Háromszék, 2016. augusztus (28. évfolyam, 7862-7887. szám)

2016-08-02 / 7863. szám

2016. AUGUSZTUS 2., KEDD Háromszék HANGULATOS FALUNAP SEPSIKÖRÖSPATAKON Emléktáblát avattak KISGYÖRGY ZOLTÁN • Szomba­ton a rezesbanda ébresztője után már reggeliben mini­focisok zajától volt hangos a sportcsarnok. A helybeli Asz­talos család és rokonai gyü­lekeztek dr. Asztalos György (1895-1975) jogász szülőháza előtt emléktábla-avatóra, aki a távoli Mezőtúron, Sepsikőrös­­patak testvértelepülésén volt a városháza egykori jogügyi ta­nácsnoka, az ottani római ka­tolikus kör vezetője. Mezőtúr küldöttsége lerótta tiszteletét a város egykori, köztiszteletnek örvendő személyisége előtt szülőfalujában. Tevékenységé­ről Herceg Zsolt, Mezőtúr pol­gármestere beszélt, életéről pe­dig a táblaállítás ötletgazdája, Krizsán Józsefné Józsa Piroska. Az Asztalos család ősei a görgényüvegcsűri huta szak­embereiként kerültek a közeli zalánpataki gróf Kálnoky-féle üveggyárhoz a XVIII. század végén, és onnan települtek Sep­­sikőröspatakra - egészítette ki a családtörténetet a vendégeket köszöntő Kisgyörgy Sándor pol­gármester. Patkós Éva mezőtúri pedagógus és testületi tag egy Kormorán-számmal, a helybe­li Marhát Antónia pedig Petőfi Hazámban című versével emel­te az ünnepi hangulatot. Az ősi ház udvarán terített asztalnál Asztalos György emlékét idéz­ték a rokonok. A falunap eseményeinek a sportpálya adott helyet. Régi is­merősként üdvözölték a helybe­lieket a testvértelepülések - Me­zőtúr, Gárdony és Somogygeszti­­ polgármesterei. Igazi parádés műsorszámmal, a Székely Vir­tus hagyományőrzőinek hu­szárfelvonulásával és lovas­­íjász-bemutatójával kezdődött a juliális, amelyhez Kádár László hagyományőrző huszár őrnagy és Becsenyédi Hunor csapatveze­tő fűztött történelmi-harcászati szakmai magyarázatot. A helybeliek tapsviharral fo­gadták azt a tizenhat fiatalt, akik átlépték a nagykorúsítás küszö­bét, nemkülönben a jelenleg Mo­sonmagyaróváron élő Mészely József pedagógus-költőt, lapszer­kesztőt, a település szülöttét, akit ez alkalommal Sepsikőröspatak díszpolgárává avattak. Délután visszhangozták a hegyek a kálnok-sepsikőröspa­­taki fúvószenekar muzsikáját, színpadra léptek a kőröspataki gyerekek Rügyek és Kőrös nép­tánc együttesei. Később a sztár­vendég Mohácsi Brigi, a Sum­mer Projects ifjúsági együttes,­­ Edina Való világ­sztár és Király L. Norbi lépett színpad­ra. A nyári éjszaka káprázatos látnivalója volt a tűzijáték. FOTÓ: SZIJJÁRTÓ ANDRÁS Egészségügyi béremelés kérdésekkel­ ­ » NAGY D. ISTVÁN » A Sanitas szakszervezet vezetői pénteken jelezték: „örömükre” szolgál, hogy augusztus elsejétől végre alkalmazzák a már nyolc évvel ezelőtt hatályba lépett 17-es szá­mú kormányrendeletet, és egy­forma szintre kerülnek bérezési szempontból az azonos beosz­tásban, azonos szolgálati idővel, szakosodással, szakmai szinttel rendelkező egészségügyi alkal­mazottak. Az érdekvédelmisek felhívják ugyanakkor a figyel­met, hogy az erről rendelkező 20-as kormányrendelet csak az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban lévő beosztás­ban dolgozókra vonatkozik, az irodai személyzet, illetve más közhivatalnoki státusban lévő munkatársak nem részesülnek béremelésben. A szakszervezet számításai szerint a Dr. Fogo­lyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban, a megyei vérköz­pontban, valamint a közegész­ségügyi igazgatóságnál dolgozó jogosultak bére átlagban 7,5 százalékkal nő. Ami a többi közhivatalnokot illeti, a Sanitas illetékesei meg­jegyzik: remélik, hogy a kor­mányrendeletet megerősítő tör­vény parlamenti jóváhagyása alkalmával a honatyák módosít­ják azt, és beiktatnak legalább tízszázalékos béremelést ennek az alkalmazotti csoportnak is. A szakszervezet a hét folyamán a háromszéki honatyákhoz fordul, és támogatásukat kéri, illetve a munkaügyi minisztéri­umot is megkeresik. Az érdekvédelmi képviselők ugyanakkor reményüket feje­zik ki, hogy az orvosok mun­kaidejét szabályozni készülő jogszabály (amelyet hamarosan közvitára bocsátanak) valóban eléri a kívánt eredményt. András-Nagy Róbert, a me­gyei sürgősségi kórház mene­dzsere lapunknak kifejtette: az egész bérkiigazítási folyamat nagyon zavaros. Az említett kormányrendelet ugyanis el­lentmond a munkatörvény­könyv egyes passzusainak, egész pontosan arról rendelke­zik, hogy az orvosok esetében az ügyeleteket részmunkaidős alkalmazásként fizessék a kór­házak. A törvénykönyv nagyon világosan fogalmaz a rész­­munkaidőt illetően: pontosan előírja, hány óra lehet, és azt hogyan kell honorálni. „Ha egy szak- vagy főorvos hat-nyolc ügyeletet vállal, máris több időt dolgozott, mint amit a törvény a részmunkaidős alkalmazá­sok esetében megenged. Kér­dés, hogy ilyen esetben hogyan járjunk el” - részletezte a me­nedzser. András-Nagy Róbert hozzátette: a minisztériumnak már több kérdést is megfogal­maztak, amelyekre a rendelet nem ad választ, és egyelőre vár­ják, hogy az orvosok munka­idejére vonatkozó jogszabály megjelenjen. Ez vélhetőleg egy minisztériumi határozat lesz, amely most kerül közvitára, így legkevesebb harmincnapos csúszás várható, pedig szeptem­berben a szakembereknek már ezen rendelkezések alapján kell bérüket kézhez kapniuk. A menedzser továbbá el­mondta: az alapbérek kiigazí­tása megtörténik, viszont mint minden egyes alkalommal, most sem egyszerű ennek a kivitelezése. A rendelkezések értelmében ugyanis minden hónapban egyeztetniük kell a megyei biztosítóházzal, hogy a többletet is fedezzék, illetve a pénz egy részét magának az in­tézménynek kell előteremtenie annak függvényében, hogy kit milyen formában alkalmazott a kórház. Hogy erre honnan lesznek meg a források, jó kér­dés - tette hozzá. Végül András-Nagy Róbert elmondta: mindenki béreme­lésből beszél, de valójában so­kak számára csak elenyészően kevéssel hoz több pénzt ez a rendelet, hiszen a bérkiigazítás mértéke attól függ, kit mikor alkalmaztak, és mennyi volt az alapbére a belépéskor. Ezzel magyarázható, hogy egyesek 1-2, míg mások akár 800 lej­jel többet kapnak, igaz, min­denki egy bérszintre kerül. A menedzser számára ugyanak­kor elfogadhatatlan, hogy egy sarkalatos törvényt felülír egy sürgősségi rendelet, amelyet utána egy határozat újból csak módosít, arról nem beszélve, hogy az alkalmazási útmutatók ismét csak megkésve érkeznek majd, addig pedig levelezni kell a szaktárcával, hogy valahogy mégis életbe lehessen léptetni az előírásokat. a múlt hét Modern rabszolgaság A nagy rabszolgatartó társadalmak mind erős birodalma­­t o­kat hoztak létre. Gondoljunk az ókori Római Birodalomra , JL vagy az Egyesült Államokra, ahol csak 1865-ben törölték el a rabszolgaságot. A Szovjetunióban Sztálin alatt modern kori rabszolgamódszerekkel, politikai és hadifoglyokkal építették igen hatékonyan a szocializmust, akárcsak nálunk később, 1945 után. Amikor már azt hittük, lejárt a rabszolgaság ideje, kiderült, hogy mégiscsak tovább él, egészen modern módra, magánszemélyek vagy klánok vezetik állami segédlettel. Jelenleg becslések szerint Romániában körülbelül 22 ezer mo­dern kori rabszolga él. Ebbe beletartoznak a kényszermunkára fogott adós rabszolgák, a szexuálisan kihasználtak, az ember­­csempészek áldozatai és a gyermekáldozatok. Az Argeş megyei Berevoieşti község Glămăceşti falujában egész csinos kis rab­szolgatelepre bukkantak a bűnüldöző szervek. Már tizenkét éve működött hibátlanul a rendszer, míg fény derült a klán üzelmeire. Amikor lecsaptak az ellenőrök, 14 rabszolgát szabadítottak fel, közülük néhányan lakattal lezárt láncra voltak verve. A kezdetek óta mostanig több mint hatvan áldozat fordult meg a telepen. Úgy fogták, adták-vették őket, mint a középkorban Afrikában. Voltak köztük koldusok, szellemi fogyatékosok, eladósodottak, de olyan gyerekek is, akiket szellemi fogyatékos anyjuk adott el. Másokat egyszerűen az utcáról raboltak el. Már tavaly is zúgatták, hogy a faluban történő dolgok nem ép­pen tiszták. A polgármester ki is küldött körülnézni egy szociális ellenőrző csoportot, de az 1200 lélekszámú falucskában - ahol a lakosság nagy része roma nemzetiségű - nem fedeztek fel semmi rendellenességet. A község rendőrei sem vettek észre gyanús dol­gokat. Amikor riporter érdeklődött a történtek után, azt válaszol­ták, forduljon az Argeş megyei rendőrség sajtóosztályához. Azt is rebesgetik, hogy még a polgármester is dolgoztatott a rabtartó maffia áldozatai közül néhánnyal villa és pisztrángtenyészet építésénél, de ő ezt tagadja. A faluban él körülbelül 900 szavazó. A lakosság 80 százaléka analfabéta, de ennek ellenére jó szava­zópolgár. És ha jól szavaz, akkor miért kellett volna bolygatni az ott történteket? Ilyen apróságokkal nem foglalkoztak, hát akkor miért törődtek volna azzal, hogy például az óvodában még vécé sincs? A polgármestert a bűnbanda tagjai közül a faluban többen is felkérték, hogy keresztapáskodjon, amit meg is tett, hogy segítsen rajtuk, de bevallása szerint ez nem azt jelenti, hogy tudta volna, mi is történik ott. A rabszolgákat ugyebár nem a tiszta szobá­ban tartották, ahol a keresztelő folyt, hanem legjobb esetben az istállóban. Ahogy a rabszolgatartó társadalmakban is történni szokott, itt is megestek szökések, és állítólag ekkor jelentették fel rabszolgatartóikat. Persze a faluban mindenfélét összevissza beszélnek. Hogy a társadalmi segélyt olyanok kapják, akiknek külföldi autójuk van, viszont olyanok nem, akik jogosultak lennének rá. A közösség­ben a maffia által alkalmazott hallgatás törvénye uralkodott. A rabszolgatartók pedig rendesek voltak. Ha valaki felemelte szavát ellenük, kivettek egy köteg pénzt a zsebükből, és azt mondták: megöltek és el is temettettek! Most utólag, amikor a klán húsz tagját előzetes letartóztatásba helyezték, az emberek már el me­rik mondani: mindenki látta, hogyan hordozták szekérderékban szolgáikat uraik. Ha aztán elítélik őket, és börtönbe kerülnek, a bűnösök emberi jogaikra hivatkozva beperelhetik a román államot, és kártérítést követelhetnek, mivel fogva tartási körülményeik nem felelnek meg a követelményeknek. Például, ha nem jut minden tíz volt rab­szolgatartó mostani fogolyra egy mosdókagyló, egy vécé és egy tusoló. Aztán az Emberi Jogok Európai Bírósága kemény kárté­rítéseket ítél meg nekik, így Romániában a számítások szerint 2016-ban körülbelül egymillió euró is ütheti a reklamáló modern rabszolgatartók markát. KUTI JÁNOS Utolsó simítások a nagy medencénél­ ­» NAGY D. ISTVÁN » A strand nagy medencéjének felújítását még tavaly kezdték el, akkor június közepére ígérték a munkálatok lezárását (a medence belsejének újraburkolása kék műanyaggal, a létrák cseréje, valamint közvetlen környékének rendezése), amit végül mostanra sikerült megvalósítani a bukaresti kivi­telező többszörös időhúzása miatt. Bodor Loránd, a részvény­­társaság képviselője érdeklődésünkre elmondta: már egy kor­lát felszerelése maradt csak, majd amikor ez is a helyére kerül, várhatóan a jövő héten elvégzik a medence próbafeltöltését. Hátravan ugyanakkor a munkálat átvételi eljárása, Bodor sze­rint a bürokrácia miatt lehet némi csúszás, de a tervek szerint a hónap végére a strand vendégei is birtokukba vehetik a nagy medencét. A medence befejezésével már csak a területrendezés maradt hátra, illetve a létesítmény körüli kerítés rendbetétele, és a strand felújítása, igaz, késéssel, de lezárulhat. •• * KÖZELET

Next