Háromszék, 2017. április (29. évfolyam, 8063-8085. szám)
2017-04-01 / 8063. szám
4aromszeék 2017. ÁPRILISI.HÉTVÉGE BELFOLD-KÜLFÖLD ■ RÖVIDEN ■ Adókártya a határon túliaknak is Adókártyát kapnak a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek; a dokumentum megkönnyíti az esetleges magyarországi ügyintézést, ugyanakkor semmilyen kötelezettséget nem ró az érintettekre - közölte pár napja a Krónikával Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A magyar hatóságok már el is kezdték kiküldeni a dokumentumokat, első körben a kiskorúak kapnak adókártyát, a magyar kormány meglátása szerint ugyanis leghamarabb nekik lehet szükségük az okiratra, ha például iskoláztatási támogatást vagy ösztöndíjat igényelnek. Az adókártya átvétele nem jelenti azt, hogy az érintett állampolgárnak adót vagy járulékot kell fizetnie, ugyanis akinek nincs Magyarországon állandó, bejelentett lakhelye, annak hivatalosan munkahelye sem lehet az országban. Az autonómiáról is tanácskoznak Székelyudvarhelyen kerül sor holnap a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok képviselőinek közgyűlésére - tájékoztat közleményében a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. A fórum 2006 óta szervez hasonló gyűléseket. A résztvevők a román közösségek helyzetéről fognak tanácskozni, és kidolgozzák a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalásukat is. A fórumon elfogadnak egy, a romániai magyar pártok vezetőihez és a civil társadalom képviselőihez intézett felhívást, amelyben kérik az interetnikus együttélés normalizálását a három megyében. A gyűlésre a három megye prefektusait, parlamenti képviselőket, román polgármestereket és papokat, több kulturális intézmény és iskola vezetőit, valamint civil szervezetek képviselőit is meghívták. Még egy halálos áldozat újabb kisgyerek halt meg kanyaróban, ezzel tizennyolcra emelkedett a halálos esetek száma. A tizennyolcadik áldozat egy kétéves, nagymamájára bízott, beoltatlan, anyakönyvi bejegyzésben sem szereplő kislány, aki a Dolj megyei Băileşti városának határában élő roma közösségből származott. Miután a városi kórházba megfázás gyanújával beszállított kislányon a kanyaró tüneteit fedezték fel az orvosok, átszállították a krajovai járványkórházba, ahol azonban a héten belehalt a betegség szövődményeibe. Utóbb beigazolódott, hogy kanyarója volt. A héten 4075-re emelkedett az igazolt kanyarós esetek száma a betegség tavaly februári megjelenése óta. A betegség az ország 40 megyéje közül 37-ben megjelent már. Az MTI és az Agerpres hírei alapján szerkesztette: Nagy D. István (belföld), Farkas Réka (külföld) KÜLFÖLDI EGYETEMEK Magyar mintára szigorítana Ponta victor Ponta volt kormányfő nagyon jónak és helyesnek tartja a külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító magyar törvénykezdeményezést, és bejelentette: jövő héten ő is kidolgoz egy ugyanilyen javaslatot, amelyet a bukaresti parlament elé terjeszt- közölte tegnap a Hotnews.ro hírportál. Rögtön megjelentek az aggodalmak, hogy egy ilyen szabályozás ellehetetlenítheti a magyar állam által finanszírozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem működését. A szociáldemokrata politikus egy Facebook-bejegyzését ismertető portál magyarázatképpen hozzáfűzte: a magyar kormány kezdeményezése elsősorban a Soros György által pénzelt budapesti egyetem ellen irányul, amely be is jelentette: a jogszabály elfogadása arra kényszerítené, hogy elhagyja Magyarországot. A kormányzó Szociáldemokrata Pártban egy ideje a belső ellenzéket képviselő Victor Ponta - akinek kormányfői mandátuma idején több évtizedes mélypontra süllyedt a magyar-román viszony - az utóbbi hetekben több jelét is adta annak, hogy méltányolja a budapesti kormány politikáját. Nemrég a paksi atomerőmű-projekt állami finanszírozásához gratulált Orbán Viktornak, illetve több fórumon is kifejtette meggyőződését, miszerint „Romániának a visegrádi országcsoporthoz kellene csatlakoznia a soha meg nem valósuló egyesült Európa emlegetése helyett, csakhogy ehhez nem elég bátrak a vezetői”. Ponta mostani újabb dicséretét a román közszolgálati rádió által működtetett Rador. ro portál azonban fenntartásokkal kezelte, a hozzáfűzött magyarázatból kiderül: a cikkíró hátsó szándékot gyanít a mögött, hogy a volt kormányfő a külföldi egyetemek romániai működésének szigorításáról akar törvényjavaslatot kidolgozni. A szerző arra . A magyar kormány kedden nyújtotta be a lex CEU néven elhíresült, a felsőoktatási törvényt módosító kezdeményezést, amely a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozó szabályozáson változtat alapvetően. A javaslat értelmében az Európai Gazdasági Térségen kívüli felsőoktatási intézmények csakis akkor folytathatnak oklevelet adó tevékenységet, amennyiben nemzetközi szerződést kapnak „működésük elvi támogatásáról”. Emellett működési feltételként bevezeti, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. A jogszabálytervezetet sokan a Soros György alapítványa által működtetett budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) elleni kormányzati lépésként értelmezik, amely révén ellehetetlenítenék az intézmény további működését. A rendelkezések hét felsőoktatási intézményt érintenek, de a CEU-n kívül egyikük sem különösebben jelentős, ugyanakkor mindegyikük egy magyar intézményhez kapcsolódik. A kormány illetékesei arra hivatkoztak a javaslat szükségességét illetően, hogy 28 külföldi felsőoktatási intézmény legutóbbi (ötévente esedékes) ellenőrzése nyomán hét esetében szabálytalanságokat tapasztaltak. A törvénykezdeményezés ellen és a CEU mellett máris sokan felemelték a hangjukat, az egyetem vezetőségén kívül az amerikai nagykövetség, az amerikai külügyminisztérium, de az Európai Bizottságban is szóba került, illetve szintén a felsőoktatási intézmény mellett foglalt állást Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint több magyarországi és európai értelmiségi. A Magyar Országgyűlés már hétffőn szavazhat a módosító javaslatról. ■ hívja fel a figyelmet, hogy két romániai egyetemet (a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet) is Magyarországról pénzelnek, és egyik esetében sem létezik kormányközi megállapodás az intézmény finanszírozásáról. A Transindex portál megszólaltatta Tónk Márton egyetemi professzort, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánját, aki szerint nem veszélyeztetné a Sapientia EMTE működését egy CEU-ellenes törvény mintájára készült jogszabály. Az oktató rámutatott: törvényben rögzített tény, hogy a Sapietia EMTE nem külföldi egyetem, hanem a romániai nemzeti oktatási rendszer része. Romániában az egyetemeket a hazai törvények alapján hozzák létre, ezek lehetnek állami, magánvagy felekezeti egyetemek, de mind a háromféle egyetemre ugyanazok a szabályok érvényesek. Az állami egyetemek állami finanszírozásúak, a magánegyetemeknek pedig maguknak kell megoldaniuk a fenntartásukhoz szükséges pénz előteremtését, például a diákoktól szerzett tandíjakból. Elmondta, a Sapientia nem ilyen tandíjlogikában működik, hanem külső, Magyarországról is érkező forrásokból oldja meg működését. Lengyelországban üléseznek az európai autonomisták A hétvégén a lengyelországi Katowicében (Szilézia régió) tartja soron következő küldöttgyűlését az Európai Szabad Szövetség (EFA). Az Európa-szerte az autonómiáért küzdő pártokat tömörítő szervezet legnagyobb éves gyűlésével a sziléziai önrendelkezési törekvésekre kívánják felhívni a figyelmet. Az eseményen jelen van Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A közgyűlésen több mint kétszáz küldött vesz részt, amelyek a 41 EFA-tagpárt képviseletében vannak jelen. A tanácskozáson olyan kiemelkedően fontos témákról esik szó, amelyek nagyban befolyásolhatják Európa és az európai politika jövőjét. Ilyenek például a katalóniai és skóciai függetlenedési törekvések, a brexit utáni politikai helyzet, a menekültválság vagy épp az energiapolitika. Ugyanakkor a közgyűlésen jelen lévők kiemelten kezelik a 2019-es európai parlamenti választásokról szóló EFA-kiáltványt is, amelynek részletes vitájára is sor kerül. Elhunyt Tóth Bálint „Ég-föld, ha megindul, zengnek a kürtök, tűz-csillageső hull, isteni küldött, vágj utat vissza a kertbe a karddal: Nyiss kaput, angyal!” Tóth Bálint Életének 88. évében március 29-én elhunyt az első Balassi-díjas magyar költő, író, műfordító. 1929-ben született Keszthelyen, Pannonhalmán érettségizett, majd 1948-tól a budapesti egyetem hallgatója lett, előbb az Orvostudományi, később a Bölcsészettudományi Karon tanult. 1951-ben államellenes szervezkedés vádjával elítélték. Több mint négy évet töltött a diktatúra politikai börtöneiben. 1955-ben amnesztiával szabadult, 1957- ben kémkedés gyanújával több hónapra ismét vizsgálati fogság ba került. 1957-től 1962-ig fizikai munkával kereste kenyerét, 1962-től az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott könyvtárosként, 1970 után szabadfoglalkozású író. Politikai múltja miatt első kötete Nehéz örökség címmel csak 1969-ben láthatott napvilágot. További kötetei: Hetedik évad (versek, 1975); Túl a vesztett kert fáin (versek, 1980); Nyiss kaput, angyal (versek, 1988); Krisztinavárosi körmenet (válogatott és új versek, 1991); A senki földjén (elbeszélések, 1998); Varázsduda (gyermekversek, 2000). Fontosabb kitüntetései: József Attila-díj (1984); Déry Tibor-díj (1987); clevelandi József Attila-díj (1990); Balassi Bálint-emlékkard (1997); a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2009). Az utóbbi években két portréfilm is készült róla Nyiss kaput, angyal és Őszi üzenet barátaimnak címmel. A Magyar Művészeti Akadémia - amelynek 2012 óta rendes tagja volt - saját halottjának tekinti. Emléke legyen áldott. SKÓCIA Később, de lesz népszavazás Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint nincs racionális oka az újabb skót függetlenségi népszavazás megakadályozásának. Sturgeon ezt abban a levélben fejtette ki, amelyet tegnap küldött Theresa May brit miniszterelnöknek a londoni kormányfői hivatalba, hivatalosan kérve a brit kormány engedélyét az újabb függetlenségi referendum kiírásához. A levél megírása és elküldése jelképes jelentőségű mozzanat, mert bizonyosra vehető, hogy Theresa May elutasítja a kezdeményezést, és a skót kormány sem tervezi a közeljövőben a referendum kiírását. Nicola Sturgeon maga is csak 2018 ősze és 2019 tavasza között tartja lehetségesnek az új népszavazást. A skót kormány által tegnap ismertetett levélben Nicola Sturgeon sérelmezi, hogy Theresa May korábbi ígéretével szemben - gyakorlatilag „oda sem figyelt” az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek kormányainak hangjára, mielőtt a héten aktiválta volna a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.