Háromszék, 2015. június (26. évfolyam, 7506-7531. szám)
2015-06-01 / 7506. szám
II KÖZÉLET Háromszék Folytatni kell az egyházi rendszerváltást Folytatni kell a magyar egyházakon belüli rendszerváltást - vélekedtek a Balog Zoltán református lelkész, emberierőforrás-miniszter fővédnöksége alatt szervezett nagyváradi konferencia előadói. A Szabadulás az egyház babiloni fogságából című, szombaton kezdődött kétnapos konferencia idei bevezetőjében Tőkés László európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az egyiptomi fogságból szabadult bibliai zsidóság pusztai vándorlása negyven évig tartott. „Mi a vándorlásunk 26. évében vagyunk, de a rendszerváltozás egy folyamat, ezen az úton kell tovább haladnunk” - fogalmazott a lelkész-politikus, akit huszonöt éve iktattak be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségébe. Tőkés László rámutatott: a huszonöt éve elindult egyházi rendszerváltás azt célozta meg, hogy a „kiszolgáló egyházból” ismét „szolgáló egyházzá” tegye a református egyházat. Hozzátette, a rendszerváltozás útján elindult egyháznak a kiválasztott úton kell tovább haladnia, nincsen számára visszakozás. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Robert Schumant, az Európai Unió alapító atyáinak egyikét parafrazálva úgy fogalmazott: a magyar nemzet vagy keresztyén lesz, vagy egyáltalán nem lesz. A református gyülekezeti főgondnoki tisztséget is viselő politikus kijelentette, hogy a határon túli magyar egyházakat jobb állapotban találták az 1989-es változások, mint a magyarországiakat, és a rendszerváltásban is előbbre tartanak. Véleménye szerint a határon túli magyar egyházakat az is megkülönbözteti a magyarországiaktól, hogy „számukra az elnyomás nem ért véget, csak átalakult”. Úgy vélte, az utódállamokban most is korlátozzák a szabad vallásgyakorlást, és az egyházi restitúció is megtorpant. „Romániában mintha legfelsőbb szintű támogatást élvezne a restitúció teljes leállítása” - jegyezte meg. L A HÉTVÉGE HÍREI • A nemzetpolitika új iránya Két hónapon belül készülhet el az előterjesztés a kormánynak, amelynek alapján dönthet a nemzetpolitika új irányairól - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán tegnap. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a nemzetpolitikai intézményrendszer felállítása, a támogatáspolitika megalkotása után új irányokat kell szabni a nemzetpolitikának. Az államtitkár a legjelentősebb kihívások között említette a demográfiai helyzetet. A legfontosabb azt elérni, hogy minél több magyar gyermek szülessen Magyarországon és a Kárpátmedencében - jelentette ki, hangsúlyozva annak fontosságát is, hogy a megszületett gyermekek magyar óvodába, iskolába járjanak. Törekedni kell arra is, hogy a vegyes házasságban születettek magyar identitást szerezhessenek - fűzte hozzá. Mint mondta, gazdaságpolitikai eszközöket is lehet alkalmazni. Kifejtette: többek között a szakképzést lehet erősíteni itthon és a határon túl, a gazdaságélénkítésre fordítandó uniós források egy része pedig a Kárpát-medencében élő magyarok helyben maradását is segíthetné. A föláldozott élet értéke Csak annak a nemzetnek van jövője, amely ismeri a föláldozott élet értékét - hangoztatta Áder János köztársasági elnök az első világháborúban elesett váci hősök emlékművének újraavatási ünnepségén tegnap, a magyar hősök emléknapján. „Ha felejtünk és nem törődünk a múlttal, önmagunk ellen vétkezünk, de ahol az emberek összefognak, és az emlékeket féltőn megóvják, ott az élet győz a felejtés felett” - mondta az államfő. ,A nagy háborúban minden korábbinál érzéketlenebb hatalmak küldték csatába emberek millióit, ezért nekünk, akik ma emlékezünk, minden egyes kioltott életet meg kell gyászolnunk” - fogalmazott Áder János. Kormányra készül a Jobbik A Jobbik kormányzóképességét hangsúlyozta Vona Gábor szombaton a Budapesti Kongresszusi Központban, pártja 12. kongresszusán. „Minden egyes reggel úgy kelünk, hogy kormányra készülünk” - mondta a Jobbik elnöke. A politikus szerint már Orbán Viktor kormányfő is elismerte pénteki értékelésében, hogy a Fideszt kihívó ellenzéki vezető erő a Jobbik. Vona azt mondta, hogy 2018-ban a Fidesz és a Jobbik közt választanak majd az emberek. „Meg fogjuk nyerni az országgyűlési választást, veszünk egy nagy levegőt, és újjáépítjük a hazánkat” - fogalmazott a politikus, aki beszédében pártja néppárti politikai irányát hangsúlyozta azzal, hogy számukra ez nem politikai terméket jelent, hanem a megélt valóságot. Úgy vélte, 2015 elején már érezhető volt, hogy a Fidesz népszerűségvesztési spirálba került: a veszprémi időközi választás bebizonyította, hogy van kormányváltó hangulat, a tapolcai pedig azt, hogy van kormányváltó erő is, ez pedig a Jobbik. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László Nem támogatják a bizalmatlansági indítványt Kelemen Hunor nehezményezte, hogy a román külügyminisztérium a kisebbségek nélkül rendezett konferenciát a kisebbségi keretegyezményről Kolozsváron. „Miközben díszdoktori címmel meghajítják a Velencei Bizottság elnökét, egymás között lakkozzák az elmúlt húsz esztendőt, és azt mondják, hogy Románia modellértékű megoldás mára a kisebbségek ügyében. Ez nem igaz!” - jelentette ki Kelemen Hunor. Közölte: a héten Washingtonba utazik, ahol azt akarja megértetni tárgyalópartnereivel, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyar közösség céljai elfogadhatóak, nem jelentenek stabilitási kockázatot, fenyegetést a térség biztonságára. (folytatás az első oldalról) Az RMDSZ belső parlamentjeként működő SZKT több tagja élesen bírálta a Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke által kezdeményezett „gyöngyhalász”-programot, amely anyagi támogatással a Székelyföldre csábítja azokat a szórványban élő, magyarságukhoz ragaszkodó iskolásokat, akik szülőföldjükön nem tudnának tovább tanulni magyarul. A felszólalók úgy vélték: a program a szórványról való tudatos lemondást jelenti. Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő szerint inkább a szórványoktatást kellene erősíteni, és azt a támogatási elvet érvényesíteni, hogy „nem a gyereknek kell követnie a pénzt, hanem a pénznek kell követnie a gyereket”. Markó Béla szenátusi frakcióvezető, az RMDSZ volt elnöke azt mondta: nem kérdőjelezi meg a kezdeményezés jóhiszeműségét, de veszélyesnek tartja azt. Az RMDSZ azt szeretné, ha Budapesten és Bukarestben is elfogadnák, hogy az erdélyi magyarsággal való konzultáció nélkül ne szülessenek döntések a közösségről — magyarázta. Az SZKT — Kelemen Hunor javaslatára - kinevezte az RMDSZ ügyvezető elnökévé Kovács Péter eddigi főtitkárt. Az SZKT a társadalomszervezés erősítése reményében újjáalakuló ügyvezető elnökség tagjait is megválasztotta. t . • du. II. Zalánpatakra érkezett Károly herceg (folytatás az első oldalról) Mai programja szerint délben részt vesz egy kaszásversenyen - azt nem tudni, maga beáll-e a rendbe, de tavaly például szívesen tanult néhány lépést a néptáncosoktól -, majd a helybeli gyermekek rövid előadását tekinti meg. Kedden Szászfehéregyházát látogatja meg, délben pedig Miklósvárra érkezik. Károly herceg látogatása csütörtökön zárul, az országot pénteken hagyja el. Mielőtt Zalánpatakra indult volna, az angol trónörökös Bukarestben Klaus Johannis (fotó) államfővel találkozott tegnap délután. Károly herceget a Cotroceni-palotában fogadta Johannis, megbeszélésüket követően az elnök azt írta Facebook-oldalán, hogy Károly herceg értékeli Romániát, s bárhol jár a világban, szívesen beszél az erdélyi térségről. Az elnöki hivatal közleményében arról tájékoztatott, hogy beszélgetésük során Károly herceg felelevenítette, milyen volt, amikor először látogatott Nagyszebenbe, illetve megjegyezte, hogy Johannis polgármestersége alatt mennyire megváltozott Szeben, hozzájárulva ezáltal az erdélyi történelmi és kulturális örökség védelméhez. Károly nagy-britanniai látogatásra hívta Johannist, ezt az államfő elfogadta. RHIRLALÁTA TÖBBET ÉR AZ ÉTELJEGY. Egy, a Hivatalos Közlönyben napokban megjelent rendelet értelmében enyhén nő az ételjegyek értéke. A munkaügyi tárca 2015/1069-es számú rendelete szerint 2015 májusától az eddigi 9,35-ről 9,41 lejre módosul egy étkezési utalvány értéke. Hasonló intézkedést 2011 februárjában hajtottak végre, amikor 9 lejre emelkedett az ételjegyek értéke, majd ezt módosították a hatóságok legutóbb 2013 májusában 9,35 lejre. (Digi24) SZABADSÁGVESZTÉS KÓBOR KUTYÁK MIATT. Három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a telektulajdonost, akinek a területén kóbor kutyák öltek meg két évvel ezelőtt egy négyéves kisfiút. Iosuț Anghel Bukarest egyik parkjában játszott, amikor nagymamája felügyelete alól kikerülve, egy közeli elhagyott telekre tévedt testvérével. Kóbor kutyák támadták meg őket, bátyjának sikerült elmenekülnie, de a kisfiút halálra marcangolták a gazdátlan ebek. A bukaresti II. kerületi bíróság pénteken közölt elsőfokú ítélete szerint a telek tulajdonosát-gondatlanságból elkövetett emberölés vádja okán - három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a gyermek családjának pedig összesen 2,4 millió euró kártérítést kell fizetnie. Az ítélet nem jogerős. Bukarestben több mint 26 ezer kóbor kutyát altattak el 2013 októbere óta, 23 ezret örökbe fogadtak. (MTI) OROSZ SZANKCIÓ. Válaszul az ukrajnai politikája miatt az országot sújtó nemzetközi szankciókra, Oroszország európai uniós tagországok politikusainak tiltotta meg, hogy a területére lépjenek. A nagykövetségekhez eljuttatott listán összesen 89 név szerepel, köztük öt román állampolgáré is: Iulian Chifu, Traian Băsescu volt államelnök egykori tanácsadója, Eugen Tomnác, a Népi Mozgalom Párt vezetője, Gheorghe Haţegan, a Transgaz igazgatóhelyettese, Adrian Cioroianu volt külügyminiszter és Liviu Chondon, a haditengerészet parancsnoka sem lépheti át az orosz határt. (Transindex) FILM A SECURITATÉRÓL. Nagyváradon az egyházi rendszerváltásról szervezett konferencián szombat este tartották a Janus című magyar játékfilm ősbemutatóját. A bemutató előtt Tőkés László európai parlamenti képviselő a balkáni háborúk során elaknásított mezőket említve jelentette ki: „Romániában 25 év alatt sem sikerült megtisztítani a terepet a Securitate aknáitól.” Úgy vélte, a film ezt az „aknamentesítést” szolgálhatja. Gyöngyössy Bence rendező elmondta, azért fontos számára a film, mert sok a törlesztenivaló a közelmúlt kapcsán. Úgy vélte, azon embereket kell megkövetni, akik beleroppantak a politikai rendőrség üldözésébe, akik sérülten kerültek ki a csatákból. Kabay Barna, a film producere azt hangsúlyozta, hogy csak a múlttal való őszinte szembenézést követheti a megbocsátás. (MTI) NEM VONZÓ ROMÁNIA. Az infrastruktúra és a perspektívák hiánya ellehetetleníti a termelést, így a befektetők inkább a túltelített piacokat választják, mintsem Romániát. A Ford után újabban a Land Rover mellőzte az országot arról a listáról, amelyen új üzemének potenciális helyszíneit sorakoztatta fel. Az autógyártó a nyár folyamán dönt arról, melyik közép-kelet-európai ország lesz a mintegy nyolcezer új munkahelyet kínáló üzem telephelye. A beruházás értéke több százmillió euró, Szlovákia és Lengyelország mellett Magyarország is esélyes, itt van érdekeltsége a Mercedesnek és az Audinak is. (Erdély FM) 2015. június 1., hétfő 1 2