Háromszék, 2015. február (27. évfolyam, 7409-7432. szám)

2015-02-14 / 7420. szám

független Ára: 1,20 lej Előfizetőknek: 88 bani HECSER László Ismét nemet mondott Barót tanácsa arra a határozat­­tervezetre, amely a szemételhordást közvetlenül a Tega Rt.-re bízta volna. Az ellenzéki pártok szerint nem szabad a várost hosszú távra elkötelezni úgy, hogy lemondanak beleszólási jogukról az ármeghatározásba. Tóth-Birtan Csaba Tega-igazgató a képviselő-testületnek írt levelében arra figyelmeztet: az ideiglenes állapotot tovább nem kí­vánja fenntartani, s kilátásba helyezi, kényszerhelyzet ese­tén csak a jelenlegitől eltérő feltételek mellett hajlandó az újabb versenytárgyalás lebonyolításáig együttműködni. Lázár-Kiss Barna András hulladékgyűjtést, amely az polgármester a határozatter­vezet ismertetésekor össze­foglalta az elmúlt időszak történéseit, hiába hirdették meg a szolgáltatás bérbe­adását országosan, a ver­senytárgyalásra senki sem jelentkezett. A legkézenfek­vőbb megoldásnak azt látja, ha az Öko Sepsi Egyesületen keresztül a Tegára bízzák a elmúlt években lelkiismere­tesen végezte feladatát. A polgármester felvetette az EMNP-s ip. Antal Mihály által a szakbizottságban megfogalmazott javaslatot is, amely szerint csak meg­határozott időre, két eszten­dőre bízzák meg a Tegát a feladatvégzéssel. (folytatása a 4. oldalon) Székely Zsolt régész, egyetemi tanár Kovászna régészeti múltja című, frissen megjelent kötetét mutatta be szerdán a Fábián Ernő Népfőiskolán. A könyvbemutató történelem­­órává kerekedett, a jelenlévők betekinthettek a várostörté­net rejtelmeibe. Részletek a 3. oldalon KÉZDIVÁSÁRHELY A SZERZŐ FELVÉTELE 100HOM ISTVÁN Kézdivásárhely idei költségvetésében 464 ezer lejt különítettek el a Vigadó Művelődési Ház működtetésé­re és az épület javítására. A Városi Színház fenntartási költségei nem szerepelnek az összegben, a színháznak a Vigadó ad ugyan otthont, de működtetője a 2010-ben bejegyzett Vigadó Kulturális Alapítvány. (folytatása a 3. oldalon) n­apilap SZOMBAT XXVII. évfolyam 7420. szám aromsze A Székely Nemzeti Múzeum nem pörögni akar, hanem nívós kiállításokkal az intézménybe vonzani az embereket - mondotta Vargha Mihály szobrászművész, a múzeum igazgatója, akit a tavalyi eredményekről és idei tervekről kérdeztünk. Mint megtudtuk, az új uniós pénzügyi ciklusban a múzeum infrastrukturális fejlesztésre pályázik. Az intézmény rendezvényekben fotóművész Orbán Balázs nyomdoka­ címmel nyílt tárlat. A Variációk hat gazdag évet zárt. A kiállítások sorát az­on járva mutatta be a fotográfus előd lábra, a Magyar Természettudományi Évmilliók üzenete című, Székelyföld által fényképezett helyszíneket. Gábor Múzeum rovartani kiállítása több ezer ásvány- és kőzettanát bemutató tárlat Áron születésének 200. évfordulója látogatót vonzott, nyitotta. Fekete Zsolt marosvásárhelyi tiszteletére A szabadságharc ereklyéi (folytatása a 4. oldalon)­ ­ SZEKERES ATTILA A SZERZŐ FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA. Nem keserűen, csupán tényszerűen mondta el Bocsárdi László a Reflex 3-at útjára indító sajtótájékoztatón, hogy bizonytalan, lesz-e negyedik kiadása is a színházi feszti­válnak. Ismert immár, nehezen állott össze a bő egy hónap múlva kezdődő szemle, a biennále szóról a fesztivál meg­nevezésében már le is mondtak, holott a Reflexet hat évvel ezelőtt a kétévenkénti megrendezés reményében indították útjára. De a dolgok úgy alakultak - ezalatt az anyagi hát­tér előteremtése értendő -, hogy a 2009-es kiadást 2012- ben követte a második, és csak idén a harmadik. Ez is so­vány költségvetésre számíthat, csupán Sepsiszentgyörgy és a megye támogatására, a Tamási Áron Színháznak a kultu­rális tárcához benyújtott kérését még csak válaszra sem méltatták. Kézenfekvő a nagy csend oka: a fesztivált szer­vező intézmény nevében több az ékezet a kelleténél. Holott a Reflexnek semmiféle etnikai jellege nincs, a szemle célja, hogy megmutassa, hol tart épp a színjátszás abban az Európában, melyhez felzárkózni nyilatkozatok szintjén erősen akar ez az ország, de valójában zsigerből elutasítja az unió alapelvét, a kulturális sokszínűséget. Példáért, hogy milyen is a viszonyulása az országnak a kultúrához, ki sem kell lépni a városból: ugyanaznap, ami­kor a Tamási Áron Színház igazgatója a Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivált mutatta be, az Andrei Mureşanu Színház igazgatója lemondását jelentette be. Sokadik már a sorban, aki mandátuma lejárta előtt távozik az 1987-ben pártutasí­tásra létesített román társulat éléről, döntése okait fejteget­ve kiemelte: nem a színházat fenntartó önkormányzattal való viszonya készteti távozásra, nem is a pénzhiány, elődei­nek állandó fájdalma, a teremhiány sem, merthogy kézzel­fogható közelségben a moziból átalakított előadóterem elké­szülte - hanem annak a közegnek a merev elzárkózása, mely­nek szellemi táplálékot nyújtani hivatott. Felemlítette azt is, számára nehéz beilleszkedni a többkultúrájú sepsiszent­györgyi közösségbe, de ez maradjon az ő gondja - sokkal súlyosabb, amit a helyi románságról állít: hogy nem járnak színházba (felmérésük szerint az Andrei Mureşanu Színház előadásait látogatók 45 százaléka magyar ajkú), hogy a ro­mán vállalkozók nem támogatják a színházat, hogy a Ta­másinál jól működő mecénásbérlet bevezetéséről még ál­modni sem mert. Magyarán: halódik a román társulat Sepsi­­szentgyörgyön, ugyan a magyar közönségnek jól fog, hogy színház iránti igényének kielégítésére eggyel több a lehető­sége, de az Andrei Mureşanu Színház létét és létjogosultsá­gát elsősorban a román anyanyelvű közönség indokolná. Ennek ellenére a kultúrateremtést ebben a városban mégsem tévesztik össze a gazdasági tevékenységgel, az Andrei Mureşanu Színház továbbra is megkapja a műkö­déséhez szükséges költségvetést. A Reflex támogatási kéré­sére pedig nem a kölcsönösség okán, de fontossága miatt illenék reagálni. Ám számtalanszor bebizonyosodott, Bu­karestben a pénzt nem azok osztogatják, akiknek színház , hanem akiknek színjáték az egész világ. ____ Varg D. Péter 2015. február 14..

Next