Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)
2014-10-01 / 7310. szám
SZNT - AUTONÓMIA Szükséges Magyarország szerepvállalása A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben nyomatékosította, továbbra is szükségesnek tartja Magyarország támogatását Székelyföld területi autonómiájának megvalósításához. Az SZNT annak kapcsán fogalmazta meg tegnap álláspontját, hogy az RMDSZ autonómiatervezetével kapcsolatos hétfői bukaresti beszélgetésen több román értelmiségi felvetette, a nem liberális demokráciát hirdető Orbán Viktor támogatása inkább teher az RMDSZ-nek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig nem védte meg a magyar kormányt. Az SZNT úgy vélte, „megtévesztő, valótlanságokat tartalmaz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a székelyek érdekeivel és gondolkodásával”, hogy az RMDSZ elnöke azt állította, két erdélyi magyar pártot hoztak létre az RMDSZ ellenében Budapestről, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Budapestről „gyámságot”. Az SZNT nyomatékosította: az RMDSZ ellenzékét megjelenítő Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) „nem a budapesti kormány hozta létre, hanem az RMDSZ elhibázott politizálása”. Ennek az elhibázott politikának részeként említette, hogy előbb nem vállalta, majd csak kampánycélból, „színleg vállalta” az autonómia ügyének képviseletét, és rossz, kártékony üzeneteket fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Az SZNT Kelemen Hunor „elszomorító mulasztásának” tartotta, hogy az RMDSZ-elnök szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy a határon túli magyarok érdekeinek megfelelően került az alaptörvénybe. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Rendkívül káros és visszatetsző a románok szimpátiáját és megértését Magyarország és a magyar kormány igazságtalan, méltánytalan és hamis elmarasztalásának válasz nélkül hagyásával vagy éppenséggel az említett elmarasztalásokkal egyetértő utalásokkal keresni - szögezte le az SZNT. Az Izsák Balázs elnök által jegyzett közleményben a tanács megállapította: „a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja az RMDSZ elnökének nyíltan felvállalt, liberális elkötelezettségét”. „A székelyek autonómiatörekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatására. Az anyaország aktív szerepvállalása ebben a kérdésben nem kockázat és nem veszélyforrás, hanem a kölcsönös bizalom kiépítésének és ezen keresztül a sikernek elengedhetetlen előfeltétele. Hiszen nyilvánvaló, hogy Székelyföld autonómiája csakis a Magyarország és Románia közti jószomszédi viszony és a kölcsönös bizalom légkörében teremthető meg” - szögezte le közleményében az SZNT. A választók fele támogató is DEMETER VIRÁG KATALIN A szavazati joggal rendelkező polgárok mintegy fele írta alá a novemberi államfőválasztáson induló 14 jelölt támogatási íveit, azonban a Központi Választási Iroda nem rendelkezik sem a kellő eszközökkel, sem pedig elegendő idővel ahhoz, hogy ellenőrizze a kézjegyek hitelességét - derül ki a Mediafax hírportál elemzéséből. A nyilvántartott és november 2-án, illetve 16-án urnákhoz várt 18,3 millió szavazóból mintegy 7 millióan támogatták kézjegyükkel a legfőbb tisztségért indulók valamelyikét - ezt tükrözik a választási hatósághoz benyújtott dokumentumok. Marian Muhuleţ, a választási hatóság szóvivője az aláírások ellenőrzése kapcsán kifejtette, csak a formai feltételeknek való megfelelést vizsgálják. - Abból indulunk ki, hogy minden jelölt jóhiszemű, ami az aláírások valódiságát illeti - mondta a szóvivő. Az iratcsomó átvételekor a választási hatóság képviselői átvizsgálják a dossziét, ellenőrizve, hogy az tartalmaz-e minden, a törvény által előírt dokumentumot, ezért csak formai ellenőrzésről van szó. Muhulez hozzáfűzte, alig 48 óra áll rendelkezésükre, hogy legkevesebb 200 ezer kézjegyet ellenőrizzenek, azt viszont nem tudják megbecsülni, hogy minden aláírás ugyanattól a személytől származik-e, vagy 200 ezer különböző személy írta alá az íveket. Ezért született korábban a bukaresti táblabíróság azon döntése, hogy szakellenőrzésnek kellene alávetni a támogatói kézjegyeket. Első az RMDSZ Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje az első, Szilágyi Zsolt, a Néppárt jelöltje pedig a tizedik helyen fog szerepelni a szavazólapon az elnökválasztáson - derült ki tegnap, miután a Központi Választási Iroda sorshúzással döntött a jelöltek sorrendjéről. A második helyen Klaus Johannis, a harmadikon Dan Diaconescu, a negyediken pedig Victor Ponta kormányfő szerepel. A Központi Választási Iroda tegnap a parlamenten kívüli pártok négy képviselőjével egészült ki, közöttük az EMNP által delegált László Györggyel is. A testületben eddig öt bíró és hat parlamenti párt küldöttje vett részt, közöttük Vajda Zsombor az RMDSZ képviseletében. (MTI) Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával _______________szerkesztette: Demeter Virág Katalin A HÍRSALÁTA - TÜNTETŐK VÁRJÁK ORBÁN VIKTORT. Pénteken avatja fel Kolozsváron Orbán Viktor a Kolozsvári Református Kollégium szakiskoláját, ahol közel 80 diák kezdte meg tanulmányait. A magyar kormányfő látogatásakor két tüntetést is szerveznek az oktatási intézménynél, a Maszol.ro szerint egyik Orbán mellett, a másik pedig ellene szól. Utóbbi tábor egyik aktivistája szerint céljuk, hogy az Erdéllyel kapcsolatos tévhiteket eloszlassák, és rámutassanak, hogy nem mindenki híve a Fidesz politikájának. A magyar kormányfőt pártolók ezzel szemben azokat mozgósítják, akik úgy gondolják, hogy ellen kell állni az értelmetlen uszításnak és a magyar-magyar ellentétek szításának. SZÉKELYFÖLDÖN ÜNNEPELNÉNEK „Hazafikat” toboroz Székelyföldre a Vocea Naţiunii csoport, mely Facebookon szervezkedve december elsején Kovászna és Hargita megyében ünnepelne. A pontos helyszínről november utolsó hetében döntenek, az alkalomra pedig húszezer résztvevőt szeretnének összegyűjteni. Terveik szerint filmvetítéssel, hazafias dalokkal és felszólalásokkal emlékeznének a nagy egyesülésről, illetve a szórványban élő románok helyzetéről. Az akció szervezői felhívásukban rámutatnak: nem erődemonstrációra készülnek, és nem a magyar kisebbséget kívánják provokálni, csupán azt szeretnék megmutatni, hogy a románok összetartanak VESZÉLYBEN A FŐVÁROSI CÍM? Csalódottságának adott hangot az RMDSZ kolozsvári önkormányzati frakciója amiatt, hogy a város polgármesteri hivatala fellebbezett a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését előíró alapfokú bírósági ítélet ellen. A frakció az eljárást „a tolerancia és a multikulturalitás létjogosultságának felülbírálásaként” értelmezte. Úgy vélekedett, Kolozsváron „a választási év nyomása” és a „szavazatszerzési igyekezet” győzedelmeskedett, s ez olyan nagy horderejű közösségi célokat sodort veszélybe, mint a 2021-es Európa kulturális fővárosa cím elnyerése. A Kolozs Megyei Törvényszék július közepén a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány keresete alapján kötelezte alapfokú ítéletében a kolozsvári polgármesteri hivatalt a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére. (Híradó.hu) A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGON JOHANNIS ÜGYE Az illetékes bíróság tegnap úgy döntött, jóváhagyja az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség fellebbezését, így a Legfelső Semmítő- és ítélőszék tárgyalni fogja Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyét. A testület ugyanakkor felkérte a feleket, hogy tíz napon belül írásban fogalmazzák meg álláspontjukat a feddhetetlenségi ügynökség jelentésével kapcsolatban, ezt követően kezdődik érdemben az ügy tárgyalása. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2013 áprilisában állapított meg összeférhetetlenséget Klaus Johannis nagyszebeni polgármester esetében. A Nemzeti Liberális Párt elnöke hétfőn kijelentette, függetlenül attól, mi történik, indulni fog az államelnök-választásokon. (Mediafax) ■HHBHIII KOLOZSVÁR Nem időszerű a névmódosítás? Nem helyénvaló és nem is időszerű Kolozsvár polgármestere, Emil Boc szerint elhagyni Kolozsvár hivatalos román megnevezéséből (Cluj-Napoca) a Napoca tagot. A polgármester álláspontját az a csoport ismertette, amelyik a város hivatalos nevének megváltoztatását kezdeményezte. Amint korábban felidézték, a város román nevét Nicolae Ceausescu diktátor javaslatára elnöki rendelettel módosították negyven évvel ezelőtt Clujról Cluj-Napocára. Emil Boc arra hivatkozott válaszában, hogy a név visszaváltoztatásáról népszavazást kellene tartani Kolozsváron, és ez tetemes összegbe kerülne. A polgármester szerint a névváltoztatás a kolozsváriak személyi okmányainak kicserélését is szükségessé tenné, ez pedig további költségeket vonna maga után, és túlterhelné az iratcserét végző közhivatalokat. A polgármester megemlítette, hogy a város fejlesztésekre és az infrastruktúra javítására kívánja fordítani meglévő forrásait, és nem tartja sürgősnek a névváltoztatást. Azt is felhozta, hogy a Cluj-Napoca megnevezés immár közismertségre tett szert, és a közigazgatási egység „ókortól számított kontinuitását is tanúsítja”. A névváltoztatás kezdeményezői viszontválaszukban kijelentik, hogy a kérdés időszerűségéről nem a polgármesternek, hanem a kolozsváriaknak kellene véleményt nyilvánítaniuk. A törvényre hivatkozva jegyezték meg, hogy a név visszaváltoztatása nem tenné szükségessé valamennyi kolozsvári lakos személyi okmányának kicserélését. Szerintük a Napoca név nem az ókortól számított kontinuitást, hanem „a Ceausescu-féle önkényes történelemszemlélet kontinuitását” jelzi. 2014. október 1., szerda Költségvetés-kiigazítás optimizmus és aggályok közt Elfogadta az idei második költségvetés-kiigazítást a kormány tegnap: a kabinet szerint a növekvő állami bevételek lehetővé tették egyes minisztériumok költségkeretének bővítését, a szakértőkből álló Költségvetési Tanács szerint azonban megalapozatlan a kormány optimizmusa. A költségvetési bevételek szeptemberben megközelítették a 15 milliárd lejt, ami 1,35 százalékkal meghaladja a tervezett szintet - közölte tegnap Ioana Petrescu pénzügyminiszter. A Költségvetési Tanács szerint azonban a kiigazításnál a kormány irreálisan magas, havi 2,4 milliárd lejnyi uniós forrásból származó bevétellel számol az év utolsó négy hónapjában, ami kétszerese az augusztusban elért idei legmagasabb abszorpciós szintnek. A kormány tegnap tartalékalapjából egészítette ki a védelmi minisztérium költségvetését, mivel az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy emiatt magasabb legyen a költségvetési hiány. A büdzsé kiigazításánál csak 140 millió lejjel emelték a védelmi minisztérium költségkeretét, míg további 680 millió lejt a tartalékalapból csoportosítottak át a védelmi tárcához „sürgős kiadásokra” - magyarázta a szaktárca vezetője. Victor Ponta kormányfő az ukrán válságra utalva már áprilisban bejelentette, hogy Románia évente a GDP 0,2 százalékával, mintegy negyedmilliárd euróval fogja növelni védelmi költségvetését, amíg 2018-ban eléri a GDP 2 százalékát. Ugyanakkor 118 millió lejjel egészítették ki a titkosszolgálatok büdzséjét - a kormányfő szerint erre Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése miatt volt szükség, amelyeket a kibernetikai bűnözés leküzdése terén vállalt. A regionális fejlesztési minisztérium költségvetése 1,16 milliárd lejjel bővült. Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy a pénzt választási megvesztegetésre akarja fordítani a novemberi elnökválasztás előtt oly módon, hogy a szavazók mozgósításában kulcsszerepet játszó polgármesterei számára biztosít belőle többletforrásokat. Az egészségügyi tárca mintegy negyedmilliárd lejjel kevesebb pénzből gazdálkodhat, Ponta szerint csak azért, mert az október elsejétől életbe lépett ötszázalékos munkáltatói nyugdíjjárulék-csökkentés az államra is vonatkozik, így a közalkalmazottak bére után már kevesebb járulékot kell átutalnia a nyugdíjalapba.