Háromszék, 2016. május (28. évfolyam, 7786-7809. szám)

2016-05-03 / 7786. szám

Népdaltalálkozóval fűszerezett falunapok FOTÓ: SOCHOM ISTVÁN Felső-Háromszéken, mint minden esztendőben, idén is Kézdiszentkereszten tartották az első falunapokat. Az esemény legszínvonalasabb rendezvénye Gábor Judit tanítónő kezdeményezésére született meg: 2013 óta rendszeresen megszervezik a felső-háromszéki népdaltalálkozót.»­3 Egyre népszerűbb a kézdiszentkereszti népdaltalálkozó I Ismerjük meg a népi mesterségeket Aszfalttal és betonnal nem lehet közösséget építeni, mi pedig azt szeretnénk, hogy az utak, egészségügyi rendszer és egyebek rendbe­tétele mellett nagyobb hangsúlyt fektessünk a következő időszakban a közösségépítésre- mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Taná­csának elnöke azon a szombati rendezvényen, melyet kettős céllal szerveztek a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársai: a Hagyományos székelyföldi népi mesterségek-revitalizálás, digitalizá­lás és népszerűsítés által elnevezésű programsorozat záróeseménye­ként, valamint a háromszéki művelődésszervezők találkozójaként.»­3 VARGYASI LEVENTE FELVÉTELE Nagy György olaszteleki kovácsmester 2016. MÁJUS 3. • KEDD • XXVIII. ÉVFOLYAM • 7786. SZÁM aromsze www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,20 LEI • ELŐFIZETŐKNEK: 88 BANK PERT NYERT AZ SZNT Érvénytelenített hatósági túlkapás A marosvásárhelyi bíróság első fokon érvénytelenítette azt a jegyzőkönyvet, amellyel az adóhivatal csalás elle­ni főosztálya a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttér­szervezeteként működő Siculitas Egyesületre rótt ki tízezer tejes bírságot Székelyföld határának tavaly októberi kivilá­gítása után. A Nagyszebenből kivezényelt adóellenőrök tavaly október­ben, négy nappal azután, hogy Székelyföld határát őrtüzek­kel és reflektorokkal kivilágí­tották, ellenőrizték azt a két civil szervezetet, amelyek a jogi bejegyzéssel nem rendel­kező Székely Nemzeti Tanács nevében a tiltakozó akció en­gedélyezéséért folyamodtak a hatóságokhoz. A Siculitas Egyesületet 10 ezer lejre bün­tették, a Sepsireform Egyesü­let gazdálkodásában nem ta­láltak hibát. A Transindex portál figyelt fel arra, hogy a pénzügyi el­lenőrök a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozá­sának megelőzését és bünte­tését szabályozó 2002/656-os törvényre hivatkoztak. Az el­lenőrök azt kifogásolták, hogy a Siculitas Eegyesület nem je­lentett egy nagyobb összegű támogatást, amelyet a magyar Miniszterelnökségtől kapott, és emiatt fennállt a pénzmo­sás vagy terrorizmus finanszí­rozásának gyanúja. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint nyilvánvaló volt a hatósági túlkapás, hiszen nem a szám­latulajdonos, hanem a számla­­vezető bank kötelessége jelen­teni a gyanúsnak vélt összegek beérkezését. A marosvásárhe­lyi bíróság ítélete értelmében az „álindokokra” való hivat­kozással „törvénysértő módon kiszabott” bírságot az egyesü­letnek nem kell kifizetnie, és a pereskedés költségei is az adó­hatóságot terhelik. SL*k­ máról holnapra Félrecsúszhat a gazdaságélénkítés A hónapról újabb 19 százalékkal emelkedett rá a minimálbér Romániában, és itt egyelő-­e.- re megáll, mert a kormány látni akarja a hatást. Előtanulmány ugyanis nem készült, de egyes számítások szerint - amelyeket Vasile Dâncu kormányfő-helyettes is figyelemre méltónak tart - az intézkedés nemcsak a fogyasztás várható növe­kedését hozhatja, hanem akár százezer munkahely megszűnését is, mert a magánszektor jelentős része nem fogja bírni a súlyosbodó terheket. Az 1250 lejes bér ugyanis a munkaadónak 1538 lejes kiadást jelent, és ha hozzátesszük, hogy az alkalmazott 925 lejt kap kézbe, könnyen kiszámolhatjuk, hogy a ranglétra alján álló, zömében szakképzetlen munkavállalók mindegyike után összesen 613 lejt vág zsebre az állam. A pénz elvileg különféle társa­dalombiztosításokra megy, de valójában a kincs­tár feneketlen zsákjába kerül, és azt a bőrünkön érezzük, hogy milyen kevés fordul vissza például az egészségügybe - de ezt most hagyjuk. Nézzük inkább, hogy kinek jó ez a béremelés. Annak az 1,13 milliónak, aki megkapja, biztosan - noha „ingyen” jut hozzá, azaz egyéni teljesít­ményének javítása nélkül­­, és ez nem szolgálja a munkamorált. A többiekét sem, akik bérét egyálta­lán nem vagy csak kismértékben emelik, azokról nem is beszélve, akik hirtelen a felkészületlenebb kolléga jövedelmi szintjén találják magukat. Az ál­lamnak is jól jön a járulékokból származó bevéte­lek megnövekedése, a választási kampányban levő politikusok pedig több szavazatot remélnek ettől a rendelkezéstől, amelyet ugyebár a parlament sza­vazott meg a szegényebbek iránti gondoskodásból, mit sem törődve a következményekkel. És kinek rossz? A szakszervezetek természe­tesen elégedetlenek, ők még többet akartak. Havi 925 lej valóban nem sok, főként, ha tudjuk, hogy a magánszférában sok munkaadó szemérmetlenül kizsákmányolja az embereit, de sajnos a következ­mények nemcsak a nyerészkedőket sújtják, hanem a kemény munkával éppen önfenntartó, lassan fej­lődő kis és közepes cégeket is. Ezeknek nincs hova hátrálni, ilyen költségnövekedést csak termékeik és szolgáltatásaik árának emelésével tudnak ellensú­lyozni - máris érezhető drágulás az ipari cikkeknél és az ingatlanpiacon­­, ami őket is visszahúzza, és amivel mindannyian rosszul járunk, akik az élelmi­szeren kívül is vásárolunk valamit. Persze a döntéshozókat mindez nem érdekli. Beszédes adat, hogy minimálbért jelenleg mint­egy 40 ezer állami alkalmazott kap, 1,1 milliónak a versenyszférában kell kitermelni a többletet. Pénzügyi elemzők szerint az egyik biztos hatás a fekete- és szürkegazdaság bővülése lesz, jó né­hány vállalat csődbe megy, nő a munkanélküliség és felgyorsul a tanult munkaerő kivándorlása. Hát, nem ebbe az irányba kellene fejlődni... DEMETER ILDIKÓ A 10. OLDALON

Next