Háromszék, 2015. július (27. évfolyam, 7532-7558. szám)

2015-07-01 / 7532. szám

áromszék 2015. JÚLIUS 1., SZERDA EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA, 2021 Ötleteket várnak „Kolozsvárról származom, annak a Pont Csoportnak dolgozom, mely sikeresen pályázott a Kolozs­vár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa címre” - kezdte beszédét Farkas András azon a zsúfolt ház előtt zajló kétnyelvű nyilvános konzultáción, melyet a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa, 2021 kezdeményezői hétfőn délután szerveztek az Erdélyi Művészeti Központ székhelyén. NAGY B. SÁNDOR : Farkas And­rás kifejtette, hogy a címet, melyre Szentgyörgy is pályá­zik, az Európai Unió rotáci­óban adományozza európai városoknak, így 2021-ben egy romániai és egy görögországi várost illet meg. A város ne­vében régiók is pályázhatnak, például Maribor 2012-ben öt másik várossal közösen nyer­te el a címet, vagy Essen idáig egyedülálló projekt során öt­venhárom várossal együttmű­ködésben pályázott sikerrel a címre 2010-ben. Az elmondot­tak szerint Sepsiszentgyörgy is azért pályázik Székelyföld ne­vében, Csíkszeredával, Székely­udvarhellyel, Gyergyószent­­miklóssal és Kézdivásárhellyel közösen, mert több egyeztetést követően a szervezők úgy gon­dolják, hogy az egész térségre kiterjedő projekttel nagyobb az esély a cím elnyerésére. Az egyik legfontosabb feladat tehát olyan pályázati célokat találni, melyeket minden emlí­tett város magáénak érezhet. Amint a jelszavuk is jelzi, a pályázók komolyan gondolják, hogy eséllyel indulnak a ran­gos megmérettetésen, nem csak a pályázás tapasztalata vagy a médiajelenlét a célja a nagymé­retű projektnek. A pályázat első körében még nincs verseny, itt a zsűri csak azt vizsgálja, hogy a pályázatok megfelelnek-e az előírásoknak; a második kör­ben már összehasonlító módon elemzik a pályázatokat, de a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy általában kis városokat részesítenek előny­ben, tehát Kolozsvár, Temesvár vagy akár Bukarest mellett is van esélye Szentgyörgynek a cím elnyerésére. A tizenkét sze­mélyből álló zsűri tagjait az Eu­rópai Bizottság (három fő), az Európai Tanács (három fő), az Európai Parlament (három fő), az Régiók Európai Bizottsága (egy fő) és a Román Művelődési Minisztérium (két fő) jelölik ki. van esélye Szentgyörgynek a cím elnyerésére Veres-Nagy Time a koncepci­óról mondott néhány gondolatot a résztvevőknek, többek között azt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím nem cél, inkább eszköz kell legyen különböző stratégiai célok elérésében, a pályázóknak úgy kell megköze­líteniük ezt a projektet, mint jó lehetőséget a közösség hosszú távú megvalósításait akadályo­zó tényezők elhárítására. Egy sor konzultáció után a kezde­ményezők úgy gondolták, hogy a pályázat központi gondola­tának az identitás szűk, mégis általános témakörét választják, mely nagyon sok megközelíté­si lehetőséget kínál, egyéni és közösségi identitásként is értel­mezhető, és nem utolsósorban hozzájárulhat egy sor országos jellegű probléma modell értékű megoldásához. „Úgy gondolkozzatok, hogy nincs korlát, sem anyagi, sem infrastrukturális szempont­ból, sem a tér szempontjából; a cél az, hogy minél több ötlet szülessen július folyamán” - mondta Farkas András, hisz a cím elnyerése komoly ajánló­levél, mely hatalmas európai erőforrásokat mozgósíthat. A pályázás körülményeinek felvázolása után a közönség ré­széről is elhangzottak kérdések és ötletek, szó esett a pályázó ré­gió kisebbség-többség viszony­­rendszeréről, a természeti adottságok bevonásáról, az írásos örökség digitalizálásá­ról, az etnikai identitás kérdé­séről, nagyméretű nemzetközi zenés-színházi projektekről, a szórvány bevonásáról, World Café jellegű akciókról, limitrof területek kialakításáról, va­koknak szóló kiállításról, ter­mészetes anyagokból készülő óriási városcímerekről, de még kacsalábon forgó palotáról is. Bővebb információkat a www. i2021.ro honlapon és a projekt közösségi oldalain találhatnak az érdeklődők. Bizakodó szervezők, érdeklődő közönség ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Sokan fellebbeztek, kevesen javítottak Közel száz dolgozatot óvtak meg a nyolcadikot végzett háromszéki diákok az országosan egységes felmérő előzetes eredményének kihirdetése után, ezek közül minden ötödik esetében javult a jegy, de a megyei átjutási arány egyetlen tantárgynál sem változott. FEKETE RÉKA » A tegnap kihir­detett végleges eredmények szerint maradt az előzetesen kiszámított 83,69 százalékos teljesítmény a három tantárgy összesítése alapján, az 1545 vizsgázóból 1293-an érték el az ötös médiát, és maradt románból a 75,16 százalék, magyarból a 95,93 és mate­matikából a 78,32 százalékos átjutási arány. Ketten kaptak minden tantárgyból 10-est, mindketten román iskolában, a legjobb húsz diák között hat magyar tanuló szerepel, hár­man a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumból, ketten a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból és egy diák a nagybaconi Konsza Samu Általános Iskolából. Az elért eredmények 75 százalékban számítanak a felvételi általánosban, 25% az V-VIII. osztályos média, ami a legtöbb diák esetében ma­gasabb az országos felmérőn elért jegyeknél. kármentő Fővárost, szórványbélieknek is .­ Tégy kacsalábon forgó palotája lesz-e Sepsiszentgyörgynek !—# 2021-re, amikor Csíkszeredával, Székelyudvarhellyel, Győr- JL Je­gyószentmiklóssal és Kézdivásárhellyel közösen reményeink szerint Európa Kulturális Fővárosa lesz, ez egyelőre még sejtelmes talány. Földhözragadtabb polgárok talán annak is örülnének, ha addigra véget érne városunk integrált fejlesztésének hulláma, s im­máron szép, lakható és megújult életterünk lenne. Naponta látva az eltemetett, majd újra feltúrt gödreinket, bizony ez sem kevés. De most lépjünk át mindennapi lövészárkainkon, hiszen ezúttal többről, nemesebbről van szó: a kulturális fővárosi címért indított hadjáratban a kezdeményezők július folyamán ötleteket - megvaló­­síthatókat és megvalósíthatatlanokat egyaránt - várnak a közösség tagjaitól, gondolkodásra, együttlélegzésre bátorítva városunk lakó­it. Sok múlhat e mozgósítás sikerén, hiszen a javaslatok, elképzelé­sek szépen példázhatják azt, hogy a csüggedés, az elbizonytalano­dás ellenére van még közösségi erő, akarat az újra, a merészre. És mivel már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a kultúra zász­lóshajónak számít Székelyföld életében, érdemes komolyan venni azt, amit a kolozsvári Farkas András mondott a sepsiszentgyörgyi programismertetőn: „úgy gondolkozzatok, hogy nincs korlát, sem anyagi, sem infrastrukturális szempontból, sem a tér szempontjá­ból; a cél az, hogy minél több ötlet szülessen július folyamán”. Hogy e tervezés során ki mennyire rugaszkodik el a Földtől, alkati kérdés, ám az is bizonyos, hogy merésznek, sőt kivite­lezhetetlennek tűnő elképzelés nélkül soha sehol nem lett volna változás, újítás, minden maradt volna a régi dagonyában. Ezért hát igen, érdemes nekiveselkedni, s a térség értelmes jövőjéért szí­neset és merészet álmodni. És az identitás kérdését középpontjá­ba helyező kulturális programlehetőségeknek van egy számunkra örökké fontos összetevője is: újólag bebizonyíthatjuk, hogy e majdani rendezvénysorozat révén is figyelünk szórványban élő nemzettársainkra, kiknek nap mint nap tenniük kell azért, hogy megőrizhessék nemzeti önazonosságukat. Legyen hát a szórványban élők bevonásával Európa Kulturá­lis Fővárosa Székelyföld öt, szívünknek kedves kisvárosa, forogja­nak kacsalábon, tartalommal telten a kultúra hajlékai. MÓZES LÁSZLÓ KÖZÉLET Ilfov megyei dolgozatokat javítanak Háromszéken 1­­ A reál szakosoknak első té­telként Ady Endre Új vizeken járok című versét kellett ele­mezniük. A második tételben egy szövegrészletet kellett meg­vizsgálniuk. A harmadik tétel­ben kétoldalas értekezést vár­tak a diákoktól Hőstípusok a 19. század epikájában címmel. A humán szokosok első tétel­ként Kölcsey Ferenc Huszt című versét értelmezték, a második tételben egy szöveg állandósult szókapcsolataira, kommuniká­ciós funkciójára voltak kíváncsi­ak az összeállítók. A harmadik tétel szintén kétoldalas érteke­zés volt A cselekmény, konflik­tus, hős átértelmeződése a 20. századi drámában címmel. András József petrozsényi egyetemi tanár, az egyetlen Ko­­vászna megyei javítóközpont elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: a minisztérium hét­főn késő délután tájékoztatta a megyéket, hogy honnan hova szállítják a dolgozatokat, de ez elsősorban a megyei tanfel­ügyelőségnek okozott többlet­­munkát, ott gyűjtötték össze a vizsgaközpontokból érkezett csomagokat, majd a kijelölt me­gyébe szállították, ott fogadták az ide érkezett dolgozatokat, s este későn vitték a javítóköz­pontba. A folyamatot mindenütt miniszteri biztos felügyeli. A javítóközpont elnöke közöl­te, Ilfov megyéből szinte ugyan­annyi dolgozat érkezik, mint ahányan Háromszéken vizsgáz­nak, már első nap rendelkezés­re állt kellő számú javító tanár, tegnap a magyar szakosoknak viszont nem volt teendőjük. Má­tól a matematika és a történelem dolgozatokat javítják.

Next