Háromszék, 2016. november (28. évfolyam, 7940-7964. szám)

2016-11-01 / 7940. szám

4 .Háromszék ■■■ RÖVIDEN Orosz fenyegetés „Törvényes célponttá" válhatnak Alep­­póban az Egyesült Államok által támo­gatott, mérsékeltnek mondott szíriai ellenzéki erők, ha nem különülnek el az an-Nuszra Front terrorszervezet - újabb nevén: a Dzsabhat Fatah as-Sam - fegy­vereseitől - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a ciprusi hivatali partnerével, Joannisz Kaszulides­­szel közösen megtartott tegnapi moszk­vai sajtótájékoztatóján. „Ismét felhívjuk partnereinket, akiknek befolyásuk van az ellenzékre, hogy annak erői haladékta­lanul váljanak le a Nuszráról azért, hogy a terroristák elleni harcra összponto­sítsunk. Ha ezt nem teszik meg, akkor az ENSZ határozataival összhangban legális célponttá válnak" - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz és a szíriai légierő immár csaknem két hete nem bombázza Aleppót. Véleménye szerint ennyi időnek elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy a mérsékeltnek mondott ellenzéki erők elkülönüljenek az an-Nuszra fronttól. Szíriába készültek a belga fiatalok Tizenöt fiatal személyigazolványát és útle­velét vonták be Belgiumban, akik a gyanú szerint az Iszlám Állam nevű terrorszerve­zethez kívántak csatlakozni - írta La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap. Jan Jambon belügyminiszter bejelentése szerint a 17 és 28 év közötti fiatalok ké­szen voltak arra, hogy Szíriába induljanak. A belga fenyegetéseket elemző központ január elején helyezte kilátásba a külföld­re távozott és szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazol­ványának visszavonását vagy érvénytele­nítését. A központ adatai szerint az Iszlám Állam 2012-es megalakulása óta legalább 457 belga állampolgár csatlakozott Szíria vagy Irak területén tevékenykedő terro­rista csoportokhoz. A terrorszervezetek megalakulása és a közel-keleti háború kirobbanása óta 90 belga személyazonos­sággal rendelkező ember halt meg a har­cokban, de erről hivatalos megerősítés nagyon kevés esetben érkezett. Az Iszlám Államnak Belgium területén legkevesebb 157 nyilvántartott támogatója van az elemző központ és a belga titkosszolgála­tok adatai szerint. Folytatódik a tisztogatás Törökországban Elbocsátottak több mint tízezer köz­­alkalmazottat Törökországban annak gyanújával, hogy kapcsolatban állnak a július 15-i puccskísérlet összeesküvőivel -jelentette vasárnap a Dogan török hír­­ügynökség. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített nemzetközi hálóza­tot teszi felelőssé az államcsínykísérle­tért. A mostani intézkedés legsúlyosab­ban az egészségügyi minisztériumot, az igazságügyi és az oktatási tárcát érintet­te. A rendelet értelmében a rektorokat választás helyett ezentúl Recep Tayyip Erdogan államfő nevezi majd ki az egye­temek élére. Törökországban az elmúlt három és fél hónap alatt több mint 37 ezer embert vettek őrizetbe és mintegy 100 ezer közalkalmazottat menesztettek a hatalomátvételi kísérlettel összefüg­gésben. Jogvédő szervezetek úgy vélik: a tisztogatások nemcsak a puccskísérlet összeesküvői, hanem a másként gon­dolkodók, illetve a kurd szeparatizmus támogatói ellen is irányulnak. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farcádi Botond 2016. NOVEMBERI., KEDD KÜLFÖLD Clinton nem hagyja magát kiütni Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje Floridában kampányolva vasárnap kijelentette: nem hagyja magát az utolsó héten kiütni. Közben a Las Vegasban kampányoló Donald Trump gyűlésén az egyik felkért szónok Clinton és bizalmas munkatársnője halálát vizionálta. Vasárnap Floridában Hillary Clinton - aki az e-mailjei ügyében újraindí­tott nyomozás miatti bizonytalan és feszült légkörben változatlanul erő­teljesen kampányol - leszögezte: az elnökválasztás előtti utolsó napokban nem hagyja kiütni magát, „nem állok le most, sőt, éppen most kezdek bele­melegedni”. Florida úgynevezett in­gadozó vagy csatatér állam - vagyis szavazói viszonylag kiszámíthatatla­nok, egyszer a demokratákra, másszor a republikánusokra voksolnak -, és a győzelem ebben a déli szövetségi ál­lamban mindkét elnökjelölt számára létfontosságú. Clinton vasárnapi kampánygyűlé­sén elsősorban a homoszexuálisok és leszbikusok jogainak támogatói vettek részt. A demokrata párti elnökjelölt ígéretet tett arra is, hogy az újabb e-mail-vizsgálat nem vonja majd el a figyelmét a választási finisben a fontos témáktól. Közben republikánus vetélytársa, Donald Trump délután Coloradóban, este pedig a nevadai Las Vegasban kampányolt. Beszédében mindkét he­lyen kétségbe vonta Hillary Clinton becsületességét. A coloradói Greeley városában - amely Denvertől másfél órányi autóútra északra fekszik - le­vélben is szavazhatnak a választók, és Trump arra biztatta őket, hogy kérjenek új szavazócédulát és szavaz­zanak még egyszer. Las Vegasban pe­dig, mielőtt Trump pódiumra lépett, a kampánygyűlésen megjelenteket egy felkért szónok, Wayne Allyn Root kon­zervatív rádiós kommentátor tartotta szóval. Root egy adott pillanatban azt fejtegette: arról fantáziál, hogy Hilla­ry Clinton és bizalmas munkatársnő­je, Huma Abedin úgy végzi majd, mint Thelma és Louise, az azonos című film két főhőse. A Thelma és Louise Rid­ley Scott 1991-ben bemutatott filmje, amely egy vidám pincérnőről és egy mindenbe belefáradt háziasszonyról szól, Susan Sarandonnal és Geena Davisszel a főszerepben. A két nő au­tóval indul neki Arkansas államból a déli határ felé, közben egy sor bűn­­cselekményt követnek el, és végül egy szakadékba hajtanak autójukkal, és mindketten halálukat lelik. Amikor a rádiós újságíró a Thelma és Louise című filmet említette, a kampánygyű­lésen részt vevők - az amerikai médi­umok tudósításai szerint - üdvrival­gásban törtek ki. FOTÓ: YANA PASKOVA CETTY IMAGES HUNGARY Oroszbarát fölény Moldovában Az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a leadott szavaza­tok abszolút többségét a vasárnapi elnökválasztáson Moldovában, ezért novem­ber 13-án a második fordulóban dől majd el, ki lesz az ország új államfője - derül ki az előzetes eredményekből. A voksok 99,5 százalékának feldolgozá­sát követően a Moszkva-barát Igor Do­don a szavazatok 48,5 százalékát sze­rezte meg. A Nyugat-párti jelölt, Maia Sandu a voksok 38,2 százalékát kapta. A részvételi arány a hatóságok szerint 48,92 százalékos volt. Moldovában leg­utóbb húsz évvel ezelőtt tartottak köz­vetlen elnökválasztást. Dodon az ország északi és déli részében tarolt, Maia Sandu Moldova Köztársaság középső részében, illetve a fővárosban győzött. A gagauzok a Romániával való egyesülést elutasító Dodon mellett voksoltak, mivel féltik autonómiájukat. Dodon győzelme ko­moly csapást jelentene az európai ori­entációjú, kisinyovi kormány számára. A korábbi kommunista politikus kam­pányában a kormányzat korrupciós ügyei miatti társadalmi elégedetlensé­get igyekezett kihasználni, és azt ígér­te: „helyreállítja a széles körű, baráti kapcsolatokat Oroszországgal”. Elemzők ugyanakkor rámutattak, hogy az ország külpolitikája aligha fog jelentősen megváltozni, mert az elnök jogkörei korlátozottak, jelentősebb döntéseket csak a parlament jóváha­gyásával hozhat, ahol viszont tovább­ra is többségben vannak a Nyugathoz húzó pártok. A bajorok nem látják szívesen Merkelt A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) azért nem hívja meg kongresszusára Angela Merkel német kancellárt, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét, hogy ne mutatkozzanak meg nyílt színen a két párt nézeteltérései a menekültügyben - derül ki CSU-s vezetők hétvégi nyilatkozataiból. Ilse Aigner, a CSU alelnöke, a bajor tar­tományi kormány gazdasági minisztere a Welt am Sonntag vasárnapi lapban ki­emelte: pártja azért nem hívja meg An­gela Merkelt a november 4-én kezdődő kongresszusára, mert „nincs értelme a színpadon tisztázni vitatott szakpo­litikai kérdéseket”. A CSU tavalyi kong­resszusán mindenki láthatta, milyen az, amikor a véleménykülönbség mu­tatkozik meg a pódiumon, és ezt nem muszáj megismételnünk - utalt a poli­tikus a 2015-ös kongresszus első napján történtekre. Akkor Angela Merkel kö­szöntőjében világossá tette, hogy eluta­sítja a befogadható menekültek száma évi 200 ezres felső határának kijelölé­sére irányuló CSU-s követelést, arra hi­vatkozva, hogy nem lehet egyoldalúan, nemzeti szinten hozott intézkedések­kel megbirkózni a menekültválsággal, majd Horst Seehofer CSU-elnök, bajor kormányfő felment hozzá a színpadra, átvette tőle a szót, és több mint tíz per­cen keresztül szónokolt a többi között a felső határ és a nemzeti szintű intéz­kedések szükségességéről, miközben a kancellár kényszeredetten álldogált mellette. Angela Merkel eddig rendre ellátogatott a testvérpárt kongresszu­sára, amióta 2000-ben megválasztották a CDU elnökének. Ilse Aigner és a CSU főtitkára, And­reas Scheuer vasárnapi nyilatkozata szerint Angela Merkel és Horst Seeho­fer közösen döntött úgy, hogy idén el­marad a vizit. Arra a kérdésre, hogy a CSU támogatná-e Angela Merkelt, ha a 2017-es szövetségi parlamenti (Bun­destag-) választáson ismét - negyed­szer is - indulni kívánna a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjeként, mindketten kitérő választ adtak, azt mondták, hogy előbb a tartalmi kérdé­sekről, a közös választási programról kezdett egyeztetéseket kell lezárni, és azután lehet napirendre venni szemé­lyi kérdéseket. A Bild am Sonntag vasárnapi lap szerint az egyeztetések jól haladnak, de még nem találtak megoldást vala­mennyi vitatott kérdésre, ezért Angela Merkel megjelenése a kétnapos kong­resszuson túl korai lenne. A legfőbb vitatott ügy továbbra is a 200 ezer fős menekültbefogadási plafon. Horst Se­ehofer a napokban egy televíziós in­terjúban elmondta, előfordulhat, hogy nem sikerül megállapodni a felső ha­tár ügyében, de ez nem akadályozná a testvérpártok együttműködésének folytatását, így a közös felkészülést a Bundestag-választásra. Mint mondta, nemegyszer előfordult már, hogy vol­tak olyan elemek a CSU programjában, amelyek nem kerültek bele a közös, CDU/CSU-s választási programba. A CSU elnöke a ZDF országos közteleví­zióban hétfőn sugárzott interjúban kiemelte: valószínűleg sikerül közös programot kidolgozni, és az együttmű­ködés folytatásáról a két párt vezető testületei egy bajorországi közös ülé­sen hoznak majd végső döntést. Ugyan­akkor meglehet, hogy a CSU egyes ügyekben önálló álláspontot képvisel majd a választási kampányban.

Next