Háromszék, 2014. december (26. évfolyam, 7362-7384. szám)

2014-12-02 / 7362. szám

ÍJ KÖZÉLET Három szél! Jogkövetelés ónos esőben (folytatás az első oldalról) Kádár Gyula történész a 166 évvel ezelőtt kibontakozó székely önvédelmi harc felidézé­sével kezdte visszatekintősét. .Akkor ágyú­val, fegyverrel, jelenleg minden felhasználha­tó törvényes eszközzel folyik önvédelmi har­cunk” — mondotta. A Háromszék szombati (november 29.) számában m­egjelent írását ol­vasta fel, igazolván, a modern román állam alapító dokumentuma az erdélyi, a székely­földi magyarság követelései jogforrásának tekinthető, amikor autonómiát követelünk, nem teszünk egyebet, csak az akkor megígér­tek betartását kérjük, arra alapozva lenne fel­építhető a békés román-magyar együttélés. Időszerű az utcára vonulás Bíró Zsolt, az MPP elnöke a párt összese­­reglett választott képviselőit köszöntötte, akik „50 ezer embert képviselnek, azok nevében vannak jelen, akik 2012-ben rájuk szavaztak”. „Nem vagyunk egyedül” - mondotta, utalva az Amerikai Egyesült Államok külügyminisz­terének egy nappal korábbi táviratára. John Kerry Románia nemzeti ünnepét köszöntötte, és az ország vezetőinek legfontosabb érték­ként ugyanazt a három pontot ajánlotta figyel­mébe -jogállamiságot, demokráciát, az itt élő nemzetek békés együttélését -, amelyeket a téren összesereglettek is követelnek - hangsú­lyozta Bíró Zsolt. Bukarest nélkül valóban nem tudjuk elérni, amit akarunk, de szükség van a külföldi szövetségesekre is, akik oda­hatnak, hogy a román hatalom ismerje el jo­gainkat — mondotta. „Lassan száz éve adós a román közösség bizonyos ígéretekkel, ez er­kölcsi vállalás, melyet mindannyiszor fel kell mutatnunk, tükörként szembesíteni a román társadalommal. Ezt tesszük ma, tehát idősze­rű, hogy itt vagyunk” - fogalmazott, majd folytatta. Sepsiszentgyörgyön különösen az, hiszen a Mikó-ügyben született ítélet is mutat­ja, senki nem érezheti biztonságban magát, vagyonát. Az MPP elnöke előbb románul, majd magyarul is felolvasta Victor Ponta mi­niszterelnöknek, a mindenkori román kor­mánynak címzett petíciót. Bíró Zsolt egy Klaus Johannisnak címzett levelet is ismerte­tett. Ebben emlékeztetik a frissen megválasz­tott államelnököt, hogy Székelyföldön az ál­lampolgárok 80 százaléka rá voksolt. .Azért szavaztak Önre, mert abban bíznak, hogy az Ön vezetésével Románia betartja az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat történelmi ígérete­it, abban bíznak, hogy az Ön vezetése alatt Romániában egyenlő méltósággal élhető élet jár a magyarság számára is.” Mint fogalmaz a levél: „Székelyföld lakói azt kérik Öntől, azt várják Öntől, hogy vessen véget a tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkom­munista rendszerének Romániában.” Kitér arra, hogy a székelyföldiek nem akarnak töb­bet, mint ami az EU-ban, Dél-Tirolban meg­adatott az ott élő német ajkú közösségnek: autonómiát. Azt kérik Johannistól, hogy az alkotmány tervezett módosítása során vegyék figyelembe javaslataikat, és meghívják, láto­gasson Székelyföldre, „erősítse meg a re­ményt: románok, magyarok, németek és min­den nemzeti közösség tagjai közösen építhe­tünk egy igazabb Romániát”. A rendezvény végén Bazsó Dombi Attila görög katolikus pap, illetve Barabás Béla református lelkipásztor mondott áldást, majd Bíró Zsolt a prefektúra regisztrációs irodájába vitte és iktatta a petíciót. DECEMBER ELSEJE KÉZDIVÁSARHELYEN Gyászlobogók a román ünnepen JOCHOM ISTVÁN Tegnap, Románia nemzeti ünnepe alkal­mával a kézdivásárhe­­lyi, felső-háromszéki és orbaiszéki románság a Secuiana Rt. szomszéd­ságában lévő ortodox templomnál ünnepelt. A templom udvarán ta­lálható emlékkeresztnél megtartott katonai tisz­teletadás és egyházi szertartás után a tömeg, élén a berecki hegyiva­­dász-alakulat katonáival és egy utcán keresztül a Gábor Áron térre csendőralakulattal, illetve a kör­ vonalt. Marius Popica kormány­­nyékbeli ortodox papsággal a Béke megbízott is jelen volt az ünnepsé­gen. A főtér néhány épületén pi­ros-fehér-zöld szalaggal átkötött gyászlobogók fogadták a felvonu­lókat. Az egyesülés felvonulása alatt - ahogy annak neve a prog­ramban szerepelt - hangszórókból hazafias dalok szóltak, az emberek nemzetiszín kokárdák­kal mellükön román zászlókat vittek. Nem hangzott el magyarel­lenes bekiabálás, a mintegy négy-ötszáz fős tömeg példásan, vi­selkedett. A főtéren tett tiszteletkör után a ter­vezett programtól elté­rően nem vonultak a kantai részen lévő XVIII. századi műem­lék templomukhoz, ha­nem a Petőfi filmszínházhoz men­tek, ahol a szervezők megkínálták a résztvevőket. SZÉKELYFÖLDI ROMÁNOK FÓRUMA Nemet mondtak az autonómiára Az etnikai együttélés normalizálására szólította fel a magyarság képviselőit a Kovászna, Hargita és Maros megyei Román Civil Fórum a románság nemzeti ünnepe alkalmából. A felhívást Sepsiszentgyörgyön a december elsejét ünneplő többtucatnyi résztvevő előtt ismertették. A do­kumentum szerint nagy károkat okoz a három megyé­nek az, hogy egy „potenciális konfliktusövezet” látszatát kelti, ami sem az itt élő románoknak, sem a magyarok­nak nem jó. A fórum szerint a magyar közösség vezető­inek ezért „el kellene ismerniük azt a tényt”, hogy Románia biztosítja a feltételeket a területén élő kisebb­ségek számára a nemzeti önazonosság megőrzéséhez. A felhívás szerzői szerint 1918. december 1-jén a gyula­­fehérvári román nemzetgyűlés egy „elvi nyilatkozatot” fogadott el, amelynek előírásait beépítették az 1919. de­cember 9-i, Románia és az antant között megkötött ki­sebbségi szerződésbe, és Románia ez utóbbi dokumen­tum alapján dolgozta ki a kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályait. „Ideje, hogy a magyar közösség vezetői elismerjék, Románia maradéktalanul teljesítette a nem­zetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit a kisebb­ségekkel kapcsolatban. Az említett megyékben a teljes helyi közigazgatás a - románellenes kisiklásaikról is­mert - magyar pártok ellenőrzése alatt áll, a magyarság képviselői pedig ténylegesen részt vesznek az egész or­szág kormányzásában” - olvasható a felhívásban, amely szerint mindez a gyulafehérvári nyilatkozat szellemének betartását bizonyítja. A székelyföldi román szervezetek vezetői szerint a magyaroknak meg kell érteniük, hogy „az úgynevezett Székelyföldnek” sosem lesz etnikai ala­pú területi autonómiája. ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT AZ MPP A cselekvés fontossága FARKAS RÉKA Szombaton a prefektúra előtti tüntetést megelőzően a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében tartottak ünnepi ülést a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormány­zati képviselői, polgármesterei. Máramarosról, Szatmárból, Biharból érkeztek küldöt­tek, és jelen voltak a Maros és Hargita megyei, illetve a háromszéki MPP-sek is. Bálint József, a párt sepsiszentgyörgyi el­nöke házigazdaként a tüntetéshez korábban csatlakozó, de az utolsó napokban kihátráló RMDSZ-ről beszélt: „Egyeseknek nem idő­szerű számon kérni mindazt, amit 96 éve fel­menőinknek ígértek. Egyesek szerint ebben az időben aszfaltozni időszerű.” Kitért arra, hogy az MPP-seket szinte minden rendezvé­nyük okán szélsőségesnek nevezik — nem­csak a románok, de a magyarok közül is so­kan­­, „nem vagyunk szélsőségesek, csak időnként radikálisabbak az opportunisták­nál”. Rab Sándor történész az 1918-as ese­ményeket idézte fel, Bíró Zsolt, az MPP el­nöke a párt helyzetéről beszélt, arról, hogy szükség van az alakulatra, „mint az erdélyi magyarság élő lelkiismeretére”. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere pedig a cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Téves úton járunk, amikor Brüsszeltől, illet­ve Bukaresttől várjuk a jogorvoslást, olya­noktól, akik soha nem jártak Székelyföldön, semmit nem tudnak a székelyekről - mon­dotta. „Mi, székely emberek, amikor meg­érünk arra a pillanatra, hogy igazán a zsige­­reinkben érezzük azt, amiért most összegyűl­tünk, akkor nem az ügyvédekhez, Brüsszel­hez vagy a román államelnökhöz fogunk fordulni, hanem egy szóra mindenki feláll, kivonul települése piacára, főterére, százez­ren, kétszázezren, egymillióan, és együttesen kérjük azt az igazságot, azt az alapfeltételt, amely nekünk jár” - hangsúlyozta. Az MPP szombati rendezvényén átadták a párt kitüntetését, a Vasakarat-díjat posztu­musz kapta meg Csíki Sándor nyárádszere­­dai tanár, publicista, politikus és Gábor Ferenc köröstárkányi író, helytörténész. Feloszlatnák az MPP-t A Magyar Polgári Párt törvényszéki úton történő feloszlatását kérte szombaton a Konzervatív Párt Kovászla megyei elnöke, Dan Suciu az igazságügyi minisztériumtól röviddel a sepsiszent­györgyi tüntetés után. Az Agerpres által idézett politikus azzal érvelt, hogy a párttörvény értelmé­ben feloszlatható az a politikai szervezet, amely két egymást követő parlamenti választáson nem állított jelölteket., A törvény szerint az MPP-nek már nem kellene léteznie” - fogalmazott Suciu. A kormánykoalícióban is részt vevő konzervatívok háromszéki elnöke az igazságügyi miniszté­riumtól és a Kovászna megyei prefektúrától kérte „a törvény alkalmazását”. A sepsiszentgyörgyi tüntetést szerinte nem egy párt, hanem „egzaltált agitátorok egy csoportja” szervezte. 2014. december 2., kedd ! Lankadó szélsőségesek? (folytatás az első oldalról) A szervezet tagjai 11 órakor a központi ortodox katedrális mel­lett gyülekeztek Tudor Ionescu elnökkel az élen, az előző két al­kalomhoz képest jóval kisebb lét­számban. A csendőrség értesülé­se szerint mintegy hetvenen jöt­tek el - ehhez képest a szervezet honlapján húszezer résztvevőt ígértek - több déli megyéből, il­letve páran Brassóból is csatla­koztak. A szentmisét követően az Új Jobboldal zászlóival, román lobogókkal (köztük egy viszony­lag nagyméretűvel) csatlakozott a hivatalos ünnepi menethez, vi­szont attól mintegy száz méterrel leszakadva vonultak a már meg­szokottá vált, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam fel­iratú transzparenssel. Induláskor még aránylag lelkesen skandál­ták a már „bejáratott” jelszavai­kat, így: Hargita és Kovászna ro­mán föld. A román nyelv minde­­nekfelett, Románia a románoké, illetve a kifelé a magyarokkal az országból, majd a Mikó Imre ut­cában alábbhagyott a kedv, és bár elnökük próbálta biztatni őket, az előző években tapasztalt lelkes skandálás elmaradt. A jelszavak közé egyébként egy új is beke­rült, mely szerint Székelyföld nem létezik. A hivatalos menet­ben is megfigyelhető volt pár olyan zászló, transzparens, ame­lyen hasonló jelszavak voltak ol­vashatóak, hordozóik viszont csendben vonultak. A katonaru­hába, nemzeti viseletbe, illetve civilbe öltözött Új Jobboldal-ta­gok végül incidensmentesen ér­ték el a hivatalos ünnepség hely­színét, felvonulásuk során mind­össze két-három, a járdán álldo­gáló szimpatizánsuk nyilvánította ki tetszését. A Mihai Viteazul té­ren előkerült A magyar szepara­tizmus ellen feliratú transzparens is, a szervezet tagjai nyugodtan végigvárták a hivatalos, koszorú­zással és katonai parádéval egy­bekötött ünnepi műsort, majd hatósági felügyelet mellett balhé nélkül elvonultak. Az előző két „látogatástól” el­térően idén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tagjai nem szerveztek ellentüntetést, nem­­ hallatták hangjukat. Az ünnepségek előtt kiadott közleményük szerint hagyják, hogy az Új Jobboldal a saját csapdájába vonuljon, és mindössze megfigyelik az ese­ményeket. A HVIM erdélyi veze­tősége szerint már elég alkalom­mal volt lehetőségük farkassze­met nézni a román szervezet tag­jaival, akiket egyúttal közvetett módon gyávának is titulálnak, hi­szen csak a karhatalmi szervek gyűrűjében mernek a székelység­­nek üzenni. A vármegyések sza­vuknak álltak, mintegy tizenöt képviselőjük megjelent a város­­központban, az Erzsébet parkbeli ’48-as emlékmű közeléből fi­gyelték a felvonulást, de az előző évektől eltérően most még szó­val sem illették a felvonuló Új Jobboldal tagjait. 2

Next