Háromszék, 2016. július (28. évfolyam, 7836-7861. szám)
2016-07-01 / 7836. szám
4 UHáromszék 2016. JÚLIUS 1., PÉNTEK RÖVIDEN ■ Nem az EU ellen Lázár János, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem az EL ellen szól a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás, hanem jó példa arra, hogy miként lehet egy fajsúlyos kérdésről beszélni a választókkal. Mint mondta, hamarosan megindul a kampány, így felmerül a kérdés, hogy mi értelme a referendumnak, milyen összefüggésben áll az európai eszmével. Ha a bevándorlással kapcsolatban nem ismerjük meg a magyarok véleményét, nem tudjuk hitelesen képviselni azt az elvet, hogy alapvető joga egy országnak meghatározni, ki tartózkodjon a területén - magyarázta. Lázár János úgy látja, a brit kilépésről született döntéshez hozzájárult a bevándorlás, és ha nem dönthetnek az országok arról, hogy akarnak-e bevándorlást vagy sem, az szétfeszítheti az EU kereteit. Megismételhetik az osztrák elnökválasztást Az elnökválasztás második fordulójának megismétlésével számol az osztrák kormány - írta az Österreich lap koalíciós körökből származó értesülésekre hivatkozva. Az újság már azt is tudni véli, hogy szeptember 25-én vagy október 2-án tarthatják meg az új választást. Az értesülést hivatalos közlés nem erősítette meg. Az osztrák államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyert az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. Jelenleg az alkotmánybíróság vizsgálja az Osztrák Szabadságpárt június elején benyújtott, szavazási visszaélésekre vonatkozó keresetét. A panasz szerint előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok számlálását, nem az előírt módon csoportosították a voksokat, s olykor mindezt nem arra jogosult személy végezte. A bejelentés szerint a szabálytalanságok 570 ezer szavazatot érintenek. Az alkotmánybíróság a múlt héten a választási bizottságok munkatársait idézte be, a héten a bizottságok pártdelegáltjait hallgatja meg. Az eddigi tanúmeghallgatások során az derült ki, hogy számos esetben a kelleténél korábban és nem az illetékesek jelenlétében bontották fel a levélszavazatok többségét. Az alkotmánybíróságnak még egy hete van arra, hogy megvizsgálja a beadványt és döntést hozzon. Ez még várhatóan az előtt megtörténik, hogy az új államfő július 8-án hivatalba lépne. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond A Brexit-vezér meghátrált Boris Johnson (fotó) nem pályázik a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére, így a brit miniszterelnöki posztra sem. Ezt a volt londoni polgármester maga jelentette be tegnap. Ez azért meglepetés, mert a népszavazási kampányban a Brexittábor egyik vezetőjeként fellépő politikust tartották a legesélyesebbnek arra, hogy átvegye David Cameron helyét a miniszterelnöki székben. Mint ismert, Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, múlt pénteken bejelentette, hogy őszig távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, miután az EU-népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt. Johnson bejelentése nyomán biztos, hogy a Konzervatív Párt vezetői megbízatásáért és az ezzel járó kormányfői tisztségért indult versengésből két másik tory politikus, Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter valamelyike kerül ki győztesen. Theresa May és Michael Gove egyaránt tegnap jelentette be, hogy indul. May közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust. A bejelentések közül Johnson döntése a legnagyobb meglepetés, mivel a brit sajtó és a politikai elemzők évek óta egyöntetűen őt tartották David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének. Tegnapig mindenki biztosra vette, hogy Johnson indul az utódválasztási versenyben, ám tegnap - szintén meglepetésre - Michael Gove, Johnson volt szövetségese jelentette be indulását. Gove - aki Johnson mellett a másik frontembere volt a kilépést támogató kampánycsoportnak - közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Johnson miniszterelnökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül mégis arra a következtetésre jutottam, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges”-jelentette ki. Nem volt viszont meglepetés, hogy May, aki 2010 óta vezeti a belügyi tárcát, nem sokkal Gove után maga is bejelentette, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért. May - Johnsonnal és a Gove-val ellentétben - a brit EU- tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan. Indulását bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozta: „a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket”. Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy- Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy a hátsó ajtón keresztül visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről - mondta May. Hangsúlyozta, addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amíg nem áll össze a brit kormány tárgyalási stratégiája. Az esélyes pályázók közül utoljára Boris Johnson állt a nyilvánosság elé. Az általános várakozás az volt, hogy ő is bejelenti indulását a Konzervatív Párt vezető tisztségéért. Néhány perccel a határidő lejárta előtt Boris Johnson azonban azt jelentette be, hogy nem indul a két tisztségért. Közölte: most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ez a vezető nem lehet ő. Sajtóhírek szerint a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül már a népszavazás után elindult egy kezdeményezés, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza a sokak által felszínesnek és megosztó személyiségnek tartott Johnson miniszterelnökké választását. Tegnap délután le is zárult az utódjelöltek jelentkezési folyamata, és megkezdődött a választás hosszadalmas procedúrája. Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street- i miniszterelnöki hivatalba. A menetrend szerint szeptember 9-én derül ki, hogy ki lesz Cameron utódja. Az Iszlám Állam robbantott Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egy orosz állampolgárságú dagesztáni tagja volt az egyik elkövetője az isztambuli Atatürk repülőtéren végrehajtott hármas öngyilkos merényletnek - írta a Dogan török napilap az internetes oldalán. Az értesülést hivatalosan még nem erősítették meg. Korábban több napilap is arról számolt be, hogy az orosz állampolgár csecsen származású volt. A Dogan szerint a két társelkövető egy üzbég és egy kirgiz személy volt. Mindhárman az IÁ „fővárosából”, a Szíriai Rakkából érkeztek május végén orosz útlevelekkel Törökországba. Isztambulban az európai oldalon fekvő Fatih kerületben béreltek lakást, a szerződést egy évre írták alá. Az ingatlan két ajtaja közül az egyik vasból készült, a helyiségből többször gázszag szivárgott, a terroristák az ablakot sosem nyitották ki, és függönnyel gátolták az utca felőli belátást - mondta az egyik egykori szomszéd. Az orosz útlevél figyelemre méltó részlet annak fényében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott telefonos megbeszélése során a terrorellenes harcban esedékes nemzetközi együttműködés fokozásának szükségességét hangsúlyozta. A terrorcselekménnyel kapcsolatban a rendőrség Isztambul 16 pontján tartott házkutatásokat. 13 embert őrizetbe vettek, köztük három közép-ázsiai országokból származó személyt. Az Anadolu állami hírügynökség azt közölte, hogy a török biztonsági erők múlt szombaton, napokkal az isztambuli reptéri merénylet előtt lelőtték az IÁ két szíriai tagját, amikor azok a határon megpróbáltak illegálisan belépni Törökországba. A titkosszolgálat beszámolója alapján az egyik terrorista öngyilkos merényletre készült vagy Ankara, vagy Adana városában. A június 28-i isztambuli merényletsorozatban a legfrissebb közlés szerint 43-an haltak meg. A sebesültek száma 238, közülük 94 ember továbbra is kórházi ellátásra szorul. A török médiában megelégedéssel fogadták, hogy a világ több városában a látványosságok a török nemzeti zászlót idéző megvilágítást kaptak az áldozatok emlékére. A többi között New Yorkban az Empire State Building, Párizsban az Eiffel-torony, Berlinben a Brandenburgi kapu, Mostarban az Öreg híd öltözött pirosfehérbe a Törökországgal való szolidaritás jegyében. KÜLFÖLD Skócia függetlenedne Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító népszavazás után tanulmányozni kell a skót függetlenség lehetőségét, ha ez az egyetlen módja annak, hogy Skócia megőrizhesse kapcsolatát az Európai Unióval - jelentette ki Nicola Sturgeon skót miniszterelnök Brüsszelben. Sajtótájékoztatóján a kormányfő leszögezte, ha van rá mód, hogy Skócia megőrizze az uniós tagságát, ő eltökélt, hogy megtalálja. Nagyon káros lenne Skócia számára, ha a brit referendum következtében el kellene hagynia az Európai Uniót. Sturgeon mindazonáltal hangsúlyozta, hogy bár brüsszeli tárgyalásai során sokan rendkívül megértőek és együttérzőek voltak, nem szabad alábecsülni a skót uniós tagság megtartása előtt álló nehézségeket. Hozzátette, semmilyen konkrét kötelezettségvállalást nem várt, mindössze Skócia álláspontját szerette volna ismertetni Brüsszelben. A miniszterelnök emellett elmondta, nem lepte meg Mariano Rajoy spanyol kormányfő kijelentése, amely szerint Spanyolország teljes mértékben ellenez bármiféle tárgyalást a lehetséges EU-tagságról az Európai Unió és Skócia között. Madrid régóta vehemensen ellenzi a skótok függetlenedését, mert attól tart, hogy ez precedenst teremtene a Spanyolországban - különösen Katalóniában - aktív szakadár mozgalmak számára. A skót kormányfő este Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, korábban pedig Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, illetve EP-képviselőkkel tárgyalt. Azért utazott Brüsszelbe, hogy az unió 27 másik tagjának állam- és kormányfőinek tanácskozásával egy időben ismertesse Skócia álláspontját az Egyesült Királyság távozásának kérdéséről, illetve megtudakolja, hogyan lehetne Skóciát benntartani a brit kilépés esetén. Az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló, június 23-án tartott referendumon a skót szavazók 62 százaléka támogatta az ország bennmaradását, míg 38 százalék voksolt a kilépésre. Az ország egészében ugyanakkor a választók 51,9 százaléka szavazott a Brexitre és csak 48,1 százaléka a maradásra. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter tegnap megerősítette, hogy Párizs nem szeretné, ha a brit uniós kilépést ellenző skót kormány és az Európai Unió között tárgyalások kezdődnének arról, hogyan maradhatna Skócia a közösség tagja. „Európa semmi esetre sem járulhat hozzá a nemzetek széteséséhez, tiszteletben kell tartania a nemzeteket, azok döntenek a jövőjükről, a sorsukról” - mondta a francia diplomácia vezetője a France2 közszolgálati televízióban.