Háromszék, 2017. szeptember (29. évfolyam, 8188-8213. szám)

2017-09-01 / 8188. szám

2017. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK KÜLFÖLD 4 .Haromszek Az EU járuljon hozzá a magyar határvédelemhez Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság el­nökét, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban já­ruljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki-jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap. Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határ­védelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gya­korlatban is meg kell nyilvá­nulnia, így a magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az uniónak is ki kell vennie a részét - mondta, kérdésre pedig jelezte: ha Brüsszel fizet, a pénz visszakerül a költségvetésbe. Azt szeretnénk, ha végre nemcsak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás, hanem konkrét tet­tekben is - jelentette ki. Hangsú­lyozta: Magyarország a migráci­ós válság kirobbanása óta tartja magát az Európai Unió schen­­geni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pe­dig - amit a magyar adófizetők finanszíroztak - Magyarország nemcsak saját magát, hanem a kontinens minden polgárát védi az illegális bevándorlók árada­tával szemben. Nem túlzás azt állítani - fogalmazott -, hogy az európai állampolgárok bizton­ságát a magyar rendőrök, kato­nák is megteremtik. Beszámolt arról is, hogy a bi­zottság már jó néhány országnak segítséget nyújtott, Görögország az ígért egymilliárd euró felét már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária százmillió eu­róban részesül. Ideje, hogy Ma­gyarország is benyújtsa kérését - mondta. Lázár János közölte azt is: egybevág a magyar állásponttal a líbiai táborépítés terve, továb­bá a származási országba vissza­küldés és a bevándorlás okainak megszüntetése. Felidézte, hogy a magyar kormány már két éve javasolta ezt. Keleti szövetségépítés A visegrádi országok stratégiai jelentőséget tulajdonítanak az Európai Unió keleti irányú szövet­ségépítésének - közölte a külgazdasági és külügyminiszter tegnap, miután a V4-ek vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével Budapesten. FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD Szijjártó Péter a találkozót kö­vető közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és leg­bátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgal­mazta az unió és a Keleti Part­nerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján. Hozzátette: amellett is kiállnak majd a V4-ek, hogy a közösség következő hétéves költségveté­sében ne csökkenjen az ezt célzó forrás. A partnerországok segít­hetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük - mondta a miniszter, hozzátéve: egy Euró­­pa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsola­tunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szél­sőséges ideológiák terjedését. A miniszter az eddigi ered­mények közé sorolta az Ukraj­nával és Grúziával elért vízum­mentességet, de azt is, hogy ma életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedel­mi megállapodás. Szólt az ener­giabiztonsági szempontokról is, rámutatva: a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása elképzelhetetlen a keleti partne­rek nélkül. A megbeszélésen részt vett Witold Waszczykowsky len­gyel, Pavlo Klimkin ukrán, Elmar Mammadyarov azeri, Miheil Dzsanelidze grúz, Ula­­dzimir Makei fehérorosz kül­ügyminiszter, Lukas Parízek szlovák, Petr Gajdusek cseh külügyi államtitkár, Daniela Morari moldáv külügyminisz­ter-helyettes, Gagik Ghalac­­iyan, az örmény külügymi­nisztérium európai ügyekért felelős főosztályvezetője. A Keleti Partnerség országai külügyi képviselőinek tanácskozása Budapesten SZERB-KOSZOVÓI MEGÁLLAPODÁS Egységesítik az igazságügyi rendszert Aleksandar Vucc szerb és Hashim Thaqi koszovói államfő tegnap Brüsszelben megegyezett a koszovói igazságszolgáltatási rendszer egységesítésére vonatkozó megállapodás végrehajtásáról, amelynek értelmében a koszovói szerb bírák, ügyészek és az igazságügyben dol­gozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak majd. Az igazságügyre vonatkozó megállapodás értelmében egy­séges lesz a koszovói igazság­ügyi rendszer, amely lehetővé fogja tenni a jogi ügyek azonos feltételek szerinti levezetését egész Koszovóban, különös te­kintettel a jellemzően vegyes lakosságú Kosovska Mitrovi­­ca-i régióban. A megállapodás október 17-én lép életbe. Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biz­tonságpolitikai főképviselő­jének meghívására a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése érdekében tartott brüsszeli megbeszélésen létre­jött megállapodásra azért volt szükség, hogy Koszovó szerbek által is lakott főként északi te­rületein körülbelül egyenlő arányban legyenek az albán és szerb nyelvű bírák a bírói testületekben. Ugyanezen elv alapján körülbelül egyenlő számban vehetnek részt a szerb és a koszovói ügyészek is a jogi munkában. Pristina arra is garanciát vállalt, hogy indokolt esetben bizonyos te­rületeken szerb nemzetiségű lehet a bíróság elnöke. Koszovóban eddig elkü­lönült a szerbek által el nem ismert koszovói és az észak­koszovói, szerbek által mű­ködtetett igazságszolgáltatás. Októbertől az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak, azzal a feltétellel, hogy a szerbek lakta része­ken szavatolják a szerb bírák, ügyészek, ügyvédek munká­ját. Az 1,8 milliós Koszovó la­kosságán belül a szerbek szá­ma körülbelül 120 ezer. Áder János a víz világhetén Az ENSZ keretein belül működő kormányközi tudományos testü­let létrehozását javasolta a fenyegető vízválság kezelésére Áder János köztársasági elnök tegnap Stockholmban, a víz világhetén. Az államfő a konferencián el­mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a klímaválság fon­tosságát megértette a világ, de a vízválság súlyosságát még nem. Szerinte a vízválság következ­ményei alól egyik ország sem vonhatja ki magát. Példaként Svédországot említette, ahol a tavalyi év volt az elmúlt 40 esz­tendő legszárazabb éve. Már nem a jövőről, hanem a jelen meghatározó problémáiról be­szélünk - tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem történik változás a jelenlegi vízpolitikában, akkor a szegény­ség felszámolásában sem lehet eredményeket elérni. Áder Já­nos szorgalmazta a vízügyi inf­rastruktúrára fordítandó befek­tetések forrásainak növelését. Azt is fontosnak nevezte, hogy az ENSZ-en belül központi felelőse legyen a vízügyi kérdéseknek. Szintén hiányolta, hogy nincs az ENSZ-ben egy kormányközi víz­ügyi együttműködési testület. Budapest visszautasítja a kettős mércét Magyarország visszautasítja, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza-közölte a kül­gazdasági és külügyminiszter kérdésre válaszul, miután a visegrádi négyek (V4) vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal talál­koztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek rész­vételével tegnap Budapesten. Szijjártó Péter érintette azokat a kérdéseket is, amelyeket a len­gyel külügyminiszternek tettek fel országa és az unió kapcsola­táról. A magyar miniszter azt mondta: visszautasítjuk, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza, sajnos, azt látjuk, hogy Lengyel­­országgal szemben az Európai Bizottság ezt tesz. Ez elfogadha­tatlan. Úgy folytatta: jó lenne, ha az európai intézmények egyes tagállamok kipécézése helyett végre a valódi feladatukkal foglalkoznának, ahelyett, hogy teljesen alaptalanul vegzálnak bizonyos tagállamokat Az EU soha nem volt olyan rossz biz­tonsági helyzetben, mint most - jegyezte meg, hangsúlyozva: Magyarország nem járul hozzá egyetlen olyan uniós intézke­déshez sem, amelynek Lengyel­­ország a kárát látná. Szijjártó Péter más téma kapcsán közölte: bár az unión érezhető a bővítési fáradtság, a V4-ek a bővítés pártján áll­nak, gyorsítanák azt a Nyugat- Balkánon. Reményét fejezte ki, hogy a közösség taglétszáma a közeljövőben bővülhet, és hangoztatta: visszautasítják az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy a következő öt évben nem lesz bővítés. Az azzal kapcsolatos felvetés­re, miszerint Emmanuel Macron francia államfő a közelmúltbeli látogatásai során lengyel és ma­gyar vezetőkkel nem találkozott, azt felelte: sok kísérlet történt már a visegrádi csoport egységé­nek megbontására, de azok nem értek célt, az együttműködés továbbra is a leghatékonyabb és a legszorosabb szövetség az Eu­rópai Unión belül. Emlékeztetett arra is: a V4-ek miniszterelnö­kei júniusban már egyeztettek a francia elnökkel Moszkva válaszol A Kreml nem hagyhatja válasz nélkül az Egyesült Államok Oroszország elleni barátságtalan lépéseit-jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában tegnap, egy nappal azelőtt, hogy lejár a határidő, ameddig az Oroszországban mű­ködő amerikai nagykövetségnek és konzuli képviseleteknek 755 fővel csökkenteniük kell alkalmazottjaik létszámát. Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem kez­deményezett válságot vagy megszorításokat a kétoldalú viszonyban, épp ellenkezőleg, fellépett azok ellen. Arra hivat­kozott, hogy Vlagyimir Putyin elnök következetesen hang­súlyozza a kapcsolatok javítá­sának szándékát, a kölcsönös haszon és kölcsönös bizalom alapján. Marija Zaharova kül­ügyi szóvivő közölte: Oroszor­szág az elmúlt több mint fél év alatt többfajta kiútlehetőséget is felkínált Washingtonnak a szankciók okozta helyzetből, mielőtt felajánlotta az ameri­kai képviseletek létszámának csökkentését. Válaszul az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai büntetőintézkedések törvény­be foglalt megszigorítására, valamint orosz diplomaták egy csoportjának tavaly év végi ki­utasítására. Putyin elnök július végén közölte, hogy az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel kell csökkentenie nagy­­követségének és három konzuli képviseletének létszámát. Az orosz külügyminisztérium érve­lése szerint így mindkét félnek egyformán 455 külügyi alkalma­zottja marad a másik országban. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila

Next