Háromszék, 2015. október (27. évfolyam, 7611-7637. szám)

2015-10-23 / 7630. szám

www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LEN • ELŐFIZETŐKNEK: 88 BANI Árvácskák a hősök sírjain A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum nagyjából félszáz nebulója szorgoskodott tegnap a városi köztemetőben található hősi emlékmű és az első világháborús sírkövek között. A tíz, illetve tizenegyedik osztályos diákok árvácskákat ültettek a kilencven katonai nyughelyre és előkészítették a sírkertet a közelgő halottak napjára. NAGY D. ISTVÁN : A diákok dél­után keresték fel a sírkertet oktatóik kíséretében, és neki is láttak elültetni a városi kertészet által biztosított 450 árvácskát. A sírkert végében felállított kopjafákra más vi­rágok kerültek. Az ültetéssel párhuzamosan a fiatalok a fejfák körül felgyűlt gazt is ki­gyomlálták, megtisztították a sírkertet. Már István történelem sza­kos tanár, a gimnázium idő­szakosan megbízott igazgatója szerint az előző évek tapaszta­lata adta az ötletet, hogy a sír­kertet gondozottabbá tegyék - korábban november elsején gyertyát gyújtani jöttek ki a di­ákokkal, így rótták le kegyele­tüket a hősi halált haltak előtt. A fiatalok akkor is nyitottak voltak, és most, hogy a város rendelkezésükre bocsátotta az árvácskákat, érdekesebbé tehették az egész akciót. Már István lapunk érdeklődésére elmondta: szívesen vállalják, hogy továbbvigyék a sírkert gondozásának hagyományát, amelyet az időközben elhunyt Gaál Sándor cserkészvezető te­remtett meg. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A szabadságra vágyó erdélyi magyarság 1956-ban Néhány órával a magyar forradalom kitörése után Erdélyben megalakultak az első rendszerellenes szervezetek. A magyar nemzet soha nem tapasztalt egységbe kovácsolódott. Az új em­ber formálásáról szóló teóriák a magyar forradalom hatására percek alatt összeomlottak. Ki kell mondanunk végre: 1956-ban a legyőzhetetlennek hitt szovjet birodalom nemcsak a magyar forradalomtól kapott halálos sebet, az erdélyi, székelyföldi, bánsági, partiumi, szilágysági, máramarosi magyar szervezke­désektől, szervezkedési kísérletektől is végzetesnek bizonyuló tőrdöfést kapott!» . A V.­­ K CSATLAKOZZ AZ AUTOUV CSAPATÁHOZ ! SEPSISZENTGYÖRGYI GYÁRUNKHOZ ALKALMA­ZV! Operátorokat termelési vonalakra (öntöde, habosítás, bőrszabászat, varroda) • Operátorokat a szerelővonalra • Árukezelőket • Emelőtargonca-kezelőket s­­zlelni a szót, az édest, a hátborzongatót, a változást hozót, nem firtatni eredeti jelen­tését, a csillagászatban ma is használatos körbefordulás mibenlétét, nem ugyanoda jutni vissza soha, soha, csak mindig tovább, vakme­rőn bele a közepébe, papír elő, toll a kézbe, vallo­mást írni az újjászületés hitével, kiállni lépcső­re, szavalni esőben, száz esztendőkkel korábban így történt, meg kellett történnie, aztán a vér, a harc, a megtorlás és újra a vér, a halál, elbukott, mondták, és csak súgva, este, csukott ablaknál, de évek múltán mégis változást hozott, ízlelni a szót, az édest, a hátborzongatót, megalázott nemzetnek eltiprásából szabadítót, országbi­torló maroknyiak zsarnokságától megmentőt, „felszabadítók” évtizedes megszállásának véget vetőt, „képzeletedben se vagy független”, rótta papírra a téboly lehetetlenségét Illyés a sztá­lini rémuralom tombolásakor, akkor még az asztalfióknak, aztán hat évvel később emléke­zetből az Irodalmi Újságnak, két nappal azelőtt jelenhet csak meg nyomtatásban a látleletté vált költemény, mielőtt a szovjet tankok elkezdik szétlőni Budapestet, mindent, ami útjukba kerül, a megjelölt célpontokat s a Nagykörúton majd minden lakóházat, vér, azat a vörös csillagos ha­lál, kétezer harckocsi tipor a kicsinyke országon át, megtorpanva itt-ott, Kilián laktanya, Corvin köz, Gellérthegy, Széna tér és legutoljára Csepel, Nagy Imréék ekkor már napok óta a jugoszláv nagykövetség által „felajánlott” menedékjog biztonságában várnak tehetetlenül és remény­­vesztetten, hogy aztán később Snagovból a hóhér kezére adja őket Gheorghiu-Dej, a szovjet invázió kezdetén a parlamentben utolsónak ma­radt Bibó István államminiszter kétségbeesett felhívást ad még ki, „kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében”, de Eisenhower egyértelműen kijelenti, bármennyi­re is csodálja a magyar népet, katonai segítsé­get nem fog adni, hát elbukott ez is, mint száz évvel korábban a másik, rásütötték a billogot, „ellenforradalom” volt, harminc évig ezt suly­kolta tankönyv, így kísérte kommunista átok, ízlelni a szót, az édest, a hátborzongatót, de azt mondani, nem kell több vér, nem kell több halál, hiszen az erőszak a gyengék végső menedéke, s ha mégis előbukik másik két sor ama „sistergő, dühödt, fénycsóvás” versből -„templom, parla­ment, kínpad, megannyi színpad”-, hát beleor­dítani a világba, látnok voltál, költő, de mi mégis a szavaknak hiszünk, és annak, hogy a mezs­gyén a tüzek nem lármasak, de jövőért esedező fénycsóvák. VÁRYO. PÉTER ■■■■■ máról holnapra ■■■■■ Egy mondat a forradalomról A székely nép megvédi határát . A székelyek nagy meneteléséhez hasonló méretű és jelentő­ségű rendezvényre készül október 24-én az SZNT­ Székelyföld határának kivilágítására. „A székely közösségi megnyil­vánulás sikere attól függ, hogy mennyien leszünk jelen, mi­lyen erőt tudunk felmutatni a román hatóságok és a nagy­világ előtt jogos követeléseink érvényesítésére. Bizonyítsuk be, hogy eltökélten hisszük és fenntartjuk, Székelyföld egy és oszthatatlan, határa szá­munkra szent, nem engedünk sem a feldarabolási szándék­nak, sem egy nagyobb régió­ba való besorolásának” - írja tegnapi felhívásában Izsák Balázs elnök és Gazda Zoltán főszervező. Az SZNT vezetői személyes felelősségvállalásra és minél nagyobb létszámú részvételre buzdítanak, a közösségi aka­rat méltóságteljes kifejezésé­re, az őrtüzek és szimbolikus üzenetük őrzésére. „Érezzük át azt a személyes felelőssé­get, amely a részvételre köte­lez. Legyünk ott mindannyi­an az általunk kiválasztott határközségben, vigyük ma­gunkkal gyermekeinket, uno­káinkat, s az őrtüzek mellett éljük meg az együvé tartozás közösségi élményét” - áll a felhívásban. »2 Őrtüzek Erdővidéken A bardoc-miklósvárszéki Székely Nemzeti Tanács Bölönben, illetve a tágabb értelemben vett Erdővidéken, azaz Alsórákoson, Ürmö­­sön és Apácán szervezi Székelyföld határainak kivilágítását. Ezek mellett őrtüzek lobbannak a tájegység több falujában is. HECSER LÁSZLÓ » Az erdővidé­kiek a szervezői munkát legha­marabb a „végeken”, az Oltón túli településeken kezdték. Az önkormányzatoknál, az egyhá­zaknál és a közbirtokosságoknál is jól fogadták az Izsák Balázs és Gazda Zoltán által is erősített bizottságot. A helyiek segítségé­vel tízezernél több szórólapot juttattak el a lakókhoz, és bő száz plakátot helyezhettek el a települések legforgalmasabb pontjain. A helyiek jelezték azt is, bárhonnan érkezzenek, szí­vesen látják mindazokat, akik velük együtt szeretnék a jeles eseményt megülni.» 2

Next