Háromszék, 2015. június (26. évfolyam, 7506-7531. szám)

2015-06-01 / 7506. szám

11 KITEKINTŐ h­áromszén­ BALOG ZOLTÁN: Nem adjuk fel a nemzet határok feletti békés újraegyesítését A magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítésének fontosságát hangsúlyoz­ta az emberi erőforrások minisztere szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon egy emlékműavatáson. Balog Zoltán a magyar-román határ mel­lett fekvő község egykori főjegyzője, Becsky Sándor (1882-1942) tiszteletére állított em­lékmű avatásán történelmi példamutatásnak nevezte azt a békés együttélést és összefonó­dást, ami ezen a tájon is magyarrá tette az itt letelepedett németeket és svábokat. „Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk, célunk az, hogy minél több ma­gyar, magyar szívű német és sváb legyen ezen a vidéken, és ők minél erősebbek legye­nek” — fogalmazott Balog Zoltán. A minisz­ter felidézte, a trianoni békediktátumnál a nagyhatalmak az érintett népek megkérdezé­se nélkül döntöttek arról, hol húzódjon az az út a határ, ami elvágta volna Vállajt Magyarországtól. Vállajon azonban volt egy bátor ember és egy bátor közösség - folytatta —, amely nem fogadta el, hogy „rólunk dön­tenek nélkülünk”, így ez a magyar-sváb köz­ség továbbra is Magyarország része marad­hatott. Van példa a bátor és hűséges falvakra: volt, aki a szlovénoktól perelte vissza pár puskalövéssel a faluját, és volt olyan is, ahol népszavazást tartottak erről - emlékeztetett. „Mi ragaszkodunk a földhöz, ami több, mint humusz. A föld történelem, életmód, kultúra, emberi kapcsolatok, közösségi összetartozás, ha ehhez hűségesek vagyunk, akkor a közös történelemhez vagyunk hűsé­gesek” — mondta. Jelezte, Trianon sebe még nem gyógyult be, és mindig vannak, akik „újra sót szórnak ezekbe a sebekbe”. Gon­dolunk azokra, akik kívül szorultak Ma­gyarországon, és „bármi történik, nem va­gyunk hajlandóak feladni a magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítését és az egységes Kárpát-medencei térben történő gondolkodást” - jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter szerint ma is vannak olya­nok, akik ki akarják oktatni Magyarországot kisebbség- és nemzetiségpolitikából, holott a magyar történelemben voltak példák a bé­kés együttélésre. Mindenki, aki ebben az országban élt - függetlenül attól, hogy mi­lyen nyelven beszélt -, az a közös hazát épí­tette - szögezte le Balog Zoltán. Meg­jegyezte, Magyarországon olyan nemzeti­ségpolitika van, amelynek nincsen párja Európában. ......J—E I" 1^—1«ci Balog Zoltán és Vilmos István polgármester leleplezi Becsky Sándor emlékművét, Melocco Miklós szobrászművész alkotását Vállajon FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA 2015. június 1., hétfő 1­4 KORRUPCIÓ A NEMZETKÖZI LABDARÚGÓ-SZÖVETSÉGNÉL Svájc kihallgatná Blattert és Platinit A sváj ügyészség ki akarja hallgatni Joseph Blattert (fotó), a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) újraválasztott elnökét, Michel Platinit, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökét és Vitalij Mutko orosz sportminisztert is a FIFA korrupciós botrányának ügyében indított büntetőeljárás során - írta bennfen­tes forrásokat idézve a The Sunday Times. A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap - amely ép­pen egy éve hosszú feltáró ri­portsorozatot közölt a 2022-es világbajnokság győztes katari pályázatát övező korrupció­­gyanús ügyekről - most azt írta, hogy Blatter az egyike an­nak a tíz, jelenleg is hivatalban lévő FIFA-tisztviselőnek, aki­ket a svájci hatóságok ki akar­nak hallgatni. A brit lap forrá­sai szerint egy svájci ügyész­csoport titokban már két hó­napja büntetőjogi eljárást indí­tott a 2018-as és a 2022-es vb rendezési jogáról 2010 decem­berében tartott FIFA-szavazás ügyében bűncselekménynek minősülő hivatali visszaélés és pénzmosás gyanújával. E bűn­­cselekmények a svájci törvé­nyek alapján hét és fél évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. A 2018-as vb rendezési jo­gát Oroszország nyerte. A The Sunday Times szerint a svájci vizsgálat eddigi menete során már lefoglaltak dokumentu­mokat a FIFA székhelyén, és zárolták egyes FIFA-tisztvise­­lők bankszámláit. Blattert és Platinit „információkat szol­gáltató személyként” készül­nek kihallgatni a svájci hatósá­gok; a svájci törvények alapján ez a meghatározás a tanú és a gyanúsított közötti jogi státust jelöli. A lap forrásai szerint ugyanezen jogi státus alapján kívánja meghallgatni a svájci ügyészség Vitalij Mutko orosz sportminisztert is. A svájci vizsgálat az amerikai igazság­ügyi minisztérium és az FBI által indított eljárástól elkülö­nülve folyik. Greg Dyke, az Angol Labdarúgó-szövetség elnöke a BBC televízió tegnapi politi­kai magazinműsorában kije­lentette: Blatterre szinte lehe­tetlen nyomást gyakorolni, mert egyszerűen nem vesz tu­domást a személyét közvetle­nül érintő nyomásgyakorlási kísérletekről. Az elmúlt másfél évtizedben botrány botrányt követett a FIFA-ban, de Blatter mindegyiket megúszta - fo­galmazott. Hozzátette ugyan­akkor: mindezek ellenére sem hiszi, hogy Blatter kitölti újabb elnöki megbízásának négy évét, mert a mostani botrány minden eddiginél nagyobb. Dyke egyenes utalást tett arra a lehetőségre, hogy a FIFA korrupciógyanúval őrizetbe vett vezető tisztviselői Blatter ellen vallhatnak. Kijelentette: nem tartaná meglepőnek, ha e vezetők közül néhányan vád­alkut kötnek a nyomozást folytató amerikai igazságügyi hatóságokkal. Greg Dyke nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a 2022-es katari világ­­bajnokság „kérdőjelessé vál­hat”, ha a svájci hatóságok hi­vatalosan is megállapítják, hogy Katar megvesztegetéssel nyerte el a rendezési jogot. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László George Pataki belép az amerikai elnökválasztási küzdelembe Az amerikai elnöknek meg kell értenie Közép- és Kelet-Európa fontosságát, és több időt kell eltöltenie értelmes párbeszéddel ezen országok vezetőivel, a kommuni­káció kétirányú utca - jelentette ki csütörtökön az MTI-nek a New Hampshire ál­lambeli Exeterben George Pataki republikánus elnökjelölt-aspiráns. Pataki, akit republikánus létére három ízben is megválasztottak a hagyományosan a demokratákhoz húzó New York állam kormányzójává, azt követően nyilatkozott a távirati irodának, hogy az exeteri városhá­zán megtartott gyűlésen bejelentette: be­száll az amerikai elnökválasztási küzdelem­be. Az apai ágon magyar, anyai ágon ír­olasz származású politikus az első magyar­­országi gyökerekkel rendelkező amerikai, aki versenybe száll a Fehér Házért. A kérdésre, hogy elnökként mit tenne másképp a magyar-amerikai viszonnyal kapcsolatban, George Pataki hangot adott véleményének, miszerint az Obama-kor­­mányzat az első naptól kezdve túl kevés fi­gyelmet fordított Közép- és Kelet-Európára. Mint mondta, nemcsak Magyarországról van szó, hanem Lengyelországról és Csehországról is, ahol a demokrata kor­mány egyik első döntésének eredménye­képpen - anélkül, hogy az érintett orszá­gokkal előzetesen egyeztettek volna - el­maradt az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek kiépítése. „A kommunikáció kétirányú utca. Úgy gondolom, az Egyesült Államok elnökének és külpolitikai csapatának meg kell értenie Közép- és Kelet-Európa fontosságát, több időt kell eltöltenie értelmes párbeszéddel ezen országok vezetőivel” — nyilatkozott a politikus. A felvetésre, miszerint a Re­publikánus Párton belül is vannak nézetkü­lönbségek Magyarországgal kapcsolatban (amíg John McCain szenátor kemény sza­vakkal illette a magyar kormányfőt, addig Dana Rohrabacher képviselő egy kong­resszusi meghallgatást összegezve arra a megállapításra jutott, hogy a magyar kor­mányt a konzervatív mivolta miatt érik tá­madások), George Pataki kijelentette: „Ha az Egyesült Államok előtt álló kihívásokra tekintünk, akkor láthatjuk, hogy ezek egyi­ke a Közép-Európával való nagyon jó, nyílt kapcsolatok fenntartásának ügye”. „De nyilvánvalóan előnyben kell részesíteni az amerikaiak szabadságának védelmét, a krízisek kezelését, legyen az a feléledő Oroszország vagy a radikális iszlám. Tu­dom, hogy Magyarország a NATO tagja, amelynek csapatai voltak Afganisztánban, és támogatja a Nyugatnak a radikális iszlám elleni erőfeszítéseit. És ez számít” - mond­ta az exkormányzó. „Egy ország belpoliti­kája az adott országra tartozik. Amire én fogok összpontosítani, ha lesz rá lehetősé­gem, az az amerikai nép és az amerikai kor­mány érdeke lesz. És hiszem, hogy ezt kel­lene tennünk” - tette hozzá. Az arra vonatkozó kérdésre, miszerint az ukrán válsággal kapcsolatban - a katonai biztonság szavatolása mellett - Wa­shingtonnak mit kellene tennie a közép-eu­rópai országok energiabiztonságának ér­dekében, Pataki előbb méltatta az amerikai energetikai függetlenség felé tett elmozdu­lást, majd hangot adott véleményének, hogy az európaiaknak meg kell érteniük az orosz földgázforrásoktól való túlzott függőség veszélyét, és alternatív forrásokat kell kifej­leszteniük (csővezetékek, hazai források, megújítható energiaforrások). A felvetésre, miszerint egy demokrata állam volt republikánus kormányzójaként, pártján belüli erős jobboldali nyomás köze­pette nehéz lesz megszerezni a hivatalos elnökjelöltséget, Pataki kifejtette: „Én va­gyok az egyetlen, akit valaha is úgy válasz­tottak kormányzóvá New Yorkban, hogy nemcsak republikánus, de még a párton be­lüli konzervatív vonalat is képviseli. Sok éven át csak két republikánust választottak kormányzónak New York államban. Az egyik Nelson Rockefeller volt - egy Rockefeller! -, a másik én, akinek az apja nem beszélt angolul, mielőtt iskolába ment, mert csak magyarul tudott. Azt hiszem, be­bizonyítottam, hogy a hátteremmel egy na­gyon széles választói réteget tudok megszó­lítani, beleértve a republikánus törzsválasz­tókat, akik megválasztják az elnökjelöltet” - mondta.

Next