Háromszék, 2014. november (26. évfolyam, 7337-7361. szám)
2014-11-01 / 7337. szám
áromszéki VILÁGFIGYELŐ Az emberek megkérdőjelezik a távközlési adó kiterjesztésének ésszerűségét, ezért az ebben a formában nem vezethető be, így módosítani kell a parlament előtt fekvő adótörvény-javaslatot - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap este kezdeményezte a távközlési adóról szóló törvény kiterjesztéséről szóló javaslat visszavonását az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökénél. Az ellenzéki pártok egymásnak ellentmondva ítélték meg Orbán bejelentését, az előző két tüntetés szervezői sikerként értékelték a döntést. Tegnap este újabb tüntetés kezdődött az internetadó ellen hozzá. A kormányfő a rádióműsorban kiemelte, továbbra is cél, hogy legkésőbb 2020-ra minden magyar lakásban elérhető legyen a széles Orbán Viktor a döntés indoklásaként azt évének, fél évének végére várható - frízte mondta: azért nem vezethető be az új adótípus ebben a formában, mert kialakult egy félelmeket előhívó vízió, amely kezelhetetlenné teszi a vitát, vagyis a vita félrecsúszott, nincs meg a közös alap, hiszen az emberek internetadót látnak, miközben a kormány egy technikai módosítással a távközlési adót akarta kiterjeszteni - mert a távközlés áthúzódik az internetre -, ráadásul ezt is a szolgáltatóknak kellett volna fizetniük. Az emberek azonban megkérdőjelezik az egész ésszerűségét, ilyen körülmények között nem lehet bevezetni semmit sem - szögezte le Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a kormánynak el kell fogadnia, hogy az ésszerűség mércéjével meg kell mérni minden intézkedést, és ha az embereknek nemcsak hogy nem tetszik egy lépés, hanem ésszerűtlennek is tartják azt, akkor nem szabad megtenni. „Nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem az emberekkel közösen kormányzunk” - mondta a miniszterelnök. Közölte egyúttal, hogy január közepén nemzeti konzultációt kell indítani az internetről, benne az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről, mert „választ kell kapnunk arra a kérdésre, hogy az interneten keletkező hatalmas extra profit hova lesz, és nem lehetne-e annak egy részét itt tartani Magyarországon és bevonni a költségvetésbe”. A konzultáció vége 2015 első negyedsávú internet, az erről szóló megállapodásokat a szolgáltatókkal már megkötötték. Ez egy több száz milliárd forintos projekt, és ezzel Európa élmezőnyébe fog Magyarország kerülni - közölte a miniszterelnök. Győzelemnek nevezték a tervezett internetadó elleni tüntetések szervezői, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezte az új adótípusról szóló javaslat visszavonását. A tüntetők ismét a József nádor téren gyűltek össze. Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen című, az új közteher ellen szerveződő Facebook-oldal alapítója azt mondta: Orbán Viktor kormányfő most először volt kénytelen beismerni, hogy a többség nem támogatja az adóját. A demonstráció résztvevői megtöltötték a tér nagy részét. A rövid tüntetés ezúttal nem folytatódott vonulással, a beszédeket követően az emberek szétszéledtek. „Győztünk!” - jelentette ki Várady Zsolt, az iwiw közösségi portál alapítója, majd úgy folytatta, visszaszerezték a hitet, hogy alakíthatják saját országukat. Talán a legfontosabb, ami történet az elmúlt napokban, hogy tömegek fordultak át az eddigi passzivitásból egy aktív állapotba - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: ebben az aktív állapotban kell maradni, mert még „rengeteg dolog van hátra”. Füzessy Károly diákaktivista hangsúlyozta: a javaslat visszavonása azt jelenti, hogy a civileknek sikerült visszaszerezniük a politikát. Megjegyezte azt is, hogy nincs szükség az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett nemzeti konzultációra, hiszen az már megtörtént, így nem kell elkölteni több száz millió forintot. A mindössze félórás, a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete elé szervezett megmozdulást a szónok tüntető ünnepnek nevezte, amivel arra utalt, hogy a javaslat visszavonása az ellene fellépők közös sikere. Az ellenzéki pártok vegyesen fogadták és eltérően értelmezték Orbán Viktor szavait. Novák Előd, a Jobbik alelnöke pártja sikerének is tartja, hogy a kormány kihátrált az internetadó mögül. Ugyanakkor úgy vélte: inkább az ingyenesen elérhető, alapszintű internet bevezetését kell tervbe vennie a kormánynak, hogy olyanok is tudjanak élni a távmunka vagy éppen a távügyintézés lehetőségével, akiknek erre eddig nem volt módjuk a Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiugróan drága internethasználat miatt. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy ne ködösítsen, hanem teljes egészében és véglegesen vonja vissza az internetadót. Szél Bernadett és Schiffer András, az LMP két társelnöke közleményében azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök a hatalmas és példaértékű társadalmi tiltakozást látva meghátrált, de nem zárta le egyértelműen az internetadóról kialakult vitát, csupán elhalasztotta azt. Az ellenzéki politikusok szerint a kormány várhatóan újra megpróbálja majd bevezetni az internetadót, az LMP azonban mind az országgyűlésben, mind azon kívül is mindent meg fog tenni ennek megakadályozására. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióveztőjének véleménye szerint a miniszterelnök valójában azt jelentette be, hogy lesz internetadó. Nem így, nem ebben a formában, nem most és nem ezen a néven, de egy álszent konzultációt követően más néven, máshogyan be lesz nyújtva - vélekedett. Értékelése szerint a miniszterelnök nem meghátrált ez ügyben, csak egyet hátralépett, időnyerés a célja, hogy saját akaratát érvényesíteni tudja. NMMHNHMNM Tüntető ünneplés a József nádor téren Aláírták a téli időszakra vonatkozó gázmegállapodást tegnapra virradóra Brüsszelben Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió képviselői. A háromoldalú megállapodás jegyzőkönyvét Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa, Jurij Prodan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter látta el kézjegyével. A Gazprom orosz gázipari vállalat ezer köbméterenként mintegy százdolláros kedvezményt ad Ukrajnának a gáz árára a jelenleg is hatályos gázmegállapodásban rögzített árhoz képest, így az idei év végéig ezer köbméterenként 378 dollárért szállít gázt Ukrajnának, a továbbiakban pedig, jövő év március végéig 365 dollárért. Erre az időszakra eltekintenek a take-or-pay elvtől, vagyis a megegyezett minimális mennyiség árát nem kell kifizetni, ha a vevő annál kevesebbet vesz át. A gázszállítások már november elején megindulhatnak, Kijevnek pedig az év végéig ki kell fizetnie a 3,1 milliárdos gázárhátralékát. Oettinger szerint Kijevnek van erre elkülönített pénze, illetve az EU- tól és a Nemzetközi Valutaalaptól az eddigi megállapodásokkal összhangban kap 1,5 milliárd dollárt, amiből március végéig négymilliárd köbméter gázt tud vásárolni Oroszországtól. A jövő év áprilisában kezdődő nyári időszak nem képezte a mostani brüsszeli megbeszélések tárgyát. Günther Oettinger szerint a háromoldalú tárgyalások „kemények és nehezek” voltak, amelyek eredményeképpen aláírták az összességében 4,6 milliárd dolláros gázmegállapodást. A jegyzőkönyv aláírásakor jelen lévő José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távozó elnöke azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság a gázmegállapodásban szereplő előírások maradéktalan végrehajtását várja Oroszországtól és Ukrajnától. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás növelni fogja a két ország közötti kölcsönös bizalmat, ami alapvető fontosságú a kelet-ukrajnai válság rendezésében. Ukrajna az Európába irányuló orosz gázszállítás legfontosabb tranzitországa. Az ukránok által ki nem fizetett számlák miatt Moszkva 2009 elején átmenetileg leállította az Ukrajna felé történő gáztovábbítást, azt állítva, hogy az ukránok megcsapolják a gázvezetéket, és maguknak vesznek le az Európának szánt gázból. Az orosz csapelzárás következtében több európai országban is hiány keletkezett az energiahordozóból a hideg tél közepén. A mostani orosz-ukrán gázárviszály idén áprilisban, a kelet-ukrajnai összecsapásokkal párhuzamosan bontakozott ki. Az oroszok drasztikus mértékű áremelést jelentettek be az Ukrajnának történő szállítás tekintetében, amit Kijev gazdasági agressziónak bélyegzett, kijelentve, hogy a megnövelt árat nem hajlandó fizetni. Júniusban az oroszok a felgyülemlett kifizetetlen számlák miatt felfüggesztették a gázszállítást Ukrajna számára. Kijev viszont augusztusban azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy leállíthatja az Európába irányuló gáz- és olajtranzitot. Szeptemberben körvonalazódott, e hónapban pedig elvben megszületett az átmeneti kompromisszumos megállapodás a téli hónapokra, de a fizetési garanciákat is tartalmazó, tartós és átfogó egyezség még várat magára. HÉTVÉGE 2014. november 1., szombat ! Mindenekelőtt a kárpátaljai magyar közösség stratégiai céljainak megvalósításán dolgozik majd az új ukrán törvényhozás képviselőjeként Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke maga beszélt erről a sajtónak, miután parlamenti mandátumot szerzett Petro Porosenko ukrán államfő pártjának listáján. Brenzovics - aki a múlt vasárnapi előrehozott választásokon a 62. helyen szerepelt Petro Porosenko Blokkjának (BPP) listáján - elmondta: fontosnak tartja, hogy ismét lesz képviselője a kárpátaljai magyarságnak az ukrán parlamentben. Annak ismeretében, hogy a központi választási bizottság tegnap közzétett adatai szerint a BPP 64 képviselőt küldhet választási listájáról a parlamentbe, a KMKSZ elnöke kifejtette: örvendetes, hogy a kárpátaljai magyar szavazók teljes mellszélességgel kiálltak Petro Porosenko mellett mind az elnökválasztás, mind a parlamenti választás során, jelezve, hogy egyetértenek az államfő és pártja európai irányultságú programjával. „Céljaink nagyrészt egybevágnak, hiszen a kárpátaljai magyarok is a béke megteremtését, az európai integrációt és a hatalom decentralizációját akarják” - fogalmazott. Hangsúlyozta, azon fog munkálkodni az ukrán törvényhozásban, hogy sikerüljön elérni azokat a célokat, amelyeket a KMKSZ és az elnökjelölt Porosenko közötti választási megállapodásban fektettek le májusban. Ide sorolható a kárpátaljai magyarok európai szabványoknak megfelelő nyelvhasználati jogainak a biztosítása, a magyar oktatási rendszer fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, a tömbmagyarság érdekeinek figyelembevétele az ukrajnai területi-közigazgatási reform során, és nem utolsósorban a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének lehetővé tétele. Arra a kérdésre, hogy milyen parlamenti bizottságban szeretne tevékenykedni, Brenzovics elmondta: olyanban, ahol a legtöbbet tehetné a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében. Azt is közölte, hogy ukrajnai magyar parlamenti képviselőként szeretné előmozdítani az ukrán-magyar kapcsolatok erősödését s ezáltal Ukrajna európai integrációjának elősegítését. Kitért arra, tenni szeretne annak, érdekében, hogy javuljon Kárpátalja és ezen belül a kárpátaljai magyarság nem mindig barátságos viszonya a szomszédos nyugat-ukrajnai régiókkal, így Galíciával és Bukovinával. Közös a történelmi múltunk egy része, és közösek az érdekeink abban, hogy együtt csatlakozzunk Európához - emlékeztetett Brenzovics László. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond