Háromszék, 2015. július (27. évfolyam, 7532-7558. szám)
2015-07-01 / 7532. szám
4 UHáromszeék 2015. JÚLIUS 1., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD RÖVIDEN Elutasították a görög kérést Az Eurócsoport - az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek testülete - elutasította tegnap esti rendkívüli telekonferenciáján az éjfélkor lejáró görög pénzügyi mentőcsomag hatályának meghosszabbítását. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke a telekonferencia után azt közölte, hogy immár túl késő van a mentőcsomag meghosszabbításához. Ebből a most lejáró csomagból 7,2 milliárd euró „bentragadt", azt nem utalták át a görögöknek, mivel nem voltak hajlandóak ígéretet tenni a hitelezők által elvárt megszorító intézkedésekre. A telekonferencia után Alexander Stubb finn pénzügyminiszter azt is közölte, hogy az Eurócsoport elutasítja a görög adósság egy részének a leírását. Nincs túlélő Meghaladja a százat a halálos áldozatok száma a szumátrai Medán város egyik lakóövezetére zuhant katonai repülőgép balesetében. A repülőn száztizenhárom ember tartózkodott, a szerencsétlenséget senki nem élte túl. A Natuna-szigetekre tartó teherszállító a légierő medáni támaszpontjáról indult el, ám röviddel a felszállás után lezuhant. A mentőalakulatok vezetője szerint a repülőgép egy hotelbe és a közeli házakba csapódott. Egyelőre nem ismeretes, hogy a szerencsétlenségnek a gép személyzetén és utasain kívül vannak-e további áldozatai. Az indonéziai tévécsatornák a katonai szállító repülőgép roncsairól, összetört gépjárművekről és egy részben összedőlt épületről sugároztak képanyagokat. Az 1964 óta szolgálatban lévő repülőgépnél valószínűleg műszaki hiba lépett fel, ezért zuhant le a felszállás után két perccel. Ez a második eset tíz éven belül, hogy lezuhant egy hasonlóan nagyméretű repülőgép Medánban. Az Iszlám Állam gyilkolt A nyomozás megerősítette, hogy terrorista indítékai voltak a Lyonhoz közeli vegyi üzemnél múlt héten elkövetett támadás gyanúsítottjának, aki lefejezte munkáltatóját, mielőtt megpróbálta felrobbantani a vegyi anyagokat és gázpalackokat gyártó telepet - közölte tegnap a párizsi főügyész. Francois Molins szerint az is megállapítható, hogy Yassin Salhi kapcsolatban állt az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettel. A nyomozás „terrorista indítékot állapított meg Yassin Salhi részéről, jóllehet ő személyes motivációkkal magyarázta" tettét - mondta sajtótájékoztatóján az ügyész. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka Erdőőrség alakul Erdőőrség megalakításáról hozott sürgősségi rendeletet tegnapi ülésén a kormány, amely így próbál gátat szabni az évi 8,8 millió köbméter fára becsülhető illegális erdőirtásnak. Romániában az évente kivágott 26,7 millió köbméter fa csaknem hármat, termelik ki törvénytelenül, hiszen a legálisan kivágott rönkáru csak 17,9 millió köbmétert tesz ki. Iraniela Cavrilescu környezetvédelmi miniszter szerint ez a környezeti károkon túlmenően mintegy negyedmilliárd eurónyi anyagi veszteséget is jelent az országnak. Az új hatóságot az eddigi erdészeti és vadászati felügyelőségek átszervezésével, illetve személyi állományuk kibővítésével hozzák létre, így az eddigi 460 helyett 620 felügyelő fog őrködni afelett, hogy csak a törvényeket tiszteletben tartva lehessen fát kivágni Románia 7,4 millió hektárnyi erdejéből, így egy-egy felügyelőnek az eddigi 16 ezer helyett 12 ezer hektárnyi erdőre kell vigyáznia. A környezetvédelmi miniszter kifejezte reményét, hogy a parlament őszi ülésszakában elfogadja azt a kormányzati törvényjavaslatot, amelynek értelmében Románia néhány hónapra ideiglenesen betiltaná a faexportot. A kormány májusban döntött úgy, hogy augusztus 31-éig felfüggeszti a farönkök, fűrészáru és tűzifa exportját, ám az intézkedést már nem eredeti formájában, sürgősségi kormányrendeletként, hanem törvénytervezetként nyújtotta be. A változtatást Victor Ponta miniszterelnök azzal indokolta: fontos, hogy a szabályozást „a nemzetközi intézmények vagy vállalatok részéről minél kevesebb kritika érhesse”. Akkor úgy vélte, hogy a parlament két hét alatt letárgyalja a tervezetet, ám a szenátus csak június végén hagyta jóvá, a képviselőház pedig, amelynek a végső döntést kellene meghoznia, mától nyári szünetre megy. Az illegális erdőirtások ügye májusban kapott országos figyelmet, amikor a környezetvédők tüntetéseket szerveztek a famaffia ellen, és az erdészeti kerettörvény elfogadását sürgették. A megmozdulások hatására május végén a bukaresti parlament a múlt szerdán változatlan formában fogadta el az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabályt. Klaus Johannis június elején jelentette be, hogy az erdőirtásokat is a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta a Legfelső Védelmi Tanács. Az elnök felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki hatékonyabb jogszabályokat az illegális favágás megfékezésére. Korlátozták a házi őrizetet Sürgősségi rendelettel 30 napban szabta meg a kormány a bűnvádi eljárás idején elrendelhető házi őrizet felső határát, amelyet indokolt esetben többször meghosszabbíthatnak, de összesített időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. A tegnap elfogadott és azonnal hatályba lépő rendeletet azzal indokolták, hogy május elején az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette és felfüggesztette a büntetőeljárás házi őrizetre vonatkozó cikkelyét, mert az nem szabott meg felső határt a gyanúsítottak szabadságjogait korlátozó bizonyos bírósági intézkedésekre. Ezzel a joghézaggal magyarázható, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó korrupciós ügyekben azokat a gyanúsítottakat, akiknél a bíróság nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, az utóbbi két hónapban többnyire bírósági felügyelet alá helyezték. Ilyen körülmények között szüntették meg a házi őrizetet például Elena Udrea volt turisztikai miniszter, Mircea Basescu, a volt államfő testvére vagy Ráduly Róbert volt csíkszerdai polgármester esetében. A büntető törvénykönyv, illetve az eljárásjog módosítására az SZDP korábban tucatnyi javaslatot terjesztett be a parlamentben, amellyel a korrupcióellenes ügyészség körüli „bilincscsörgésnek”, az esetleges hatósági visszaéléseknek próbáltak gátat szabni, ezeket a próbálkozásokat azonban Klaus Johannis államfő, az ellenzék és az ország nyugati szövetségesei a korrupció elleni harc megfékezésére tett kísérletként értékelték, és élesen elítélték. A házi őrizetre vonatkozó szakasz kiiktatása azonban az ügyészek eszköztárát szűkítette: ebben az esetben az ellenzék azért bírálta a parlamenti többséget, mert nem javította ki idejében, vagyis a nyári szünet előtt a törvényszöveget. A tavaly február óta hatályos büntetőeljárás-jog több fokozatban teszi lehetővé, hogy korlátozzák a gyanúsítottak szabadságjogait még az ítélet előtt. Az egyik újonnan bevezetett módszer a házi őrizet, amelynek során a gyanúsított csak akkor hagyhatja el lakását, ha a felügyeletével megbízott hatóság kihallgatásra berendeli, és nem veheti fel a kapcsolatot a sértett féllel. Arra kötelezhetik, hogy otthonában az elektronikus megfigyelését lehetővé tevő készüléket viseljen. ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS Példátlan nyomás nehezedik Magyarországra Már az Európai Unió is elismerte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyarországot érinti - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal. A biztos kiemelte: az Európai Bizottság támogatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül. A tárcavezető a biztossal közösen tartott tegnapi budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: ezt a helyzetet nem lehet gyorsan megoldani, az illegális bevándorlás kérdése valószínűleg évekre meghatározza az EU politikáját, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. A bevándorlási útvonalak folyamatosan változnak, jelentősen átalakultak, és jelenleg a Nyugat- Balkánon át többen érkeznek az EU-ba, mint a Földközi-tengeren keresztül - mondta. Közölte: kedden 9.15 óráig 567-en jöttek, és a nap végére biztosan meghaladja az ezret az illegális bevándorlók száma. A miniszter emlékeztetett: idén eddig 67 082 illegális bevándorló jött Magyarországra, közülük több mint 66 ezren a magyar-szerb határon keresztül érkeztek. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország költségvetésére is komoly terhet jelentenek az illegális bevándorlók, idén 15,8 milliárd forint pluszkiadásba került a helyzet kezelése. A magyar-szerb határon ideiglenesen felhúzandó kerítéssel kapcsolatban megerősítette: ilyen nyomás esetén muszáj fizikai akadályt létrehozni a határon, erre a törvénysértő határátlépés miatt van szükség, és nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon lépnek be az országba. Szijjártó Péter kifejtette: sokan visszaélnek a menedékkérelem adta lehetőségekkel, amivel hiteltelenítik azok kérését, akik jogosultak lennének rá. Százból csak 8-9 kérelem jogos. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos, aki azért látogatott a magyar fővárosba, hogy megbeszéléseket folytasson az európai migrációs stratégiáról és a Magyarországot érintő bevándorlási helyzetről, a sajtótájékoztatón hangoztatta: míg eddig jobbára Olaszországról és Görögországról beszéltek az illegális bevándorlással kapcsolatban, most már Magyarországra is nagyobb figyelem jut. Korábban főleg Koszovóból érkeztek ide az emberek, most elsősorban Afganisztánból, Irakból és Szíriából jönnek. Hangsúlyozta: egyértelmű, hogy akiknek jogukban van menedékkérelmet kapni, azoknak meg kell azt adni, de azokat, akik illegálisan jönnek ide, akik ki akarják használni a rendszert, vissza kell küldeni. Szólt az embercsempészek elleni fellépés jelentőségéről is, mivel - mint mondta - az embercsempész-hálózatok tevékenysége gyakran jobban szervezett, mint az államoké. A biztos azt is kifejtette: az EU szakértőket küld, akik segítenek a bevándorlók azonosításában, regisztrálásában és a menedékkérelmek elbírálásában. Közölte azt is, hogy Magyarország csaknem 8 millió euró (2,5 milliárd forint) támogatást kap. Kijelentette: a tagállamok jogkörébe tartozik, hogy miként akarják megvédeni határaikat, amelyek egyúttal az EU határai is. Görögország és Bulgária is épített kerítést, és nem vonhatják meg a tagállamoktól a jogot, hogy saját politikát alakítsanak ki a határvédelem ügyében - mondta. Elfogott határsértők a röszkei átkelőnél MTI FOTÓ: KELEMEN ZOLTÁN GERGELY