Háromszék, 2016. október (28. évfolyam, 7914-7939. szám)

2016-10-10 / 7921. szám

2016. OKTÓBER 10., HÉTFŐ oromszék Dálnok felfedezése ALBERT LEVENTE FELVÉTELE 1» Brînduşa Armanca társszer­kesztő tréfásan jegyezte meg, ha a könyvet sokan olvassák itthon és az angol változat segít­ségével a nagyvilágban, vége Dálnok nyugalmának, mert az emberek majd látni akarják ezt a falut és ideutaznak. Ruxandra Hurezean A sza­badság szele Dózsa falujában című írásában így fogalmaz: „A dálnokiak belevaló, egye­nes embereknek tartják ma­gukat, akik nem félnek a ne­hézségektől, s ha­­valamit a fejükbe vesznek, azt véghez is viszik.” A szerző ír a falu 2004- es önállósodásáról - amikor levált Maksáról a jelenlegi munkás hétköznapokról és a vasárnapi istentiszteletről, végül megjegyzi: „A lelkész tisztában van vele, hogy falu­ja egyetlen apró darabja a vi­lág kirakójátékának, ahol úgy élnek, mint bárhol máshol. Háborúságban és békében, bőségben és szegénységben. Szeretetben és ellenségeske­désben egyaránt. De élnek.” Minden bizonnyal azzal a szándékkal indítanak a szer­kesztők ezzel az írással, mert itt fogalmazódik meg legin­kább Dálnok igazi vonzereje: az élni akarás. A kúriák földjét és a kúri­ák lakóinak meghurcoltatá­sát Andreea Pora dolgozza fel, Veress Lajos és Miklós Béla, a második világháborúban a magyar hadsereg két dálno­­ki származású parancsnoka történetét Gazda Árpád ta­nulmányozza, Dózsa György történetét és kivégzésének körülményeit Marius Cosmea­­nu ismerteti A nap, amikor Isten szabadságra ment című írásában. Mona Dîrţu A másik Dózsa címmel a Dózsa György­­kultusz történetét dolgozta fel, hogy a kommunista időkben miként próbálták kommunista hőssé, mintaképpé alakítani. „Mint bármelyik régi erdé­lyi települést, Dálnokot a ha­tárain és híres szülöttein túl a legendái is jól azonosíthatóvá teszik. Ez nem is történhetett volna másként. Hogyne szü­lettek volna mondák egy olyan településen, amelyet dombok, erdők és a földből minden »előzmény« nélkül előtörő for­rások öveznek?” - fogalmazza meg Liviu Zolu jelenlegi kor­mányszóvivő a Kincsek, gyó­gyító források és egyéb csodák című írásában. Brânduşa Armanca több dálnoki történetet gyűjt egy­be Mesék a ház körül cím­mel, többek között annak az ágyúgolyónak a történetét is, amelyet a Barabás Miklós Központnak otthont adó Gál­­kúria mellől ástak ki az épület felújítói, és amely bizonyítot­tan Gábor Áron ágyúiba talá­ló golyó. A szerző egy interjú­ban Bánffy Farkast faggatja a kúria felújításáról, és Katica néni receptjeiből is közöl egy csokorra valót. A kötetből ter­mészetesen nem marradhat ki Barabás Miklós életútja, mun­kássága sem, amit Tofán Koós Imola ismertet. A Curtea Veche Kiadónál megjelent kiadvány román nyelven megírt szöve­geit Csinta Samu fordította. A tavalyi riporttábor egy másik termése a Dálnokot és a dálnoki emberek hétköz­napjait megörökítő fotósoro­zat, amelyet Bíró István ko­lozsvári fotóművész készített, szombaton ezt is bemutatták. Az alkalomból Forró Ferenc, aki 1927-ben született a Gál­­kúriában, üknagyapja (Gál Miklós, a kúria építtetője) Barabás Miklós által festett portréjának fotóreprodukció­ját és a Gálok családfáját ado­mányozta a kúria jelenlegi tulajdonosának, a Közösségért Alapítványnak. Dálnokról és a dálnokiak­­ról nem csak a messziről jött újságírók állítják, hogy életké­pes közösség, bizonyította ezt szombaton a Darkó Jenő Álta­lános Iskola kisdiákjaiból álló Nefelejcs néptánccsoport is, a gyermekek rövid bemutatója pontosan illett mindahhoz, amiről szombaton szó volt a Barabás Miklós Központban. a dálnokiak belevaló, egyenes embereknek tartják magukat, akik nem félnek a nehézségektől, s ha valamit a fejükbe vesznek, azt véghez is viszik Bíró István fotókiállítása a Barabás Miklós Központban Régi zene ritmusára­ ­ » HECSER LÁSZLÓ » Péntek délután a baróti művelődési ház kistermében az olaszte­leki Cygnini együttes vezeté­sével reneszánsz táncházban lehetett részt venni: angol és francia táncokat mutattak be, majd azoknak, akik elég te­hetséget éreztek magukban, tanítottak is. Szombat délelőtt az időjárás nem tartott a szer­vezőkkel, ezért a Gaál Mózes Általános Iskola Rózsa utcai épületének udvara helyett egy osztályterembe kénysze­rültek a játszóház iránt érdek­lődök. Azoknak lett igazuk, akik nem hagyták magukat az eső által eltántorítani: a tavalyhoz képest nagyobb lét­számú gyermeksereg a kéz­művesműhelyekben fonott ékszert készíthetett, kifest­hették Mátyás király címerét, és megismerkedhettek a kor divatjával is. A régi játékok is­mételten beváltak, s élményt szereztek azoknak, akik elég ügyesek voltak ahhoz, hogy az eldobott nemezeii karikái gyorsan botra kerüljenek, labdája célba találjon, s szét­verődjön a gondosan felállí­tott dobozpiramis, vagy lab­dáját botjával könnyen végig tudta vezetni a kijelölt úton. A Daniel-kastélyban össze­gyűlt vendégeket a Kájoni Consort Egyesület nevében Gyulai­ György Éva köszön­tötte. Mint hangsúlyozta, ők - ellentétben a nagyszínpadi koncertekkel és fesztiválok­kal - kicsit a meghitt házi mu­zsikálás nyújtotta örömöket próbálják újra eljuttatni az érdeklődőkhöz. Ehhez kiváló környezetet biztosít a Rácz házaspár által gyönyörűen felújított és évek óta rendel­kezésükre bocsátott Dániel­­kastély. Az esemény főszer­vezője úgy fogalmazott, a rendezvénnyel céljuk az volt, hogy a megnyugvásra, a ter­mészet közelségére vágyók számára - ahogy Berthold Auerbach német író mondta - zenéjükkel lemossák lelkük­ről a hétköznapok porát. Az este folyamán fellépett a székelyudvarhelyi Riveren­­za régizene-együttes, a Cygni­ni ének- és táncegyüttes, a sep­siszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes és a házi­gazda Kájoni Consort. Lőrinczi György marosvásárhelyi lan­tos előadást tartott arról - és remek játékkal szemléltette azt -, hangszere miért is volt oly sokáig a hangszerek kirá­lya. Az est meglepetéseként az együttesek közösen szólal­tatták meg a Kájoni-kódexből származó Pajkos táncot, amit a közönség a kiosztott dal­szövegnek köszönhetően éne­kelhetett is, a táncosok pedig játékukkal teljessé tették az élményt. KÖZELET ■■■ • ■ 7' kármentő ■■■■■■ Alternatív gyógymódok A­z anyóssal ellentétben - aki olyan beteg volt, hogy hozzá há­­­­r­rom orvost hívtak, és mégis életben maradt - a szimpatikus JTIL és tehetséges színész-énekeshez, Ioan Gyuri Pascuhoz három mentőt hívott volt felesége, és mégis eltávozott az élők sorából Azó­ta is keresik, ki tévedett vagy ki mit vétett a tragikus hirtelenséggel bekövetezett esemény kapcsán. Az exfeleség vallomásai szerencsére tisztázták valamelyest a helyzetet, és így az orvosok felelősségét is, mert olyanokat írt saját blogbejegyzésein: „Nem tudom, hogy meg lehetett volna-e menteni, nem tudom, akarta-e, hogy megmentsék.” Bevallotta, hogy amikor az első mentő kiérkezett, Gyuri sokkal job­ban lett. Olyan ez, mint amikor az ember foga rettentően fáj, aztán, ha elmegy a fogorvoshoz, a fájdalom egyből elmúlik. A művész félt az orvosoktól, ami nem is csoda, hiszen nap mint nap olyanokat lát, hall az ember az egészségügyben fellelhető áldatlan állapotokról, amiktől gutaütés vagy szívszélhűdés környékezi. Közben kiderült, Gyuri Pascu egy, a modern orvostudományt ta­gadó szekta tagja volt, amelybe saját (volt) felesége szervezte be, aki annak romániai vezetője. A szekta neve Dang, és hárommillió híve van. Dang úr állítja és elkötelezettjei hiszik, hogy olyan betegségeket gyógyít meg, mint az AIDS, a rák és az Alzheimer-kór, amelyekkel szemben a modern orvostudomány, ugyebár, többnyire tehetetlen. A szekta alapítója a vietnami származású, Amerikában élő Dang mester, aki már 1999-re megjósolta a világvégét is. Az mondjuk, nem jött be, de sebaj, hátha ami késik, nem múlik. A guru azt állítja, hogy tud segíteni a menopauzás korú (46-57 éves) nőknek, hogy gyereket szüljenek, hármat is egy évben (?), és az emberi életkort 180 évre ki tudja nyújtani, ha tanácsait követik, hogy elérhessenek a negyedik dimenzióba. Ehhez az kell, hogy egyetemes, kozmikus energiát injektáljon a páciensbe, ezáltal megszüntesse a betegségek okát, és felszabadítsa az energiacsatornákat. Azt nem értem, hogy a volt feleség miért hívta a mentőket Gyurihoz, és miért nem Dang mestert. Ő nemcsak megmenthette volna, hanem még az is lehetséges, hogy kezelése által Gyurink matuzsálemi kort ér meg. Szentgyörgyön is volt olyasfajta csodadoktor, aki majd mindenkit meggyógyított, feltöltött energiákkal, csak saját magát nem tudta megmenteni, és fiatalon meghalt, bizonyosan azért, mert másokra szórta szét, pazarolta energiáit. Nagy sikere volt azoknak a teák­nak is, amelyek az égadta világon mindenre jók voltak, és jó pénzért nálunk felé úton-útfélen árusították. Ha kövér ember itta, fogyott, ha sovány, akkor hízott tőle, és különben is mindenre jó volt. Emberileg érthető, hogy ha valaki egészségileg teljesen kilátástalan helyzet­be kerül, és az orvosok nem tudnak rajta segíteni, akkor az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodik, s ha azt mondja neki egy kuruzsló, hogy főzzön magának belőle szalmateát, akkor azt is megissza. És ha nagyon hisz benne, még esetleg segíthet is rajta. Az ilyesfajta, alternatívnak is nevezett gyógymódokba vetett hitem akkor rendült meg, amikor hallottam, hogy a klausztrofóbia, vagyis a zárt terektől, bezártságtól való félelem kezelésére olyan homeopátiás szert gyártottak, amely egy elsüllyedt hajó anyagából készült. Orr­­sövényferdülésem akupunktúrával kezelése, azt mondják, azért volt sikertelen, mert nem hittem, hogy attól sövényem megegyenesedik. A műtétben viszont bíztam, és így helyre is jött. Persze, mindenki úgy és azzal gyógyíthatja magát, amivel és akivel akarja. Sokan mennek az állatpatikákba állatgyógyszereket vásárolni. Többen állítják, milyen jó ízületi fájdalmakra például a lókenőcs. Hiába érvel az orvos, hogy azok állatoknak valók, nem embernek, mégis vannak olyan marhák, hogy megvásárolják, hiszen egy ismerősük is azt vette, kente, és meg­gyógyult tőle. Láttam olyan esetet is (a tévében), hogy valaki térdét ecetben oldott zsilettpengével kezelte, így aztán az ezáltal okozott sebe gyógyítása sokkal több időbe telt, mintha orvos rendesen kezelte volna. Lagzi Lajcsit (Galambos Lajos trombitaművészt) addig etették fénnyel hogy majdnem belehalt. Az ilyen alternatív gyógymódok alkalmazása esetén, ha a beteg véletlenül életben marad, az ilyesfajta gyógyászat sikerét igazolja. Ha meg rosszul lesz, mentőt hívnak hozzá, és elpatkol azért a modern orvostudomány a hibás. KUTI JÁNOS Katasztrófa a közigazgatási reformtervezet 1­e Szintén a közeljövőben, 2018-ban ünnepli Románia az Erdéllyel való egyesülés centenáriumát, amely kapcsán az elmúlt száz évben sem közeledett a románok és a magyarok álláspontja. Kelemen Hunor szerint ilyenképpen a parlamenti választás a biztonságról is szól, hi­szen az elkövetkező időszakban várható fordulatok olyan helyzeteket teremthetnek a magyarság számára, amelyekben meg kell védeniük kiharcolt jogaikat, legyen szó oktatásról, nyelvhasználatról vagy ép­pen a helyenként megvalósuló kulturális autonómiáról. A harmadik legfontosabb cél a megújulás. Kelemen Hunor rámutatott: az RMDSZ jelöltlistáin rengeteg új név szerepel, több nő és több fiatal, idén egy szórványból érkező jelölt is helyet kap Hargita megye listáján, válasz­tói igényre válaszolva ugyanakkor az RMDSZ az MPP-vel is együtt­működik, két befutó helyet biztosítva számára saját listáin. A jelölt­listák támogatására összegyűlt 230 ezer aláírást ma adja le az RMDSZ Bukarestben a központi választási bizottságnál.

Next