Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)

2014-10-18 / 7325. szám

független Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 88 bani n­apilap ELSZÁMOLTATNÁ BUKARESTET SZILÁGYI ZSOLT A román kormánynak el kell számolnia az autópálya­építésre és infrastruktúrafejlesztésre begyűjtött külön­adókkal - jelentette ki tegnap Szilágyi Zsolt, az EMNP államfőjelöltje, aki élesen bírálta Bukarest nemrég köz­vitára bocsátott infrastruktúra-fejlesztési tervét, úgy vé­li, ez merénylet Erdély gazdasági felemelkedése ellen. A nyugati cégek romániai befektetéseinek térképével igazolta, hogy elrettentő a helyzet: ezek a vállalatok - Bukarestet leszámítva - el­sősorban a magyar-román államhatár közelében tele­pednek meg, ahol nem vagy csak alig kell igénybe ven­niük a romániai út- és vasút­hálózatot. Szilágyi szerint az egész ország gazdasági fellendülését ássa alá az a koncepcióhiány és korrup­ció, amely az infrastruktúra­fejlesztést az elmúlt 25 év­ben jellemezte. Példaként hozta fel, hogy míg Olasz­országban vagy Francia­­országban hárommillió eu­­róból épül meg egy kilomé­ter autópálya, addig Romá­niában az észak-erdélyi au­tópálya eddig megépült 52 kilométeres szakasza kilo­méterenként 28 millió euró­ba került. (folytatása a 2. oldalon) I BOKOR GÁBOR Ünnepélyesen megnyitották tegnap Zágonban a Diakónia Alapítvány helyi kirendeltségét. Az idős- és be­teggondozást nyújtó iroda az orvosi rendelő épületében, egyelőre egy alkalmazottal működik. Személygépkocsi is rendelkezésre áll, így nemcsak zágoni, hanem papok­i rá­szorulókon is segíthetnek. Az előzetes becslések szerint a községben 40-50 személy szorul segítségre. (folytatása a 3. oldalon) KÉZDIVÁSÁRHELY 11| MOLnÁRMOSI SOCHOM ISTVÁN Tegnap délben átadták az 1980 óta működő kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola új épületszárnyát, melyben informatikalaboratórium, tudományok terem, ebédlő és tornateremként is használható díszte­rem, zenetermek, raktár, valamint kazánház kapott helyet. A bővítésre igen nagy szükség rémmé alakítani, ami több kény­volt, hiszen a 2012-ben induló szerhelyzetet is szült, a tanintéz­­előkészítő osztályok miatt kény- mény étterem és tornaterem nél­­telenek voltak az egykori ebédlői, kül maradt, illetve a tornatermet osztálytó­ (folytatása a 3. oldalon) A SZERZŐ FELVÉTELE 2014. október 18., SZOMBAT XXVI. évfolyam 7325. szám msze h­étvége JH­­sim­yith Emi Egy évig tart, amíg az önkormányzat a maga munkáját elvégzi, de ha minden jól megy, tavasszal megkezdik a sétálóutca kialakítását Sepsi­­szentgyörgyön, és ezzel újabb értékes területet nyernek a város lakói és lá­togatói. A tervek és az anyagiak megvannak, csak a tulajdonjogi viszonyok tisztázását nem sikerült befejezni - közölte Antal Árpád polgármester. A belső városmag megnyitása már integrált városfejlesztési tervbe, több évtizedes elképzelés, amelyhez amelyben több utca, a Három Rózsa­­azonban csak hét éve készült rendezés­nál levő szociális étkezde és a vadá­­sz rajz, költségeit pedig két esztendő­­szaki múzeumnak otthont adó Bene­vel később sikerült belefoglalni az eu- ház teljes felújítása, a Bod Péter Me­­rópai uniós alapokból megpályázott gyei könyvtár mögötti terület parkká alakítása is szerepel. Ezek a munkála­tok már nagyobbrészt elkészültek, a sétálóutcának azonban még neki sem fogtak, mert a terület nem teljes egé­szében a városé, és eddig csak a tulaj­donosok 90-95 százalékával sikerült megállapodni, de a tárgyalásokat foly­tatják, a polgármester reményei szerint tavaszig várhatóan minden akadály el­hárul a beruházás elől. (folytatása a 3. oldalon)­ ­ DEMETER J. ILDIKÓ FOTÓ: ALBERT LEVENTE MÁRÓL HOLNAPRA . Nagyon hibádzik valami, ha egy népet, nemzetet kötelezni kell nemzeti ünnepe méltó megtartására, ha törvénynek kell szabályoznia, hol, mekkora ren­dezvényt, katonai parádét tartsanak, hogy felhúzzák a zászlót, elénekeljék a himnuszt. Márpedig Romá­niában, úgy tűnik, szükség van erre, a parlament megszavazta, az államelnök kihirdette, a Hivatalos Közlönyben megjelent. Való igaz, bár a románság nagyon büszke az 1918-as december elsejei nagy egyesülésre, ám a nemzeti ünnepnek kikiáltott napon, néhány kiemelt helyszínen — Gyulafehérváron, Bukarestben, no meg az Új Jobboldal által központivá előléptetett Sep­­siszentgyörgyön­­ kívül alig mozdult meg az ország. A legtöbben otthon élvezik a szabadnapot, a tél eleji időjárás nem vonzza utcára az embereket. Láthattuk mifelénk is, az egész megyéből verbuválják a hivata­losságokat, fellépőket, csoportokat, hogy pár száz ember összeverődjön a Mihai Viteazul szobor előtt. Ha kötelező lesz, többen lesznek? Akár a rossz emlé­kű kommunista időkben, kihajtják az iskolákból a gyermekeket, a munkahelyekről a dolgozókat? Lesz felvonulás a szállingózó hóesésben? Elég nyilvánvaló, elsősorban a magyar települé­sek megregulázása vezette a Hargita megyéből szár­mazó Mircea Duşă honvédelmi minisztert, amikor beterjesztette a december elsejei nemzeti ünnep köte­lezővé tételéről szóló törvényt. Nem nemzettársai tor­kán akarja mindenáron lenyomni december elsejét, hanem a miénken, magyarokén, nem hajlandó tudo­másul venni, elfogadni, hogy ez a nap számunkra nem ünnep, Erdély Romániához csatolása fájdalmas tör­ténelmi tény, és ezen a kötelező parádé mit sem vál­toztat, sőt, még keserűbbé teszi, így próbál borsot törni a magyar önkormányzatok, polgármesterek or­ra alá, akik az elmúlt években diszkréten elkerülték a nagy román egyesülés ünnepét. Ezután kötelező mó­don ott kell lenniük, a piros-sárga-kék vállpánttal, s talán még ünnepi beszédre is kötelezik őket. De ha erre sor kerül, ne dilemmázzanak, keseregje­nek álljanak ki és olvassák fel az alkalomhoz leginkább illő gyulafehérvári nyilatkozatot. Hangsúlyozzák az ígé­ret ránk vonatkozó passzusát, miszerint: „ Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgál­tatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számará­nyában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában ”. Hátha így végre a román­ság is meghallja, hogy amit kérünk, az autonómia, nem több annál, mit őseik ígértek 1918-ban. Ha évről évre, minden városban elismételjük, a kötelező ünnepre kihaj­tott tömegek talán végre megértik üzenetünket. Farkas Réka

Next