Háromszék, 2016. november (28. évfolyam, 7940-7964. szám)
2016-11-01 / 7940. szám
4 .Háromszék ■■■ RÖVIDEN Orosz fenyegetés „Törvényes célponttá" válhatnak Aleppóban az Egyesült Államok által támogatott, mérsékeltnek mondott szíriai ellenzéki erők, ha nem különülnek el az an-Nuszra Front terrorszervezet - újabb nevén: a Dzsabhat Fatah as-Sam - fegyvereseitől - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a ciprusi hivatali partnerével, Joannisz Kaszulidesszel közösen megtartott tegnapi moszkvai sajtótájékoztatóján. „Ismét felhívjuk partnereinket, akiknek befolyásuk van az ellenzékre, hogy annak erői haladéktalanul váljanak le a Nuszráról azért, hogy a terroristák elleni harcra összpontosítsunk. Ha ezt nem teszik meg, akkor az ENSZ határozataival összhangban legális célponttá válnak" - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz és a szíriai légierő immár csaknem két hete nem bombázza Aleppót. Véleménye szerint ennyi időnek elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy a mérsékeltnek mondott ellenzéki erők elkülönüljenek az an-Nuszra fronttól. Szíriába készültek a belga fiatalok Tizenöt fiatal személyigazolványát és útlevelét vonták be Belgiumban, akik a gyanú szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez kívántak csatlakozni - írta La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap. Jan Jambon belügyminiszter bejelentése szerint a 17 és 28 év közötti fiatalok készen voltak arra, hogy Szíriába induljanak. A belga fenyegetéseket elemző központ január elején helyezte kilátásba a külföldre távozott és szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását vagy érvénytelenítését. A központ adatai szerint az Iszlám Állam 2012-es megalakulása óta legalább 457 belga állampolgár csatlakozott Szíria vagy Irak területén tevékenykedő terrorista csoportokhoz. A terrorszervezetek megalakulása és a közel-keleti háború kirobbanása óta 90 belga személyazonossággal rendelkező ember halt meg a harcokban, de erről hivatalos megerősítés nagyon kevés esetben érkezett. Az Iszlám Államnak Belgium területén legkevesebb 157 nyilvántartott támogatója van az elemző központ és a belga titkosszolgálatok adatai szerint. Folytatódik a tisztogatás Törökországban Elbocsátottak több mint tízezer közalkalmazottat Törökországban annak gyanújával, hogy kapcsolatban állnak a július 15-i puccskísérlet összeesküvőivel -jelentette vasárnap a Dogan török hírügynökség. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített nemzetközi hálózatot teszi felelőssé az államcsínykísérletért. A mostani intézkedés legsúlyosabban az egészségügyi minisztériumot, az igazságügyi és az oktatási tárcát érintette. A rendelet értelmében a rektorokat választás helyett ezentúl Recep Tayyip Erdogan államfő nevezi majd ki az egyetemek élére. Törökországban az elmúlt három és fél hónap alatt több mint 37 ezer embert vettek őrizetbe és mintegy 100 ezer közalkalmazottat menesztettek a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben. Jogvédő szervezetek úgy vélik: a tisztogatások nemcsak a puccskísérlet összeesküvői, hanem a másként gondolkodók, illetve a kurd szeparatizmus támogatói ellen is irányulnak. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond 2016. NOVEMBERI., KEDD KÜLFÖLD Clinton nem hagyja magát kiütni Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje Floridában kampányolva vasárnap kijelentette: nem hagyja magát az utolsó héten kiütni. Közben a Las Vegasban kampányoló Donald Trump gyűlésén az egyik felkért szónok Clinton és bizalmas munkatársnője halálát vizionálta. Vasárnap Floridában Hillary Clinton - aki az e-mailjei ügyében újraindított nyomozás miatti bizonytalan és feszült légkörben változatlanul erőteljesen kampányol - leszögezte: az elnökválasztás előtti utolsó napokban nem hagyja kiütni magát, „nem állok le most, sőt, éppen most kezdek belemelegedni”. Florida úgynevezett ingadozó vagy csatatér állam - vagyis szavazói viszonylag kiszámíthatatlanok, egyszer a demokratákra, másszor a republikánusokra voksolnak -, és a győzelem ebben a déli szövetségi államban mindkét elnökjelölt számára létfontosságú. Clinton vasárnapi kampánygyűlésén elsősorban a homoszexuálisok és leszbikusok jogainak támogatói vettek részt. A demokrata párti elnökjelölt ígéretet tett arra is, hogy az újabb e-mail-vizsgálat nem vonja majd el a figyelmét a választási finisben a fontos témáktól. Közben republikánus vetélytársa, Donald Trump délután Coloradóban, este pedig a nevadai Las Vegasban kampányolt. Beszédében mindkét helyen kétségbe vonta Hillary Clinton becsületességét. A coloradói Greeley városában - amely Denvertől másfél órányi autóútra északra fekszik - levélben is szavazhatnak a választók, és Trump arra biztatta őket, hogy kérjenek új szavazócédulát és szavazzanak még egyszer. Las Vegasban pedig, mielőtt Trump pódiumra lépett, a kampánygyűlésen megjelenteket egy felkért szónok, Wayne Allyn Root konzervatív rádiós kommentátor tartotta szóval. Root egy adott pillanatban azt fejtegette: arról fantáziál, hogy Hillary Clinton és bizalmas munkatársnője, Huma Abedin úgy végzi majd, mint Thelma és Louise, az azonos című film két főhőse. A Thelma és Louise Ridley Scott 1991-ben bemutatott filmje, amely egy vidám pincérnőről és egy mindenbe belefáradt háziasszonyról szól, Susan Sarandonnal és Geena Davisszel a főszerepben. A két nő autóval indul neki Arkansas államból a déli határ felé, közben egy sor bűncselekményt követnek el, és végül egy szakadékba hajtanak autójukkal, és mindketten halálukat lelik. Amikor a rádiós újságíró a Thelma és Louise című filmet említette, a kampánygyűlésen részt vevők - az amerikai médiumok tudósításai szerint - üdvrivalgásban törtek ki. FOTÓ: YANA PASKOVA CETTY IMAGES HUNGARY Oroszbarát fölény Moldovában Az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a leadott szavazatok abszolút többségét a vasárnapi elnökválasztáson Moldovában, ezért november 13-án a második fordulóban dől majd el, ki lesz az ország új államfője - derül ki az előzetes eredményekből. A voksok 99,5 százalékának feldolgozását követően a Moszkva-barát Igor Dodon a szavazatok 48,5 százalékát szerezte meg. A Nyugat-párti jelölt, Maia Sandu a voksok 38,2 százalékát kapta. A részvételi arány a hatóságok szerint 48,92 százalékos volt. Moldovában legutóbb húsz évvel ezelőtt tartottak közvetlen elnökválasztást. Dodon az ország északi és déli részében tarolt, Maia Sandu Moldova Köztársaság középső részében, illetve a fővárosban győzött. A gagauzok a Romániával való egyesülést elutasító Dodon mellett voksoltak, mivel féltik autonómiájukat. Dodon győzelme komoly csapást jelentene az európai orientációjú, kisinyovi kormány számára. A korábbi kommunista politikus kampányában a kormányzat korrupciós ügyei miatti társadalmi elégedetlenséget igyekezett kihasználni, és azt ígérte: „helyreállítja a széles körű, baráti kapcsolatokat Oroszországgal”. Elemzők ugyanakkor rámutattak, hogy az ország külpolitikája aligha fog jelentősen megváltozni, mert az elnök jogkörei korlátozottak, jelentősebb döntéseket csak a parlament jóváhagyásával hozhat, ahol viszont továbbra is többségben vannak a Nyugathoz húzó pártok. A bajorok nem látják szívesen Merkelt A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) azért nem hívja meg kongresszusára Angela Merkel német kancellárt, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét, hogy ne mutatkozzanak meg nyílt színen a két párt nézeteltérései a menekültügyben - derül ki CSU-s vezetők hétvégi nyilatkozataiból. Ilse Aigner, a CSU alelnöke, a bajor tartományi kormány gazdasági minisztere a Welt am Sonntag vasárnapi lapban kiemelte: pártja azért nem hívja meg Angela Merkelt a november 4-én kezdődő kongresszusára, mert „nincs értelme a színpadon tisztázni vitatott szakpolitikai kérdéseket”. A CSU tavalyi kongresszusán mindenki láthatta, milyen az, amikor a véleménykülönbség mutatkozik meg a pódiumon, és ezt nem muszáj megismételnünk - utalt a politikus a 2015-ös kongresszus első napján történtekre. Akkor Angela Merkel köszöntőjében világossá tette, hogy elutasítja a befogadható menekültek száma évi 200 ezres felső határának kijelölésére irányuló CSU-s követelést, arra hivatkozva, hogy nem lehet egyoldalúan, nemzeti szinten hozott intézkedésekkel megbirkózni a menekültválsággal, majd Horst Seehofer CSU-elnök, bajor kormányfő felment hozzá a színpadra, átvette tőle a szót, és több mint tíz percen keresztül szónokolt a többi között a felső határ és a nemzeti szintű intézkedések szükségességéről, miközben a kancellár kényszeredetten álldogált mellette. Angela Merkel eddig rendre ellátogatott a testvérpárt kongresszusára, amióta 2000-ben megválasztották a CDU elnökének. Ilse Aigner és a CSU főtitkára, Andreas Scheuer vasárnapi nyilatkozata szerint Angela Merkel és Horst Seehofer közösen döntött úgy, hogy idén elmarad a vizit. Arra a kérdésre, hogy a CSU támogatná-e Angela Merkelt, ha a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson ismét - negyedszer is - indulni kívánna a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjeként, mindketten kitérő választ adtak, azt mondták, hogy előbb a tartalmi kérdésekről, a közös választási programról kezdett egyeztetéseket kell lezárni, és azután lehet napirendre venni személyi kérdéseket. A Bild am Sonntag vasárnapi lap szerint az egyeztetések jól haladnak, de még nem találtak megoldást valamennyi vitatott kérdésre, ezért Angela Merkel megjelenése a kétnapos kongresszuson túl korai lenne. A legfőbb vitatott ügy továbbra is a 200 ezer fős menekültbefogadási plafon. Horst Seehofer a napokban egy televíziós interjúban elmondta, előfordulhat, hogy nem sikerül megállapodni a felső határ ügyében, de ez nem akadályozná a testvérpártok együttműködésének folytatását, így a közös felkészülést a Bundestag-választásra. Mint mondta, nemegyszer előfordult már, hogy voltak olyan elemek a CSU programjában, amelyek nem kerültek bele a közös, CDU/CSU-s választási programba. A CSU elnöke a ZDF országos köztelevízióban hétfőn sugárzott interjúban kiemelte: valószínűleg sikerül közös programot kidolgozni, és az együttműködés folytatásáról a két párt vezető testületei egy bajorországi közös ülésen hoznak majd végső döntést. Ugyanakkor meglehet, hogy a CSU egyes ügyekben önálló álláspontot képvisel majd a választási kampányban.