Háromszék, 2015. július (27. évfolyam, 7532-7558. szám)

2015-07-01 / 7532. szám

4 UHáromszeék 2015. JÚLIUS 1., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD RÖVIDEN Elutasították a görög kérést Az Eurócsoport - az euróövezeti országok pénzügyminiszte­reinek testülete - elutasította tegnap esti rendkívüli telekon­ferenciáján az éjfélkor lejáró görög pénzügyi mentőcsomag hatályának meghosszabbítását. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócso­port elnöke a telekonferencia után azt közölte, hogy immár túl késő van a mentőcsomag meghosszabbításához. Ebből a most lejáró csomagból 7,2 milli­árd euró „bentragadt", azt nem utalták át a görögöknek, mivel nem voltak hajlandóak ígéretet tenni a hitelezők által elvárt megszorító intézkedésekre. A telekonferencia után Alexander Stubb finn pénzügyminiszter azt is közölte, hogy az Eurócso­port elutasítja a görög adósság egy részének a leírását. Nincs túlélő Meghaladja a százat a halálos áldozatok száma a szumátrai Medán város egyik lakóöveze­tére zuhant katonai repülőgép balesetében. A repülőn százti­zenhárom ember tartózkodott, a szerencsétlenséget senki nem élte túl. A Natuna-szi­­getekre tartó teherszállító a légierő medáni támaszpont­járól indult el, ám röviddel a felszállás után lezuhant. A mentőalakulatok vezetője sze­rint a repülőgép egy hotelbe és a közeli házakba csapódott. Egyelőre nem ismeretes, hogy a szerencsétlenségnek a gép személyzetén és utasain kívül vannak-e további áldozatai. Az indonéziai tévécsatornák a katonai szállító repülőgép roncsairól, összetört gép­járművekről és egy részben összedőlt épületről sugároztak képanyagokat. Az 1964 óta szolgálatban lévő repülőgép­nél valószínűleg műszaki hiba lépett fel, ezért zuhant le a felszállás után két perccel. Ez a második eset tíz éven belül, hogy lezuhant egy hasonlóan nagyméretű repülőgép Me­­dánban. Az Iszlám Állam gyilkolt A nyomozás megerősítet­te, hogy terrorista indítékai voltak a Lyonhoz közeli vegyi üzemnél múlt héten elkövetett támadás gyanúsítottjának, aki lefejezte munkáltatóját, mielőtt megpróbálta felrob­bantani a vegyi anyagokat és gázpalackokat gyártó telepet - közölte tegnap a párizsi fő­ügyész. Francois Molins szerint az is megállapítható, hogy Yas­sin Salhi kapcsolatban állt az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettel. A nyomozás „ter­rorista indítékot állapított meg Yassin Salhi részéről, jóllehet ő személyes motivációkkal magyarázta" tettét - mondta sajtótájékoztatóján az ügyész. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka Erdőőrség alakul Erdőőrség megalakításáról hozott sürgősségi rendeletet tegnapi ülésén a kormány, amely így próbál gátat szabni az évi 8,8 millió köbméter fára becsülhet­ő illegális erdőirtásnak. Romániában az évente kivágott 26,7 millió köbméter fa csaknem hármat, termelik ki törvénytelenül, hiszen a legálisan kivágott rönkáru csak 17,9 millió köbmétert tesz ki. Iraniela Cavrilescu környezetvédel­mi miniszter szerint ez a környezeti károkon túlmenően mintegy negyedmilliárd eurónyi anyagi veszteséget is jelent az országnak. Az új hatóságot az eddigi er­dészeti és vadászati felügyelő­ségek átszervezésével, illetve személyi állományuk kibőví­tésével hozzák létre, így az ed­digi 460 helyett 620 felügyelő fog őrködni afelett, hogy csak a törvényeket tiszteletben tartva lehessen fát kivágni Románia 7,4 millió hektárnyi erdejéből, így egy-egy felügyelőnek az ed­digi 16 ezer helyett 12 ezer hek­tárnyi erdőre kell vigyáznia. A környezetvédelmi miniszter kifejezte reményét, hogy a parlament őszi ülésszakában elfogadja azt a kormányzati törvényjavaslatot, amelynek értelmében Románia néhány hónapra ideiglenesen betilta­ná a faexportot. A kormány májusban döntött úgy, hogy augusztus 31-éig felfüggeszti a farönkök, fűrészáru és tűzi­fa exportját, ám az intézkedést már nem eredeti formájában, sürgősségi kormányrendelet­ként, hanem törvénytervezet­ként nyújtotta be. A változtatást Victor Ponta miniszterelnök azzal indokolta: fontos, hogy a szabályozást „a nemzetközi intézmények vagy vállalatok részéről minél kevesebb kriti­ka érhesse”. Akkor úgy vélte, hogy a parlament két hét alatt letárgyalja a tervezetet, ám a szenátus csak június végén hagyta jóvá, a képviselőház pedig, amelynek a végső dön­tést kellene meghoznia, mától nyári szünetre megy. Az illegális erdőirtások ügye májusban kapott országos figyelmet, amikor a környezet­­védők tüntetéseket szerveztek a famaffia ellen, és az erdészeti kerettörvény elfogadását sür­gették. A megmozdulások ha­tására május végén a bukaresti parlament a múlt szerdán vál­tozatlan formában fogadta el az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabályt. Klaus Johannis június ele­jén jelentette be, hogy az erdő­irtásokat is a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta a Leg­felső Védelmi Tanács. Az elnök felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki hatékonyabb jog­szabályokat az illegális favá­gás megfékezésére. Korlátozták a házi őrizetet Sürgősségi rendelettel 30 napban szabta meg a kormány a bűnvádi eljárás idején elrendelhető házi őrizet felső határát, amelyet indokolt esetben többször meghosszabbíthatnak, de összesített időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. A tegnap elfogadott és azon­nal hatályba lépő rendeletet azzal indokolták, hogy május elején az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek mi­nősítette és felfüggesztette a büntetőeljárás házi őrizetre vonatkozó cikkelyét, mert az nem szabott meg felső határt a gyanúsítottak szabadságjoga­it korlátozó bizonyos bírósági intézkedésekre. Ezzel a joghé­zaggal magyarázható, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó korrupciós ügyekben azokat a gyanúsítottakat, akiknél a bíróság nem látta indokolt­nak az előzetes letartóztatást, az utóbbi két hónapban több­nyire bírósági felügyelet alá helyezték. Ilyen körülmények között szüntették meg a házi őrizetet például Elena Udrea volt turisztikai miniszter, Mircea Basescu, a volt államfő testvére vagy Ráduly Róbert volt csíkszerdai polgármester esetében. A büntető törvénykönyv, illetve az eljárásjog módosítá­sára az SZDP korábban tucat­nyi javaslatot terjesztett be a parlamentben, amellyel a kor­rupcióellenes ügyészség körüli „bilincscsörgésnek”, az esetle­ges hatósági visszaéléseknek próbáltak gátat szabni, ezeket a próbálkozásokat azonban Kla­us Johannis államfő, az ellen­zék és az ország nyugati szövet­ségesei a korrupció elleni harc megfékezésére tett kísérletként értékelték, és élesen elítélték. A házi őrizetre vonatkozó sza­kasz kiiktatása azonban az ügyészek eszköztárát szűkítet­te: ebben az esetben az ellen­zék azért bírálta a parlamenti többséget, mert nem javította ki idejében, vagyis a nyári szünet előtt a törvényszöveget. A tavaly február óta hatályos büntetőeljárás-jog több fokozat­ban teszi lehetővé, hogy korlátoz­zák a gyanúsítottak szabadságjo­gait még az ítélet előtt. Az egyik újonnan bevezetett módszer a házi őrizet, amelynek során a gyanúsított csak akkor hagyhat­ja el lakását, ha a felügyeletével megbízott hatóság kihallgatásra berendeli, és nem veheti fel a kapcsolatot a sértett féllel. Arra kötelezhetik, hogy otthonában az elektronikus megfigyelését le­hetővé tevő készüléket viseljen. ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS Példátlan nyomás nehezedik Magyarországra Már az Európai Unió is elismerte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyaror­szágot érinti - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügymi­niszter, miután megbeszélést folytatott Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal. A biztos kiemelte: az Európai Bizottság támo­gatja Magyarországot, az ország már nincs egyedül. A tárcavezető a biztossal közösen tartott tegnapi budapesti sajtótájé­­koztatón kijelentette: ezt a helyze­tet nem lehet gyorsan megoldani, az illegális bevándorlás kérdése valószínűleg évekre meghatároz­za az EU politikáját, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. A bevándorlási útvonalak folya­matosan változnak, jelentősen átalakultak, és jelenleg a Nyugat- Balkánon át többen érkeznek az EU-ba, mint a Földközi-tengeren keresztül - mondta. Közölte: ked­den 9.15 óráig 567-en jöttek, és a nap végére biztosan meghaladja az ezret az illegális bevándorlók száma. A miniszter emlékezte­tett: idén eddig 67 082 illegális bevándorló jött Magyarországra, közülük több mint 66 ezren a ma­gyar-szerb határon keresztül ér­keztek. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország költségvetésére is komoly terhet jelentenek az ille­gális bevándorlók, idén 15,8 mil­liárd forint pluszkiadásba került a helyzet kezelése. A magyar-szerb határon ideiglenesen felhúzandó kerí­téssel kapcsolatban megerő­sítette: ilyen nyomás esetén muszáj fizikai akadályt lét­rehozni a határon, erre a tör­vénysértő határátlépés miatt van szükség, és nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon lépnek be az országba. Szijjártó Péter kifejtette: so­kan visszaélnek a menedékké­relem adta lehetőségekkel, ami­vel hiteltelenítik azok kérését, akik jogosultak lennének rá. Százból csak 8-9 kérelem jogos. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos, aki azért látoga­tott a magyar fővárosba, hogy megbeszéléseket folytasson az európai migrációs stratégiáról és a Magyarországot érintő be­vándorlási helyzetről, a sajtó­­tájékoztatón hangoztatta: míg eddig jobbára Olaszországról és Görögországról beszéltek az illegális bevándorlással kap­csolatban, most már Magyar­országra is nagyobb figyelem jut. Korábban főleg Koszovó­­ból érkeztek ide az emberek, most elsősorban Afganisztán­ból, Irakból és Szíriából jön­nek. Hangsúlyozta: egyértel­mű, hogy akiknek jogukban van menedékkérelmet kapni, azoknak meg kell azt adni, de azokat, akik illegálisan jönnek ide, akik ki akarják használni a rendszert, vissza kell külde­ni. Szólt az embercsempészek elleni fellépés jelentőségéről is, mivel - mint mondta - az embercsempész-hálózatok te­vékenysége gyakran jobban szervezett, mint az államoké. A biztos azt is kifejtette: az EU szakértőket küld, akik segíte­nek a bevándorlók azonosítá­sában, regisztrálásában és a menedékkérelmek elbírálásá­ban. Közölte azt is, hogy Ma­gyarország csaknem 8 millió euró (2,5 milliárd forint) támo­gatást kap. Kijelentette: a tagál­lamok jogkörébe tartozik, hogy miként akarják megvédeni ha­táraikat, amelyek egyúttal az EU határai is. Görögország és Bulgária is épített kerítést, és nem vonhatják meg a tagálla­moktól a jogot, hogy saját poli­tikát alakítsanak ki a határvé­delem ügyében - mondta. Elfogott határsértők a röszkei átkelőnél MTI FOTÓ: KELEMEN ZOLTÁN GERGELY

Next