Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)

2014-10-01 / 7310. szám

SZNT - AUTONÓMIA Szükséges Magyarország szerepvállalása A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben nyoma­tékosította, továbbra is szükségesnek tartja Magyarország támogatását Székelyföld területi autonómiájának megvaló­sításához. Az SZNT annak kapcsán fo­galmazta meg tegnap álláspont­ját, hogy az RMDSZ autonómia­tervezetével kapcsolatos hétfői bukaresti beszélgetésen több ro­mán értelmiségi felvetette, a nem liberális demokráciát hirde­tő Orbán Viktor támogatása in­kább teher az RMDSZ-nek, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig nem védte meg a magyar kormányt. Az SZNT úgy vélte, „megté­vesztő, valótlanságokat tartal­maz, és ellentétes a romániai magyarság, ezen belül a széke­lyek érdekeivel és gondolkodá­sával”, hogy az RMDSZ elnöke azt állította, két erdélyi magyar pártot hoztak létre az RMDSZ ellenében Budapestről, majd azt, hogy sokszor felrótták neki a magyar kormányok, hogy az RMDSZ nem fogad el Buda­pestről „gyámságot”. Az SZNT nyomatékosította: az RMDSZ ellenzékét megjelenítő Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) „nem a budapesti kor­mány hozta létre, hanem az RMDSZ elhibázott politizálá­sa”. Ennek az elhibázott politi­kának részeként említette, hogy előbb nem vállalta, majd csak kampánycélból, „színleg vállal­ta” az autonómia ügyének kép­viseletét, és rossz, kártékony üzeneteket fogalmazott meg ez­zel kapcsolatban. Az SZNT Kelemen Hunor „elszomorító mulasztásának” tar­totta, hogy az RMDSZ-elnök szó nélkül hagyta a Magyarország alkotmányát ért kritikát, és nem mondta ki, hogy a határon túli magyarok érdekeinek megfelelő­en került az alaptörvénybe. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Rendkívül káros és visszatetsző a románok szimpáti­áját és megértését Magyarország és a magyar kormány igazságta­lan, méltánytalan és hamis elma­rasztalásának válasz nélkül ha­gyásával vagy éppenséggel az említett elmarasztalásokkal egyet­értő utalásokkal keresni - szö­gezte le az SZNT. Az Izsák Balázs elnök által jegyzett közle­ményben a tanács megállapította: „a romániai magyarok elsöprő többsége nem osztja az RMDSZ elnökének nyíltan felvállalt, libe­rális elkötelezettségét”. „A székelyek autonómiatö­rekvésének továbbra is szüksége van Magyarország támogatásá­ra. Az anyaország aktív szerep­­vállalása ebben a kérdésben nem kockázat és nem veszélyforrás, hanem a kölcsönös bizalom ki­építésének és ezen keresztül a sikernek elengedhetetlen előfel­tétele. Hiszen nyilvánvaló, hogy Székelyföld autonómiája csakis a Magyarország és Románia közti jószomszédi viszony és a kölcsönös bizalom légkörében teremthető meg” - szögezte le közleményében az SZNT. A választók fele támogató is DEMETER VIRÁG KATALIN A szavazati joggal rendelkező polgárok mintegy fele írta alá a novemberi államfőválasztáson induló 14 jelölt támogatási íveit, azonban a Központi Választási Iroda nem rendelkezik sem a kellő eszközökkel, sem pedig elegendő idővel ahhoz, hogy ellenőrizze a kézjegyek hi­telességét - derül ki a Mediafax hírportál elemzéséből. A nyilvántartott és novem­ber 2-án, illetve 16-án urnák­hoz várt 18,3 millió szavazó­ból mintegy 7 millióan támo­gatták kézjegyükkel a legfőbb tisztségért indulók valamelyi­két - ezt tükrözik a választási hatósághoz benyújtott doku­mentumok. Marian Muhuleţ, a választási hatóság szóvivője az aláírások ellenőrzése kap­csán kifejtette, csak a formai feltételeknek való megfelelést vizsgálják. - Abból indulunk ki, hogy minden jelölt jóhi­szemű, ami az aláírások való­diságát illeti - mondta a szó­vivő. Az iratcsomó átvétele­kor a választási hatóság kép­viselői átvizsgálják a dossziét, ellenőrizve, hogy az tartal­maz-e minden, a törvény által előírt dokumentumot, ezért csak formai ellenőrzésről van szó. Muhulez hozzáfűzte, alig 48 óra áll rendelkezésükre, hogy legkevesebb 200 ezer kézjegyet ellenőrizzenek, azt viszont nem tudják megbe­csülni, hogy minden aláírás ugyanattól a személytől szár­mazik-e, vagy 200 ezer kü­lönböző személy írta alá az íveket. Ezért született koráb­ban a bukaresti táblabíróság azon döntése, hogy szakellen­őrzésnek kellene alávetni a támogatói kézjegyeket. Első az RMDSZ Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje az első, Szilágyi Zsolt, a Néppárt je­löltje pedig a tizedik helyen fog szerepelni a szavazólapon az elnökválasztáson - derült ki tegnap, miután a Központi Választási Iroda sorshúzással döntött a jelöltek sorrendjé­ről. A második helyen Klaus Johannis, a harmadikon Dan Diaconescu, a negyediken pedig Victor Ponta kormány­fő szerepel. A Központi Választási Iroda tegnap a par­lamenten kívüli pártok négy képviselőjével egészült ki, közöttük az EMNP által dele­gált László Györggyel is. A testületben eddig öt bíró és hat parlamenti párt küldöttje vett részt, közöttük Vajda Zsombor az RMDSZ képvi­seletében. (MTI) Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával _______________szerkesztette: Demeter Virág Katalin A HÍRSALÁTA - TÜNTETŐK VÁRJÁK ORBÁN VIKTORT. Pénte­ken avatja fel Kolozsváron Orbán Viktor a Kolozsvári Református Kollégium szakiskoláját, ahol közel 80 diák kezdte meg tanulmányait. A magyar kormányfő látogatása­kor két tüntetést is szerveznek az oktatási intézménynél, a Maszol.ro szerint egyik Orbán mellett, a másik pedig ellene szól. Utóbbi tábor egyik aktivistája szerint céljuk, hogy az Erdéllyel kapcsolatos tévhiteket eloszlassák, és rámutassa­nak, hogy nem mindenki híve a Fidesz politikájának. A ma­gyar kormányfőt pártolók ezzel szemben azokat mozgósít­ják, akik úgy gondolják, hogy ellen kell állni az értelmetlen uszításnak és a magyar-magyar ellentétek szításának. SZÉKELYFÖLDÖN ÜNNEPELNÉNEK „Hazafikat” to­boroz Székelyföldre a Vocea Naţiunii csoport, mely Facebookon szervezkedve december elsején Kovászna és Hargita megyében ünnepelne. A pontos helyszínről november utolsó hetében dön­tenek, az alkalomra pedig húszezer résztvevőt szeretnének összegyűjteni. Terveik szerint filmvetítéssel, hazafias dalokkal és felszólalásokkal emlékeznének a nagy egyesülésről, illetve a szórványban élő románok helyzetéről. Az akció szervezői felhí­vásukban rámutatnak: nem erődemonstrációra készülnek, és nem a magyar kisebbséget kívánják provokálni, csupán azt sze­retnék megmutatni, hogy a románok összetartanak VESZÉLYBEN A FŐVÁROSI CÍM? Csalódottságának adott hangot az RMDSZ kolozsvári önkormányzati frakci­ója amiatt, hogy a város polgármesteri hivatala fellebbezett a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését előíró alapfokú bírósági ítélet ellen. A frakció az eljárást „a tolerancia és a multikulturalitás létjogosultságának felülbírálásaként” ér­telmezte. Úgy vélekedett, Kolozsváron „a választási év nyomása” és a „szavazatszerzési igyekezet” győzedelmes­kedett, s ez olyan nagy horderejű közösségi célokat sodort veszélybe, mint a 2021-es Európa kulturális fővárosa cím elnyerése. A Kolozs Megyei Törvényszék július közepén a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány keresete alapján kötelezte alapfokú ítéletében a kolozsvári polgármesteri hivatalt a kétnyelvű helységnév­táblák kihelyezésére. (Híradó.hu) A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGON JOHANNIS ÜGYE Az illetékes bíróság tegnap úgy döntött, jóváhagyja az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség fellebbezését, így a Legfelső Semmítő- és ítélőszék tárgyalni fogja Klaus Johannis összeférhetetlenségi ügyét. A testület ugyanak­kor felkérte a feleket, hogy tíz napon belül írásban fogal­mazzák meg álláspontjukat a feddhetetlenségi ügynökség jelentésével kapcsolatban, ezt követően kezdődik érdem­ben az ügy tárgyalása. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2013 áprilisában állapított meg összeférhetet­lenséget Klaus Johannis nagyszebeni polgármester esetében. A Nemzeti Liberális Párt elnöke hétfőn kijelen­tette, függetlenül attól, mi történik, indulni fog az állam­elnök-választásokon. (Mediafax) ■HHBHIII KOLOZSVÁR Nem időszerű a névmódosítás? Nem helyénvaló és nem is időszerű Kolozsvár polgár­­mestere, Emil Boc szerint elhagyni Kolozsvár hivatalos román megnevezéséből (Cluj-Napoca) a Napoca tagot. A polgármester álláspont­ját az a csoport ismertette, amelyik a város hivatalos ne­vének megváltoztatását kez­deményezte. Amint koráb­ban felidézték, a város román nevét Nicolae Ceausescu diktátor javaslatára elnöki rendelettel módosították negyven évvel ezelőtt Clujról Cluj-Napocára. Emil Boc arra hivatkozott válaszában, hogy a név visszaváltoztatásáról nép­szavazást kellene tartani Ko­lozsváron, és ez tetemes összegbe kerülne. A polgár­­mester szerint a névváltozta­tás a kolozsváriak személyi okmányainak kicserélését is szükségessé tenné, ez pedig további költségeket vonna maga után, és túlterhelné az iratcserét végző közhivatalo­kat. A polgármester megem­lítette, hogy a város fejlesz­tésekre és az infrastruktúra javítására kívánja fordítani meglévő forrásait, és nem tartja sürgősnek a névváltoz­tatást. Azt is felhozta, hogy a Cluj-Napoca megnevezés immár közismertségre tett szert, és a közigazgatási egy­ség „ókortól számított konti­nuitását is tanúsítja”. A névváltoztatás kezdemé­nyezői viszontválaszukban ki­jelentik, hogy a kérdés idősze­rűségéről nem a polgármester­nek, hanem a kolozsváriaknak kellene véleményt nyilváníta­niuk. A törvényre hivatkozva jegyezték meg, hogy a név visszaváltoztatása nem tenné szükségessé valamennyi ko­lozsvári lakos személyi okmá­nyának kicserélését. Szerintük a Napoca név nem az ókortól számított kontinuitást, hanem „a Ceausescu-féle önkényes történelemszemlélet kontinui­tását” jelzi. 2014. október 1., szerda Költségvetés-kiigazítás optimizmus és aggályok közt Elfogadta az idei második költségvetés-kiigazítást a kormány tegnap: a kabinet szerint a növekvő állami bevételek lehetővé tették egyes minisztériu­mok költségkeretének bővítését, a szakértőkből álló Költségvetési Tanács sze­rint azonban megalapozatlan a kormány optimizmusa. A költségvetési bevételek szeptem­berben megközelítették a 15 milliárd lejt, ami 1,35 százalékkal meghaladja a tervezett szintet - közölte tegnap Ioana Petrescu pénzügyminiszter. A Költ­ségvetési Tanács szerint azonban a ki­igazításnál a kormány irreálisan magas, havi 2,4 milliárd lejnyi uniós forrásból származó bevétellel számol az év utolsó négy hónapjában, ami kétszerese az au­gusztusban elért idei legmagasabb ab­szorpciós szintnek. A kormány tegnap tartalékalapjából egészítette ki a védelmi minisztérium költségvetését, mivel az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy emiatt magasabb legyen a költségvetési hiány. A büdzsé kiigazításánál csak 140 millió lejjel emelték a védelmi minisztérium költségkeretét, míg további 680 millió lejt a tartalékalapból csoportosítottak át a védelmi tárcához „sürgős kiadásokra” - magyarázta a szaktárca vezetője. Victor Ponta kormányfő az ukrán vál­ságra utalva már áprilisban bejelentette, hogy Románia évente a GDP 0,2 száza­lékával, mintegy negyedmilliárd euró­val fogja növelni védelmi költségveté­sét, amíg 2018-ban eléri a GDP 2 száza­lékát. Ugyanakkor 118 millió lejjel egészí­tették ki a titkosszolgálatok büdzséjét - a kormányfő szerint erre Románia nem­zetközi kötelezettségeinek teljesítése miatt volt szükség, amelyeket a kiber­netikai bűnözés leküzdése terén vállalt. A regionális fejlesztési minisztérium költségvetése 1,16 milliárd lejjel bő­vült. Az ellenzék azzal vádolja a kor­mányt, hogy a pénzt választási meg­vesztegetésre akarja fordítani a novem­beri elnökválasztás előtt oly módon, hogy a szavazók mozgósításában kulcs­szerepet játszó polgármesterei számára biztosít belőle többletforrásokat. Az egészségügyi tárca mintegy ne­gyedmilliárd lejjel kevesebb pénzből gazdálkodhat, Ponta szerint csak azért, mert az október elsejétől életbe lépett ötszázalékos munkáltatói nyugdíjjáru­­lék-csökkentés az államra is vonatko­zik, így a közalkalmazottak bére után már kevesebb járulékot kell átutalnia a nyugdíjalapba.

Next