Háromszék, 2017. május (29. évfolyam, 8086-8111. szám)

2017-05-23 / 8104. szám

2_9H Jaromszeak 2017. MÁJUS 23., KEDD Asszisztensek gondjai 1» A szakma évi eseménynaptá­rának kiemelt rendezvénye ti­zenöt kreditponttal jár, ami fele az évente kötelezően begyűjten­dő pontszámnak, részben ennek is köszönhető, hogy több mint háromszáz szülésznő és asszisz­tens vett részt, érdekessége pedig abban állt, hogy az alkalomból a művészi hajlamú asszisztensek alkotásaiból rendeztek tárlatot. Háromszéken jelenleg két asszisztensképző technikum mű­ködik, egyik a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolá­ban, ahol az általános és a gyógy­szerészeti szakon tavaly összesen ötvenen végeztek, és többségük sikeresen diplomázott, a másik Kézdivásárhelyen egy jászvásári alapítvány iskolájában, ahol az elmúlt esztendőben a huszonhét végzősből huszonöten megbuk­tak a záróvizsgán - ismertette Szebeni Norbert. Szerinte nem használt a szakmának, hogy az egészségügyi technikumba érettségi nélkül is be lehet jutni, és az sem jó, hogy a vonatkozó törvénykezés gyakran változik. A hároméves középfokú asszisz­tensképzés mellett működik a négyéves felsőfokú oktatás is az orvosi egyetemeken, szülésznő­ket csak itt képeznek. Az országos asszisztensi rendnek köszönhető­­en nemrég módosult az oktatási törvény 174. cikkelye, amely sze­rint az egészségügyi képzésben nem vihetőek át a technikum­ban megszerzett kreditpontok a felsőfokú oktatásba, az új válto­zat szerint azok az egészségügyi technikumi végzősök, akik ren­delkeznek érettségi diplomával, kreditpontjaik elismertetésével átiratkozhatnak az asszisztens­képző egyetemre. A szakmai szervezet bízik abban, hogy a felvételi időpontjáig megszületik a gyakorlati útmutató. A bérezési aránytalanságok­ról Szebeni Norbert elmondta, nem értenek egyet azzal, hogy bizonyos kategóriák kimaradtak a fizetésemelésből, ami óriási jövedelemkülönbségekhez veze­tett. Míg a megyei kórház kiemelt osztályain - például a tbc-, pszi­chiátriai, sürgősségi, intenzív­osztály - az asszisztensek jöve­delme a pótlékokkal együtt eléri a nettó 800-1000 eurót, a többi osztályon és a járóbeteg-rendelő­ben dolgozó kollégáik ennek va­lamivel több, mint felét kapják, a családorvosi rendelőkben pedig alig haladja meg a minimálbért az asszisztensek fizetése. Szerin­te biztosítani kellene a garantált szakmai minimálbért, amivel némileg kiegyensúlyozható len­ne a bértábla. Az elvándorlásról a szervezet megyei elnöke azt mondta, a brexit óta kevesebben mondják fel állásukat és mennek külföldre dolgozni, ennek egyik oka lehet az is, hogy kötelező a nyelvvizsga, a korábbi évi ötven­­hez képest tavaly harmincketten kértek igazolást a rendtől. Meg­jelent egy korábban nem tapasz­talt jelenség, a visszavándorlás, Magyarországról és Olaszország­ból nemrég négy-öt asszisztens telepedett vissza Háromszék­re. Jelenleg 1922 jegyzett tagja van a háromszéki asszisztensi rendnek, közülük 1305-en ren­delkeznek érvényes működési engedéllyel, amit kötelező éven­te megújítani. Hatszáznál több azok száma, akik idén nem kér­tek bizonylatot, ennek több oka lehet: külföldi munka, az illető nem tudott elhelyezkedni, nyug­díjas, egyéb okból szünetelteti a szakmai munkát. A Kovászna megyei asszisz­tensi rend stabil, fejlődő szerve­zet, amely tanfolyamokat, előadá­sokat szervez, együttműködik az országos és a nemzetközi szak­mai szervezetekkel, ennek is kö­szönhető, hogy a rend háromta­gú küldöttsége május 26-án részt vehet az ápolói világszövetség barcelonai kongresszusán. Sa­ját anyagi forrásokból nemrég megvásároltak egy négyszobás tömbházlakást székház céljára, ezt szeretnék felújítani és beköl­tözni, hogy feladhassák az albér­letet. A szervezet működéséről, szakmai kérdésekről a www. oammr-cv.ro honlapon tájékoz­tatják az érdeklődőket. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Szülésznőket csak a felsőfokú oktatásban képeznek A drogfogyasztás megelőzéséért „Ha minden tantárgyat őszinte átérzéssel, a diákok érdeklődését felkeltő módon és nyitottsággal tanítanának, akkor talán jobb kedvvel mennénk iskolába” - mondta Szabó Virág Viktória, a sepsi­szentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakkö­zépiskola kilencedikes diákja egy kábítószer-fogyasztás megelő­zését célzó előadást követően, amelyet a múlt héten tartottak a megyeközponti Puskás Tivadar Szakközépiskolában az unitárius egyház Gondviselés Segélyszervezetével együttműködve. FEKETE RÉKA » Szabó Virág Vik­tória nem az egyetlen tanuló, aki azt szeretné, hogy nyíltan lehessen beszélni olyan témák­ról, amelyek foglalkoztatják a diákokat, de úgy érzi, ritkán kapnak őszinte eligazítást bi­zonyos területeken. A felnőttek elmondják, hogy nem szabad ezt és azt tenni, így vagy úgy vi­selkedni, ez ellenben nem elég, hiteles iránytűk kellenek - véli. Az unitárius egyház Gond­viselés Segélyszervezete arra összpontosít tájékoztató jellegű előadásaival, hogy felhívja a figyelmet különböző társadal­mi jelenségek káros hatásaira, segítsen az eligazodásban, de semmiképpen ne tiltson és ne ítélkezzék. Céljaik között szere­pel, hogy a társadalomban jelen lévő veszélyeket tudatosítsák a fiatalokban, ennek érdekében tájékoztató karavánt indítottak az iskolákban a közösségi média célszerű felhasználása, az első­segélynyújtás fontossága, az ön­kéntesség és a függőségek meg­előzése témakörökben. Utóbbi része volt az említett múlt heti, drogmegelőzést célzó prog­ramnak, amelyen a házigazda iskola diákjain kívül részt vet­tek a Berde Áron-iskola tanulói is. Közülük többen elmondták: Kalóz János György kolozsvári pszichológus előadása nemcsak azért volt hiteles számukra, mert a másfél évtizede előadó­ként is működő pszichológus­­addiktológus a korosztályuk­nak megfelelően tálalta a téma leginkább elhallgatott részleteit is, hanem azért, mert őszintén mondta el, ő maga is megjárta egykor a kábítószer-fogyasztás mélységeit és az abból történő felépülés nehézségeit. A Gondviselés Segélyszerve­zet folytatja tájékoztató körútját az iskolákban, és mindig azokat szólaltatja meg, akik a leghitele­sebben mondhatják el, mi a jó és mi a rossz. Bartha Alpár kökösi unitárius lelkész, a Gondviselés Segélyszervezet területi meg­bízottja lapunknak elmondta: a szegények segítése, a többi diakóniai szervezettel való együttműködés, a sürgősségi és gyógyító szolgálat mellett a megelőző és a tájékoztató mun­kát tartja a Gondviselés a leg­fontosabbnak. Abban bíznak, a segítő- és szeretetszolgálatok a legjobbat tudják adni a szen­vedő embernek, de az is fontos számukra, hogy a fiatalok tuda­tosan éljenek egészségesen, ne a baj kezelésére összpontosítsa­nak, hanem a megelőzésre. a múlt hét Milyen a jó kisebbség? S­zörnyűséges, hogy némely, magát egységes nemzetállamnak tekintő ország minden törekvése ellenére Európában még mindig mintegy 60 millió az őshonos nemzeti kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó személyt tűrnek meg. Ennek fele sem tréfa, és még a fele is sok lenne, különösen azoknak, akik nyakig vannak a kisebbségiekkel. Egy igazi nemzetállam nem ismeri el a több országban is működő autonómiát, önrendelkezést, mert csakis ő akar önrendelkezni saját kisebbségi polgáraival is. A legjobb kisebbség az asszimilálódott. De az is jó, amelyik kivándorol anyaországába, ahol aztán bevándorlónak tekintik, majd nosztalgiázni jár vissza szülőföldjére, és akkor már volt hazája is szívesebben látja, mint korábban. És azok is jobbak, akiknek nincs úgynevezett anyaországuk, ez esetben nincs, aki hátulról biztassa és támogassa őket. De maradjunk azoknál, akik nem mentek el, vagy esetleg koráb­ban (ahogyan ez megtörtént) nem sikerült pénzért áruba bocsáta­ni, eladni őket, ily módon szabadulni tőlük. Ilyen esetben legjobb, ha a kisebbségi sürgősen elkezd beolvadni. Kezdetnek az is jó, ha nem beszél anyanyelvén, használatáért sem kell küzdenie. Teljesen felesleges, hogy a kisebbségiek saját érdekvédelmi szervezetet vagy pártot hozzanak létre, hiszen az Európai Unió minden országában többpártrendszer s benne rengeteg párt működik, így saját országá­ban bármelyikbe beiratkozhat. Európa úgynevezett demokratikus országaiban mindenkinek vannak egyéni jogai. Sőt, sok országban csakis azok vannak. Kollektív jogok hiányában nemkívánatos a kisebbséginek anyanyelvét csoportosan használnia. Üdvös, ha min­denki magában beszél anyanyelvén, mert így nem sérti a többség érzékenységét. A kisebbséginek ugyan joga van ősei vallásának gyakorlására, de mégis előnyösebb, ha áttér az államvallásra, hogy még egyenlőbb lehessen a többi, többségi honpolgárral. Jó az is, ha vegyes házasságban, harmóniában él többségi élettársával és hazá­jával. Ez esetben gyerekeit a többségiek által használt nevek egyiké­re kereszteli, és csak élete párja anya- vagy apanyelvére tanítja meg. Őket természetesen csakis az állam nyelvén oktató intézmények­ben taníttatja érvényesülésük és fájdalommentesebb beolvadásuk érdekében. Az igazi kisebbségi az, aki magát többségi politikusokra bízza, akik sokkal jobban tudják, mi a jó neki, mint saját maga. Ha hű, hazájához lojális alattvaló akar lenni, akkor fenntartás nélkül ünnepli hazája nemzeti ünnepeit, és igen örvend annak, hogy abban az országban leledzik, amelybe akaratán kívül került. A többség egyenesen szeretni fogja, ha például élsportoló válik belőle, de még jobban, ha közben megváltoztatja a nevét. Az is jó, ha a kisebbségi a tudományokban, irodalomban, művészetben ér el jelentős eredményeket, és ilyen esetben még akkor is többséginek te­kintik, ha már rég elhagyta volt szülőhazáját, és odavalósinak sem tekinti magát. Ez érvényes az évszázadokkal korábban élt más nem­zetiségű (mint a mai többség) jelentős személyiségekre, akik például államférfiak, hadvezérek voltak. Őket utólag egyértelműen többségi­nek tekintik, kikeresztelik, még a nevüket is megváltoztatják. Az Európai Unió sok országában örvendenek, ha bármely for­mában megszabadulnak a renitenskedő, magukat kisebbséginek tartóktól, de vannak olyan országok is, amelyek szívesen fogad­nak messzibb tájakról érkező idegeneket kisebbségiekként. Míg az őshonosok jogainak védelmében az unió nem tekinti magát illetékesnek, és azok törvénybe foglalásához most éppen egymillió aláírást kell gyűjteni, a más kontinensekről származó, más val­­lású és kultúrájú személyekkel szemben igen jámbor, udvarias, megértő és befogadó. Ezért, ha már valaki mindenképpen kisebbségi akar lenni, semmiképp se legyen őshonos, hanem csakis Afrikából, Ázsiából, Közel- vagy Távol-Keletről származó bevándorló, mohamedán, buddhista, színes bőrű vagy esetleg meleg, leszbikus vagy transz­vesztita. Mert értük kiáll az unió, nem mint az őshonosokért. KUTI JÁNOS KÖZELET

Next