Háromszék, 2015. augusztus (27. évfolyam, 7559-7584. szám)

2015-08-07 / 7564. szám

Sípszó, rendőrök, dudáló autók, valamint figyelmetlen gyalogosok sokasága fogadta a kilencedik alkalommal Sepsiszentgyörgyre látogató Székelyföld Kerékpáros Körversenye versenyzőit. Sajnos, úgy tűnik, a megyeszékhelyi polgárok kultúrája nem tartalmazza a másutt nagy népszerűségnek ör­vendő kerékpározás iránti megbecsülést és tiszteletet-szeretetről nem is beszélve-, ez meglátszott abban a tizenöt percben, ameddig a versenyzők áthajtottak a városon. Pedig negyedóra nem sok idő. MISKA BRIGITTA » Idén tizen­két csapat 67 versenyzője vesz részt a háromnapos megmé­rettetésen, Sepsiszentgyörgyön már az első napon átszáguldott a mezőny. Jogosan nevezhetjük száguldásnak a sokszor em­berfelettit cselekvő sportem­berek teljesítményét, hiszen az útjavítások miatt kevésbé alkalmas aszfalton is 40 km/ órával képesek haladni. A boly élén rendőrautók és motorke­rékpárok hívták fel a figyelmet az érkezőkre, majd egy trió tűnt fel a láthatáron, akik már tete­mes előnyt halmoztak fel ver­senytársaikkal szemben. Őket követte egy újabb bringás, aki szintén megszökött a mezőny­től, és két nagyobb csoport zárta a kört. A várost elhagyva, Réty felé vették az irányt. (Eredmé­nyek a 9. oldalon) A Székelyföld Kerékpáros Körversenye versenyzői Sepsiszentgyörgy belvárosában Ha kell, perelnek a tóért A SZERZŐ FELVÉTELE Sepsikőröspatak és Árkos önkormányzata pert fontolgat a két község között az egykori külszíni bánya helyén létrejöttté, illetve az azt körülvevő mintegy 285 hektár terület visszaszerzése érdekében. Álláspontjuk szerint a föld az ő tulajdonukat kell hogy képezze, hiszen a ploieşti-i bányavállalat csak használója a területnek, sosem volt birtokosa. A bányavállalat felszámolója szerint viszont szó sem lehet arról, hogy bárki is elvegye tőlük a területet: birtoklevelük van róla, s amint minden jogi akadály elhárul, eladják. HECSER LÁSZLÓ » Sepsikőrös­­patakon a kutatásokat 1978- ban kezdték el, majd a próba­fúrásokat­­követően, 1983-ban indították el a szénkiterme­lést. A bánya működését befo­lyásolta, hogy a szénrétegeket a talajvíztől csak nehezen le­hetett megmenteni, ráadásul a fentről érkező „értékes utasítá­soknak” köszönhetően a men­nyiségre és nem a minőségre helyezték a hangsúlyt, ezért a lignitet a földdel együtt ter­melték ki. Így aztán az 1989-es fordulatot követően néhány esztendő múltán megpecséte­lődött a drágán termelő, gyen­ge minőségű szenet adó bánya sorsa.» 2­ ­obb napokra vár a kőröspataki bányató M­­agasabb fizetést szeretnének honatyá­ink, ha az államelnöknek, a kormány­főnek, a minisztereknek és államtit­károknak jár, nekik is dukál, hisz ők is magas rangú tisztségviselők - hangzanak az érvek, no meg egyébként is, hogy lehet megélni havi négy-ötezer lejből? Kisebb-nagyobb háborgást kiváltott ugyan, de átment a képviselők, szená­torok kiemelt nyugdíjazásáról szóló jogszabály is, a nép kénytelen-kelletlen lenyelte a békát, megteszi majd ebben az esetben is - gondolhat­ják. Nincs türelmük kivárni az állami alkal­mazottak egységes bérezéséről szóló törvényt, lejárhat mandátumuk, mire az életbe lép, már most ősztől megkétszereztetnék havibérüket. És nagyvonalúan engednének is korábbi igényük­ből, hisz a tavasszal még háromszoros emelés szerepelt a tervekben. Igen alacsonyra csökkent a román parla­ment ázsiója, és benépesítői mindent megtesz­nek, hogy ez cseppet se javuljon. Egymást érik a képviselők, szenátorok ellen indított bünte­tőeljárások, gyakoriak az üres ülésteremből sugárzott képek, az elmaradt szavazásról szóló hírek, és munkahelyükön is többnyire csak azért tüsténkednek, mert saját érdekeik szerint alakítanának egy-egy jogszabályt, fokoznák védettségüket, megnehezítenék az ellenük kutakodó ügyészek munkáját, no meg emelnék fizetésüket, nyugdíjukat. Nemrég napvilá­got látott egy összesítés, amelyből kitetszett, hogy az öt hónapos tavaszi ülésszak során a honatyák összesen 316 órát dolgoztak, ami a szokásos, napi nyolcórás munkaidővel számol­va azt jelenti, a képviselők 18, a szenátorok 19 napot töltöttek aktív munkával. Ebből 17 órát puszta szócséplésre fordítottak, azaz politikai nyilatkozatokat, illetve interpellációkat olvas­tak fel. A nyilvánosságra került adatokból az is kitetszik, számos ülést kellett felfüggeszteni a hiányzók miatt, olyan is történt, hogy kevesebb mint két perc alatt döntöttek a halasztásról, így, aki egyáltalán ott volt, letudta munkanap­ját, mehetett a dolgára. Mindemellett még azt is érdemes tudni, hogy egyáltalán nem azért lazítottak választottjaink, mert nem lett volna dolguk, több mint hétszáz jogszabály vár sza­vazatukra, majdnem ugyanannyi, amennyin sikerült átrágniuk magukat. Ha egy magánvállalatnál dolgozna vala­ki ilyen ütemben és hatásfokkal, rövid időn belül kézhez kapná felmondólevelét. De még az állami alkalmazásban lévők jelentős része sem engedheti meg magának ezt a luxust. A főnökök, no meg a magas rangú tisztségvise­lők kivételek. Nyugdíjukat, fizetésüket maguk szavazzák, hozzájuk senki nem érhet fel, őket senki nem kérheti számon, hisz ezért kiemeltek, különleges státusúak. A legvisszásabb, hogy többségük ezt nemcsak elhiszi, de jogosnak is tartja. Hétről hétre, hónapról hónapra romlik megítélésük, ez a kisebbik gond, mondhatnánk, az ő bajuk, csakhogy áldatlan tevékenységükkel sikerült elhitelteleníteniük a demokrácia egyik alapintézményét. És ez bizony már bűn. FARKAS RÉKA ■■■ máról holnapra ■■■ Honatyák a magasban Adócsalókat keresnek Közel 8000 személyt gyanúsít adócsalással az adóhatóság, 313 eset­ben el is kezdte a vizsgálatot. Főként alvilági személyekről, manelis­­tákról, uzsorásokról, szegény cégek gazdag tulajdonosairól van szó. Az adóügyi kockázatot jelentő nagy vagyonok ellenőrzését 60 felügyelő kezdte meg az e célra létrehozott nyolc egységben (Bu­karestben, Ploieşti-en, Craiován, Galacon, Brassóban, Jászvásá­ron, Kolozsváron és Temesvá­ron), egy felügyelő átlagosan öt ügyet vizsgálhat. A 14,3 millió adóköteles jövedelemben része­sülő romániai lakosból az adó­hatóság közel 300 ezer esetben állapította meg a kockázatot: a hivatalosan nem kereső vagy ismeretlen foglalkozású sze­mélyek mellett olyan cégtársak vagy részvényesek is szerepel­nek a listán, akik több mint 200 ezer lejt kölcsönöztek cégüknek, 70 ezer eurónál nagyobb értékű házat vagy 25 ezer eurónál drá­gább autót vásároltak, 150 ezer lejt meghaladó bankszámlájuk van. Eddig 130 ezernél több eset­ben állapították meg, hogy több mint tízszázalékos, de legalább 50 ezer lejes különbség van a becsült és a bevallott bevéte­lek között. Közel 5900 személy esetében magas adóügyi kocká­zat áll fenn: lehet, hogy éves szin­ten több mint egymillió lejt nem vall be, 2011 és 2013 között 150 ezer eurót meghaladó értékben vásárolt ingatlant vagy 75 ezer eurónál drágább gépkocsit.­­­4 CSATLAKOZZ AZ AUTOUV CSAPATÁHOZ Autoliv Operátorokat termelési vonalakra (öntöde habosítás, bőrszabászat, varroda) • Operátorokat a szerelővonalra • Árukezelőket • Emelőtargonca-kezelőket

Next