Háromszék, 2015. június (26. évfolyam, 7506-7531. szám)

2015-06-03 / 7508. szám

CSORBÍTANÁK AZ ANYANYELVŰ OKTATÁST Vissza a kommunizmusba? A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányo­san érintő tanügyi törvénytervezetet bocsátott közvitára az oktatási minisztérium. Sorin Câmpeanu miniszter elmond­ta, nem új tanügyi törvényt dolgoztak ki, hanem azt indítot­ták el a véleményezés útján, amelyet 2010-ben Ecaterina Andronescu volt szakminiszter párhuzamosan dolgozott ki a jelenleg érvényben levő tanügyi törvénnyel. A tervezet többek közt előírja, hogy Románia földrajzát és történel­mét ismét románul kellene tanítani a felső tagozaton és a középiskolában. Markó Béla volt RMDSZ-elnök, a szená­tus oktatási bizottságának tagja leszögezte: odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak. (folytatása a 2. oldalon) A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA Trianonra emlékezünk­ ­ ? FARKAS RÉKA Tőkés László a díszszónoka a csütörtöki, sepsiszent­györgyi trianoni megemlékezésnek — jelentette be teg­nap a rendezvény szervezője, a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi elnöke, Bálim József. Idén tizenharmadik alkalommal idézik fel a június 4-ei trianoni döntés kö­vetkezményeit. Erdélyben elsőként városunkban tar­tottak szabadtéri megemlékezést az Erzsébet parkban, a volt országzászló helyénél. Bálint József elmondta, szervezeteknek — az EMI- megkapták az engedélyeket nek, a Hatvannégy Vármez­és ígéretet arra, hogy eltávo­­gye Mozgalomnak és a Ma­lit­­ák a helyszínről a parkfel-­gyár Erdélyért Egyesületnek újítás miatt kihelyezett kéri­­­, aki elfogadja felkérésüket, réseket. Az MPP meghívót szónokot delegálhat, hogy küldött minden magyar párt- két-három perces beszédet nak - az RMDSZ-nek és az , tartson. EMNP-nek az ifjúsági (folytatása a 3. oldalon) Értékmentő Dalnok A Darkó Jenő Általános Iskola Iskolapéldája ez az ősi székely-magyar falu azoknak a településeknek, amelyek sem­miképp sem tudnak visszaverekedni arra a gazdasági-társadalmi szintre, amit 1944 előtt megteremtett magának a faluközösség, hiába az 1989 utáni évek. Hogy ne is említsük a válság okozta pénzhiányt, az uniós források lehívásának akadályfutását. Túl azon, hogy Dálnok késve lépett rá az önállósulás útjára, elsődleges szempont itt az értékmentés is. Kisgyörgy Zoltán riportja az 5. oldalon Döntés született a Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatásáról SZEKERES ATTILA FELVÉTELEI ­­I FEKETE RÉKA Felfüggesztette az Árkosi Műve­lődési Központban júniusra tervezett rendezvényeket az intézmény igazga­tója, amit azzal indokol, hogy per­költségeket kellett fizetnie és küszö­bön áll a kiköltöztetés a Szentkereszty­­kastélyból. A kilakoltatásra azt köve­tően kerül sor, hogy tizenkét évi pe­reskedés után az örökösök végleges bírósági döntés alapján visszakapták jogos tulajdonukat, és a végrehajtó felszólította a művelődési intézményt, ürítse ki a kastélyt. A kiköltöztetést követően új szék­hely hiányában bizonytalanná válik az intézmény és ezzel együtt hetvennyolc térplasztika sorsa is - közölte Kopacz Attila, a központ igazgatója, aki a mű­velődési minisztériumtól kért segít­séget a helyzet megoldására, minded­dig eredménytelenül. Lapunknak azt mondta, nem talált megfelelő helyet a további működésre, ugyanakkor per­költségekre kellett fordítania a máso­dik negyedévre szánt összegek egy részét, ezért maradt el a hazai és nem­zetközi versenyeken díjazott diákze­nészek múlt hét végére tervezett gálá­ja, valamint a júniusra ütemezett Baász Imre: Kalevala kiállítás, Gy. Szabó Béla életmű-kiállítása, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatói­nak hangversenye. IMÁRÓL HOLNAPRA ~~z Erdély jó híre­s neve Jó látni azt, ahogyan Károly herceg im­már rendszeressé vált székelyföldi, barca­­sági látogatásai - talán csak áttételesen és talán visszafogottabban, mint szeretnénk, de - ráirányítják a figyelmet Erdély kultu­rális sajátosságaira, értékeire, sokszínű­ségben rejlő gazdagságára. Egyrészt a lokális, illetve a térségi identi­tást erősíti a hercegi vendégség, hisz ki ne volna büszke arra, ha otthonába a világ egyik vezető nagyhatalmának leendő ural­kodója látogat? De jelentős e rendszeressé vált visszatérés belföldi vonatkozása is, töb­bek között azért, mert az angol trónörökös kiruccanásairól szóló színes sajtótudósítá­sokat követő romániai tévénézők, újságolva­sók milliói számára derülhet ki: vannak az egységes román nemzetállamnak olyan zu­gai, amelyek képe eltérő attól, amihez hoz­zászoktak, más az építészeti örökség, mások hagyományaik, más nyelvet beszélnek az ott élők, mégis érdekes és értékes vidékek ezek. Aztán azért is fontosak e kiszállások, mert a kötelező bukaresti kitérő során lezajlott hiva­talos találkozókon is szó esik Erdély másságá­ról. A Károly herceg Cotroceni-palotai látoga­tásáról beszámoló Klaus Johannis államfő például többször is hangsúlyozta: a brit trón­örökös az erdélyi helyek jó hírét viszi a nagyvi­lágba. Az elnöki hivatal közleménye szerint a vendég elismerését fejezte ki Nagyszeben Klaus Johannis polgármestersége idején tör­tént fejlődéséért, és úgy értékelte, ez hozzájá­rult Erdély kulturális és történelmi örökségé­nek védelméhez. A román államfő pedig érté­kelte az angol trónörökös hozzájárulását az erdélyi közösségek sajátosságainak megőrzé­séhez, a környezetvédelem ösztönzéséhez, a térségbeli biodiverzitás fenntartásához. Egy protokolláris találkozó, néhány mondat csu­pán - és majdhogynem több szó esik Erdély­ről, mint a Johannis elnökké választása óta eltelt idő alatt összesen. A tájainkra rendszeresen visszajáró Károly herceg látogatásainak ilyesfajta hozadéka, Erdély jó hírének terjesztése ta­lán még jelentősebb, mint az általa kezde­ményezett konkrét programok vagy alapít­ványok létrehozása. Farcádi Botond

Next