Háromszék, 2014. szeptember (26. évfolyam, 7284-7309. szám)

2014-09-17 / 7298. szám

független Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 88 bani n­apilap Az MPP egyesülne a Néppárttal FARKAS RÉKA Újra egyesíteni kell a nemzeti oldalt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői­nek tárgyalniuk kell, és meg kell találniuk az együttműködés módját, hogy a 2016-os választásokon már közösen indulja­nak - nyilatkozták tegnap az MPP két legerősebb szervezeté­nek - a háromszékinek és a Hargita megyeinek - elnökei. Kulcsár-Terza József ke­­ményes volt a nemzeti oldal romszéki elnök felidézte, hogy ugyanezt elmondták a két megye tanácsa előtt is, ám több politikus viccként értelmezte felvetésüket, ki­gúnyolta javaslatukat. „Mi komolyan gondoltuk akkor is, most is. A szándék az, hogy ami egyszer jó és ered­számára, az újra létrejöjjön” - fogalmazott. Felidézte Tőkés László 2007-es sike­rét és a 2008-as ö­­kormány­­zati választásokat, amikor még egységesen léptek fel, majd a 2012-es külön-külön indulás kudarcát. (folytatása a 2. oldalon) A HÁROMSZÉKI MUNKAERŐPIAC IGÉNYE Szakképzettek előnyben Továbbra is jobbak a szakmát tanultak elhelyezkedési lehe­tőségei térségünkben - ezt bizonyítják a megyei szakhivatal legfrissebb összesítései. A képzett munkaerő hiánya pedig egy­re érezhetőbb, a nagy vállalkozások elszívó hatása miatt kis, helyi cégek nehezen találnak szakembert a most éppen csökke­nő állástalanság jellemezte háromszéki munkaerőpiacon. Részletek a 3. oldalon Székelyföld támogatja Skóciát Villámcsődületet szervezett tegnap késő dél­utánra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Néppárt Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet park­ban. Tucatnál többen jelentek meg feliratokkal, melyek magyarul és angol nyelven hirdetik: Székelyföld támogatja Skóciát. A ti döntésetek a mi jövőnk is. Volt, aki székely zászlót lenge­tett, Ütő Gusztáv képzőművész az alkalomra megfestette Skócia zászlaját, s azt emelte ma­gasba. Bedő Zoltán, a Néppárt sepsiszéki elnö­ke tömör szónoklatában jelezte, azt kívánják megmutatni, hogy Székelyföld támogatja Skó­cia függetlenségi törekvéseit, s a holnapi skót népszavazás előtt arra szeretnék felhívni a hazai közvélemény figyelmét, hogy békés úton ál­lamhatárok változhatnak, népek érhetik el füg­getlenségüket. Ezt a székelység támogatja, mert irányt mutat Székelyföld autonómiájához, me­lyet békés eszközökkel meg fognak valósítani. A szervező lapunknak elmondta, a megmozdu­lással egy időben Erdély más városaiban is tar­tottak hasonló villámcsődületet. SZEKERES ATTILA A SZERZŐ FELVÉTELE 2014. szeptember 17.. SZERDA XXVI. évfolyam 7­2 9 8. szám rom sze Esztelnek kivár Késve lépett önálló útra ez a szentföldi község és csatolt faluja, a patinás múltú Kurtapatak. Kettős tehát a községvezetés gondja, meg kell oldania, hogy egyformán részesüljön mindkét falu a javakból. Épül az infrastruk­túra, s a lélekszám úgy alakult, hogy közös a két település iskolája-óvodája is. Kisgyörgy Zoltán riportja a 7. oldalon ALBERT LEVENTE FELVÉTELE AMÁRÓL HOLNAPRA . Mégis mikor dolgoznak? Hivatalosan még nem kezdődött meg az elnökválasztási kampány, de a valóságban már azelőtt benne voltunk, mielőtt minden párt megtalálta volna saját jelöltjét. Azóta még néhányan ráébredtek arra, hogy tő­lük függ az ország egyensúlya, békéje, így hát máris tíz közül választhatunk államfőt, és a névsor még nem lezárt. A valódi kampány pedig csak október­ben kezdődik, legalábbis a papírforma szerint. Addig még rendes hétköznapi teen­dőit kellene ellátnia minden politikusnak: a parlamentnek megfontolt és tartós tör­vényeket kellene hoznia (a kormány sür­gősségi rendeleteinek láttamozása nem éppen az a felelős munka, amiért az or­szág eltartja őket), a kormánynak ezek gyakorlatba ültetésében, az államgépezet zökkenőmentes működtetésében - a tan­­ügyminisztériumnak többek között a tan­anyag gondos, határidőre való elkészíté­sében­­ kellene jeleskednie, a polgármes­tereknek a települések gondjainak megol­dásában, és így tovább. A normalitás azonban valami olyasmi, ami az eredeti román demokrácia huszon­ötödik esztendejében is csak vágyálom meg. Nálunk az államfő nem közvetít és kiegyensúlyoz, hanem széthúzást és konf­liktust gerjeszt, az amerikai méretű tör­vényhozás egyféle álmos küldöttgyűlésnek tűnik - milyen fontos, jövőépítő jogsza­bályt vitattak és szavaztak meg idén? -, a polgármesterek a nincstelenség és a szoci­áldemokrata bedarálás között őrlődnek, a kormánytagok pedig láthatóan mindenhez értenek, az árvízvédelemhez és a nemzet­közi joghoz is. Tanévkezdéskor mindenki - a saját népének eredetmítoszát rosszul tudó oktatási tárcavezető, a jogász kor­mányfő, a belügyi és közigazgatási, az igazságügyi, a védelmi miniszter is - a di­ákokat boldogítja bölcsnek vagy tréfásnak szánt intelmekkel, és számolatlanul osztja véleményét minden felmerülő kérdésről, holott többre mennénk, ha ki-ki a saját kaptafájánál szabná és varrná a rábízot­­takat. Akkor nem lenne gond az ábécés­könyv kinyomtatása, a gödrös utak felja­vítása, a félkész építkezések folytatása, a korrupció és az adócsalás leküzdése, a nyaklódon erdőirtás, a tanult fiatalok el­vándorlása, az itthon maradottak kiáb­rándultsága. Milyen üdülés lenne­­ és mennyivel többet érne minden kampány­beszédnél­­ , ha valamit végre jól és idő­ben elvégeznének, nem késve, visszaélé­sektől megszakítva, tákolva! A hozzáállás ilyen gyökeres megváltoz­tatását azonban egyetlen jelölt sem ígéri: egyelőre az egyetlen látható program az ellenfelek lejáratása. Néhány - pillanatnyi előnyt hozó - szavazatnövelő intézkedés­ben még reménykedhetünk, megbízható mi­nőségű országvezetésben kevésbé. Demeter J. Ildikó

Next