Háromszék, 2014. november (26. évfolyam, 7337-7361. szám)
2014-11-22 / 7355. szám
DEMETER J. ILDIKÓ-VARY O. PÉTER Hivatali visszaélés miatt Markó Attila ellen bűnvádi kivizsgálást indított, majd őrizetbe vételét és előzetes letartóztatását kérte tegnap a parlamenttől az Országos Korrupcióellenes Ügyészség. Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es parlamenti képviselője ellen abban a visszaszolgáltatási ügyben vizsgálódnak, amelyben a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság vezetőjét, Alina Bica főügyészt csütörtökön több feltételezett bűntársával együtt őrizetbe vették. Markó Attila esetében fel-len hasznot szerzett. Olyan tételesen fogalmaz a korrupcióellenes ügyészség közleménye: azt vizsgálják, hogy az országos restitúciós hatóság kárpótlási bizottságának tagjaként vádolható-e hivatali visszaéléssel, ha magának vagy másnak illetékreigénylésről van szó, amelyben egy 13 hektáros bukaresti területért értékén felüli kárpótlást hagytak jóvá, és ezzel 263,3 millió lejes (62,5 millió eurós) kárt okoztak a román államnak. (folytatása a 2. oldalon) Három helyszínen, öt napon át tartó rendezvénysorozattal zárul a Gábor Áron Emlékév: Bereckben, Sepsiszentgyörgyön és Eresztevényben lesznek különféle műsorok holnaptól csütörtökig, november 27-éig, a székely nemzet hősének születése napjáig. Részletek a 4. oldalon FEKETE RÉKA Tamási Áron címben kiemelt gondolataival nyitotta meg tegnap Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője a Kriza János Országos Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó Versenyt Sepsiszentgyörgyön. Az ország minden szegletéből, közel ötven településről érkezett a százharmincöt versenyző, akik életre keltettek megannyi ballada- és mesehőst, szóltak örömről, bánatról, jóságról és gonoszságról, de végül mindig győzött a becsület és az igazság. (folytatása a 4. oldalon) Bella Viktória Csenge (Arad) a kis kakas gyémánt félkrajcárának történetét mesélte el FOTÓ: FERENCZ CSABA Több ezer tárggyal gyarapodott a Székely Nemzeti Múzeum az utóbbi négy-öt évben. Ezek közül néhányat megvásároltak, de zömmel adományként kapták - mondotta Vargha Mihály igazgató a Szerzeményeink című tárlat megnyitóján szerda este. Szerinte ez azt mutatja, az emberek szeretik a múzeumot. Kollégái javaslatára nyújtanak ízelítőt sokrétű. A tárlat másrészt visszajelzés az a szerzeményekből. Szigorú válogatás adományozók felé, s nem titkolt szándéeredménye e reprezentatív kiállítás, hikák, ezzel tovább szeretnék ösztönözni a szén figyelni kellett arra, hogy a tárgyak kedvez, „ne üssék egymást”, miközben a tematika (folytatása a 4. oldalon) ÍMÁRÓL HOLNAPRA Észnél kell lenniük az RMDSZ vezetőinek az államfőválasztás eredményeinek értékelésekor, a következő időszakról szóló döntések meghozatala előtt, a tét ugyanis lassan már nemcsak az, hogy kormányon maradnak-e - miként azt a nagy öregek szeretnék sokkal inkább az, hogy két év múlva bejuthatnak-e a parlamentbe. Már az elnökválasztás első fordulójában kiderült: gyorsan fogynak az RMDSZ- re leadott szavazatok - Kelemen Hunor mintegy ötvenezerrel kevesebb voksot kapott, mint öt évvel korábban. A második forduló után, Klaus Johannis Székelyföldön és Erdély egészében aratott elsöprő győzelmével az vált egyértelművé, hogy az erdélyi magyar választópolgárok fittyet hánynak az érdekvédelmi szervezet taktikázására. Képesek önállóan dönteni, megvan a maguk saját, stabil értékrendjük, és ha veszélyben érzik az általuk fontosnak tartott elveket, eszméket, mindenféle lebeszélés, ellentétes tanács ellenére tömegesen mozdulnak. Az elnökválasztás döntőjén rengeteg olyan magyar választópolgár járult a szavazóurnákhoz, akik amúgy elfordultak a politikától, régóta vagy még egyáltalán nem voltak voksolni, és akiket sem az RMDSZ, sem a többi magyar párt nem tudott megszólítani. Márpedig nélkülük alighanem az ötszázalékos bejutási küszöb alá szorul vissza az RMDSZ támo gatottsága, de a szövetség magyar kihívói sem növelhetik táborukat. S hogy mi lehet a most ilyen erőteljesen megnyilvánult szavazókhoz vezető út? Ha alaposabban górcső alá vesszük Victor Ponta és Klaus Johannis üzeneteit, illetve a két jelöltről a döntő előtt kialakult képet, a következőkre jutunk. Az eddig politikai szempontból passzív magyar választópolgár megvetéssel fordul el mindattól, ami a rendszerváltás után jellemezte a romániai közéletet: a kommunizmus örökségétől, a korrupciótól, elege van a demagóg ígéretekből, a felelőtlen hazudozásból. Új, hiteles vezetőket szeretne. Elvárja, hogy felelősségre vonják mindazokat, akik visszaéltek bizalmával, közpénzekből törvénytelenül gyarapították vagyonukat. Olyan modern, európai társadalmi-politikai környezetet akar, amelyben a nemzeti kisebbség tagjait nem diszkriminálják. Az RMDSZ-nek - de ellenzékének is - ezen elvárások teljesítésén kellene hát fáradoznia, közben pedig arra is fel kellene készülnie, amit egyre több politikus és elemző jósol: egy vegyes, magyar-román, regionalista alakulat létrejöttére. Amely vélhetően sok magyar szavazatot elvinne, főként, ha az RMDSZ és magyar ellenzéke nem reagál azonnal és hitelesen a közösség elvárásaira. Fareádi Botond