Háromszék, 2014. december (26. évfolyam, 7362-7384. szám)
2014-12-02 / 7362. szám
ÍJ KÖZÉLET Három szél! Jogkövetelés ónos esőben (folytatás az első oldalról) Kádár Gyula történész a 166 évvel ezelőtt kibontakozó székely önvédelmi harc felidézésével kezdte visszatekintősét. .Akkor ágyúval, fegyverrel, jelenleg minden felhasználható törvényes eszközzel folyik önvédelmi harcunk” — mondotta. A Háromszék szombati (november 29.) számában megjelent írását olvasta fel, igazolván, a modern román állam alapító dokumentuma az erdélyi, a székelyföldi magyarság követelései jogforrásának tekinthető, amikor autonómiát követelünk, nem teszünk egyebet, csak az akkor megígértek betartását kérjük, arra alapozva lenne felépíthető a békés román-magyar együttélés. Időszerű az utcára vonulás Bíró Zsolt, az MPP elnöke a párt összesereglett választott képviselőit köszöntötte, akik „50 ezer embert képviselnek, azok nevében vannak jelen, akik 2012-ben rájuk szavaztak”. „Nem vagyunk egyedül” - mondotta, utalva az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének egy nappal korábbi táviratára. John Kerry Románia nemzeti ünnepét köszöntötte, és az ország vezetőinek legfontosabb értékként ugyanazt a három pontot ajánlotta figyelmébe -jogállamiságot, demokráciát, az itt élő nemzetek békés együttélését -, amelyeket a téren összesereglettek is követelnek - hangsúlyozta Bíró Zsolt. Bukarest nélkül valóban nem tudjuk elérni, amit akarunk, de szükség van a külföldi szövetségesekre is, akik odahatnak, hogy a román hatalom ismerje el jogainkat — mondotta. „Lassan száz éve adós a román közösség bizonyos ígéretekkel, ez erkölcsi vállalás, melyet mindannyiszor fel kell mutatnunk, tükörként szembesíteni a román társadalommal. Ezt tesszük ma, tehát időszerű, hogy itt vagyunk” - fogalmazott, majd folytatta. Sepsiszentgyörgyön különösen az, hiszen a Mikó-ügyben született ítélet is mutatja, senki nem érezheti biztonságban magát, vagyonát. Az MPP elnöke előbb románul, majd magyarul is felolvasta Victor Ponta miniszterelnöknek, a mindenkori román kormánynak címzett petíciót. Bíró Zsolt egy Klaus Johannisnak címzett levelet is ismertetett. Ebben emlékeztetik a frissen megválasztott államelnököt, hogy Székelyföldön az állampolgárok 80 százaléka rá voksolt. .Azért szavaztak Önre, mert abban bíznak, hogy az Ön vezetésével Románia betartja az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat történelmi ígéreteit, abban bíznak, hogy az Ön vezetése alatt Romániában egyenlő méltósággal élhető élet jár a magyarság számára is.” Mint fogalmaz a levél: „Székelyföld lakói azt kérik Öntől, azt várják Öntől, hogy vessen véget a tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének Romániában.” Kitér arra, hogy a székelyföldiek nem akarnak többet, mint ami az EU-ban, Dél-Tirolban megadatott az ott élő német ajkú közösségnek: autonómiát. Azt kérik Johannistól, hogy az alkotmány tervezett módosítása során vegyék figyelembe javaslataikat, és meghívják, látogasson Székelyföldre, „erősítse meg a reményt: románok, magyarok, németek és minden nemzeti közösség tagjai közösen építhetünk egy igazabb Romániát”. A rendezvény végén Bazsó Dombi Attila görög katolikus pap, illetve Barabás Béla református lelkipásztor mondott áldást, majd Bíró Zsolt a prefektúra regisztrációs irodájába vitte és iktatta a petíciót. DECEMBER ELSEJE KÉZDIVÁSARHELYEN Gyászlobogók a román ünnepen JOCHOM ISTVÁN Tegnap, Románia nemzeti ünnepe alkalmával a kézdivásárhelyi, felső-háromszéki és orbaiszéki románság a Secuiana Rt. szomszédságában lévő ortodox templomnál ünnepelt. A templom udvarán található emlékkeresztnél megtartott katonai tiszteletadás és egyházi szertartás után a tömeg, élén a berecki hegyivadász-alakulat katonáival és egy utcán keresztül a Gábor Áron térre csendőralakulattal, illetve a kör vonalt. Marius Popica kormánynyékbeli ortodox papsággal a Béke megbízott is jelen volt az ünnepségen. A főtér néhány épületén piros-fehér-zöld szalaggal átkötött gyászlobogók fogadták a felvonulókat. Az egyesülés felvonulása alatt - ahogy annak neve a programban szerepelt - hangszórókból hazafias dalok szóltak, az emberek nemzetiszín kokárdákkal mellükön román zászlókat vittek. Nem hangzott el magyarellenes bekiabálás, a mintegy négy-ötszáz fős tömeg példásan, viselkedett. A főtéren tett tiszteletkör után a tervezett programtól eltérően nem vonultak a kantai részen lévő XVIII. századi műemlék templomukhoz, hanem a Petőfi filmszínházhoz mentek, ahol a szervezők megkínálták a résztvevőket. SZÉKELYFÖLDI ROMÁNOK FÓRUMA Nemet mondtak az autonómiára Az etnikai együttélés normalizálására szólította fel a magyarság képviselőit a Kovászna, Hargita és Maros megyei Román Civil Fórum a románság nemzeti ünnepe alkalmából. A felhívást Sepsiszentgyörgyön a december elsejét ünneplő többtucatnyi résztvevő előtt ismertették. A dokumentum szerint nagy károkat okoz a három megyének az, hogy egy „potenciális konfliktusövezet” látszatát kelti, ami sem az itt élő románoknak, sem a magyaroknak nem jó. A fórum szerint a magyar közösség vezetőinek ezért „el kellene ismerniük azt a tényt”, hogy Románia biztosítja a feltételeket a területén élő kisebbségek számára a nemzeti önazonosság megőrzéséhez. A felhívás szerzői szerint 1918. december 1-jén a gyulafehérvári román nemzetgyűlés egy „elvi nyilatkozatot” fogadott el, amelynek előírásait beépítették az 1919. december 9-i, Románia és az antant között megkötött kisebbségi szerződésbe, és Románia ez utóbbi dokumentum alapján dolgozta ki a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályait. „Ideje, hogy a magyar közösség vezetői elismerjék, Románia maradéktalanul teljesítette a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit a kisebbségekkel kapcsolatban. Az említett megyékben a teljes helyi közigazgatás a - románellenes kisiklásaikról ismert - magyar pártok ellenőrzése alatt áll, a magyarság képviselői pedig ténylegesen részt vesznek az egész ország kormányzásában” - olvasható a felhívásban, amely szerint mindez a gyulafehérvári nyilatkozat szellemének betartását bizonyítja. A székelyföldi román szervezetek vezetői szerint a magyaroknak meg kell érteniük, hogy „az úgynevezett Székelyföldnek” sosem lesz etnikai alapú területi autonómiája. ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT AZ MPP A cselekvés fontossága FARKAS RÉKA Szombaton a prefektúra előtti tüntetést megelőzően a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tartottak ünnepi ülést a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselői, polgármesterei. Máramarosról, Szatmárból, Biharból érkeztek küldöttek, és jelen voltak a Maros és Hargita megyei, illetve a háromszéki MPP-sek is. Bálint József, a párt sepsiszentgyörgyi elnöke házigazdaként a tüntetéshez korábban csatlakozó, de az utolsó napokban kihátráló RMDSZ-ről beszélt: „Egyeseknek nem időszerű számon kérni mindazt, amit 96 éve felmenőinknek ígértek. Egyesek szerint ebben az időben aszfaltozni időszerű.” Kitért arra, hogy az MPP-seket szinte minden rendezvényük okán szélsőségesnek nevezik — nemcsak a románok, de a magyarok közül is sokan, „nem vagyunk szélsőségesek, csak időnként radikálisabbak az opportunistáknál”. Rab Sándor történész az 1918-as eseményeket idézte fel, Bíró Zsolt, az MPP elnöke a párt helyzetéről beszélt, arról, hogy szükség van az alakulatra, „mint az erdélyi magyarság élő lelkiismeretére”. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere pedig a cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Téves úton járunk, amikor Brüsszeltől, illetve Bukaresttől várjuk a jogorvoslást, olyanoktól, akik soha nem jártak Székelyföldön, semmit nem tudnak a székelyekről - mondotta. „Mi, székely emberek, amikor megérünk arra a pillanatra, hogy igazán a zsigereinkben érezzük azt, amiért most összegyűltünk, akkor nem az ügyvédekhez, Brüsszelhez vagy a román államelnökhöz fogunk fordulni, hanem egy szóra mindenki feláll, kivonul települése piacára, főterére, százezren, kétszázezren, egymillióan, és együttesen kérjük azt az igazságot, azt az alapfeltételt, amely nekünk jár” - hangsúlyozta. Az MPP szombati rendezvényén átadták a párt kitüntetését, a Vasakarat-díjat posztumusz kapta meg Csíki Sándor nyárádszeredai tanár, publicista, politikus és Gábor Ferenc köröstárkányi író, helytörténész. Feloszlatnák az MPP-t A Magyar Polgári Párt törvényszéki úton történő feloszlatását kérte szombaton a Konzervatív Párt Kovászla megyei elnöke, Dan Suciu az igazságügyi minisztériumtól röviddel a sepsiszentgyörgyi tüntetés után. Az Agerpres által idézett politikus azzal érvelt, hogy a párttörvény értelmében feloszlatható az a politikai szervezet, amely két egymást követő parlamenti választáson nem állított jelölteket., A törvény szerint az MPP-nek már nem kellene léteznie” - fogalmazott Suciu. A kormánykoalícióban is részt vevő konzervatívok háromszéki elnöke az igazságügyi minisztériumtól és a Kovászna megyei prefektúrától kérte „a törvény alkalmazását”. A sepsiszentgyörgyi tüntetést szerinte nem egy párt, hanem „egzaltált agitátorok egy csoportja” szervezte. 2014. december 2., kedd ! Lankadó szélsőségesek? (folytatás az első oldalról) A szervezet tagjai 11 órakor a központi ortodox katedrális mellett gyülekeztek Tudor Ionescu elnökkel az élen, az előző két alkalomhoz képest jóval kisebb létszámban. A csendőrség értesülése szerint mintegy hetvenen jöttek el - ehhez képest a szervezet honlapján húszezer résztvevőt ígértek - több déli megyéből, illetve páran Brassóból is csatlakoztak. A szentmisét követően az Új Jobboldal zászlóival, román lobogókkal (köztük egy viszonylag nagyméretűvel) csatlakozott a hivatalos ünnepi menethez, viszont attól mintegy száz méterrel leszakadva vonultak a már megszokottá vált, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam feliratú transzparenssel. Induláskor még aránylag lelkesen skandálták a már „bejáratott” jelszavaikat, így: Hargita és Kovászna román föld. A román nyelv mindenekfelett, Románia a románoké, illetve a kifelé a magyarokkal az országból, majd a Mikó Imre utcában alábbhagyott a kedv, és bár elnökük próbálta biztatni őket, az előző években tapasztalt lelkes skandálás elmaradt. A jelszavak közé egyébként egy új is bekerült, mely szerint Székelyföld nem létezik. A hivatalos menetben is megfigyelhető volt pár olyan zászló, transzparens, amelyen hasonló jelszavak voltak olvashatóak, hordozóik viszont csendben vonultak. A katonaruhába, nemzeti viseletbe, illetve civilbe öltözött Új Jobboldal-tagok végül incidensmentesen érték el a hivatalos ünnepség helyszínét, felvonulásuk során mindössze két-három, a járdán álldogáló szimpatizánsuk nyilvánította ki tetszését. A Mihai Viteazul téren előkerült A magyar szeparatizmus ellen feliratú transzparens is, a szervezet tagjai nyugodtan végigvárták a hivatalos, koszorúzással és katonai parádéval egybekötött ünnepi műsort, majd hatósági felügyelet mellett balhé nélkül elvonultak. Az előző két „látogatástól” eltérően idén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai nem szerveztek ellentüntetést, nem hallatták hangjukat. Az ünnepségek előtt kiadott közleményük szerint hagyják, hogy az Új Jobboldal a saját csapdájába vonuljon, és mindössze megfigyelik az eseményeket. A HVIM erdélyi vezetősége szerint már elég alkalommal volt lehetőségük farkasszemet nézni a román szervezet tagjaival, akiket egyúttal közvetett módon gyávának is titulálnak, hiszen csak a karhatalmi szervek gyűrűjében mernek a székelységnek üzenni. A vármegyések szavuknak álltak, mintegy tizenöt képviselőjük megjelent a városközpontban, az Erzsébet parkbeli ’48-as emlékmű közeléből figyelték a felvonulást, de az előző évektől eltérően most még szóval sem illették a felvonuló Új Jobboldal tagjait. 2