Háromszék, 2014. szeptember (26. évfolyam, 7284-7309. szám)

2014-09-12 / 7294. szám

fi KÖZÉLET Háromszék AUTONÓMIASTATÚTUM Megkérdőjelezik a tervezet alkotmányosságát Megkérdőjelezte a napokban kiszi­várgott székelyföldi autonómiaterve­zet alkotmányosságát a romániai bírák és ügyészek szakmai testületeként mű­ködő Legfelső Bírói Tanács. Tegnap kiadott állásfoglalásában a tes­tület egy sor alkotmányos előírást aján­lott a sajtóban megjelent Székelyföld speciális státusa című törvénytervezet megszövegezőinek figyelmébe, függet­lenül attól, hogy kik a szerzői. A bírák testülete azt hangsúlyozta, hogy a Romá­niát egységes és oszthatatlan nemzetál­lamként meghatározó cikkelyt alkot­mánymódosítással sem lehet megváltoz­tatni. Az alkotmánymódosítás korlátai az állam hivatalos nyelvére és az igazság­szolgáltatás függetlenségére is kiterjed­nek - figyelmeztettek. A közlemény rá­mutat: az alkotmány szerint Romániában az igazságszolgáltatás nyelve a román, a kisebbségeknek pedig joguk van tolmá­csot igényelni és anyanyelvükön beszél­ni a bíróság előtt.„Minden olyan - a köz­beszéd tárgyává tett - téma, amely túl­mutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és te­kintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen” — szögezte le a Legfelső Bírói Tanács állásfoglalása. Székelyföldön járt Victor (folytatás az első oldalról) Dragnea hozzátette, remé­nyei szerint 2015-ben nyu­godt és racionális párbeszé­det folytathatnak a magyar­ság képviselőivel, amely el­vezethet a mindenki vágyait kielégítő megoldáshoz, és „minél több kompetencia he­lyi szintre kerülhet”. A ceremónián felszólaló Kelemen Hunor miniszterel­nök-helyettes azt hangsú­lyozta, hogy az RMDSZ a jó kormányzás és a helyi kö­zösségek fejlődésének biz­tosítása végett lépett be a kormányba, és döntését azó­ta sem bánta meg. Újságírói kérdésre vála­szolva Victor Ponta kijelen­tette, ha a decentralizálás és az autonómia ugyanazt jelen­ti, akkor nincsen vitája a szé­kelyföldiekkel. Ponta hang­súlyozta, a politikai párbe­széd híve, és senkinek nincs joga megsértődni, ha valaki tárgyalni kíván valamiről. A miniszterelnök azt is nyom Ponta matékosította, egyedül az RMDSZ-t tekinti az erdélyi magyarok legitim képvise­lőjének. Jónak tartotta, hogy az RMDSZ ott van az ön­­kormányzatokban, a parla­mentben és a kormányban egyaránt, mert általa a ma­gyar közösség van jelen a döntéshozásban és a végre­hajtásban. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnö­ke egy magyar gyermekek­nek szánt román tankönyv kéziratát adta át a miniszter­­elnöknek, kérve, támogassa a tankönyv kiadását, hogy általa a székelyföldi gyer­mekek is jobban megtanul­hassanak románul. Tegnap négy Hargita megyei település vezetője mellett háromszéki polgármesterek­nek adtak át iskolabuszokat Csíkkozmáson, így az új tanévben hat új járművel biztosítják majd a diákok szállítását Szentkatolnán, Előpatakon és Nagybaconban is. Ugyanakkor az Országos Településfejlesztési Program révén kiutalt pénzösszegekről szóló szerződé­seket is aláírták, így közel hetven székelyföldi település jut támogatáshoz iskolák, óvo­dák, utak, ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére, valamint új munkálatok elkezdé­sére, folyamatban lévők befejezésére. Hargita és Kovászna megye egyaránt több mint hat-hat millió lejt kapott. Ennek következtében utak felújítására Uzon, Szentlélek, Nagybacon, Bárkány, Bereck, Gelence, Zágon, Ozsdola, Kézdivásárhely fordíthat anya­giakat, az ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére Kökös, Hidvég, valamint Bo­dzaforduló is kormánytámogatáshoz jutott. Összegyűlt az aláírások háromnegyede (folytatás az első oldalról) A politikus úgy értékelte: jó ütem­ben folyik a munka, a párt csaknem ezer önkéntesének a leadási határidő­ig hátralévő 12 napban sikerül majd összegyűjteni a még hiányzó 55 ezer aláírást. (200 ezer támogatóra van szüksége egy államfőjelöltnek ahhoz, hogy felkerüljön a szavazólapra.) Toró hangsúlyozta: az EMNP jelöltje nyíl­tan felvállalja a székely autonómia ügyét, nem kell obskúrus egyezsége­ket kötnie a román politikummal, vagy „itt a piros, hol a pirost játszania” az autonómiatervezettel, ahogyan azt szerinte az RMDSZ teszi. „Kicsit olyan népmeséi ez a dolog, hogy van is, meg nincs is” — kommentálta Toró T. Tibor azt, hogy a sajtóban megjelent az RMDSZ-nek tulajdonított székely­­földi autonómiatervezet teljes szöve­ge, de az RMDSZ azt jelezte, hogy csak a honlapján később megjelenő változatot vállalja fel. A politikus úgy vélte: maga az RMDSZ szivárogtatta ki a tervezetet, hogy a magyar közös­ség szimpátiáját elnyerje, anélkül, hogy az autonómiát a román vezetés előtt vállalná, szerinte azonban ezzel súlytalanná és nevetségessé teszik az autonómia-kezdeményezéseket. Toró úgy vélekedett, az államfői tiszt­ségre pályázó Kelemen Hunor RMDSZ- elnököt a román politikum igyekszik „béna kacsa”­állapotban tartani, hogy beszűkítsék mozgásterét. Kifejtette, hogy ezt a fogalmat a politikai újságírás­ban azokra a tisztségviselőkre értik, akik egy közelgő mandátumváltás miatt még vagy már nem rendelkeznek a tisztsé­güknek megfelelő politikai súllyal. „Kelemen Hunor megpróbált lemonda­ni, nem sikerült neki, megpróbált kine­vezni valakit maga helyett, nem sikerült neki, ott van azóta is abban a tisztségben, amiről lemondott, és a saját pártján belül is egyre kevésbé veszik komolyan: meg­mondták neki, hogy ő távozhat a kor­mányból, de az RMDSZ marad” - ecse­telte az EMNP elnöke. Hozzátette: emi­att fontos egy olyan magyar jelölt rész­vétele a választási kampányban, akinek nem kell „itt a piros, hol a pirost” játsza­nia az autonómiával, és nem kell „vá­lasztási csárdást” járnia senkivel. Toró szerint az ukrán válság fejle­ményei is azt bizonyítják, hogy az egyetlen megoldás az autonómia. „A mi jelöltünk ezt fogja legjobb tudása szerint képviselni a jövő hónap elején elkezdődő elnökválasztási kampány­ban” - jelentette ki az EMNP elnöke Szilágyi Zsoltra utalva. A HÍRSALÁTA­T CSAK KOLOZSVÁR. Helyi polgárok egy csoportja kezdeményezte, hogy töröljék Kolozsvár hivatalos nevéből a korábban Nicolae Ceauşescu rendeletére beillesztett Napoca szót. Györke Zoltán, Kolozs megye korábbi alpre­­fektusa, a kezdeményezés elindítója ismertette, megkeres­ték Emil Boc polgármestert kérdésükkel, hogy fontosnak tartja-e a névmódosítást, és hajlandó lenne-e helyi népsza­vazást kiírni erről. Az önkormányzatnál még nem tárgyal­tak a kezdeményezésről, ha akadna olyan román párt, amely mellé áll, az RMDSZ képviselői segítenék azt a több­ség kialakításában - mondta Horváth Anna, Kolozsvár al­polgármestere. A kolozsvári törvényszék egyébként a na­pokban közölte döntése indoklását, melyben arra kötelezi a polgármesteri hivatalt, hogy a település öt főbejáratánál levő helységnévtáblán magyar nyelven is tüntesse fel a vá­ros nevét. A dokumentum rámutat: a közigazgatási tör­vényben szerepel a húszszázalékos kisebbségi küszöbre vo­natkozó kitétel, s noha a kolozsvári magyarság az összla­kosságnak mintegy 15,7 százalékát teszi ki, mégis lehetőség nyílik arra, hogy a kisebbség nyelvén is felkerüljön a város neve a helységnévtáblákra. Az önkormányzat megtámad­hatja a döntést. (MTI/Transindex) MI VAN A SZAVAK MÖGÖTT? Parlamenti vizsgáló­­bizottság felállítását kéri az ellenzék, miután Traian Basescu államfő a minap kijelentette, titkos ügynök van az elnökjelöltek között, aki elhallgatta ezt a részletet múltjá­ból. Az NLP és a DLP képviselőházi frakciói tegnap jelen­tették be, jövő hét elején kérni fogják a ház vezetőségétől vizsgálóbizottság felállítását, amelynek feladata lenne tisz­tázni az államelnök kijelentését. Az ellenzékiek úgy vélik, a parlamentnek el kell ítélnie Basescu „súlyos” kijelenté­sét, és valamennyi elnökjelöltnek tisztáznia kell a nyilvá­nosság előtt a vádat. Victor Ponta tegnap leszögezte: Basescu nem rá utalt, mert korábban ő maga nyilatkozott úgy, hogy a kormánytagokat ellenőrizte múltjuk szempont­jából. Klaus Johannis kijelentete, az államfő biztosan nem rá célzott, és Monica Macovei is jelezte, nem volt kapcso­lata a román titkosszolgálatokkal. (MTI) 2014. szeptember 12., péntek 1 2 ­ KÜLFÖLD • Orosz katonai konvoj lépte át az ukrán határt Tizenkét harckocsiból, negyvennyolc páncélozott harcjár­műből, valamint lőszert és katonákat szállító teherautókból álló katonai konvoj lépett be Oroszországból Ukrajnába a Luhanszk megyei Izvarine átkelőnél - közölte tegnap az uk­rán állami határőrszolgálat. A közlemény szerint a menetosz­lopban húsz lőszerekkel megrakott Ural típusú teherautó és további nyolc katonákat szállító jármű haladt, valamint négy katonai autó, öt üzemanyag-szállító és egy felderítő járőr harcjármű. A határőrség tájékoztatása szerint további tíz orosz harckocsit észleltek Donyeck megye déli részén, az Azovi­­tenger partján fekvő novoazovszki határátkelő felől a Mariupol felé vezető úton, a mintegy félmillió lakosú, straté­giai fontosságú kikötővárostól mindössze húsz kilométerre lévő Bezimenne település irányába haladni. Mától új uniós szankciók Pénteken életbe lépnek az Oroszországgal szemben ho­zott szankciók, az Európai Unió azonban szeptember végén feloldhatja ezeket, amennyiben ez idő alatt az Európai Unió megbizonyosodik a tűzszünet tartós voltáról - jelentette be tegnap Herman van Rompuy, az Európa Tanács elnöke. Mint mondta, az Európai Unió tagállamainak nagykövetei az elkövetkező hetekben átfogóan ellenőrzik majd a tűzszü­­neti megállapodás végrehajtását. A pénteken életbe lépő új szankciós csomag az orosz energia-, illetve védelmi ipar hat óriásvállalatát, továbbá 24 magánszemélyt érint. Az Európa Tanács tájékoztatása szerint a szankciók megtiltják az orosz védelmi, illetve energiaszektor három-három nagyvállalata adósságának finanszírozását. Az intézkedés egyebek között a Rosznyeft és a Transznyeft olajipari cégre, illetve a Gazprom olajipari üzemágára vonatkozik. Megemlékezések a terrortámadások évfordulóján Barack Obama elnök, a first lady és Joe Biden alelnök részvételével a Fehér Háznál tegnap egyperces csenddel em­lékeztek meg a 2001. szeptember 11 -i terrortámadások csak­nem háromezer halottjáról. New Yorkban, a Világkereske­delmi Központ (WTC) ledöntött ikertornyainak helyén léte­sített emlékhelyen a hagyománynak megfelelően felolvas­ták az áldozatok névsorát. Megemlékezést tartottak a Shank­­ville-nél, a United Airlines 93-as járata lezuhanásának hely­színén is. Az amerikaiak sosem fogják magukat megadni a félelemnek, elmúlt 13 év az újjáépítés és megújulás jegyében telt el - jelentette ki Obama a Pentagonnál megrendezett megemlékezésen. Obama hangsúlyozta, hogy Amerika min­dig megerősödve lép tovább a megpróbáltatások után. Az elnök, aki szerdán közölte, hogy Szíriára is kiterjeszti az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni légicsapáso­kat, egyúttal megemlékezett arról a 6800 amerikai katoná­ról is, akik az elmúlt 13 év háborúiban vesztették életüket. Németország és Nagy-Britannia nem vesz részt a légicsapásokban Németország és Nagy-Britannia nem vesz részt az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni amerikai légicsapá­sokban -jelentette be a két ország külügyminisztere tegnapi berlini megbeszélésük után. Frank-Walter Steinmeier német és Philip Hammond brit külügyminiszter közös sajtótájékoz­tatójukon egyaránt azt hangsúlyozták, hogy országuk támo­gatja az IÁ visszaszorítását célzó nemzetközi erőfeszítéseket, de nem csatlakoznak az Egyesült Államok által a terroristák ellen tervezett légi hadjárathoz. Frank-Walter Steinmeier ki­emelte, hogy a német kormány a törvényhozás alsóházának (Bundestag) egyetértésével 70 millió euró értékben szállít fegyvert és lőszert az IS ellen harcoló iraki kurd erőknek. Philip Hammond elmondta, hogy Nagy-Britannia lehetősé­geit korlátozza, hogy a törvényhozás tavaly elutasította a kor­mánynak azt a kérését, hogy jáuljon hozzá a brit fegyveres erők bekapcsolódásához a Szíriai rezsim elleni külső fegyve­res fellépés esetén - mutatott rá Philip Hammond, hangsú­lyozva, hogy „tavaly ezt már megvitattuk a parlamentben, és nem vizsgáljuk felül a döntést”, ezért „Nagy-Britannia nem vesz részt szíriai célpontok elleni légitámadásokban”. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával Belpolitikai szerkesztő: Demeter Virág Katalin Külpolitikai szerkesztő: Farkas Réka

Next