Háromszék, 2017. január (29. évfolyam, 7989-8011. szám)

2017-01-14 / 7998. szám

aromszek 2017 JANUÁR 14. HÉTVÉGE KÖZELET KEZDŐKÉNT A PARLAMENTBEN Panasz a prefektusra Van pálya a bukaresti parlamentben, csak bátran el kell mondani bajainkat-ezt a következtetést vonta le pár törvényhozásban eltöltött nap után Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke, aki az RMDSZ listáján indult és nyert képviselői mandátumot. FARCADI BOTOND » Sajtótájé­koztatóján felelevenítette a ma­gyar Bibliára tette le az esküt, magyarul is szólt, a Szentírás lapjai közé pedig kis székely zászlót tett - maga is tartott at­tól, hogy botrány lehet belőle, esetleg nem érvényesítik man­dátumát, de semmi ilyesmi nem történt. Ez azt bizonyítja, hogyha eddig gyakrabban hallattuk vol­na hangunkat, elmondtuk volna bajainkat, talán normálisabb re­akciók születnének igényeinkre a román többség részéről - véle­kedett. Vállalkozik erre, egyelő­re Bukarestben kell képviselni a székelység érdekeit, és ő ezt akarja tenni - szögezte le. Kulcsár Terza József amúgy az emberjogi bizottságban dol­gozik, elmesélte azt is, miként zajlott Florin Iordache igazság­ügyi miniszter meghallgatása. A rendkívül gyors eljárás során ő maga is három kérdést tett fel a miniszterjelöltnek-ezekre azon­ban „csomagban” válaszolt, így egy választ kapott csupán. Arra utalva, hogy az új kormány nor­mális ország megteremtését hir­deti, azt kérdezte az igazságügyi tárca vezetőjétől, mi a véleménye arról, hogy a Kovászna és a Har­gita megyei prefektus pereket indít és bünteti a székely zászló használatát. A sepsiszentgyörgyi himnuszügyre utalva megkér­dezte azt is, miként lehetséges, hogy a kormánybiztos tiltja egy másik uniós tagállam himnuszá­nak éneklését. Továbbá azt is fel­vetette: lehetségesnek tartja-e a miniszter, hogy a gyulafehérvári ígéreteket alkotmányba foglal­ják. A bizottsági ülésen Jordache csak annyit válaszolt, hogy az első, akinek a megyében a tör­vényességet be kell tartania, az a prefektus, és elképzelhetetlen­nek tartja, hogy a kormánybiztos megszegné az alkotmányossá­got. Ebből azt a következtetést szűrte le, hogy a tárcavezető sze­rint a prefektus téved, rosszul jár el, amikor hadjáratot indít szimbólumaink ellen. Különben Jordachéval ak­kor is váltott pár szót, amikor a parlamentben éppen zajlott a szavazás a kormányról: arra kérte Kulcsárt, hogy februárban keresse meg őt az általa felvetett ügyekre vonatkozó dokumentu­mokkal. Meg fogom keresni, és az összes ilyen ügyet figyelmébe ajánlom majd - ígérte a három­széki képviselő. Élettel teli gyűjtemények 1 » A tervek szerint pályázatok révén folyamatosan korszerű­sítik az állandó kiállításokat, a többnyelvű eligazító pannókkal is. Nyár elejére a technikatörté­neti kiállítás értékes gyűjtemé­nye kerül új polcokra, anyagi hátterét az anyaintézmény, a sepsiszentgyörgyi Székely Nem­zeti Múzeum biztosítja, szakmai kivitelezése a munkatársakkal történik. Szintén az anyaintéz­mény és a fenntartó, Kovászna Megye Tanácsának támogatásá­val készül el a gépszín újracse­­repezése, padlásterének lepado­­lása, így a raktározott múzeumi anyag egy részét szakszerűen el lehet helyezni. Az állagmegőrzés idén a bélafalvi székely ház újra­­zsindelyezésével folytatódik - vi­lágított rá D. Haszmann Orsolya az átfogóbb munkálatokra, majd az intézmény tárlatairól szólt. - Tavaly hat időszakos kiállí­tásunk volt, köztük a 147. Erdé­szeti Vándorgyűlés tiszteletére Haszmann Pál és Haszmann Jó­zsef irányításával összeállított, az erdőgazdálkodással és er­dőkiéléssel kapcsolatos vagy a 25. alkalommal megszervezett Fábián Zoltán Olvasótáborhoz kapcsolódó, Petres László luj­­zikalagori magyartanár csán­­góviselet-gyűjteményéből nyílt kiállítás. A pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal kö­zös KaPocs, amely összeköt­­ Élő népművészet a Kárpát-meden­cében program keretében nyílt meg az Isten veletek és velem című időszakos kiállítás, amely a múzeum első világháborús tár­latához „épült hozzá”, hétközna­pi hősök és sorsok kiemelésével jelezve, hogyan élték meg kato­nák és szeretteik a hosszú hábo­rús éveket. Ugyancsak a pécsi alapítvány hozta el a Szakrális értékeink a Kárpát-medencében című fotókiállítását. A Csernáto­­ni Burrogtató idején a Kovász­na Megyei Művelődési Központ népi mesterségeket bemutató pannói voltak megtekinthetők. Idén a múzeum gyűjteményéből rendezett négy időszakos kiállí­tással készülünk. 2016-ban hat koncertet, tíz könyvbemutatót tartottak a múzeumban, ezek sorát folytat­ják már januárban. A Bod Péter Megyei Könyvtárral partnerség­ben ötödik éve szerveznek olva­só- és kézművestábort, amelyet háromszéki V-VIII. osztályos diákoknak szánt vetélkedő előz meg. Ugyancsak a könyvtár és az egyesület közös programja a Sebő Együttes, Jordán Tamás és Fűzfa Balázs Erdély­ körútja. Ta­valy hagyományteremtő szán­dékkal dizájntábornak is otthont adott a múzeum, amelynek házi­gazdája, társszervezője Damokos Csaba dizájner. Emellett tavasz­tól késő őszig fafaragó, bútorfes­tő táborokat tartanak. Az intézmény múzeumpe­dagógiai tevékenysége a naptári év egészét átfogja, nagyszámú érdeklődő vesz részt a foglalko­zásokon, amelyeket előzetes be­jelentkezéssel igényelni is lehet a múzeumlátogatás mellé.­­ A fiatalokhoz úgy tud közel kerülni egy gyűjtemény, ha az a gyors végigtekintésen túl elidő­­zésre, odafigyelésre és - remél­jük - gondolkodásra is készteti őket - mondta el a muzeológus. - Idén a Maszkások farsangi foglalkozással kezdenek (febru­ár 20-28. között), március 11-én nemzeti ünnepünkre hangoló családos tevékenységgel, április 8-14. között pedig a több évtize­des hagyományra visszatekintő húsvéti tojásírással várják az érdeklődőket. Május 15. és júni­us 19. között a múzeum is kap­csolódik a rendhagyó tanítási programhoz iskolásoknak szánt múzeumpedagógiai tevékenysé­gekkel. Június elsején idén is mú­zeumkerti gyermeknap, helyi iskolák, óvodák, a Pántlika nép­tánccsoport közreműködésével. A Csernátoni Burrogtató is ötödik kiadásához érkezik, erre szeptember harmadik hétvégé­jén kerül sor, magyarországi és itthoni partnerekkel. Évről évre örvendetesen egyre több helybe­li és környékbeli gépészember kapcsolódik be, hozza el traktor­ját, motorját. Tavaly a Petrovits­­műhelyből származó Langen & Wolf Otto-motor restaurálása valósult meg, idén egy másik értékes darab, a brassói Brüder Schiel Gépgyárban készült Coro­­na-motor felújítása zajlik a többi munkálat mellett. A múzeum időszakos kiad­ványát, a Csernátoni Füzeteket a Haszmann Pál Közművelődé­si Egyesület adja ki, 2013 óta az anyaintézmény támogatásával. Tavaly a 67. lapszáma jelent meg. Jelentős fórum, általa a lá­togatók megismerhetik többek között a múzeum tevékenysé­geit, programjait, a gyűjtemény érdekes darabjait. Az intézmény munkatársai bekapcsolódnak a községben vagy a környéken szervezett programokba is, mint például az Ika­vári nép­tánctalálkozó, előadásokkal vagy kézműves műhelyekkel a Székelyföld Napok rendez­vénysorozatába, vagy éppen a háromszéki turisztikai napok rendezvényeibe, de szakmai fó­rumokon is részt vesznek, ilyen volt tavaly többek közt a Sapi­­entia EMTE sepsiszentgyörgyi fiókintézményében lezajlott. Az erdélyi agrárium - kihívások és lehetőségek a harmadik évez­red küszöbén című konferencia, ahol szakmai körben mutatták be a múzeum mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményét. A Kovászna Megye Turiz­musáért Egyesület kezdeménye­zésére tavaly lezajlott szakmai zsűrizés és közönségszavazás nyomán a Damokos-kúria, vala­mint a múzeum és gyűjteménye is bekerült Háromszék hét cso­dája közé. Kis túlzással elmondható: a múzeum sokrétű gyűjteménye szinte naponta gyarapodik egy­­egy tárggyal, írott dokumen­tummal.­­ A teljesség igénye nélkül jelzek néhány, a Székely Nem­zeti Múzeum által megvásárolt tárgyat vagy gyűjteményt, mint a kézdivásárhelyi néhai Papp Ernő gyűjteménye, amely vetítő­gépeket, korabeli filmplakátokat tartalmaz, és szépen dokumen­tálja a vidéki filmvetítés 1950 és 1989 közötti időszakát. De em­líthetek egy Perl és Társa által a felvidéki Vágszereden gyártott vetőgépet vagy az Esztelnekről megvásárolt Nicholson gőzka­zánt, mely minden bizonnyal az utolsó gőzgép, amelyet vidékün­kön begyűjthettünk. Adomá­nyokkal vagy egyesületünk által megvásárolt tárgyakkal, doku­mentumokkal is gyarapodott a múzeum fotótára, szőttesanyaga, néprajzi eszköz-, tárgykészlete, a tűzoltófecskendők sora, illetve a mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjtemény is - összegzett D. Haszmann Orsolya. JOCHOM ISTVÁN A Damokos Gyula-kúria-a Haszmann Pál Múzeum főépülete A SZERZŐ FELVÉTELE kármentő Télikabát a kerítésen is egyre nagyobb a szükség, egyre több a dolga a segélyszerveze­­te­teknek, határon innen és túl. Felértékelődőben a mindenkori Jót segítő emberek, hiszen ők mozgatják, működtetik, töltik meg tartalommal és lélekkel az efféle mozgalmakat. Télen, fagyban és hóesésben még több a nélkülöző, sokasodik a tennivaló, ilyenkor szá­mít igazán, ha mindazok, kik megtehetik, meleg ruhával, főtt étellel segítenek a rászorulókon. Sepsiszentgyörgyön, az unitárius egyházközség kerítésén napok óta kiaggatott ruhák, fölöslegessé vált télikabátok díszelegnek azért, hogy akinek hasznára válik, leakaszthassa és elvihesse. Hiszen az ott­honi ruhásszekrények egy részében sokasodnak, gyűlnek az évek óta nem használt ruhadarabok, s bizony vannak, nem is kevesen, kiknek még turkálós meleg ruhára sem telik. Ezért a templom bejáratánál most rendhagyó módon találkozik a kínálat a kereslettel a flösleget felajánlók jóvoltából a szükséget érzők találhatnak maguknak valót, ami esetlegesen jobb az eddigi elnyűtt, kopott ruhadaraboknál kabát, sapka, sál kesztyű, minden, mi ilyenkor nélkülözhetetlen. A mozgósí­tó, a kezdeményező az unitárius egyház, illetve annak segélyszerve­zete, a Gondviselés Segélyszervezet háromszéki csapata. Ez minden­képpen figyelmet érdemel nem csak azért, mert a Magyar Unitárius Egyház éppen tegnap, a vallásszabadság emléknapján ünnepelte születésnapját. Hasonló, Szabad Fogas nevű ruhafelajánlást Erdély más városaiban is tartanak e napokban, Kolozsváron szintén unitá­rius kezdeményezésre, ám másutt más felekezetek is bekapcsolódtak e szabadtéri ruhagyűjtésbe. Ennek kapcsán akár az is végiggondol­ható, otthonainkban mennyi a használatlan ruhadarab, mi az, ami szükséges, s mi az, mi évek óta csak kacat, s bizony, az is érzékelhető, hogy sokszor a kevesebb még a ruhatárban is több, ha lehetősége nyílna rá, bizony, az egészségesen gondolkodó ember a plösleget oda irányítaná, irányíthatná, ahol nagy úr a szükség. A Gondviselés Segélyszervezet itteni fiókja karácsony óta folya­matosan lendületben, azt megelőzően ugyanis újra élelmiszergyűjtést kezdeményeztek. Még nem teljesen szokványos, de egyre gyakoribb kép: megyeszékhelyi, központi élelmiszerüzlet, bejáratánál unitárius segédlelkész köszönti a belépőt. Diszkréten cetlit nyom a kezébe, s megjegyzi, ha úgy gondolja, a felsorakoztatott élelmiszerek, tisztál­kodószerek valamelyikét megvásárolhatja, s adományként a gyűjtő­­kosárba helyezheti, ők még szenteste előtt eljuttatják majd azoknak, akik egy-egy konzervnek is módfelett örülnek. És az üzletben lassan, de biztosan telik a kosár. Ám a Gondviselés Segélyszervezet Három­széki Fiókszervezetének tavalyi, talán legnagyobb megvalósítása mégis az, ahogyan felkarolták a baráti, tűzkárosult Bács családot, s önzetlen adományozók segítségével október közepétől karácsonyig új hajlékot teremtettek a régi, porig égett helyén. Vagyis minden támoga­tó hozzáadott néhány téglát az új építményhez. Egy felajánlott tégla így válik értékesebbé, mint egy egész épület­sor. Ezt tudják, ebben hisznek a Gondviselés Segélyszervezet működ­tetői, valójában ez hajt minden segítőt. A sok kicsi sokra megy elve egyszerre eredményes és megható, miközben mind a felajánló, mind az adományt fogadó elégedett. És milyen egyszerű, szinte banálisnak tűnő, hogy bárki ki-, illetve leakaszthat egy-egy kabátot a sepsiszent­györgyi unitárius templom bejáratánál, ám emögött is következetes munka húzódik, és éppen ez a legnehezebb, hogy valaki, valakik meg­szervezzék, hogy az adomány azokhoz kerülhessen, akik igazán örülnek neki. MÓZES LÁSZLÓ

Next