Háromszék, 2015. október (27. évfolyam, 7611-7637. szám)

2015-10-10 / 7619. szám

ÖSSZEÜLT A KÉT MEGYE ÖNKORMÁNYZATA Közösen építik Székelyföldet HENNING JÁNOS FELVÉTELE NAGY D. ISTVÁN • A két megye közös megvalósításairól Bor­boly Csaba és Tamás Sándor elnökök számoltak be, az ülés kedvéért a Szent Anna-tó fölöt­ti kilátónál felállított sátorban Vaszi Levente kisteleki népdal­énekes rövid, magyar és román dalokból összeállított műsorát követően. Egyik elöljáró sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a megyésítés óta ez az első együttes ülése a két megyének, ami egyben az összefogás szim­bolikus üzeneteként is felfog­ható. A 2008 óta elért megva­lósításokat csoportokba szedve mutatták be.» A Háromszék és Csíkország határán, a Szent Anna-kilátónál sátorban tartották a a közös tanácsülést A román, a magyar és a székely himnusz, illetve csángó népdalok hangjaival vette kezdetét Har­gita és Kovászna megye önkormányzatának első együttes ülése. Az alkalomból számba vették az eddigi megyeközi együttműködés eredményeit, közös pályázásról, turisztikai fejlesztésről, illetve a két testület saját háza táján aktuális kérdésről is döntöttek. SZÉKELYFÖLD NAPOK Nyitány fotóbiennáléval Számos díj átadásával és a beérkezett pályamunkákból nyílt fotókiállítással kezdődött tegnap este a hatodik Székelyföld Na­pok kulturális rendezvénysorozat. A Székelyföldi Fotóbiennáléra tizennyolc ország 149 alkotója 1538 fotográfiát küldött, azokat a kézdivásárhelyi Nagy Lajos által vezetett zsűri értékelte. MÓZES LÁSZLÓ : A második Áron Színház nagytermében Székelyföldi Fotóbiennáléra tartották, azt a sepsiszentgyör­három kategóriában - hagyó­­gyi Georgius és a Csíki Kama­rány, épített környezetünk és fazenekar negyvenkét zenésze szabad téma - küldhették képe- által játszott filmzenék tették­két a jelentkezők, a rendezvény ünnepélyessé, előadásukat „kép katalógusába végül hatvan fő- és zene ötvözeteként” jellemezte f és 140 képét válogatták be. A a budapesti karmester, Werner tegnapi díjátadó gálát a Tamási Gábor.1­2 Kiállítás az Erdélyi Művészeti Központban ALBERT LEVENTE FELVÉTELE E­gyetlen passzust szentel nekünk, erdélyi magyaroknak a Román Hírszerző Szolgá­lat tavalyi jelentése, a majd negyvenolda­las beszámolóban egy bekezdés szól az „etnikai alapú szélsőségek” veszélyéről. Nem sok, de tartalmi szempontból annál tanulságosabb, kiderül belőle ugyanis, hogy jó utat választottak az autonómiáért, jogainkért küzdő szerveze­tek, amikor kivitték a nemzetközi porondra gondjainkat, európai intézmények, szervezetek figyelmét irányították az erdélyi, székelyföldi magyarság sérelmeire. A román titkosszolgák veszélyforrásként jelenítik meg az autonómiaköveteléseket, és megjegyzik: erősödött ennek nyílt hirdetése. Kifogásolják, hogy „Bukarest magyarellenes politikája” határokon túl is napirendre került, de azt is, hogy „egyre agresszívebbé válik a székely etnokulturális sajátosságok hirdetése”. Meglátá­suk szerint Románia alkotmányosságát veszé­lyezteti mindez, és konkrét megnevezés nélkül, de a magyar állam „hivatalosságait és diplomatáit” is felelőssé teszik, amiért befolyásolni próbálják „egyes” nemzeti kisebbségek helyzetét. Mindaz, amit veszélyként, negatívumként említ a hírszerzőszolgálati jelentés, számunkra pozitívum. Nemcsak figyelnek bennünket, de végre egyértelműként értelmezik követelése­inket. S mutatja azt is, hogy nem hatástalan a külföldi lobbi, a székely identitás erősítése, ha veszélyforrásként jelölik meg. Ugyanakkor jól jelzi a mindenkori román hatalom viszonyulá­sát: szélsőségesként jellemezik az autonómiatö­rekvéseket, ellenségnek tekintik, aki szót emel a magyar közösség jogaiért, szóvá teszi a jogsza­bályok be nem tartását, a visszaéléseket. Egyetlen, de hangsúlyos passzus jelzi, figyel­nek mozgolódásainkra, elemzik azok itthoni és külhoni lecsapódását, erősödőnek és aggasztó­nak tartják. Van értelme hát kiállni jogainkért, világgá kiáltani sérelmeinket, tüntetéseket, utcai felvonulásokat, tiltakozó nagygyűléseket szer­vezni az autonómiáért, jelképeink védelmében. Elbagatellizálhatják a résztvevők számát, pró­bálhatják tompítani az üzenetet, de a szabad in­formációáramlás korában ez egyre nehezebb, a tiltások, büntetések pedig nem megfélemlítenek, hanem fokozzák a felhorgadást. Egy szó, mint száz, a titkosszolgálati jelentés is alátámasztja, jó úton járunk, folytatni, fokozni kell. Hamarosan ismét munkát adunk az ügyele­tes szemeknek és füleknek, Székelyföld lárma­­tüzekkel történő körbevilágításának tízezreket megmozgató, erős jelzéssé kéne válnia. Minél többen gyűlünk össze, annál nagyobb lesz vissz­hangja, és annál aggasztóbbnak találja majd a Román Hírszerző Szolgálat. Rajtunk is áll, hogy ne egyetlen passzus szóljon rólunk a jövő évben összeállított, 2015-re vonatkozó jelentésben. FARKAS RÉKA máról holnapra Adjunk munkát a hírszerzőknek ÚTBAN A HUNGARIKUM FELÉ Erdélyi értéktár létesül A kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság tegnap a sepsi­szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott vándorkonferen­ciáján mutatta be az Erdélyi Értéktár létrehozása céljából elindított szellemi mozgalmat, amelynek népszerűsítésére a szervezetet a magyarországi vidékfejlesztési és földművelődésügyi minisztérium szárnya alatt működő Hungarikum Bizottság kérte fel. FEKETE RÉKA » A huszonöt esztendeje alapított néprajzi társaság se­psiszentgyörgyi vándorkonferenciáján fiatal néprajzosok mutatták be ku­tatásaik eredményeit, az álta­luk használt bibliográfiákban gyakran fordulnak elő három­széki néprajzosok munkái, ta­lán ez is indokolta, hogy az Er­délyi Értéktár létrehozásának szándékát éppen Háromszé­ken jelentették be. A Magyar Értéktár mintájára létesíten­dő értékgyűjtemény kialakí­tásának feltételeit, az ezzel járó kötelezettségeket Vajda András marosvásárhelyi nép­rajzos szakember ismertette, a letűnőben lévő XX. századi erdélyi népéleti mintákat, ha­gyományokat bemutató kiállí­tást Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnö­ke nyitotta meg. A konferencia felvezető előadásában Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus tisztázta a hagyomány, örök­ség és érték fogalmát, amelyek egy nép, nemzet, közösség tárgyi és szellemi értéktárá­nak kialakításában jelentős szerepet játszanak, mintegy utalva arra, hogy ezeknek a fogalmaknak mentén kell ki­választani az értékek gyűjte­ményének darabjait. Miközben a Kriza János Néprajzi Társaság és az Er­délyi Értéktár létrehozása első lépéseinek, az értékgyűj­teménnyel kapcsolatos fel­adatoknak, célkitűzéseknek népszerűsítésével szintén megbízott Élő Erdély Egyesü­let végzi a tájékoztató munkát, az RMDSZ meghirdette az Er­délyi Magyar Értéktár Bizott­ság létrehozását, amelynek feladata az erdélyi értékek beazonosítása, a Magyar Ér­téktárba való emelése - ismer­tette az Erdélyi Magyar Érték­tár Bizottság szerepét Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. „Határozottan állítjuk, az er­délyi magyar értékeknek ott a helyük a Magyar Értéktárban, ezért feladatunknak tekintjük mindazon értékek beazonosí­tását, amelyek egyedivé teszik közösségünket.”

Next