Háromszék, 2017. szeptember (29. évfolyam, 8188-8213. szám)

2017-09-19 / 8203. szám

Ki Úrkútja vizét issza... Ahol van történelmi múlt, ott kerül alkalom, hogy a mindennapok rohanása mellett felújítsanak egy-egy régi, helyi szokást. Így történt Maksán is, ahol százados hagyomány elevenedett meg, s ami a legfontosabb, nem egy-két érdeklődő láttára, hanem a helybeli Orbán Balázs-iskola tanulói részvételével, iskolakezdő kirándulás okán. Jobban nem is lehetett volna, hiszen ez a tanulónemze­dék több évtizedre előreviszi nemcsak a múlt, hanem a jelen történéseinek emlékét is.»­Z ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Nincs hiány tervekből, de gondokból sem a maksai községházán VARCYAS Szent László-szobrot avattak HECSER LÁSZLÓ » Bíró Károly baróti segédlelkész arra kérte a híveket, figyeljenek szívükre, s találják meg az irgalmat benne úgy, mint tette egykor a Jézus példabeszédében szereplő ki­rály, aki szolgájának elengedte adósságát, s mint tette szent életű királyunk, László, aki bár testvéreivel sokszor hadako­zott, de mindannyiszor megbo­csátottak egymásnak.»­­ A SZERZŐ FELVÉTELE A vargyasi Szent Antal-templom udvarán vasárnap leplezték le a nagybaconi fafaragó, Farkas István által készített Szent László­­mellszobrot. Az 1997-1998 között épült kis meghitt templomot színültig megtöltötték a lovagkirály emléke előtt tisztelegni kí­vánók. Tekintélyes számban képviseltette magát a szoborállítást vállaló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a díszőrséget ellátó Történelmi Vitézi Rend, de számos környékbeli katolikus is fontosnak tartotta az eseményen való részvételt. 2017. SZEPTEMBER 19. • KEDD- XXIX. ÉVFOLYAM • 8203. SZÁM a romsze www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,30 LEI • ELŐFIZETŐKNEK: 99 BANI DRAGNEA HÁRÍT Nem bővül az anyanyelvhasználat Korainak tartja Liviu Dragnea SZDP-elnök az anyanyelv-hasz­­nálati jogok bővítését a közigazgatásban. Az RMDSZ ugyanis felére - 20-ról 16 százalékos lakossági arányra - csökkentené azt a küszöböt, amelyen már anyanyelven is elérhető lenne a hivatali ügyintézés. Az erre vonatkozó törvénymódo­sítási javaslatot idén májusban nyújtották be, jelenleg a képvise­lőházban szakbizottsági vélemé­nyezésre vár, és kiváltotta a naci­onalista körök éles ellenkezését. A tervezet szankciókat is tartal­maz, előírná azoknak az önkor­mányzatoknak a megbüntetését, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat. „Rop­pant érzékeny” kérdésről van szó, az SZDP pedig akkor fogja az anyanyelv-használati küszöb le­szállítását támogatni, ha ennek szükségességét a román társada­lom is megérti és elfogadja - nyi­latkozta tegnap Dragnea.­­5 Pénz nélkül maradtak az önkormányzatok Évek óta most először történt meg, hogy a kormány által meg­szabott költségvetés-kiigazítás során nem kapnak pénzt az önkormányzatok-derült ki a Kovászna Megyei Tanács tegnapi közleményéből. A 2017/63-as számú sürgősségi kormányrende­let szerint Háromszék 2 389 000 lejt kap célirányosan, 1 337 000 lejt a gyerekvédelmi rendszer fenntartására kell fordítania, 170 000 lejt a felnőtt fogyatékkal élők központjainak támogatá­sára, 882 000 lejt a tej-kisli-alma-zöldség programra.­­2 máról holnapra Schengen már nem érdekes? I­­el kell venni Romániát és Bulgáriát a­­­ schengeni övezetbe - jelentette ki Jean- J- Claude Juncker néhány nappal ezelőtt Strasbourgban az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében. Az Európai Bizottság elnöke nagy barátja országunknak, májusi látogatásán sorba csókolgatta a román politi­kusokat - azokat is, akikkel amúgy nemigen barátkoznak a szavahihetőségre és bizonyos erkölcsökre sokat adó elegáns nyugati irodák­ban kijelentését azonban nem kapták fel a leginkább érdekeltek sem, sőt, meglehetősen nagy csend veszi körül a javaslatot, amely bő másfél évtizede fogalmazódott meg először. Bukarest az EU-s tagfelvételi eljárás kezdete után, 2001 őszén kezdett foglalkozni a schenge­ni csatlakozás előkészítésével, mégis igencsak lagymatagon vette tudomásul a váratlan stras­­bourgi hátszelet. Első látásra érthetetlen, hogy nem csaptak le rá azok, akik évek óta hangoztatják, hogy műszakilag már megfelelünk a feltételeknek. Az a tény, hogy a műszaki jelző sehogy sem ko­pik ki a nyilatkozatokból, jelzi, hogy az emberi tényező, azaz a korrupció, a hivatalnokok meg­­vásárolhatósága maradt az utolsó akadály, erre is szoktak hivatkozni azok az államok, amelyek ellenzik, hogy Románia is része legyen a belső határellenőrzés nélküli európai térség­nek. Álláspontjukat csak erősíti, hogy az illegá­lis bevándorlók nagy többségét nyugati hatá­rainkon fülelik le, kilépési kísérleteik közben. A belépés tehát a modern technológiák mellett sem okoz különösebb gondot az útlevél nélkül utazóknak, és ez nem éppen bizalomgerjesztő jelenség. Valószínűleg ezt Juncker is tudja, neki azonban a brit kilépés miatt megingott EU erő­sítése a munkaköri feladataihoz tartozik, ezért nem meglepő, hogy szorosabbra fűzné a tagál­lamok viszonyát. Ez sem mindenkinek tetszik, de a Dâmboviţa partján egészen balkáni okai vannak a mostanában tapasztalható hűvös távolságtartásnak. Az egyik lehetséges magyarázatra Cris­tian Câmpeanu világít rá a 22 hetilapban: bármennyire csábító a 100 éves Romániának stabilitást és jólétet biztosító junckeri ajánlat, ez nemcsak egyes (pénzügyi, katonai, külügyi) hatáskörök átengedésével járna (az államoktól az EU-nak), hanem olyan kötelezettségekkel az emberi jogok, jogállamiság és független igazságszolgáltatás tiszteletben tartását illető­en, amelyeket a Liviu Dragnea által irányított kormánykoalíció nem kíván vállalni, hiszen éppen az aláaknázásukban érdekelt. Ezért nem sürgetik az utóbbi időben a schengeni csatlako­zást, hiszen számukra saját bőrük és piszkos üzleteik megmentése a fontos, nem fáj nekik, hogy az ünnepek és a vakációk idején több millió román állampolgár rostokol több órás sorokban a határokon. Nekünk azonban nem csupán a könnyebb utazásért fontos a schen­geni csatlakozás, hanem főként a járulékos haszon, az ország jó irányban való haladása miatt. Az EU ugyan sok csalódást okozott, de a mi eredeti demokráciánknál még mindig jobb alternatívát kínál... DEMETER­. ILDIKÓ

Next