Háromszék, 2015. január (27. évfolyam, 7385-7408. szám)
2015-01-14 / 7393. szám
_ | ■ • _• ■ m ■. ■___._. KOZELET áromszél A BELFÖLDI Repülőtér a Cekend-tetőn Egy székelyföldi nemzetközi repülőtér megvalósíthatósági tanulmányát mutatta be tegnap Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A tanulmány szerint a Hargita repülőtér a Hargita-hegység lábainál, a Székelyudvarhelytől mintegy 12 kilométerre fekvő Cekend-tetőn épülhetne meg. A megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 2500 méter hosszú, 45 méter széles aszfaltozott futópálya 15 millió euróból épülhetne meg, Airbus A320-as típusú és ennél kisebb gépek fogadására lenne alkalmas. „Mi ezt ajándéknak szántuk a székely közösség számára, megvalósítása csak széles körű összefogással képzelhető el” - mondta a tanulmányról Szász Jenő. A tanulmányt egy héttel azt követően mutatta be a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, hogy a Hargita Megyei Tanács is közzétette megyei repülőtér-fejlesztési koncepcióját. A megyei önkormányzat a Csíkszereda szomszédságában fekvő Csíkcsicsó melletti füves repülőteret fejlesztené olyan légi kikötővé, amely összeköttetést teremthetne kis repülőgépek számára a Székelyföld és Budapest között. Mélyponton az infláció Legutoljára 1970-ben volt olyan alacsony az infláció Romániában, mint tavaly: a statisztikai intézet adatai szerint 2014-ben 0,83 százalékos volt az éves infláció, ami jóval alatta marad a Román Nemzeti Bank (RNB) által célul kitűzött 2,5 százalékos szintnek. Decemberben egyébként a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, miután az élelmiszerek 0,2 százalékkal, a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak, a nem élelmiszertermékek ára viszont 0,5 százalékkal csökkent. Tavaly decemberben, 2013 utolsó hónapjához képest, az élelmiszerek 0,4 százalékkal kerültek kevesebbe, a nem élelmiszerek ugyanakkor 1,25 százalékkal drágultak, a szolgáltatások is 2,25 százalékkal kerültek többe. Az RNB idén 2,2 százalékos fogyasztói árnövekedésre számít. Felívelőben a hadiipar Románia megkétszerezte tavaly a haditechnika- és fegyverexportból származó bevételeit, amelyek elérték a 177 millió eurót. A katonai felszerelést gyártó cégek legfontosabb megrendelőjévé Hollandia lépett elő, amely tavaly 74 millió euró értékben vásárolt szerkezeti elemeket és fegyverzetet hadihajói számára, a második helyre csúszott vissza az Amerikai Egyesült Államok, amely tavaly 41 millió euróért vásárolt távcsöveket, különböző kaliberű kézifegyvereket, gránátokat és lőszert Romániából. Csökkentek a külföldi tőkeberuházások Tavaly az első tizenegy hónapban 11 százalékkal, 2,122 milliárd euróra csökkentek Romániában a közvetlen külföldi tőkeberuházások - közölte a központi bank. 2013 hasonló időszakában a külföldi tőkeberuházások értéke 2,39 milliárd euró volt. 2013-ban a közvetlen külföldi tőkeberuházások értéke csaknem 27 százalékkal, 2,71 milliárd euróra nőtt az előző évhez képest, ami az elmúlt négy év csúcsának számított. A gazdasági válság kezdete, vagyis 2008 óta az első enyhe növekedést 2012-ben jegyezte Románia a külföldi tőkeberuházások esetében. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Vary O. Péter ibontakozóban az Erdély-mozgalom Bakk Miklós elmondta, az Erdélyi Demokrata Liga népszerűsége az elmúlt időszakban érzékelhetően nőtt, tagságának száma már meghaladta a kétszázat, Erdély különböző településeiről érkeznek belépési nyilatkozatok. A szombati találkozón egy szűkebb csoport vett részt, feladatuk volt a tervezés, stratégiakidolgozás. Nagyon nagy viták is voltak - mondotta -, vannak, akik nagyon gyorsan szeretnének pártot létrehozni, mások inkább a kivárás álláspontját képviselik. Ő maga is ez utóbbi mellett érvelt, mert úgy véli, hogy egy gyorsan létrehozott párt nagyon hamar feltöltődik politikai vállalkozókkal, és ez eltéríti az alakulatot eredeti programjától. „Előbb egy nagyon erős mozgalmat kell létrehozni, megszilárdítani, majd annak kell megteremtenie a párt alapját” - fogalmazott. Végül egy erdélyi hálózat kiépítéséről döntöttek, és erre dolgoztak ki stratégiát: erdélyi ernyőszervezetet hoznának létre, az ezen belül partneri kapcsolatot vállaló civil szervezetek saját programjuk mellett megjelenítik majd a szintén most kidolgozott transzszilvanista minimumot is. Abban bíznak, hogy ily módon sikerül olyan mozgalommá növekedniük, amely idővel egy erdélyi párt alapítását is lehetővé teszi. Bakk Miklós elmondta, az ilyen találkozókon derül ki, hogy mennyire különbözőek az elképzelések. „Természetesen óriási várakozás tapasztalható (folytatás az első oldalról) a mozgalom iránt, és látszólag van egy nagyon erős közös érzelmi háttér, azonban amikor le kell bontani konkrétabb elképzelésekre, konkrét együttműködésre, akár programokra, akkor előjönnek a különbségek” - fejtette ki. Léteznek ezek a nézetkülönbségek a románok és magyarok között is, de nem feltétlenül csak a nemzeti hovatartozás okán, és ezeket elég nehéz összehangolni - fogalmazott a politológus. Abban reménykednek, ha elér az összefogás egy kritikus szintet, magával vonz olyanokat is, akik eddig tartózkodó állásponton voltak. Például a Bánság Ligával is felvették a kapcsolatot, előzetesen egyeztettek, ám két képviselőjük csak megfigyelőként volt jelen, egyelőre túlságosan radikálisnak tartják a mozgalmat, azt, hogy az Erdélyi Liga pozitívan tekint a Székely Nemzeti Tanácsra, ők ettől egyelőre inkább távol tartják magukat. Bakk Miklós azt is kifejtette, ő maga nem aktivista, nem azért vesz részt ebben a mozgalomban, mert a megalakuló pártban vagy akár az ernyőszervezetben vezető szerepet szeretne betölteni. „Stratégiai érdeklődésű vagyok, ezért engem a dolog alapozása érdekel, no meg nyilván maga az ügy is motivál” - fogalmazott. A jövőt illetően mérsékelten derűlátó: „Ha a történészekre hallgatok, akkor inkább pesszimista vagyok, a legjobb történészeink - Szász Zoltán vagy Bárdi Nándor - általában azt az álláspontot képviselik, hogy a román és magyar nemzetépítés olyannyira szemben áll egymással, hogy ilyen típusú kiegyezéseknek túl sok esélye nincsen. Én úgy gondolom, mindenképpen meg kell próbálni, még a sikertelen kísérleteknek is olyan nyoma marad, amely a jövő szempontjából fontos és pozitív lehet.” EHIRLALÁTA NEGATÍV A TERMÉSZETES SZAPORULAT. Novemberben csökkent a születési arányszám és a házasságkötések száma - közölte az Országos Statisztikai Hivatal. 2014 novemberében Romániában 14 897 gyerek született, 2818-cal kevesebb, mint októberben, és 21 097 személy halt meg, 784-gyel kevesebb, mint az előző hónapban. Az adatok ugyanakkor azt is bizonyítják, folytatódik a negatív természetes szaporulat, ugyanis novemberben 6200-zal több személy halt meg, mint ahány gyerek született, akárcsak októberben, amikor ez a különbség 4166 személyt jelentett. A házasulási kedv is csökkenőben, novemberben 6535 házasságot kötöttek, 4917-tel kevesebbet, mint októberben, illetve a bírósági határozattal kimondott válások száma is 304-gyel volt több, mint októberben. 2014 novemberében 2013 novemberéhez viszonyítva 1105-tel kevesebb gyerek született és 827-tel több személy halt meg. (Mediafax) MÉGIS GYARAAPODIK AZ ORSZÁG. Több mint 61 ezren kaptak tavaly román állampolgárságot, túlnyomó többségük az állampolgársági törvény visszahonosítási cikkelye alapján - közölte az állampolgársági hatóság. 370 esetben az országban letelepedett külföldiek kérésére állították ki az állampolgárság igazolását, 4700 esetben pedig a törvény visszahonosítási cikkelye alapján intézkedtek. Csaknem 57 ezer esetben a külképviseletek jártak el a román visszahonosítást igénylő külhoni románok ügyében. A törvény 1991 óta teszi lehetővé, hogy a külföldi lakhely és idegen állampolgárság megőrzése mellett is megkapják a román állampolgárságot azok a volt román állampolgárok, akik önhibájukon kívül veszítették el azt. Az egykori román állampolgárok gyermekei, unokái és dédunokái is kérhetik a visszahonosítást. (MTI) ÚJSZÜLÖTT A KUKÁBAN. Hétfőn a nagyváradi Gyermekváros játszótér mögött, a Gavril Curteanu-kórházhoz közeli szemeteskukában egy kisbabát találtak. A kislányt azonnal kórházba szállították, és megfigyelés alatt tartják. A Bihar megyei ügyészség gyilkossági kísérlet gyanújával indított nyomozást. Pár óra alatt azonosították a 23 éves anyát, akit aznap engedtek ki a szülészetről. (Főtér) 2015. január 14., szerda WM 11 Többpárti konszenzust az autópályáért Victor Ponta miniszterelnök az ellenzékkel megkötendő többpárti egyezménytől tette függővé azt, hogy kormánya megkösse a szerződést az első köz- és magánszféra partnerségben (PPP) megvalósítandó autópálya megépítéséről. A kormány 2013 decemberében jelentette be, hogy a Vinci-Strabag-Aktor konzorcium nyerte a Kárpátokat átszelő Brassó-Comarnic autópálya megépítésére kiírt versenytárgyalást, de a szerződéskötést azóta több ízben elhalasztották. A közlekedési minisztériumban rendes összekötő dél-erdélyi pályát nem Nagyszeben tett tanácskozáson tegnap Ponta úgy vélekedett: „nincs értelme” elkezdeni az építkezést, ha azt nem támogatja minden politikai párt, és február 15-ig nem születik pártközi megállapodás arról, hogy legalább tíz évig nem változtatják meg a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési tervet (mesterterv). Az ellenzék és Klaus Iohannis államfő több ízben bírálta a Ponta-kormányt, amiért a nagylaki határátkelőhelyet Bukaresttel mellett, az Olt völgyén akarja átvezetni a Kárpátokon, amint az a transzeurópai közlekedési hálózatban (TEN-T) is szerepel, hanem Brassó mellett, a Prahova völgyén. Az ellenzék szerint a Ponta-kormány azért halogatta az eredeti - uniós pénzekből is finanszírozható - Nagyszeben-Pitesti sztrádaszakasz megépítését, hogy a tranzitforgalmat a korábban elkészítendő Brassó- Comarnic fizetős autópálya felé terelje, és így segítse a befektetés megtérülését. Ezt a Renault-csoporthoz tartozó Dacia is élesen bírálta, mert a Ponta-kormány politikája nyugati autópálya-kijárat nélkül hagyta a piteşti-i autógyárat. Kormányra kerülésekor Ponta még azt hangoztatta, hogy visszavonul a politikából, ha mandátuma végéig - vagyis 2016-ig - nem készül el a fővárost Brassóval összekötő koncessziós sztráda. Miután Ponta elvesztette a novemberi elnökválasztást, kormánya ígéretet tett arra, hogy a Piteşti— Nagyszeben útvonal megépítésére is a lehető legrövidebb időn belül meghirdeti a versenytárgyalást. A kormányfő tegnapi bejelentését egyes hírtelevíziók elemzői úgy értelmezték, hogy Ponta gyakorlatilag kihátrált a Vinci- Strabag-Aktor konzorciummal kötendő üzletből, és ennek felelősségét próbálja az ellenzékre hárítani. Ioan Rus közlekedési miniszter szerint Románia - jelenleg 700 kilométeres - autópálya-hálózata idén 50, jövőre pedig 200 kilométernyi sztrádával bővül. A 2014 és 2030 közötti mestertervben a következő autópálya-tervek szerepelnek: Nagyszeben-Brassó (103 kilométer), Ploieşti-Comamnic (49 km), Craiova-Piteşti (115 km), Comamic-Brassó (54 km), Brassó-Bákó (158 km) és Gyalu- Bors (177 km). A projektek kivitelezésének összköltsége a becslések szerint 6,58 milliárd euró áfamentesen. A mestertervben ugyanakkor gyorsforgalmi utak építése is szerepel: összesen körülbelül 2200 kilométernyi út, melyek megépítése megközelítőleg 17,5 milliárd euróra rúg, áfamentesen. Miben áll a transzszilván minimum? A Transzszilván minimum programnak három alapvető, alku tárgyát nem képezhető elv a kiindulópontja: 1. Erdély történelmi régióját olyan regionális és kulturális egységnek tekintjük, amelynek joga van saját státusához egy megreformálandó Románián belül; 2. Erdély létének meghatározó elve három történelmi kultúra és három nyelv, a román, a magyar és a német egyenlő volta; 3. Erdélynek saját belső regionális szerkezete van, amely történelmén és kulturális sajátosságain alapszik; ezt a szerkezetet nem tagadhatja meg, tőle nem tekinthet el Románia egyetlen kormánya sem regionális reformjainak tervezése során.