Háromszék, 2017. július (29. évfolyam, 8136-8161. szám)

2017-07-10 / 8143. szám

UNITÁRIUS IFJÚSÁGI KONFERENCIA Reformátorok gyülekezete HECSER LÁSZLÓ FELVÉTELE A hétvégén Vargyason Légy te is reformátor címmel tartott­. Unitárius Ifjúsági Konferencia nem csak témájában szólt a reformációról, de ténylegesen is az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egy­let (ODFIE) megújulását indította el. Az unitárius ifjúság színe-virága- harminchat településről mintegy kétszázan érkeztek - műhelymunkák során fejtette ki véleményét az egyletről, az okta­tási rendszerről, a lelkészségről és az istentiszteletről, javaslatokat fogalmazott meg, hogy azok modernebbé, közérthetőbbé váljanak. Ezentúl más módon szervezik az ODFIE legjelentősebb eseményeit is, azt remélik, sokszínűségük által többekhez eljuthatnak majd.»­3 Benépesítették a fiatalok a vargyasi óvoda udvarát A MAGYAR MŰVÉSZETÉRT DÍJAK Kitüntetésözön székelyföldieknek Pászka Lehel átveszi az Árpád fejedelem-díjat Dubcsi Lajostól A Magyar Művészetért Díj gáláját-alapításának 30. évében - idén két helyszínen: július elsején Marosvásárhelyen a Kultúr­palotában, szombaton pedig Kézdivásárhelyen a Vigadó szín­háztermében tartották meg. Árpád fejedelem-díjban Pászka Lehel sepsiszentgyörgyi lovas íjász, Dubcsi Lajos Ex Libris díjban pedig tizenkét háromszéki és Csíkszeredai személyiség, illetve intézmény részesült. A harminc év alatt - Budapestet leszámít­va - a legtöbb, 9-9 Ex Libris díjat csíkszeredaiak és kézdivásár­­helyiek kaptak.1­2 S­zabadegyetemek idejét éljük, nemsokára ismét Tusványos lesz a Kárpát-medencei magyar­ság szellemi-politikai középpontja, múlt héten Kárpátalján, hétvégén pedig Felvidéken zajlott hasonló rendezvény. A Martosi Szabadegyetemen - akárcsak Tusnádfürdőn szokás - nemzetpolitikai kerekasztalt is rendeztek, amely egyfajta seregszem­léje a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarságnak. Érdemes ezért Felvidék irányába vetnünk tekintetünket: a nemzeti összetartozás, a térség más államaiban élő magyar közösség iránti szolidaritás belső, morális parancsa ez elsősorban, de a romániai magyarság helyzetének mélyebb megértésében, a közösségünk előtt álló kihívások és lehetőségek pontosabb számbavételében is segít, ha regionális kitekintésben gondolkodunk. A külhoni magyar vezetők beszámolója alapján úgy tűnik, a legjobb helyzetben a vajdasági közös­ség leledzik. Pásztor István VMSZ-elnök szerint a szerbiai magyarságot meg is becsülik az országban, autonómiája van, a szervezet kormánytényező, intézményrendszere erősödik. Az országban dúló háború miatt a kárpátaljai magyarság sorsa a legmostohább: a gazdasági-szociális nehézségek mellett a magyarellenes megnyilvánulások is felerősödtek Ukrajnában, az állami hatóságok nem sietnek ezek elítélésével. Mi több, a kisebbségben élő nemzeti közösség jogainak bővítése helyett azok csorbítása zajlik, a kijevi parlamentben hamarosan szavazásra kerülő új tanügyi törvény például már nem szavatolja a nemzetiségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz - mutatott rá Brenzovics László, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Valahol e két véglet között keresi helyét a felvi­déki, illetve az erdélyi magyarság: a két közösség helyzete sok tekintetben hasonló egyebek mellett a mindenkori szlovák, illetve román kormányok asszimilációs, homogenizációs törekvései miatt. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke például arról beszélt most, hogy Szlovákiá­ban az elmúlt évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott­­ nekünk, Székelyföl­dön élőknek aligha kell hosszan fejtegetni, milyen eszközökkel lehet egy régiót hátrányba taszítani központosítással, infrastruktúrájának elsorvasztá­sával stb. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig arra hívta fel a figyelmet: Romániában nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a magyarságra, ami biza­lomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről - ennek következményeit naponta tapasztaljuk. A Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarság helyzetében tehát igen sok a közös elem, a számos negatívum mellett azonban pozitívumot is találunk: a külhoni magyar vezetők mindenike méltatta Magyarország támogatását a magyar közösségek identitásának megőrzésében, gazda­sági megerősítésében. És nemcsak azért fontos ez, mert nem volt mindig így, hanem azért is, mert az anyaország támogatása lehet az egyik alappillére a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megerősödésének. FARCÁDI BOTOND máról holnapra Helyünk a Kárpát-medencében KELEMEN HUNOR: Hiányzik a bizalom többség és kisebbség között Az építkezés évszázada áll a magyar közösség mögött, de az el­múlt esztendő is az újrakezdésről szólt - mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton a felvidéki V. Martosi Szabadegye­temen megszervezett, Kárpát-medencei körkép című nemzet­politikai kerekasztal-beszélgetésen. „Talpon kell maradni, ez száz esztendeje így van Erdély­ben, és ennek most is így kell lennie, amikor közösségünk identitásának megőrzéséről, újrateremtéséről van szó. Tal­pon kell maradni gazdasági, szociális, társadalmi értelem­ben is, mert senkinek nem lehet az a célja, hogy magyar­ként szegényebb legyen, mint a szász vagy a sváb, a román, a szerb vagy az ukrán szom­szédja” - hangsúlyozta Kele­men Hunor. Az RMDSZ elnöke a részt­vevőkkel ismertette a múlt év decemberi parlamenti válasz­tások eredményeit, amelynek köszönhetően a magyar kö­zösség - a 2008-as és 2012-es választásokat követően - újra arányos képviseletet tudhat magának a parlamentben. „2016-ban olyan lépést tet­tünk, amelyre az elmúlt 26 esztendőben nem volt példa: azt mondtuk, össze kell fog­nunk, hiszen a magyar embe­rek ezt várják el tőlünk. A szö­vetség listáját megnyitottuk, a Magyar Polgári Párt élt is ezzel a lehetőséggel.” Az RMDSZ 6,5 százaléka ma sok mindenre elegendő, a parlamenti együtt­működési megállapodásnak is valós eredményei vannak, bővítették a nyelvi jogokat az egészségügy és a szociális in­tézmények területén, bevezet­ték a differenciált kisérettsé­­git és érettségit, megoldották a történelmi magyar egyhá­zak lelkészképzőinek állami finanszírozását, elhárítottak minden akadályt a kisebbségi pedagógusképző központ lét­rehozása elől. A kormánykoalícióval foly­tatott tárgyalásokat követő ha­talmas magyarellenes vitáról - amikor is a nyelvi jogok bő­vítését, a kisebbségi törvény elfogadását, március 15-e hi­vatalos ünneppé nyilvánítását kérte a szövetség - Kelemen elmondta: ezt nem érdemelte meg a közösség. »4

Next