Háromszék, 2014. december (26. évfolyam, 7362-7384. szám)
2014-12-02 / 7362. szám
MIKO-ÜGY Háborúra készül a református egyház Az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári rendkívüli közgyűlésén felajánlotta lemondását Kató Béla püspök a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatását érvénytelenítő bírósági határozat miatt, a közgyűlés azonban egyhangúlag megerősítette tisztségében a püspököt. Kató Béla felszólalásában elmondta, az ítélet azt jelenti, hogy - legalábbis a bíróság szerint - az egyház olyan ingatlant kért vissza, amely nem volt az övé. „Azt az egyházat, amely közel ötszáz esztendeig hitte, vallotta és gyakorolta a tíz parancsolat betartását, most csalásért, hamisításért, mások vagyonának az ellopásáért ítélték el. Az ilyen egyházat szerintem azonnal be kell záratni, vezetőit börtönbüntetésre kell ítélni, mert félrevezettek egy egész országot, egy egész világot” - jelentette ki felháborodottan, az ítéletet bírálva a püspök. (folytatása a 4. oldalon) napilap ROMÁN NEMZETI ÜNNEP SEPSISZENTGYÖRGYÖN Lankadó szélsőségesek? NAGY D. ISTVÁN Harmadik alkalommal ünnepelték Sepsiszentgyörgyön december elsejét tegnap a szélsőjobboldali eszméket való Új Jobboldal (Noua Dreaptă) elnevezésű szervezet tagjai. Noha az előző évekhez képest szemmel láthatóan kisebb létszámban és enyhébb lelkesedéssel, a magyarellenes rigmusokból, feszültségkeltésből nem volt hiány. Szerencsére idén incidensmentesre sikerült felvonulásuk. (folytatása a 2. oldalon) ADVENT HÁROMSZÉKÉN Egymásnak a lángot Kórusnak kezdetleges még, de valóban Angyalhang a Csipike Óvoda apróságainak énekkara: ők nyitották meg a vasárnap esti, az adventi gyertyagyújtás ünnepére szervezett sepsiszentgyörgyi rendezvényt. A másnapi, román nemzeti ünnepre állított nagy színpadon léptek fel a szereplők, ezt szóvá is tette Antal Árpád polgármester: sokkal meghittebb ünnepre adott lehetőséget az elmúlt évek kis pódiuma, vagy amikor még emelvény sem volt. A városvezető felhívta a figyelmet: az ünnepnek nem a fekete pénteki verekedésről kell szólnia olyan dolgokért, amelyek nem is biztos, hogy igazán fontosak. Ezeket a szokásokat nem jó importálni, vissza kellene térnünk azokhoz az értékekhez, amelyek közösségünket jellemzik - mondotta. (folytatása a 3. oldalon) XXVI. évfolyam 7362. szám aromsze A GYULAFEHÉRVÁRI ÍGÉRETEKRE EMLÉKEZTETTEK Jogkövetelés ónos esőben A román társadalmat, politikumot kívánták figyelmeztetni az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteire, azok betartását követelte a mintegy ezerfős tömeg, amely a Magyar Polgári Párt (MPP) hívó szavára gyűlt össze szombat délben Sepsiszentgyörgyön. Táblákkal, székely zászlókkal „felfegyverkezve” érkeztek sokan Erdély különböző szegleteiből, s az ónos eső és a hideg dacára kitartottak a majdnem egyórás rendezvény végéig. A Kovászna megyei prefektúra előtt felállított színpadról történelmi visszatekintés hangzott el, felolvasták a miniszterelnöknek címzett petíciót, és a frissen megválasztott államelnöknek, Klaus Johannisnak címzett levelet. (folytatása a 2. oldalon) 2014. december 2.. MÁRÓL HOLNAPRA . Ami elválaszt Ez így elválaszt. Amíg Sepsiszentgyörgy utcáit felbőgi a román szélsőjobb - azt skandálva, hogy Székelyföld nem Románia, Hargita, Kovászna román föld, a román nyelv az egyetlen úr -, addig nehéz lesz nekünk düh és keserűség nélkül viszonyulnunk az ő ünnepükhöz. Amíg a Kovászna és Hargita megyei románok civil fóruma álságos üzenetben szólít fel bennünket az együttélés normalizálására, ismételten leszögezve: minden jogunkat biztosítják, de autonómiáról ne is álmodozzunk, amíg az állam és intézményei különféle vezetőit szemmel láthatóan nem zavarja a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak be nem tartása, amíg december elsején egy szót sem szólnak az országban kisebbségben élő nemzeti közösségekről - addig nehéz lesz még csak szót értenünk is. Ők a nagy egyesüléssel, a nemzeti egységgel, a trikolórral, a győzelmi mámorral, nacionalista szólamokkal-mi a gyásszal, a feldarabolt ország nemzedékeken átívelő fájdalmával, a felhalmozódó frusztrációval, a gyulafehérvári nyilatkozat ama máig be nem váltott ígéretének rebellis igazságtudatával. Ha ők úgy, akkor mi sem másképp, akkor emlékeztető nagygyűléssel, akkor - célkitűzéseinktől is idegen, épp ezért nem kevésbé elítélendő - Székelyföld nem Románia. Vesszen Trianon felkiáltással. Ők az utcán, mi otthon. Ők ünnepelnek, mi nem. Jó ez valakinek? Vezet ez valahová? Egymás megértéséhez, békés együttéléshez, közös célok mentén zajló együttműködéshez, jobb élethez, élhetőbb otthonhoz, országhoz bizonyosan nem. Persze, egyeseknek nem is ez a céljuk. Ők mai szekusok módjára akarnak zavart kelteni, megmérgezni kapcsolatainkat, gyűlöletet szítani, mert így biztosítják megélhetésüket, túlélésüket, így tudnak pénzre, szavazatokra szert tenni. Ismerjük őket, szinte név szerint, a szolgálatos feljelentőket, nemzetféltőket, az elnyomásról hazudozókat. De miért hagyják, miért hagyjuk, hogy ők győzzenek? Ünneplőbe öltözött sepsiszentgyörgyi románok köszöntötték egymást tegnap a prefektúra közelében, tisztes távolságra az üvöltözőktől. Szervusz, hogy vagy, baráti kézfogás, Isten éltesse Romániát, mondták egymásnak örömmel, büszkén, aztán az ünnepi műsorra figyeltek. Mert olyan sokban nem különbözik az, ahogyan ők ünnepelnek, attól, ahogyan mi tesszük. Akár koccinthatnánk is velük egy pohár forralt borral - ha nem éppen december elsejét írnánk, hanem például a kommunista rendszer megbuktatásának évfordulóján ünnepelnénk egy szabadabb, demokratikusabb ország születését. Fareadi Botond KEDD