Háromszék, 2017. augusztus (29. évfolyam, 8162-8187. szám)

2017-08-01 / 8162. szám

2017. AUGUSZTUS 1., KEDD KÜLFÖLD oromszék RÖVIDEN Visszaküldte a bírósági törvényt a lengyel államfő Visszaküldte a parlament­nek az ellenzék és az Európai Bizottság által is vitatott két bírósági törvényt a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróság­ról szóló jogszabályokat. A törvények megvétózását Andr­zej Duda múlt héten jelentette be. A parlamentben korábban jóváhagyott két jogszabály a tervezett lengyel igazság­ügyi reform részei, csak­úgy, mint a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvény is, amelyet az elnök múlt kedden jóváhagyott. Terroristákat fogtak Oroszországban Elfogták Moszkva közelében az Iszlám Állam terrorszervezet két követőjét, akik vezetőiktől Szíriából vártak utasítást ter­rorcselekmény végrehajtására - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat Vlagyimir megyei parancsnoksága. A két közép-ázsiai származású gyanúsított lőfegyverek és házi készítésű robbanószerkezet alkotóelemeinek beszerzésé­re, valamint a terrortámadás célpontjának kiválasztására készült. Elismerték, hogy terro­ristákkal álltak kapcsolatban, és terrortámadások elkövetésére készültek, amelyek után Afga­nisztánba indultak volna, hogy ott csatlakozzanak az Iszlám Állam fegyvereseihez. A gyanú­sítottak ellen eljárás indult. Letartóztatások Törökországban A török hatóságok az utóbbi egy hétben 921 embert vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy az érintett kapcsolatban áll valamely Törökországban terrorszervezetnek tartott csoporttal - közölte tegnap a török belügyminisztérium. Közülük a közlemény alapján 593 embert a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette mozgalommal össze­függésben állítottak elő. A jelentésből nem derül ki, hogy a feltételezett gülenisták mit követtek el. A hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban az elmúlt egy évben több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük kato­nák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletembe­rek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemel­lett nagyjából 150 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesz­tettek állásából. Az MTI híreinek felhasználá­sával szerkesztette: Farkas Réka AMERIKAI-OROSZ KAPCSOLATOK Magának is árt Moszkva? Biztos benne az amerikai alelnök, hogy az orosz szankciók nem fogják befolyásolni az Egyesült Államok szövetségi rendszerét. A Kreml ezzel közel egy időben arról beszélt, hogy az amerikaiakra bízzák, hogyan állítják össze a listát. A vasárnapi döntése kapcsán a Vedomosztyi orosz napilap hétfői kommentárjában megállapítja, hogy maguknak az oroszoknak is árthat az oroszországi amerikai diplomáciai képviseletek állományának kényszerű csökkentése, ugyanis lelassítja a vízu­mok kiadását, és a leépítés elsősorban a helyi alkalmazottakat érintheti majd. MTI/EPA FOTÓ Az Oroszországban dolgozó amerikai diplomaták létszámá­nak csökkentése nem gyengíti meg Washington elkötelezett­ségét szövetségeseinek bizton­sága iránt - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök tegnap az észt fővárosban. A politikus a három balti ország - Észtor­szág, Lettország és Litvánia - elnökeivel találkozva remé­nyét fejezte ki, hogy az ame­rikai-orosz kapcsolatoknak lesznek még szebb napjaik, de a legutóbbi orosz intézkedés nem zavarja meg az Egyesült Álla­mokat abban, hogy teljesítse kö­telezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt. Pence - mint arról sajtóértekezletén beszá­molt - átadta Donald Trump amerikai elnöknek a balti ve­zetőknek szóló rövid üzenetét: „Veletek vagyunk”. Az alelnök bírálta Oroszor­szágot, amiért „folyamatosan módosítani akarja határait”, egyben megerősítette az Egye­sült Államok elkötelezettségét, hogy „válaszol minden olyan kísérletre, amelyben erőszak­hoz folyamodnak”. A Fehér Házra bízzák a lista összeállítását Washingtonon múlik, hogy oroszországi diplomáciai képvi­seleteinek állományából kiktől válik meg - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője teg­nap Moszkvában. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közölte, hogy az Egyesült Ál­lamoknak szeptember 1-jéig 755 fővel kell csökkentenie az oroszországi diplomáciai kép­viseletein dolgozók létszámát. Peszkov elmondta: Moszk­vának nincs kételye afelől, hogy a megszigorított bünte­tőintézkedések törvényerőre fognak emelkedni. A szóvivő szerint a Kreml nem kíván jóslatokba bocsátkozni arról, hogy a létszámcsökkentés befolyásolja-e majd az orosz állampolgárok által igényelt amerikai vízumok kiadásá­nak átfutási idejét. Zászló a moszkvai amerikai nagykövetségen SZERB JAVASLAT: Felosztanák Koszovót Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra-fogalmazta meg véleményét Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Blic belgrádi napilapban tegnap megjelent írásában. A külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vucic államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről, illetve a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Aláhúzta, hogy a köztársasági elnök­kel tárgyalni kíván a lehetséges területfelosztásról. Ivica Dacic kiemelte: egy terü­letcsere esetén mindenképpen különleges státust kellene biz­tosítani a Koszovóban talál­ható szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszel­ben. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha javaslata megvaló­­síthatatlannak bizonyul, más megoldási lehetőségeket keres majd, és támogatja a megvaló­sítható elképzeléseket. A szerb külügyminiszter korábban többször is beszélt arról, hogy fel lehetne osztani a területet a szerbek és a helyi albánok között, illetve néhány éve azt is felvetette, hogy akár területcserét is lehetne alkal­mazni, így Szerbia megkapná a szerb kisebbség lakta koszo­vói területeket, míg Koszovó­­hoz csatolnának néhány, szin­te teljes egészében albánok lakta dél-szerbiai térséget. Egyik ötlet sem valósult meg, sőt, ez irányú lépések sem tör­téntek annak ellenére, hogy Ivica Dacic 2012 és 2014 között miniszterelnökként megkezd­hette volna az erről szóló pár­beszédet. Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnöknek a Blic napilap múlt heti számában jelent meg a nemzeti konzul­táció szükségességéről szóló írása. Úgy fogalmazott: Szer­biának meg kell oldania a Ko­­szovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni. „Itt az ideje, hogy nem­zetként felhagyjunk azzal, hogy struccként a homokba dugjuk a fejünket, és pró­báljunk meg végre reálisak lenni, ne engedjük meg ma­gunknak azt, hogy elveszít­sük, vagy átadjuk másnak, amink van, de ne is várjuk, hogy az ölünkbe hulljon az, amit már rég elveszítettünk” - fogalmazott a szerb elnök, mindazonáltal nem fejtette ki, mi az, amit már elveszí­tett Szerbia. Koszovó 2008-ban egyol­dalúan kiáltotta ki független­ségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta te­rületet. A szerb sajtóban megjelent vélemények szerint Aleksan­dar Vucic ezzel az írással, il­letve az utóbbi hetekben tett kijelentéseivel Koszovó elis­merésére készíti fel a szerb népet. Míg korábban a szerb államfők - és miniszterelnök­ként még maga Vucic is - azt mondták, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, legutóbbi kije­lentései inkább arra utalnak, mégis erre készül az államfő. A múlt hétfői cikk megje­lenése óta számos politikus és politológus véleményezte az államfő kezdeményezését. A legtöbben óvatosan fogal­maztak, és nem merték egyér­telműen állítani, mi lehet egy ilyen egyeztetés végeredmé­nye, voltak azonban olyanok is - például Aleksandar Vulin védelmi miniszter -, akik le­szögezték, hogy Belgrád nem készül Pristina önállóságának elismerésére. Peszkov hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításához Washingtonnak ki kell nyilvánítania, hogy meg­van benne az ehhez szükséges „politikai akarat”, és le kell mondania a „szankciós diktá­tumkísérletekről”. Úgy véleke­dett, időbe telik majd, amíg az Egyesült Államok megszaba­dul a „politikai skizofréniától”. Peszkov megismételte, hogy Moszkva továbbra is érdekelt a konstruktív együttműködés­ben az Egyesült Államokkal. Ilyen még a hidegháború idején sem volt A Vedomosztyi által megszólal­tatott szakértők szerint a diplo­máciai missziók alkalmazotti létszámának leépítése minden idők legjelentősebb ilyen lépé­se lehet, amilyenre még a hi­degháború idején sem volt pél­da. Az intézkedés - amellett, hogy megnehezíti a képvise­letek munkáját - hátrányos az orosz állampolgárok számára is. „Az oroszoknak az ameri­kai vízumra hetekig, ha nem hónapokig kell majd várniuk” - idézte a lap Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagy­követ Twitter-bejegyzését. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak vél­hetően maguk dönthetnek majd arról, hogy kiket érintsen a Pu­tyin által bejelentett létszám­­csökkentés. Nem kizárt, hogy a leépítés elsősorban az orosz alkalmazottakat fogja érinte­ni. A Vedomosztyi az amerikai külügyminisztérium adataira hivatkozva azt írta, hogy 2013- ban az Oroszországban műkö­dő amerikai képviseletek 1279 munkatársa közül 934 orosz állampolgár volt.

Next