Háromszék, 2017. április (29. évfolyam, 8063-8085. szám)

2017-04-01 / 8063. szám

4­­aromszeék 2017. ÁPRILISI.HÉTVÉGE BELFOLD-KÜLFÖLD ■ RÖVIDEN ■ Adókártya a határon túliaknak is Adókártyát kapnak a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek; a dokumentum meg­könnyíti az esetleges magyaror­szági ügyintézést, ugyanakkor semmilyen kötelezettséget nem ró az érintettekre - közölte pár napja a Krónikával Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkon­zulja. A magyar hatóságok már el is kezdték kiküldeni a dokumen­tumokat, első körben a kiskorúak kapnak adókártyát, a magyar kormány meglátása szerint ugyanis leghamarabb nekik lehet szükségük az okiratra, ha például iskoláztatási támogatást vagy ösztöndíjat igényelnek. Az adó­kártya átvétele nem jelenti azt, hogy az érintett állampolgárnak adót vagy járulékot kell fizetnie, ugyanis akinek nincs Magyar­­országon állandó, bejelentett lakhelye, annak hivatalosan mun­kahelye sem lehet az országban. Az autonómiáról is tanácskoznak Székelyudvarhelyen kerül sor holnap a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok képvise­lőinek közgyűlésére - tájékoztat közleményében a Kovászna, Har­gita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. A fórum 2006 óta szervez hasonló gyűléseket. A résztvevők a román közösségek helyzetéről fognak tanácskozni, és kidolgozzák a Székelyföld­nek autonómiát előirányzó törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalásukat is. A fórumon elfogadnak egy, a romániai magyar pártok vezetőihez és a civil társadalom képviselőihez intézett felhívást, amelyben kérik az interetnikus együttélés normalizálását a három me­gyében. A gyűlésre a három megye prefektusait, parlamenti képviselőket, román polgár­­mestereket és papokat, több kulturális intézmény és iskola vezetőit, valamint civil szerveze­tek képviselőit is meghívták. Még egy halálos áldozat újabb kisgyerek halt meg kanyaróban, ezzel tizennyolcra emelkedett a halálos esetek szá­ma. A tizennyolcadik áldozat egy kétéves, nagymamájára bízott, beoltatlan, anyakönyvi bejegy­zésben sem szereplő kislány, aki a Dolj megyei Băileşti városának határában élő roma közösség­ből származott. Miután a városi kórházba megfázás gyanújával beszállított kislányon a kanyaró tüneteit fedezték fel az orvosok, átszállították a krajovai járvány­kórházba, ahol azonban a héten belehalt a betegség szövődmé­nyeibe. Utóbb beigazolódott, hogy kanyarója volt. A héten 4075-re emelkedett az igazolt ka­­nyarós esetek száma a betegség tavaly februári megjelenése óta. A betegség az ország 40 megyéje közül 37-ben megjelent már. Az MTI és az Agerpres hírei alapján szerkesztette: Nagy D. István (belföld), Farkas Réka (külföld) KÜLFÖLDI EGYETEMEK Magyar mintára szigorítana Ponta victor Ponta volt kormányfő nagyon jónak és helyesnek tartja a külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító magyar törvénykezdeményezést, és bejelentette: jövő héten ő is kidolgoz egy ugyanilyen javaslatot, amelyet a bukaresti parlament elé terjeszt- közölte tegnap a Hotnews.ro hírportál. Rögtön megjelentek az aggodalmak, hogy egy ilyen szabályozás ellehetetlenítheti a magyar állam által finanszírozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem működését. A szociáldemokrata politikus egy Facebook-bejegyzését is­mertető portál magyarázat­képpen hozzáfűzte: a magyar kormány kezdeményezése el­sősorban a Soros György által pénzelt budapesti egyetem ellen irányul, amely be is je­lentette: a jogszabály elfoga­dása arra kényszerítené, hogy elhagyja Magyarországot. A kormányzó Szociáldemokra­ta Pártban egy ideje a belső ellenzéket képviselő Victor Ponta - akinek kormányfői mandátuma idején több évti­zedes mélypontra süllyedt a magyar-román viszony - az utóbbi hetekben több jelét is adta annak, hogy méltányolja a budapesti kormány politi­káját. Nemrég a paksi atom­­erőmű-projekt állami finan­szírozásához gratulált Orbán Viktornak, illetve több fóru­mon is kifejtette meggyőződé­sét, miszerint „Romániának a visegrádi országcsoporthoz kellene csatlakoznia a soha meg nem valósuló egyesült Európa emlegetése helyett, csakhogy ehhez nem elég bát­rak a vezetői”. Ponta mostani újabb dicsé­retét a román közszolgálati rádió által működtetett Rador. ro portál azonban fenntartá­sokkal kezelte, a hozzáfűzött magyarázatból kiderül: a cikkíró hátsó szándékot gya­nít a mögött, hogy a volt kor­mányfő a külföldi egyetemek romániai működésének szigo­rításáról akar törvényjavasla­tot kidolgozni. A szerző arra . A magyar kormány kedden nyújtotta be a lex CEU né­­ven elhíresült, a felsőoktatási törvényt módosító kez­deményezést, amely a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozó szabályozáson változtat alapvetően. A javaslat értelmében az Európai Gazdasági Térségen kívüli felsőoktatási intézmények csakis akkor folytathatnak okle­velet adó tevékenységet, amennyiben nemzetközi szerződést kapnak „működésük elvi támogatásáról”. Emellett működési feltételként bevezeti, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert fel­sőoktatási intézménynek minősüljön. A jogszabálytervezetet sokan a Soros György alapítványa által működtetett budapes­ti Közép-európai Egyetem (CEU) elleni kormányzati lépésként értelmezik, amely révén ellehetetlenítenék az intézmény to­vábbi működését. A rendelkezések hét felsőoktatási intéz­ményt érintenek, de a CEU-n kívül egyikük sem különösebben jelentős, ugyanakkor mindegyikük egy magyar intézmény­hez kapcsolódik. A kormány illetékesei arra hivatkoztak a ja­vaslat szükségességét illetően, hogy 28 külföldi felsőoktatási intézmény legutóbbi (ötévente esedékes) ellenőrzése nyomán hét esetében szabálytalanságokat tapasztaltak. A törvénykez­deményezés ellen és a CEU mellett máris sokan felemelték a hangjukat, az egyetem vezetőségén kívül az amerikai nagy­­követség, az amerikai külügyminisztérium, de az Európai Bizottságban is szóba került, illetve szintén a felsőoktatási intézmény mellett foglalt állást Lovász László, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, valamint több magyarországi és európai értelmiségi. A Magyar Országgyűlés már hét­­f­­főn szavazhat a módosító javaslatról. ■ hívja fel a figyelmet, hogy két romániai egyetemet (a Sapi­entia Erdélyi Magyar Tudo­mányegyetemet és a Partiu­mi Keresztény Egyetemet) is Magyarországról pénzelnek, és egyik esetében sem létezik kormányközi megállapodás az intézmény finanszírozásá­ról. A Transindex portál meg­szólaltatta Tónk Márton egye­temi professzort, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány­­egyetem Kolozsvári Karának dékánját, aki szerint nem ve­szélyeztetné a Sapientia EMTE működését egy CEU-ellenes törvény mintájára készült jogszabály. Az oktató rámu­tatott: törvényben rögzített tény, hogy a Sapietia EMTE nem külföldi egyetem, hanem a romániai nemzeti oktatási rendszer része. Romániában az egyetemeket a hazai tör­vények alapján hozzák létre, ezek lehetnek állami, magán­vagy felekezeti egyetemek, de mind a háromféle egyetemre ugyanazok a szabályok érvé­nyesek. Az állami egyetemek állami finanszírozásúak, a magánegyetemeknek pedig maguknak kell megoldaniuk a fenntartásukhoz szükséges pénz előteremtését, például a diákoktól szerzett tandí­jakból. Elmondta, a Sapientia nem ilyen tandíjlogikában működik, hanem külső, Ma­gyarországról is érkező forrá­sokból oldja meg működését. Lengyelországban üléseznek az európai autonom­isták A hétvégén a lengyelországi Ka­towicében (Szilézia régió) tartja soron következő küldöttgyűlé­sét az Európai Szabad Szövet­ség (EFA). Az Európa-szerte az autonómiáért küzdő pártokat tömörítő szervezet legnagyobb éves gyűlésével a sziléziai ön­rendelkezési törekvésekre kí­vánják felhívni a figyelmet. Az eseményen jelen van Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nép­párt elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A közgyűlésen több mint kétszáz küldött vesz részt, ame­lyek a 41 EFA-tagpárt képvise­letében vannak jelen. A tanács­kozáson olyan kiemelkedően fontos témákról esik szó, ame­lyek nagyban befolyásolhatják Európa és az európai politika jövőjét. Ilyenek például a kata­­lóniai és skóciai függetlenedési törekvések, a brexit utáni poli­tikai helyzet, a menekültválság vagy épp az energiapolitika. Ugyanakkor a közgyűlésen jelen lévők kiemelten kezelik a 2019-es európai parlamenti választásokról szóló EFA-kiált­­ványt is, amelynek részletes vi­tájára is sor kerül. Elhunyt Tóth Bálint „Ég-föld, ha megindul, zengnek a kürtök, tűz-csillageső hull, isteni küldött, vágj utat vissza a kertbe a karddal: Nyiss kaput, angyal!”­­ Tóth Bálint Életének 88. évében március 29-én elhunyt az első Balassi-díjas magyar költő, író, műfordító. 1929-ben született Keszthelyen, Pannonhalmán érettségizett, majd 1948-tól a budapesti egye­tem hallgatója lett, előbb az Orvostudományi, később a Bölcsé­szettudományi Karon tanult. 1951-ben államellenes szervezke­dés vádjával elítélték. Több mint négy évet töltött a diktatúra politikai börtöneiben. 1955-ben amnesztiával szabadult, 1957- ben kémkedés gyanújával több hónapra ismét vizsgálati fogság­­ ba került. 1957-től 1962-ig fizikai munkával kereste kenyerét, 1962-től az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott könyv­tárosként, 1970 után szabadfoglalkozású író. Politikai múltja miatt első kötete Nehéz örökség címmel csak 1969-ben láthatott napvilágot. További kötetei: Hetedik évad (versek, 1975); Túl a vesztett kert fáin (versek, 1980); Nyiss kaput, angyal (versek, 1988); Krisztinavárosi körmenet (válogatott és új versek, 1991); A senki földjén (elbeszélések, 1998); Varázsduda (gyermekver­sek, 2000). Fontosabb kitüntetései: József Attila-díj (1984); Déry Tibor-díj (1987); clevelandi József Attila-díj (1990); Balassi Bá­­lint-emlékkard (1997); a Magyar Köztársasági Érdemrend Lo­vagkeresztje (2009). Az utóbbi években két portréfilm is készült róla Nyiss kaput, angyal és Őszi üzenet barátaimnak címmel. A Magyar Művészeti Akadémia - amelynek 2012 óta rendes tagja volt - saját halottjának tekinti. Emléke legyen áldott. SKÓCIA Később, de lesz népszavazás Nicola Sturgeon skót miniszter­­elnök szerint nincs racionális oka az újabb skót függetlensé­gi népszavazás megakadályo­zásának. Sturgeon ezt abban a levélben fejtette ki, amelyet tegnap küldött Theresa May brit miniszterelnöknek a lon­doni kormányfői hivatalba, hivatalosan kérve a brit kor­mány engedélyét az újabb függetlenségi referendum ki­írásához. A levél megírása és elküldése jelképes jelentőségű mozzanat, mert bizonyosra vehető, hogy Theresa May el­utasítja a kezdeményezést, és a skót kormány sem tervezi a közeljövőben a referendum kiírását. Nicola Sturgeon maga is csak 2018 ősze és 2019 tava­sza között tartja lehetségesnek az új népszavazást. A skót kormány által teg­nap ismertetett levélben Ni­cola Sturgeon sérelmezi, hogy Theresa May­­­ korábbi ígére­tével szemben - gyakorlatilag „oda sem figyelt” az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek kormányainak hangjára, mi­előtt a héten aktiválta volna a Lisszaboni Szerződés 50. cik­kelyét.

Next