Háromszék, 2014. október (26. évfolyam, 7310-7336. szám)

2014-10-23 / 7329. szám

ÖTVENHATOS ÜNNEPSÉGSOROZAT Nemzeti minimumot szorgalmaznak 1956 örökségéhez az lenne méltó, ha az ország tekinté­lyének és jó hírnevének védelme természetes nemzeti mi­nimummá válna - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke tegnap a budapesti Műegyetemen az 1956-os for­radalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen, amely egyben „történelmi évfolyamok” találkozója is volt. Budapesten emléktáblát avattak az öt­venhatos forradalom 58. évfordulója alkalmából a Corvin közben, az ünnepségen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke felidézte: a magyar nemzet tartását az 1848-as szabadságharc után is az adta, hogy mindenki szeretettel gondolt azokra a hősökre, akik sokat tettek a szabadságért. Hozzátette: ma még sokan él­nek azok közül, akik 1956-ban szembeszálltak a túlerővel, a szovjet csapatokkal a magyar szabadságért. Tegnap dél­után megtartották a hagyományos felvonulást a Mű­egyetemtől a Bem József térig, ma felvonják Magyarország lobogóját, a nap folyamán számos rendezvény várja az ér­deklődőket. A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum, a Műegyetem rakpar­ton Hobo-koncert lesz. A programsorozat este zárt körű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Áder János. További részletek a negyedik oldalon. UNIÓS ÉLELMISZERSEGÉLY Novemberben érkezhet J­ DEMETER VIRÁG KATALIN November 16-a után vehetik át a területi elosztóközpontokból az uniós élelmiszersegélyt a jogosultak, akik idén postán kapnak ehhez szelvényt - kö­zölte a Mediafax hírügynökség Rovatta Plumb munkaügyi tárcavezetőre hi­vatkozva. A Román Posta tegnap kezdte meg az újonnan bevezetett szelvé­nyek kézbesítését, melyeken feltüntetik az élelmiszerek mennyiségét is. (folytatása a 3. oldalon) Nekünk nem szabad feledni ! DEMETER J. ILDIKÓ Ezzel a mottóval, Nagy Gáspár Öröknyár című versének sorával szer­vezett tegnap színvonalas megemlé­kezést Sepsiszentgyörgyön a Balassi Intézet, Magyarország kulturális köz­pontja, amelynek vezetője, Lakatos Mihály arról beszélt, hogy mindaz, ami 1956 októberében elkezdődött, 1989-ben, éppen 25 éve ért véget. „A krisztusi 33 esztendőt vértanúk és hő­sök egész sora szegélyezi, s mi, ma­gyarok mindig büszkék lehetünk elő­deinkre, akik Európa népei közül első­ként szálltak szembe a kommunista zsarnoksággal, nem sajnálták a vérál­dozatot, és nem sajnálták az életüket sem azért, hogy mi egy jobb és szaba­dabb világ polgárai lehessünk. A fő- és zászlóhajtás ezért mindig megilleti őket.” - mondotta a Plugor Sándor Mű­vészeti Líceum dísztermében össze­gyűlt közönségnek. A következő órá­ban a számos díjjal kitüntetett, szek­szárdi születésű Környei Miklós gitár­művész különleges, ritkán hallható rövid zeneműveket, Kolcsár József színművész az ’56-os vagy ’89-es ese­ményekhez kötődő verseket, a Pro Musica kamarakórus pedig alkalom­hoz illő dalokat adott elő­­ és ez a vál­takozva megszólaló háromféle műfaj harmonikus egésszé állt össze. A ma­gyar és a székely himnusz közös el­­éneklése után a jelenlevők egy pohár borral is koccintottak a rendszerváltók emlékezetére. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Kormánypénz Háromszékre Kedden kiadott 8-as sürgősségi ren­deletével az ország százkét közigazga­tási egységének osztott gyorssegélyt a kormány. Köztük tizenegy háromszéki önkormányzat szerepel: Kézdivásárhely és Bárót egyenként 410, Élőpatak 280, Sepsikőröspatak 240, Bölön 210, Boros­­nyó 110, Bodzaforduló, Sepsibodok, Hidvég és Uzon egyenként 60, valamint Nagypatak 40 ezer lejt kapott. A fejlesz­tési minisztérium indoklása szerint sür­gősségi esetek megoldására, elsősorban kórházak adósságának törlesztésére és a téli fűtésgondok enyhítésére adták a pénzt. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke érdeklődésünk­re elmondta, a kiutalást megelőzően fel­terjesztettek egy igénylistát. Például Bá­rót és Kézdivásárhely korábbi polgár­­mestere idejében felhalmozott, a szoci­ális és gyermekvédelmi igazgatósággal szembeni adósságának törlesztésére vagy községek elmaradt szociális köte­lezettségeinek kifizetésére kértek pénzt. Más települések nehézségekkel küsz­ködnek, mint Élőpatak vagy Sepsikő­röspatak, melynek egy kivitelezővel fo­lyó pere miatt zárolták a számláját. (sz.) IMÁRÓL HOLNAPRA . Már csak emlékezünk? Ma nincs forradalom. Ma már csak emléke­zünk. Részt veszünk az ünnepi rendezvényeken, virággal, szál gyertyával, fáklyás menettel el­látogatunk az emlékjelekhez, főhajtással tisz­telgünk, közösen énekeljük nemzeti fohászun­kat. Ha vagyunk elegen, talán megsejtünk va­lamit abból az erőből, amit a közösség jelent. És ha felidézzük az 1956-ban történteket, talán kicsit büszkébben húzzuk ki magunkat, mert az még ma is adhat reményt, ami akkor történt, hogy egy kicsiny ország szabadságra vágyó népe Dávidként szállt szembe a hatalmas Góliáttal. Márpedig a közösség nyújtotta erőre, a re­ményre, a bátorságra ma is szükségünk van, hiszen az ’56-os eszmék valóra váltásáért ma is küzdenünk kell. Ki-ki a maga helyén, ki-ki a maga módján. Itt, Romániában élő magyarokként ma is kérdezzük: beszélhetünk-e egyáltalán valódi többpártrendszerről, ha mindenik a kommu­nista bukaresti államhatalomból nőtt ki, kü­lönbséget alig észlelünk közöttük, ráadásul mindahány magyarellenes szólamokkal igyek­szik voksokat szerezni? Megvalósult-e az egyenlőség elve, ha a bukaresti hatalom korlá­tozza anyanyelvünk, jelképeink használatát, szabotálja az állami magyar egyetem létreho­zását, nemzetbiztonsági kockázatként tekint ránk? De velünk együtt kérdezhetik a többségi nemzet tagjai is: szabad-e igazán az ország, ha erőforrásait vezetői elherdálták, lakosságát ki­zsákmányolják, gazdaságpolitikáját nemzetkö­zi pénzintézetek diktálják? Miféle jövője lehet az államnak, amelyet fiatalok tízezrei, százez­rei hagynak el, hogy külföldön keressenek megélhetést maguknak? Milyen a nemzetközi megítélése egy olyan országnak, amelyet be­hálóz a korrupció, ahol a legfőbb kormánypárt vezetői sorra buknak le? Miféle demokrácia az, ahol a parlament védőfalat von az ügyészek célkeresztjébe került politikusok közé, a men­telmi jog pedig sokak számára mentőövet je­lent, amellyel megúszhatják a büntetőjogi fele­lősségre vonást? Persze, ma nincs forradalom, ma már csak emlékezünk. De talán ez sem kevés. Ha sikerül erőt, reményt merítenünk a múltból a jelenleg folyó és eljövendő küzdelmeinkhez. Kareádi Botond

Next