Háromszék, 2015. augusztus (27. évfolyam, 7559-7584. szám)
2015-08-07 / 7564. szám
Sípszó, rendőrök, dudáló autók, valamint figyelmetlen gyalogosok sokasága fogadta a kilencedik alkalommal Sepsiszentgyörgyre látogató Székelyföld Kerékpáros Körversenye versenyzőit. Sajnos, úgy tűnik, a megyeszékhelyi polgárok kultúrája nem tartalmazza a másutt nagy népszerűségnek örvendő kerékpározás iránti megbecsülést és tiszteletet-szeretetről nem is beszélve-, ez meglátszott abban a tizenöt percben, ameddig a versenyzők áthajtottak a városon. Pedig negyedóra nem sok idő. MISKA BRIGITTA » Idén tizenkét csapat 67 versenyzője vesz részt a háromnapos megmérettetésen, Sepsiszentgyörgyön már az első napon átszáguldott a mezőny. Jogosan nevezhetjük száguldásnak a sokszor emberfelettit cselekvő sportemberek teljesítményét, hiszen az útjavítások miatt kevésbé alkalmas aszfalton is 40 km/ órával képesek haladni. A boly élén rendőrautók és motorkerékpárok hívták fel a figyelmet az érkezőkre, majd egy trió tűnt fel a láthatáron, akik már tetemes előnyt halmoztak fel versenytársaikkal szemben. Őket követte egy újabb bringás, aki szintén megszökött a mezőnytől, és két nagyobb csoport zárta a kört. A várost elhagyva, Réty felé vették az irányt. (Eredmények a 9. oldalon) A Székelyföld Kerékpáros Körversenye versenyzői Sepsiszentgyörgy belvárosában Ha kell, perelnek a tóért A SZERZŐ FELVÉTELE Sepsikőröspatak és Árkos önkormányzata pert fontolgat a két község között az egykori külszíni bánya helyén létrejöttté, illetve az azt körülvevő mintegy 285 hektár terület visszaszerzése érdekében. Álláspontjuk szerint a föld az ő tulajdonukat kell hogy képezze, hiszen a ploieşti-i bányavállalat csak használója a területnek, sosem volt birtokosa. A bányavállalat felszámolója szerint viszont szó sem lehet arról, hogy bárki is elvegye tőlük a területet: birtoklevelük van róla, s amint minden jogi akadály elhárul, eladják. HECSER LÁSZLÓ » Sepsikőröspatakon a kutatásokat 1978- ban kezdték el, majd a próbafúrásokatkövetően, 1983-ban indították el a szénkitermelést. A bánya működését befolyásolta, hogy a szénrétegeket a talajvíztől csak nehezen lehetett megmenteni, ráadásul a fentről érkező „értékes utasításoknak” köszönhetően a mennyiségre és nem a minőségre helyezték a hangsúlyt, ezért a lignitet a földdel együtt termelték ki. Így aztán az 1989-es fordulatot követően néhány esztendő múltán megpecsételődött a drágán termelő, gyenge minőségű szenet adó bánya sorsa.» 2 obb napokra vár a kőröspataki bányató Magasabb fizetést szeretnének honatyáink, ha az államelnöknek, a kormányfőnek, a minisztereknek és államtitkároknak jár, nekik is dukál, hisz ők is magas rangú tisztségviselők - hangzanak az érvek, no meg egyébként is, hogy lehet megélni havi négy-ötezer lejből? Kisebb-nagyobb háborgást kiváltott ugyan, de átment a képviselők, szenátorok kiemelt nyugdíjazásáról szóló jogszabály is, a nép kénytelen-kelletlen lenyelte a békát, megteszi majd ebben az esetben is - gondolhatják. Nincs türelmük kivárni az állami alkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvényt, lejárhat mandátumuk, mire az életbe lép, már most ősztől megkétszereztetnék havibérüket. És nagyvonalúan engednének is korábbi igényükből, hisz a tavasszal még háromszoros emelés szerepelt a tervekben. Igen alacsonyra csökkent a román parlament ázsiója, és benépesítői mindent megtesznek, hogy ez cseppet se javuljon. Egymást érik a képviselők, szenátorok ellen indított büntetőeljárások, gyakoriak az üres ülésteremből sugárzott képek, az elmaradt szavazásról szóló hírek, és munkahelyükön is többnyire csak azért tüsténkednek, mert saját érdekeik szerint alakítanának egy-egy jogszabályt, fokoznák védettségüket, megnehezítenék az ellenük kutakodó ügyészek munkáját, no meg emelnék fizetésüket, nyugdíjukat. Nemrég napvilágot látott egy összesítés, amelyből kitetszett, hogy az öt hónapos tavaszi ülésszak során a honatyák összesen 316 órát dolgoztak, ami a szokásos, napi nyolcórás munkaidővel számolva azt jelenti, a képviselők 18, a szenátorok 19 napot töltöttek aktív munkával. Ebből 17 órát puszta szócséplésre fordítottak, azaz politikai nyilatkozatokat, illetve interpellációkat olvastak fel. A nyilvánosságra került adatokból az is kitetszik, számos ülést kellett felfüggeszteni a hiányzók miatt, olyan is történt, hogy kevesebb mint két perc alatt döntöttek a halasztásról, így, aki egyáltalán ott volt, letudta munkanapját, mehetett a dolgára. Mindemellett még azt is érdemes tudni, hogy egyáltalán nem azért lazítottak választottjaink, mert nem lett volna dolguk, több mint hétszáz jogszabály vár szavazatukra, majdnem ugyanannyi, amennyin sikerült átrágniuk magukat. Ha egy magánvállalatnál dolgozna valaki ilyen ütemben és hatásfokkal, rövid időn belül kézhez kapná felmondólevelét. De még az állami alkalmazásban lévők jelentős része sem engedheti meg magának ezt a luxust. A főnökök, no meg a magas rangú tisztségviselők kivételek. Nyugdíjukat, fizetésüket maguk szavazzák, hozzájuk senki nem érhet fel, őket senki nem kérheti számon, hisz ezért kiemeltek, különleges státusúak. A legvisszásabb, hogy többségük ezt nemcsak elhiszi, de jogosnak is tartja. Hétről hétre, hónapról hónapra romlik megítélésük, ez a kisebbik gond, mondhatnánk, az ő bajuk, csakhogy áldatlan tevékenységükkel sikerült elhitelteleníteniük a demokrácia egyik alapintézményét. És ez bizony már bűn. FARKAS RÉKA ■■■ máról holnapra ■■■ Honatyák a magasban Adócsalókat keresnek Közel 8000 személyt gyanúsít adócsalással az adóhatóság, 313 esetben el is kezdte a vizsgálatot. Főként alvilági személyekről, manelistákról, uzsorásokról, szegény cégek gazdag tulajdonosairól van szó. Az adóügyi kockázatot jelentő nagy vagyonok ellenőrzését 60 felügyelő kezdte meg az e célra létrehozott nyolc egységben (Bukarestben, Ploieşti-en, Craiován, Galacon, Brassóban, Jászvásáron, Kolozsváron és Temesváron), egy felügyelő átlagosan öt ügyet vizsgálhat. A 14,3 millió adóköteles jövedelemben részesülő romániai lakosból az adóhatóság közel 300 ezer esetben állapította meg a kockázatot: a hivatalosan nem kereső vagy ismeretlen foglalkozású személyek mellett olyan cégtársak vagy részvényesek is szerepelnek a listán, akik több mint 200 ezer lejt kölcsönöztek cégüknek, 70 ezer eurónál nagyobb értékű házat vagy 25 ezer eurónál drágább autót vásároltak, 150 ezer lejt meghaladó bankszámlájuk van. Eddig 130 ezernél több esetben állapították meg, hogy több mint tízszázalékos, de legalább 50 ezer lejes különbség van a becsült és a bevallott bevételek között. Közel 5900 személy esetében magas adóügyi kockázat áll fenn: lehet, hogy éves szinten több mint egymillió lejt nem vall be, 2011 és 2013 között 150 ezer eurót meghaladó értékben vásárolt ingatlant vagy 75 ezer eurónál drágább gépkocsit.4 CSATLAKOZZ AZ AUTOUV CSAPATÁHOZ Autoliv Operátorokat termelési vonalakra (öntöde habosítás, bőrszabászat, varroda) • Operátorokat a szerelővonalra • Árukezelőket • Emelőtargonca-kezelőket