Háromszék, 2015. szeptember (27. évfolyam, 7585-7610. szám)
2015-09-21 / 7602. szám
Háromszék 2015. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ KÖZELET Székföldi Magyar Napok Erősdön Egész napos műsora volt szombaton a Kovászna Megye Tanácsa által kezdeményezett idei székföldi rendezvénynek is. Akárcsak tavaly, Erősd volt ebben az évben is a kezdő, hamarosan következik Árapatak és Hidvég. KISGYÖRGY ZOLTÁN : A délelőtti toborzót a kálnok-sepsikőröspataki fúvósok fújták. A rendezvény kezdő helyszíne a református templom volt. Kettős ünnep ez számunkra - hangsúlyozta Ráduly-Baka Zsuzsanna helybeli lelkipásztor a megnyitó istentiszteleten emlékezés a gyülekezet egykori lelkipásztorára és közös együttlét. A templom udvarán állított emlékkopját az egyházközség néhai lelkipásztorának, Erdélyi Lajosnak (1920-1970) családja és leszármazottjai. A lelkipásztor életéről, munkásságáról Kozma Csaba tanár tartott rövid előadást. A lelkész tizennyolc évet szolgálta az erősdi magyarságot az egyház számára nehéz, 1952-ben kezdődő időszakban, amint az kiderül az előadó által az eklézsia tizennyolc évéről összeállított tanulmányból is. A leleplezett emlékképja Szőcs Levente sepsiszentgyörgyi sporttanár munkája. A koszorúzással egybekötött emlékezésen beszédet mondott Kovács László, Élőpatak község polgármestere és Grüman Róbert, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az ünnepi műsor során fellépett a sepsiszentgyörgyi Pitypang vegyes kar (karvezető zenetanár: Sebestyén Lajos), a Kincskeresők néptáncegyüttes (tánckarvezető: Tőkés Zsolt), szavalt Ráduly-Baka Bíborka és Kozma Orsolya. Az ünnepség szeretetvendégséggel és táncházzal zárult. A vasárnap sem telt el esemény nélkül a faluban, ugyanis meglátogatta Erősdöt a Diakónia Alapítvány fogyatékosokkal foglalkozó csoportjának motoroskaravánja, s a bátorkodó fogyatékkal élők meggyőződhettek arról, milyen is kiválóan szép időben motorbiciklivel utazni. Az alkalmi vendégek részt vettek a vasárnapi istentiszteleten. Koszorút helyeznek el Erdélyi Lajos kopjafájánál FOTÓ: KOCSIS B. JÁNOS Szent és jó nekünk ez a hely !» Bálint-Benczédi Ferenc emlékeztetett: „Ma is sokan azon dolgoznak, hogy családokat, közösségeket, nemzeteket szakítsanak szét, de bennünk nem tesz kárt semmi szétforgácsoló külső erő, mert elődeink megmutatták, hogyan kell küzdeni, hol van az ő Istenük, és mi is fel tudjuk mutatni, hogy benne élünk és ő mibennünk él.” A közös örömért érdemes élni, az olyan örömökért, mint ennek a közösségi háznak a felépítése - mondta, mert „ez a hajlék lélekkel épült, ennek építő közössége Isten ujjlenyomataként él ezen a földön. És mindezekért szent és jó nekünk ez a hely.” Gazdag Géza gyülekezeti gondnok szerint nemcsak pénzre, hanem elképzelésre, bátorságra, áldozathozatalra, sok önkéntes munkájára volt szükség, és kiemelte az Amerikai Egyesült Államok memphisi gyülekezete támogatását, mely közösséggel még a rendszerváltás előtti a kapcsolat. Kovács István, a gyülekezet lelkésze hangsúlyozta, az épület nemcsak téglából, hanem lélekből is áll, és emlékeztetett arra, minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy idézzük azoknak az elődöknek az emlékét, „akik a bennünk élő jelenlétükkel erőt adnak a mában, a mai küzdelmekben”, és utalt a közel száz évvel ezelőtti és jelenkori meghurcoltatásokra, amelyeket többek között himnuszunk védelmében kellett és kell elszenvedni. József Lajost, az önálló sepsiszentgyörgyi unitárius gyülekezet első lelkészét 1920-ban amiatt érte vád többedmagával, mert 1920 júniusában, a trianoni döntést követően az amerikai küldöttség fogadása alkalmával elénekelték a magyar himnuszt, ma ugyanezért pert indítottak magyar közösségünk ellen - vont párhuzamot a kilencvenöt év különbséggel történtek között. Kovács István példaképének tekinti József Lajos egyházi és közéleti szolgálatát (amelyeket lapunk múlt pénteki számában részletesen ismertettünk), ezért a tegnap avatott közösségi házat József Lajosról nevezték el. A közösségi ház felépítéséhez gratulált és a közösséghez szólt Boros János, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka, Török István, a felsőfehéri egyházkor esperese, Czimbalmos-Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy városgondnoka, Burton D. Carley, az amerikai unitárius testvérgyülekezet nyugalmazott lelkésze és David Jennings, a közösség jelenlegi gondnoka, a helyi testvérfelekezetek részéről Bancea Gábor református lelkész mondott köszöntőt. a közös örömért érdemes élni Közreműködött Ambrus Sándor zongorán, Nemes Levente színművész, valamint a Dénes Gabriella vezette Kriza János Unitárius Vegyes Dalárda. A magyar és a székely ALBERT LEVENTE FELVÉTELE himnusz eléneklése után az ünnepi gyülekezet a templom udvarára vonult, az új gyülekezeti ház megáldása után a népes közösség még egy ideig együtt ünnepelt a szeretetvendégségen. a múlt hét Utolsó rúgások Ponta nemsokára nulla, jobban mondva politikai hulla lesz, ha máris nem az. Most éppen az utolsókat rúgja, és arra gondol, egyúttal miért ne a magyarokba is... Szorul a hurok a nyaka körül, mert tizenhétrendbeli okirathamisítással, pénzmosással, adócsalással vádolva bíróság elé állítják, ezért megpróbál némi fáradt sovén gőzt még fölszuszogni, és ezáltal valamicske népszerűséget kicsikarni magának igen-igen toleráns román honfitársaink körében. Egy kis hazugságért nem kell a szomszédba mennie, oly meredekeket szála, hogy neki lehet támaszkodni, szerinte magyar határvédők gumibotoztak, sorszámoztak és áramot vezettek a határra húzott kerítésbe. Valójában a macedónok gumibotoztak, a magyarok csak regisztrálni akarták a bevándorlókat, de azok nagy része arra sem volt hajlandó. Nem gumibotoztak, de tény, hogy a békésen köveket, fa- és vasdarabokat, vizes palackokat dobáló, kerítésromboló, betörő, türelmes és békés emigránsok ellen könnygázt és vízágyúkat vetettek be. Ponta azt is vélelmezte, a határzár, jobban mondva, a kerítés, amelyet a magyarok húznak, középkori hülyeség. Bezzeg Románia sokkal humánusabban bánna a bevándorlókkal. Sajnos, ezt nem tudja bizonyítani, mert még errefelé sem dugják az orrukat. Illetve csak olyan kódorog felénk, aki régi, az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó térképpel indul útnak, vagy elromlik az iránytűje, esetleg eltéved. Ez utóbbi történt egy afgán családdal, amely átbóklászott hozzánk Szerbiából, és midőn fedtét vették, merre járnak, hanyatt-homlok, sírva takarodtak is vissza, ahonnan jöttek. Ponta viszont nagyszerű egyéni teljesítményt hajtott végre: egymagának sikerült nemcsak egyszerű kerítést, hanem újabb falat építenie Románia és Magyarország közé. Ezen már régóta szorgoskodik, és ennek eredményeként, miként elgőgölte, nem lesz szükség védőkutyákra, árammal töltött kerítésekre és hadseregre. A fal is megteszi - tesszük hozzá. Az alapokat már rég lerakta, például amikor a magyar nagykövet egy román lapnak adott interjúban meg merte említeni az autonómiát, amit - szerinte - a román politikusok meggyőzésével érhetnének el a magyarok. Már akkor felhorkant kormányfőként, miszerint nem fogják végtelenségig tűrni a magyar nagykövet és más magyar hivatalosságok elfogadhatatlan „kisiklásait”. Amíg ilyen hős miniszterelnökünk van, aki ilyen bátran ki mer állni Románia érdekei mellett, nem is értem, hogy miért akarja őt mindenképp lemondatni Johannis, az államelnök. Az ellenzéki pártok viszont Ponta lemondását nem nagyon szorgalmazzák. Attól félnek, hogy Románia úgy jár, mint fővárosa, Bukarest, amely Sorin Oprescu polgármester bezárása miatt csaknem ideiglenes polgármester nélkül maradt, mert egyik párt sem óhajtott átmeneti polgármestert állítani. Aztán egy tagságmentes párt névtelen képviselőjét szuszakolták oda. A nagyobbak, valószínű, arra gondoltak, hogy a volt polgármester már minden lophatót zsebre tett, és így semmi értelme elfoglalni székét. De az is lehet, attól tartottak, hogy az történik, mint Tuzlán (Konstanca megye), ahol a régi polgármestert bezárták, és kinevezték az újat, akinek mandátuma harminc percet tartott, mert a korrupcióellenes ügyészség rögtön letartóztatta zsarolás vádjával. Semmi különösebb nem történne még akkor sem, ha Pontát bezárnák. A börtönben esetleg új kormányt alakítana lecsukott minisztereivel, hiszen azoknak már nagy gyakorlatuk van a kormányzásban, és a börtönből is lehetne irányítani az országot, akár a maffiózók a további üzelmeiket. KUTI JÁNOS Útfelújítás hitelből » FEKETE RÉKA » A pénzügyminisztérium határozatának megfelelően a megyéknek el kell készíteniük a 2016. évi, valamint a 2017-2019-es időszakra becsült költségvetési tervezeteket, erre vonatkozóan Kovászna Megye Tanácsa javaslatot fogadott el, településekre számítva elosztotta a helyi költségvetések kiegyensúlyozására a hozzáadottérték-adóból, illetve a jövedelemadóból leosztott összegeket. Egy 2011-ben leszerződött, eddig fel nem használt 15 millió lejes CEC-hitel újratáblázását irányozták elő, amelyből egy Lécfalva és Maksa közötti, valamint a Sepsiillyefalva felől Brassó megyébe kivezető útszakaszt újítanak fel, továbbá jóváhagyták a lécfalvi határban lévő integrált hulladékgazdálkodási központ csapadékvizének egy olyan csatornán való áthaladását, amelyet magánterületen kell megépíteni, s bár a csatorna a föld alatt haladna, a szellőzőnyílások ellenőrzése végett bejárási engedélyre lesz szükség. A megyei önkormányzat képviselői az új felnőttképzési jogszabálynak megfelelően megerősítették a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola felnőttoktatás szervezésére vonatkozó jogát, és Keresztély Irma személyében megválasztották a megyei tanács képviselőjét abban a tanácsadói testületben, amely a szakoktatásra vonatkozó stratégiákat elemzi.