Háromszék, 2017. augusztus (29. évfolyam, 8162-8187. szám)
2017-08-01 / 8162. szám
2017. AUGUSZTUS 1., KEDD KÜLFÖLD oromszék RÖVIDEN Visszaküldte a bírósági törvényt a lengyel államfő Visszaküldte a parlamentnek az ellenzék és az Európai Bizottság által is vitatott két bírósági törvényt a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabályokat. A törvények megvétózását Andrzej Duda múlt héten jelentette be. A parlamentben korábban jóváhagyott két jogszabály a tervezett lengyel igazságügyi reform részei, csakúgy, mint a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvény is, amelyet az elnök múlt kedden jóváhagyott. Terroristákat fogtak Oroszországban Elfogták Moszkva közelében az Iszlám Állam terrorszervezet két követőjét, akik vezetőiktől Szíriából vártak utasítást terrorcselekmény végrehajtására - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat Vlagyimir megyei parancsnoksága. A két közép-ázsiai származású gyanúsított lőfegyverek és házi készítésű robbanószerkezet alkotóelemeinek beszerzésére, valamint a terrortámadás célpontjának kiválasztására készült. Elismerték, hogy terroristákkal álltak kapcsolatban, és terrortámadások elkövetésére készültek, amelyek után Afganisztánba indultak volna, hogy ott csatlakozzanak az Iszlám Állam fegyvereseihez. A gyanúsítottak ellen eljárás indult. Letartóztatások Törökországban A török hatóságok az utóbbi egy hétben 921 embert vettek őrizetbe annak gyanújával, hogy az érintett kapcsolatban áll valamely Törökországban terrorszervezetnek tartott csoporttal - közölte tegnap a török belügyminisztérium. Közülük a közlemény alapján 593 embert a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette mozgalommal összefüggésben állítottak elő. A jelentésből nem derül ki, hogy a feltételezett gülenisták mit követtek el. A hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban az elmúlt egy évben több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett nagyjából 150 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Farkas Réka AMERIKAI-OROSZ KAPCSOLATOK Magának is árt Moszkva? Biztos benne az amerikai alelnök, hogy az orosz szankciók nem fogják befolyásolni az Egyesült Államok szövetségi rendszerét. A Kreml ezzel közel egy időben arról beszélt, hogy az amerikaiakra bízzák, hogyan állítják össze a listát. A vasárnapi döntése kapcsán a Vedomosztyi orosz napilap hétfői kommentárjában megállapítja, hogy maguknak az oroszoknak is árthat az oroszországi amerikai diplomáciai képviseletek állományának kényszerű csökkentése, ugyanis lelassítja a vízumok kiadását, és a leépítés elsősorban a helyi alkalmazottakat érintheti majd. MTI/EPA FOTÓ Az Oroszországban dolgozó amerikai diplomaták létszámának csökkentése nem gyengíti meg Washington elkötelezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök tegnap az észt fővárosban. A politikus a három balti ország - Észtország, Lettország és Litvánia - elnökeivel találkozva reményét fejezte ki, hogy az amerikai-orosz kapcsolatoknak lesznek még szebb napjaik, de a legutóbbi orosz intézkedés nem zavarja meg az Egyesült Államokat abban, hogy teljesítse kötelezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt. Pence - mint arról sajtóértekezletén beszámolt - átadta Donald Trump amerikai elnöknek a balti vezetőknek szóló rövid üzenetét: „Veletek vagyunk”. Az alelnök bírálta Oroszországot, amiért „folyamatosan módosítani akarja határait”, egyben megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy „válaszol minden olyan kísérletre, amelyben erőszakhoz folyamodnak”. A Fehér Házra bízzák a lista összeállítását Washingtonon múlik, hogy oroszországi diplomáciai képviseleteinek állományából kiktől válik meg - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap Moszkvában. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közölte, hogy az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel kell csökkentenie az oroszországi diplomáciai képviseletein dolgozók létszámát. Peszkov elmondta: Moszkvának nincs kételye afelől, hogy a megszigorított büntetőintézkedések törvényerőre fognak emelkedni. A szóvivő szerint a Kreml nem kíván jóslatokba bocsátkozni arról, hogy a létszámcsökkentés befolyásolja-e majd az orosz állampolgárok által igényelt amerikai vízumok kiadásának átfutási idejét. Zászló a moszkvai amerikai nagykövetségen SZERB JAVASLAT: Felosztanák Koszovót Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra-fogalmazta meg véleményét Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Blic belgrádi napilapban tegnap megjelent írásában. A külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vucic államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről, illetve a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Aláhúzta, hogy a köztársasági elnökkel tárgyalni kíván a lehetséges területfelosztásról. Ivica Dacic kiemelte: egy területcsere esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha javaslata megvalósíthatatlannak bizonyul, más megoldási lehetőségeket keres majd, és támogatja a megvalósítható elképzeléseket. A szerb külügyminiszter korábban többször is beszélt arról, hogy fel lehetne osztani a területet a szerbek és a helyi albánok között, illetve néhány éve azt is felvetette, hogy akár területcserét is lehetne alkalmazni, így Szerbia megkapná a szerb kisebbség lakta koszovói területeket, míg Koszovóhoz csatolnának néhány, szinte teljes egészében albánok lakta dél-szerbiai térséget. Egyik ötlet sem valósult meg, sőt, ez irányú lépések sem történtek annak ellenére, hogy Ivica Dacic 2012 és 2014 között miniszterelnökként megkezdhette volna az erről szóló párbeszédet. Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnöknek a Blic napilap múlt heti számában jelent meg a nemzeti konzultáció szükségességéről szóló írása. Úgy fogalmazott: Szerbiának meg kell oldania a Koszovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni. „Itt az ideje, hogy nemzetként felhagyjunk azzal, hogy struccként a homokba dugjuk a fejünket, és próbáljunk meg végre reálisak lenni, ne engedjük meg magunknak azt, hogy elveszítsük, vagy átadjuk másnak, amink van, de ne is várjuk, hogy az ölünkbe hulljon az, amit már rég elveszítettünk” - fogalmazott a szerb elnök, mindazonáltal nem fejtette ki, mi az, amit már elveszített Szerbia. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A szerb sajtóban megjelent vélemények szerint Aleksandar Vucic ezzel az írással, illetve az utóbbi hetekben tett kijelentéseivel Koszovó elismerésére készíti fel a szerb népet. Míg korábban a szerb államfők - és miniszterelnökként még maga Vucic is - azt mondták, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, legutóbbi kijelentései inkább arra utalnak, mégis erre készül az államfő. A múlt hétfői cikk megjelenése óta számos politikus és politológus véleményezte az államfő kezdeményezését. A legtöbben óvatosan fogalmaztak, és nem merték egyértelműen állítani, mi lehet egy ilyen egyeztetés végeredménye, voltak azonban olyanok is - például Aleksandar Vulin védelmi miniszter -, akik leszögezték, hogy Belgrád nem készül Pristina önállóságának elismerésére. Peszkov hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításához Washingtonnak ki kell nyilvánítania, hogy megvan benne az ehhez szükséges „politikai akarat”, és le kell mondania a „szankciós diktátumkísérletekről”. Úgy vélekedett, időbe telik majd, amíg az Egyesült Államok megszabadul a „politikai skizofréniától”. Peszkov megismételte, hogy Moszkva továbbra is érdekelt a konstruktív együttműködésben az Egyesült Államokkal. Ilyen még a hidegháború idején sem volt A Vedomosztyi által megszólaltatott szakértők szerint a diplomáciai missziók alkalmazotti létszámának leépítése minden idők legjelentősebb ilyen lépése lehet, amilyenre még a hidegháború idején sem volt példa. Az intézkedés - amellett, hogy megnehezíti a képviseletek munkáját - hátrányos az orosz állampolgárok számára is. „Az oroszoknak az amerikai vízumra hetekig, ha nem hónapokig kell majd várniuk” - idézte a lap Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövet Twitter-bejegyzését. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak vélhetően maguk dönthetnek majd arról, hogy kiket érintsen a Putyin által bejelentett létszámcsökkentés. Nem kizárt, hogy a leépítés elsősorban az orosz alkalmazottakat fogja érinteni. A Vedomosztyi az amerikai külügyminisztérium adataira hivatkozva azt írta, hogy 2013- ban az Oroszországban működő amerikai képviseletek 1279 munkatársa közül 934 orosz állampolgár volt.