Háromszék, 2015. szeptember (27. évfolyam, 7585-7610. szám)
2015-09-16 / 7598. szám
HIMNUSZPER Ítélet egy hét múlva A 16 órára meghirdetett időpontra mintegy hetven-nyolcvanan gyűltek össze tegnap a Kovászna Megyei Törvényszéken a himnuszper tárgyalására, ám a háromórás várakozás alatt megfeleződött az érdeklődők, tiltakozók sora. A prefektúra jogásza nem jelent meg, így a tárgyalás alig tíz perc alatt lezajlott, ítéletet egy hét múlva hirdetnek. FARKAS RÉKA : A többszöri toborzás ellenére sem jelent meg jelentős tömeg a himnuszperen, annál nagyobb volt azonban a hatósági készenlét, rendőrök, a hírszerző szolgálatok ügyeletes „szemei, fülei” lepték el a környéket és az épületet. Főként nyugdíjasok jöttek el megvédeni nemzeti imánkat, de jelen voltak a politikusok, mindhárom magyar párt megyei, városi vezetői, néhány ifjúsági szervezet és a Székely Nemzeti Tanács több képviselője. Mivel a per tárgya a magyar állam himnusza, tiszteletét tette Zsigmondi Barna Pál főkonzul is. »2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Nemzeti fohászunk védelmében sokan összegyűltek a sepsiszentgyörgyi törvényszéken KÉZDIVÁSÁRHELY Ismét drágul az ivóvíz A kézdivásárhelyi önkormányzat múlt heti ülésén az ivóvíz- és szennyvízhálózat Nyújtód felé történő bővítésére vonatkozó pályázattal kapcsolatos határozattervezetekről is döntöttek. Az ülésen a megyei regionális szolgáltató képviseletében Baló Attila, a részvénytársaság beruházási osztályának vezetője is jelen volt, és az önkormányzati képviselők sok esetben kényelmetlen kérdéseire is válaszolt. Mint kiderült, sok választási lehetőség nincs: ha nem hosszabbítanak szerződést, európai uniós pályázatról lévén szó, több millió eurót kell visszafizetni. Az újabb vízdrágítást pedig semmiképp nem lehet elkerülni.»3 SOCHOM ISTVÁN FELVÉTELE A Vasút utcában a vízvezetékcsere után sem aszfaltoztak Magyarország bezárult az arab világ menekültjei számára, és most valószínűleg mindenki azt latolgatja, vajon mikor és hogyan fogják a jobb világot kereső tömegek a román határokon keresztülvezető utakat megtalálni és ellepni (a magyar-román határon a Magyarország által megépítendő kerítés ugyanis Romániát nem védi). Halvány a remény, hogy megússzák szárazon, mert nem igazán akarnak erre jönni: ha nem lesz más választásuk, kerülni fognak, és egy rendetlen országban még mindig több esélyük van a szabályok kijátszására, mint máshol. Azt pedig nagyon is jól tudják, hogy milyen állapotok uralkodnak Romániában. Az itt élők közel háromnegyede utasítja el a migránsok befogadását, és ez kivételes módon a hatóságok véleményével is egybecseng: van nekünk már elég bajunk, semmi szükség újabb terhekre, feszültségekre. Néhány riporter és emberi jogi aktivista próbálja a másik oldalról, az elüldözött, kisemmizett családok szemével láttatni az eseményeket, figyelnek is rájuk, sajnálkoznak elegen, egyesek segítenek is - de sokkal többen aggódnak, és nem csupán a láthatáron vonuló ezrektől félnek, hanem attól is, hogy a sornak nem lesz vége, senki nem fogja megfékezni ezt az új népvándorlást, és sokat szidott, de valahogy azért működő, nehezen felépített, szívünknek mégis kedves világunk veszélybe kerül. Ki vagyunk szolgáltatva az ismeretlen, más földrészekről átsűrítő erőknek, és nincs, aki helytálljon a viharban. Victor Ponta kormányfő mindinkább egy betegesen hazudozó kisfiúra hasonlít, aki cselekvésnek hiszi a sértegetést, és a hétfőn elhunyt szélsőséges Vadim Tudorra emlékeztető otrombasággal diplomáciai feszültséget szít, ahol megfontoltságra és együttműködésre lenne szükség. A székely zászló és a magyarnyelv-használat ellen mindig vitézül hadakozó Mircea Duşa védelmi miniszter hallgat, Gabriel Oprea belügyminiszter rögeszmésen ismételgeti a biztonság szót, de semmilyen konkrét intézkedésről nem számolt be, a közigazgatás szétesőben - az önkormányzati vezetők közel fele korrupciógyanús -, a parlamenti pártok egymással csatároznak, a szakszervezetek nagyszabású tiltakozásokra készülnek, elégedetlenek az orvosok, tanárok, betegek, diákok, a szárazság sújtotta gazdák és a drága zöldségeket befőző asszonyok, a bürokráciával küzdő vállalkozók és a rosszul fizetett munkavállalók, jóformán nincs egy nyugodt sarka az országnak. És ha saját ügyeit is ilyen rosszul intézi, valószínűleg a bevándorlókat is felkészületlenül, szervezetlenül, rossz helyen pazarolva, illetve spórolva fogja ellátni a román állam. A kérdés az, hogy mi lesz. Eddig egyedül Klaus Johannis államfő mutatott határozottságot, elutasítva a Brüsszelből leosztott menekültkvótákat; ezt átvették a politikusok is, de azt nem tudjuk, hogy valójában mit tehet és mit fog tenni Bukarest a migránsok és az Európai Unió szorításában. DEMETER. ILDIKÓ máról holnapra Itt állunk védtelenül DIPLOMÁCIAI FESZÜLTSÉGEK Kerítést építenek a magyar-román határon A magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármas határtól „ésszerű távolságig” húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a magyar kormány - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. A döntést igen hűvösen fogadta a román fél: a bukaresti külügyminisztérium úgy ítéli meg, az nem helyes lépés politikai szempontból. Mindeközben borzolja a kedélyeket Victor Ponta miniszterelnök nyilatkozata is, aki szerint Magyarországon botokkal terelik és sorszámmal látják el a migránsokat. A magyar diplomácia vezetője ezt nettó hazugságnak minősítette, majd a budapesti külügyminisztérium bekérette hivatalába a budapesti román nagykövetet.5 BÁRÓT közösen a megyei tanáccsal Bárót városi tanácsa három, a megyei önkormányzattal kötendő partnerségi szerződésre mondott igent: orvosi rendelőt és falusi iskolát javítanak, illetve játszóteret építenek. A határozattervezeteket ellenszavazat nélkül fogadták el, de a vita így sem maradt el. HECSER LÁSZLÓ :A tervezeteket Lázár-Kiss Barna András polgármester egyszerre terjesztette elő. Mint mondotta, olyan feladatokhoz kapnak támogatást, amelyeket amúgy is el kellene végezniük. A Köpecen és Bibarcfalván szolgálatot teljesítő családorvosok jelezték, fontos lenne az önkormányzat tulajdonában levő épületek tatarozása. Úgy vélte, amennyiben a megyétől érkező tíz-tízezer lejhez hozzáteszik saját részüket, az ingatlanok értékmegőrzéséhez járulnak hozzá.3