Háromszék, 2017. szeptember (29. évfolyam, 8188-8213. szám)
2017-09-01 / 8188. szám
2017. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK KÜLFÖLD 4 .Haromszek Az EU járuljon hozzá a magyar határvédelemhez Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki-jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap. Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia, így a magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az uniónak is ki kell vennie a részét - mondta, kérdésre pedig jelezte: ha Brüsszel fizet, a pénz visszakerül a költségvetésbe. Azt szeretnénk, ha végre nemcsak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás, hanem konkrét tettekben is - jelentette ki. Hangsúlyozta: Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát az Európai Unió schengeni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pedig - amit a magyar adófizetők finanszíroztak - Magyarország nemcsak saját magát, hanem a kontinens minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatával szemben. Nem túlzás azt állítani - fogalmazott -, hogy az európai állampolgárok biztonságát a magyar rendőrök, katonák is megteremtik. Beszámolt arról is, hogy a bizottság már jó néhány országnak segítséget nyújtott, Görögország az ígért egymilliárd euró felét már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária százmillió euróban részesül. Ideje, hogy Magyarország is benyújtsa kérését - mondta. Lázár János közölte azt is: egybevág a magyar állásponttal a líbiai táborépítés terve, továbbá a származási országba visszaküldés és a bevándorlás okainak megszüntetése. Felidézte, hogy a magyar kormány már két éve javasolta ezt. Keleti szövetségépítés A visegrádi országok stratégiai jelentőséget tulajdonítanak az Európai Unió keleti irányú szövetségépítésének - közölte a külgazdasági és külügyminiszter tegnap, miután a V4-ek vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével Budapesten. FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD Szijjártó Péter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgalmazta az unió és a Keleti Partnerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján. Hozzátette: amellett is kiállnak majd a V4-ek, hogy a közösség következő hétéves költségvetésében ne csökkenjen az ezt célzó forrás. A partnerországok segíthetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük - mondta a miniszter, hozzátéve: egy Európa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsolatunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szélsőséges ideológiák terjedését. A miniszter az eddigi eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Grúziával elért vízummentességet, de azt is, hogy ma életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. Szólt az energiabiztonsági szempontokról is, rámutatva: a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása elképzelhetetlen a keleti partnerek nélkül. A megbeszélésen részt vett Witold Waszczykowsky lengyel, Pavlo Klimkin ukrán, Elmar Mammadyarov azeri, Miheil Dzsanelidze grúz, Uladzimir Makei fehérorosz külügyminiszter, Lukas Parízek szlovák, Petr Gajdusek cseh külügyi államtitkár, Daniela Morari moldáv külügyminiszter-helyettes, Gagik Ghalaciyan, az örmény külügyminisztérium európai ügyekért felelős főosztályvezetője. A Keleti Partnerség országai külügyi képviselőinek tanácskozása Budapesten SZERB-KOSZOVÓI MEGÁLLAPODÁS Egységesítik az igazságügyi rendszert Aleksandar Vucc szerb és Hashim Thaqi koszovói államfő tegnap Brüsszelben megegyezett a koszovói igazságszolgáltatási rendszer egységesítésére vonatkozó megállapodás végrehajtásáról, amelynek értelmében a koszovói szerb bírák, ügyészek és az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak majd. Az igazságügyre vonatkozó megállapodás értelmében egységes lesz a koszovói igazságügyi rendszer, amely lehetővé fogja tenni a jogi ügyek azonos feltételek szerinti levezetését egész Koszovóban, különös tekintettel a jellemzően vegyes lakosságú Kosovska Mitrovica-i régióban. A megállapodás október 17-én lép életbe. Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése érdekében tartott brüsszeli megbeszélésen létrejött megállapodásra azért volt szükség, hogy Koszovó szerbek által is lakott főként északi területein körülbelül egyenlő arányban legyenek az albán és szerb nyelvű bírák a bírói testületekben. Ugyanezen elv alapján körülbelül egyenlő számban vehetnek részt a szerb és a koszovói ügyészek is a jogi munkában. Pristina arra is garanciát vállalt, hogy indokolt esetben bizonyos területeken szerb nemzetiségű lehet a bíróság elnöke. Koszovóban eddig elkülönült a szerbek által el nem ismert koszovói és az északkoszovói, szerbek által működtetett igazságszolgáltatás. Októbertől az igazságügyben dolgozók mind a koszovói igazságügyi minisztériumhoz tartoznak, azzal a feltétellel, hogy a szerbek lakta részeken szavatolják a szerb bírák, ügyészek, ügyvédek munkáját. Az 1,8 milliós Koszovó lakosságán belül a szerbek száma körülbelül 120 ezer. Áder János a víz világhetén Az ENSZ keretein belül működő kormányközi tudományos testület létrehozását javasolta a fenyegető vízválság kezelésére Áder János köztársasági elnök tegnap Stockholmban, a víz világhetén. Az államfő a konferencián elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a klímaválság fontosságát megértette a világ, de a vízválság súlyosságát még nem. Szerinte a vízválság következményei alól egyik ország sem vonhatja ki magát. Példaként Svédországot említette, ahol a tavalyi év volt az elmúlt 40 esztendő legszárazabb éve. Már nem a jövőről, hanem a jelen meghatározó problémáiról beszélünk - tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem történik változás a jelenlegi vízpolitikában, akkor a szegénység felszámolásában sem lehet eredményeket elérni. Áder János szorgalmazta a vízügyi infrastruktúrára fordítandó befektetések forrásainak növelését. Azt is fontosnak nevezte, hogy az ENSZ-en belül központi felelőse legyen a vízügyi kérdéseknek. Szintén hiányolta, hogy nincs az ENSZ-ben egy kormányközi vízügyi együttműködési testület. Budapest visszautasítja a kettős mércét Magyarország visszautasítja, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza-közölte a külgazdasági és külügyminiszter kérdésre válaszul, miután a visegrádi négyek (V4) vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével tegnap Budapesten. Szijjártó Péter érintette azokat a kérdéseket is, amelyeket a lengyel külügyminiszternek tettek fel országa és az unió kapcsolatáról. A magyar miniszter azt mondta: visszautasítjuk, hogy az Európai Unió bárkivel szemben is a kettős mércét alkalmazza, sajnos, azt látjuk, hogy Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság ezt tesz. Ez elfogadhatatlan. Úgy folytatta: jó lenne, ha az európai intézmények egyes tagállamok kipécézése helyett végre a valódi feladatukkal foglalkoznának, ahelyett, hogy teljesen alaptalanul vegzálnak bizonyos tagállamokat Az EU soha nem volt olyan rossz biztonsági helyzetben, mint most - jegyezte meg, hangsúlyozva: Magyarország nem járul hozzá egyetlen olyan uniós intézkedéshez sem, amelynek Lengyelország a kárát látná. Szijjártó Péter más téma kapcsán közölte: bár az unión érezhető a bővítési fáradtság, a V4-ek a bővítés pártján állnak, gyorsítanák azt a Nyugat- Balkánon. Reményét fejezte ki, hogy a közösség taglétszáma a közeljövőben bővülhet, és hangoztatta: visszautasítják az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy a következő öt évben nem lesz bővítés. Az azzal kapcsolatos felvetésre, miszerint Emmanuel Macron francia államfő a közelmúltbeli látogatásai során lengyel és magyar vezetőkkel nem találkozott, azt felelte: sok kísérlet történt már a visegrádi csoport egységének megbontására, de azok nem értek célt, az együttműködés továbbra is a leghatékonyabb és a legszorosabb szövetség az Európai Unión belül. Emlékeztetett arra is: a V4-ek miniszterelnökei júniusban már egyeztettek a francia elnökkel Moszkva válaszol A Kreml nem hagyhatja válasz nélkül az Egyesült Államok Oroszország elleni barátságtalan lépéseit-jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában tegnap, egy nappal azelőtt, hogy lejár a határidő, ameddig az Oroszországban működő amerikai nagykövetségnek és konzuli képviseleteknek 755 fővel csökkenteniük kell alkalmazottjaik létszámát. Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem kezdeményezett válságot vagy megszorításokat a kétoldalú viszonyban, épp ellenkezőleg, fellépett azok ellen. Arra hivatkozott, hogy Vlagyimir Putyin elnök következetesen hangsúlyozza a kapcsolatok javításának szándékát, a kölcsönös haszon és kölcsönös bizalom alapján. Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte: Oroszország az elmúlt több mint fél év alatt többfajta kiútlehetőséget is felkínált Washingtonnak a szankciók okozta helyzetből, mielőtt felajánlotta az amerikai képviseletek létszámának csökkentését. Válaszul az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai büntetőintézkedések törvénybe foglalt megszigorítására, valamint orosz diplomaták egy csoportjának tavaly év végi kiutasítására. Putyin elnök július végén közölte, hogy az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel kell csökkentenie nagykövetségének és három konzuli képviseletének létszámát. Az orosz külügyminisztérium érvelése szerint így mindkét félnek egyformán 455 külügyi alkalmazottja marad a másik országban. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Szekeres Attila