megyében. 1995-től pszicho­lógiát tanult az Amerikai Egyesült Államokban, 1996-2000 között az UNESCO Oregon állambeli Békeintézete és Oregon állam Pszicho-szociológi­­ai Kutatóintézete kelet-európai megbízottjaként főszervezői szerepet kapott a világ körüli millen­niumi béketúra megszervezésében. Íráspszicho­­lógus lett, elvégezte az írásszakértői képzést Buda­pesten. A Grafo-Didakt akkreditált felnőttképző oktatási intézmény erdélyi képviselőjeként meg­alakította a Grafológiai Egyesületet, a Grafo- Didakt negyedévenként megjelenő szaklapban írástörténeti tanulmányokat jelentetett meg. 2000- től több továbbképzőt, önismeretet is szolgáló grafológiai képzést szervezett Sepsiszentgyör­­gyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Neki köszönhető, hogy 2004-ben Marosvásárhelyen létrejött a Romániai Grafo­lógiai Egyesület. Romániában a grafológusokat 2007-ben, világelsőként a nyelvészek, fordítók körébe sorolták be mint akik intellektuális, tudo­mányos foglalkozást űznek Andrea azt kereste, mi van az írás mögött, a szigorú nemzetközi etika és méltányosság értelmében az embert kutatta, ér­tékeket hozott felszínre. Számos előadást tartott a nagyváradi Pos­­ticumban, Erdély több városában. Sepsiszent­­györgyön idén tavasszal a Pro-Disz-Lex Egye­sület vendége volt. Kedvenc témái közé tartozott, hogyan ismerheti meg a szülő saját gyermekét az írásán keresztül. Felhívta a figyelmet arra, hogy az írásban időben észrevett jelek akár életet is menthetnek, mert nemcsak lelki, hanem fizikai problémákra is utalhatnak. Mindig kiemelte az önismeret fontosságát, feltáró munkát végzett a mentális motivációkról, a társas kapcsolatokról, lelki betegségekről. Könyvei: Művész az alkotás folyamatában, Engedjétek írni a gyermekeket, Üzen az írás, Társas kapcsolatok grafológiája, Nevelői grafológia, Köszönet a székelyeknek Krisztus Király köszöntünk közöttünk Hirtelen tört rá az alattomos betegség, Nagyváradon hunyt el június végén, a sepsi­szentgyörgyi református temetőben nyugszik Kedves Andrea, reményteljes üzeneteidet, sze­retetteljes szavaidat szívünkben őrizzük! Józta, Zsuzsámmá

Next