Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)
2014-10-18 / 7325. szám
független Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 88 bani napilap ELSZÁMOLTATNÁ BUKARESTET SZILÁGYI ZSOLT A román kormánynak el kell számolnia az autópályaépítésre és infrastruktúrafejlesztésre begyűjtött különadókkal - jelentette ki tegnap Szilágyi Zsolt, az EMNP államfőjelöltje, aki élesen bírálta Bukarest nemrég közvitára bocsátott infrastruktúra-fejlesztési tervét, úgy véli, ez merénylet Erdély gazdasági felemelkedése ellen. A nyugati cégek romániai befektetéseinek térképével igazolta, hogy elrettentő a helyzet: ezek a vállalatok - Bukarestet leszámítva - elsősorban a magyar-román államhatár közelében telepednek meg, ahol nem vagy csak alig kell igénybe venniük a romániai út- és vasúthálózatot. Szilágyi szerint az egész ország gazdasági fellendülését ássa alá az a koncepcióhiány és korrupció, amely az infrastruktúrafejlesztést az elmúlt 25 évben jellemezte. Példaként hozta fel, hogy míg Olaszországban vagy Franciaországban hárommillió euróból épül meg egy kilométer autópálya, addig Romániában az észak-erdélyi autópálya eddig megépült 52 kilométeres szakasza kilométerenként 28 millió euróba került. (folytatása a 2. oldalon) I BOKOR GÁBOR Ünnepélyesen megnyitották tegnap Zágonban a Diakónia Alapítvány helyi kirendeltségét. Az idős- és beteggondozást nyújtó iroda az orvosi rendelő épületében, egyelőre egy alkalmazottal működik. Személygépkocsi is rendelkezésre áll, így nemcsak zágoni, hanem papoki rászorulókon is segíthetnek. Az előzetes becslések szerint a községben 40-50 személy szorul segítségre. (folytatása a 3. oldalon) KÉZDIVÁSÁRHELY 11| MOLnÁRMOSI SOCHOM ISTVÁN Tegnap délben átadták az 1980 óta működő kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola új épületszárnyát, melyben informatikalaboratórium, tudományok terem, ebédlő és tornateremként is használható díszterem, zenetermek, raktár, valamint kazánház kapott helyet. A bővítésre igen nagy szükség rémmé alakítani, ami több kényvolt, hiszen a 2012-ben induló szerhelyzetet is szült, a tanintézelőkészítő osztályok miatt kény- mény étterem és tornaterem néltelenek voltak az egykori ebédlői, kül maradt, illetve a tornatermet osztálytó (folytatása a 3. oldalon) A SZERZŐ FELVÉTELE 2014. október 18., SZOMBAT XXVI. évfolyam 7325. szám msze hétvége JHsimyith Emi Egy évig tart, amíg az önkormányzat a maga munkáját elvégzi, de ha minden jól megy, tavasszal megkezdik a sétálóutca kialakítását Sepsiszentgyörgyön, és ezzel újabb értékes területet nyernek a város lakói és látogatói. A tervek és az anyagiak megvannak, csak a tulajdonjogi viszonyok tisztázását nem sikerült befejezni - közölte Antal Árpád polgármester. A belső városmag megnyitása már integrált városfejlesztési tervbe, több évtizedes elképzelés, amelyhez amelyben több utca, a Három Rózsaazonban csak hét éve készült rendezésnál levő szociális étkezde és a vadász rajz, költségeit pedig két esztendőszaki múzeumnak otthont adó Benevel később sikerült belefoglalni az eu- ház teljes felújítása, a Bod Péter Merópai uniós alapokból megpályázott gyei könyvtár mögötti terület parkká alakítása is szerepel. Ezek a munkálatok már nagyobbrészt elkészültek, a sétálóutcának azonban még neki sem fogtak, mert a terület nem teljes egészében a városé, és eddig csak a tulajdonosok 90-95 százalékával sikerült megállapodni, de a tárgyalásokat folytatják, a polgármester reményei szerint tavaszig várhatóan minden akadály elhárul a beruházás elől. (folytatása a 3. oldalon) DEMETER J. ILDIKÓ FOTÓ: ALBERT LEVENTE MÁRÓL HOLNAPRA . Nagyon hibádzik valami, ha egy népet, nemzetet kötelezni kell nemzeti ünnepe méltó megtartására, ha törvénynek kell szabályoznia, hol, mekkora rendezvényt, katonai parádét tartsanak, hogy felhúzzák a zászlót, elénekeljék a himnuszt. Márpedig Romániában, úgy tűnik, szükség van erre, a parlament megszavazta, az államelnök kihirdette, a Hivatalos Közlönyben megjelent. Való igaz, bár a románság nagyon büszke az 1918-as december elsejei nagy egyesülésre, ám a nemzeti ünnepnek kikiáltott napon, néhány kiemelt helyszínen — Gyulafehérváron, Bukarestben, no meg az Új Jobboldal által központivá előléptetett Sepsiszentgyörgyön kívül alig mozdult meg az ország. A legtöbben otthon élvezik a szabadnapot, a tél eleji időjárás nem vonzza utcára az embereket. Láthattuk mifelénk is, az egész megyéből verbuválják a hivatalosságokat, fellépőket, csoportokat, hogy pár száz ember összeverődjön a Mihai Viteazul szobor előtt. Ha kötelező lesz, többen lesznek? Akár a rossz emlékű kommunista időkben, kihajtják az iskolákból a gyermekeket, a munkahelyekről a dolgozókat? Lesz felvonulás a szállingózó hóesésben? Elég nyilvánvaló, elsősorban a magyar települések megregulázása vezette a Hargita megyéből származó Mircea Duşă honvédelmi minisztert, amikor beterjesztette a december elsejei nemzeti ünnep kötelezővé tételéről szóló törvényt. Nem nemzettársai torkán akarja mindenáron lenyomni december elsejét, hanem a miénken, magyarokén, nem hajlandó tudomásul venni, elfogadni, hogy ez a nap számunkra nem ünnep, Erdély Romániához csatolása fájdalmas történelmi tény, és ezen a kötelező parádé mit sem változtat, sőt, még keserűbbé teszi, így próbál borsot törni a magyar önkormányzatok, polgármesterek orra alá, akik az elmúlt években diszkréten elkerülték a nagy román egyesülés ünnepét. Ezután kötelező módon ott kell lenniük, a piros-sárga-kék vállpánttal, s talán még ünnepi beszédre is kötelezik őket. De ha erre sor kerül, ne dilemmázzanak, keseregjenek álljanak ki és olvassák fel az alkalomhoz leginkább illő gyulafehérvári nyilatkozatot. Hangsúlyozzák az ígéret ránk vonatkozó passzusát, miszerint: „ Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában ”. Hátha így végre a románság is meghallja, hogy amit kérünk, az autonómia, nem több annál, mit őseik ígértek 1918-ban. Ha évről évre, minden városban elismételjük, a kötelező ünnepre kihajtott tömegek talán végre megértik üzenetünket. Farkas Réka