Háromszék, 2015. január (27. évfolyam, 7385-7408. szám)

2015-01-14 / 7393. szám

_ | ■ • _• ■ m ■. ■___._. KOZELET áromszél A BELFÖLD­I Repülőtér a Cekend-tetőn Egy székelyföldi nemzetközi repülőtér megvalósítható­sági tanulmányát mutatta be tegnap Szász Jenő, a Nemzet­stratégiai Kutatóintézet elnöke. A tanulmány szerint a Hargita repülőtér a Hargita-hegység lábainál, a Székely­udvarhelytől mintegy 12 kilométerre fekvő Cekend-tetőn épülhetne meg. A megvalósíthatósági tanulmányban sze­replő 2500 méter hosszú, 45 méter széles aszfaltozott futó­pálya 15 millió euróból épülhetne meg, Airbus A320-as tí­pusú és ennél kisebb gépek fogadására lenne alkalmas. „Mi ezt ajándéknak szántuk a székely közösség számára, meg­valósítása csak széles körű összefogással képzelhető el” - mondta a tanulmányról Szász Jenő. A tanulmányt egy héttel azt követően mutatta be a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, hogy a Hargita Megyei Tanács is közzétette megyei repülőtér-fejlesztési koncepcióját. A megyei önkormányzat a Csíkszereda szomszédságában fekvő Csíkcsicsó melletti füves repülőteret fejlesztené olyan légi kikötővé, amely összeköttetést teremthetne kis repülőgépek számára a Székelyföld és Budapest között. Mélyponton az infláció­ ­ Legutoljára 1970-ben volt olyan alacsony az infláció Romániában, mint tavaly: a statisztikai intézet adatai sze­rint 2014-ben 0,83 százalékos volt az éves infláció, ami jó­val alatta marad a Román Nemzeti Bank (RNB) által célul kitűzött 2,5 százalékos szintnek. Decemberben egyébként a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónap­hoz képest, miután az élelmiszerek 0,2 százalékkal, a szol­gáltatások 0,3 százalékkal drágultak, a nem élelmiszerter­mékek ára viszont 0,5 százalékkal csökkent. Tavaly decem­berben, 2013 utolsó hónapjához képest, az élelmiszerek 0,4 százalékkal kerültek kevesebbe, a nem élelmiszerek ugyan­akkor 1,25 százalékkal drágultak, a szolgáltatások is 2,25 százalékkal kerültek többe. Az RNB idén 2,2 százalékos fogyasztói árnövekedésre számít. Felívelőben a hadiipar Románia megkétszerezte tavaly a haditechnika- és fegyverexportból származó bevételeit, amelyek elérték a 177 millió eurót. A katonai felszerelést gyártó cégek leg­fontosabb megrendelőjévé Hollandia lépett elő, amely ta­valy 74 millió euró értékben vásárolt szerkezeti elemeket és fegyverzetet hadihajói számára, a második helyre csú­szott vissza az Amerikai Egyesült Államok, amely tavaly 41 millió euróért vásárolt távcsöveket, különböző kalibe­rű kézifegyvereket, gránátokat és lőszert Romániából. Csökkentek a külföldi tőkeberuházások Tavaly az első tizenegy hónapban 11 százalékkal, 2,122 milliárd euróra csökkentek Romániában a közvetlen külföl­di tőkeberuházások - közölte a központi bank. 2013 hason­ló időszakában a külföldi tőkeberuházások értéke 2,39 mil­liárd euró volt. 2013-ban a közvetlen külföldi tőkeberuhá­zások értéke csaknem 27 százalékkal, 2,71 milliárd euróra nőtt az előző évhez képest, ami az elmúlt négy év csúcsá­nak számított. A gazdasági válság kezdete, vagyis 2008 óta az első enyhe növekedést 2012-ben jegyezte Románia a külföldi tőkeberuházások esetében. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Vary O. Péter ibontakozóban az Erdély-mozgalom Bakk Miklós elmondta, az Erdélyi Demokrata Liga népszerűsége az el­múlt időszakban érzékelhetően nőtt, tagságának száma már meghaladta a kétszázat, Erdély különböző települé­seiről érkeznek belépési nyilatkozatok. A szombati találkozón egy szűkebb csoport vett részt, feladatuk volt a ter­vezés, stratégiakidolgozás. Nagyon nagy viták is voltak - mondotta -, van­nak, akik nagyon gyorsan szeretnének pártot létrehozni, mások inkább a ki­várás álláspontját képviselik. Ő maga is ez utóbbi mellett érvelt, mert úgy véli, hogy egy gyorsan létre­hozott párt nagyon hamar feltöltődik politikai vállalkozókkal, és ez eltéríti az alakulatot eredeti programjától. „Előbb egy nagyon erős mozgalmat kell létrehozni, megszilárdítani, majd annak kell megteremtenie a párt alap­ját” - fogalmazott. Végül egy erdélyi hálózat kiépítésé­ről döntöttek, és erre dolgoztak ki straté­giát: erdélyi ernyőszervezetet hoznának létre, az ezen belül partneri kapcsolatot vállaló civil szervezetek saját program­juk mellett megjelenítik majd a szintén most kidolgozott transzszilvanista mini­mumot is. Abban bíznak, hogy ily mó­don sikerül olyan mozgalommá növe­kedniük, amely idővel egy erdélyi párt alapítását is lehetővé teszi. Bakk Miklós elmondta, az ilyen ta­lálkozókon derül ki, hogy mennyire különbözőek az elképzelések. „Termé­szetesen óriási várakozás tapasztalható (folytatás az első oldalról) a mozgalom iránt, és látszólag van egy nagyon erős közös érzelmi háttér, azonban amikor le kell bontani konk­rétabb elképzelésekre, konkrét együtt­működésre, akár programokra, akkor előjönnek a különbségek” - fejtette ki. Léteznek ezek a nézetkülönbségek a románok és magyarok között is, de nem feltétlenül csak a nemzeti hova­tartozás okán, és ezeket elég nehéz összehangolni - fogalmazott a polito­lógus. Abban reménykednek, ha elér az összefogás egy kritikus szintet, ma­gával vonz olyanokat is, akik eddig tartózkodó állásponton voltak. Például a Bánság Ligával is felvették a kap­csolatot, előzetesen egyeztettek, ám két képviselőjük csak megfigyelőként volt jelen, egyelőre túlságosan radiká­lisnak tartják a mozgalmat, azt, hogy az Erdélyi Liga pozitívan tekint a Szé­kely Nemzeti Tanácsra, ők ettől egy­előre inkább távol tartják magukat. Bakk Miklós azt is kifejtette, ő ma­ga nem aktivista, nem azért vesz részt ebben a mozgalomban, mert a megala­kuló pártban vagy akár az ernyőszer­­vezetben vezető szerepet szeretne be­tölteni. „Stratégiai érdeklődésű va­gyok, ezért engem a dolog alapozása érdekel, no meg nyilván maga az ügy is motivál” - fogalmazott. A jövőt illetően mérsékelten derűlá­tó: „Ha a történészekre hallgatok, ak­kor inkább pesszimista vagyok, a leg­jobb történészeink - Szász Zoltán vagy Bárdi Nándor - általában azt az állás­pontot képviselik, hogy a román és magyar nemzetépítés olyannyira szemben áll egymással, hogy ilyen tí­pusú kiegyezéseknek túl sok esélye nincsen. Én úgy gondolom, minden­képpen meg kell próbálni, még a siker­telen kísérleteknek is olyan nyoma marad, amely a jövő szempontjából fontos és pozitív lehet.” EHIRLALÁTA NEGATÍV A TERMÉSZETES SZAPORULAT. Novemberben csökkent a születési arányszám és a házas­ságkötések száma - közölte az Országos Statisztikai Hivatal. 2014 novemberében Romániában 14 897 gyerek született, 2818-cal kevesebb, mint októberben, és 21 097 személy halt meg, 784-gyel kevesebb, mint az előző hó­napban. Az adatok ugyanakkor azt is bizonyítják, folyta­tódik a negatív természetes szaporulat, ugyanis novem­berben 6200-zal több személy halt meg, mint ahány gye­rek született, akárcsak októberben, amikor ez a különbség 4166 személyt jelentett. A házasulási kedv is csökkenő­ben, novemberben 6535 házasságot kötöttek, 4917-tel ke­vesebbet, mint októberben, illetve a bírósági határozattal kimondott válások száma is 304-gyel volt több, mint ok­tóberben. 2014 novemberében 2013 novemberéhez viszo­nyítva 1105-tel kevesebb gyerek született és 827-tel több személy halt meg. (Mediafax) MÉGIS GYARAAPODIK AZ ORSZÁG. Több mint 61 ezren kaptak tavaly román állampolgárságot, túlnyomó többségük az állampolgársági törvény visszahonosítási cikkelye alapján - közölte az állampolgársági hatóság. 370 esetben az országban letelepedett külföldiek kérésére állították ki az állampolgárság igazolását, 4700 esetben pedig a törvény visszahonosítási cikkelye alapján intéz­kedtek. Csaknem 57 ezer esetben a külképviseletek jártak el a román visszahonosítást igénylő külhoni románok ügyében. A törvény 1991 óta teszi lehetővé, hogy a külföl­di lakhely és idegen állampolgárság megőrzése mellett is megkapják a román állampolgárságot azok a volt román állampolgárok, akik önhibájukon kívül veszítették el azt. Az egykori román állampolgárok gyermekei, unokái és dédunokái is kérhetik a visszahonosítást. (MTI) ÚJSZÜLÖTT A KUKÁBAN. Hétfőn a nagyváradi Gyermekváros játszótér mögött, a Gavril Curteanu-kór­­házhoz közeli szemeteskukában egy kisbabát találtak. A kislányt azonnal kórházba szállították, és megfigyelés alatt tartják. A Bihar megyei ügyészség gyilkossági kísér­let gyanújával indított nyomozást. Pár óra alatt azonosí­tották a 23 éves anyát, akit aznap engedtek ki a szülészet­ről. (Főtér) 2015. január 14., szerda WM 11 Többpárti konszenzust az autópályáért Victor Ponta miniszterelnök az ellenzékkel megkötendő többpárti egyezménytől tette függővé azt, hogy kormánya megkösse a szerződést az első köz- és magánszféra partnerségben (PPP) megvalósítandó autópálya megépítéséről. A kormány 2013 de­cemberében jelentette be, hogy a Vinci-Strabag-Aktor konzorcium nyerte a Kár­pátokat átszelő Brassó-Comarnic autópálya megépítésére kiírt versenytárgyalást, de a szerződéskötést azóta több ízben elhalasztották. A közlekedési minisztériumban rendes összekötő dél-erdélyi pályát nem Nagyszeben tett tanácskozáson tegnap Ponta úgy véle­kedett: „nincs értelme” elkezdeni az építke­zést, ha azt nem támogatja minden politikai párt, és február 15-ig nem születik pártközi megállapodás arról, hogy legalább tíz évig nem változtatják meg a hosszú távú infra­struktúra-fejlesztési tervet (mesterterv). Az ellenzék és Klaus Iohannis államfő több ízben bírálta a Ponta-kormányt, amiért a nagylaki határátkelőhelyet Bukaresttel mellett, az Olt völgyén akarja átvezetni a Kárpátokon, amint az a transzeurópai köz­lekedési hálózatban (TEN-T) is szerepel, hanem Brassó mellett, a Prahova völgyén. Az ellenzék szerint a Ponta-kormány azért halogatta az eredeti - uniós pénzekből is fi­nanszírozható - Nagyszeben-Pitesti sztrá­daszakasz megépítését, hogy a tranzitfor­galmat a korábban elkészítendő Brassó- Comarnic fizetős autópálya felé terelje, és így segítse a befektetés megtérülését. Ezt a Renault-csoporthoz tartozó Dacia is élesen bírálta, mert a Ponta-kormány politikája nyugati autópálya-kijárat nélkül hagyta a piteşti-i autógyárat. Kormányra kerülésekor Ponta még azt hangoztatta, hogy visszavonul a politiká­ból, ha mandátuma végéig - vagyis 2016-ig - nem készül el a fővárost Brassóval össze­kötő koncessziós sztráda. Miután Ponta el­vesztette a novemberi elnökválasztást, kor­mánya ígéretet tett arra, hogy a Piteşti— Nagyszeben útvonal megépítésére is a lehe­tő legrövidebb időn belül meghirdeti a ver­senytárgyalást. A kormányfő tegnapi bejelentését egyes hírtelevíziók elemzői úgy értelmezték, hogy Ponta gyakorlatilag kihátrált a Vinci- Strabag-Aktor konzorciummal kötendő üz­letből, és ennek felelősségét próbálja az el­lenzékre hárítani. Ioan Rus közlekedési miniszter szerint Románia - jelenleg 700 kilométeres - autó­pálya-hálózata idén 50, jövőre pedig 200 ki­lométernyi sztrádával bővül. A 2014 és 2030 közötti mestertervben a következő autópá­lya-tervek szerepelnek: Nagyszeben-Brassó (103 kilométer), Ploieşti-Comamnic (49 km), Craiova-Piteşti (115 km), Comamic-Brassó (54 km), Brassó-Bákó (158 km) és Gyalu- Bors (177 km). A projektek kivitelezésének összköltsége a becslések szerint 6,58 milli­árd euró áfamentesen. A mestertervben ugyanakkor gyorsforgalmi utak építése is szerepel: összesen körülbelül 2200 kilomé­ternyi út, melyek megépítése megközelítőleg 17,5 milliárd euróra rúg, áfamentesen. Miben áll a transzszilván minimum? A Transzszilván minimum programnak három alapvető, alku tárgyát nem képezhető elv a kiindulópontja: 1. Erdély történelmi régióját olyan regionális és kulturális egységnek tekintjük, amelynek joga van saját státusához egy megreformálandó Románián belül; 2. Erdély létének meghatározó elve három történelmi kultúra és három nyelv, a román, a magyar és a német egyenlő volta; 3. Erdélynek saját belső regionális szerkezete van, amely történelmén és kulturális sajátosságain alapszik; ezt a szerkezetet nem tagadhatja meg, tőle nem tekinthet el Románia egyetlen kormánya sem regionális reformjainak tervezése során.

Next