Háromszék, 2017. október (29. évfolyam, 8214-8239. szám)

2017-10-18 / 8228. szám

www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,30 LEN • ELŐFIZETŐKNEK: 99 BANI TANINTÉZETEK HŐSZIGETELÉSE Uniós pénzre pályáznak NAGY D. ISTVÁN • Az önkor­mányzat a Regionális Ope­ratív Program keretében pályázza meg a középületek energiahatékonyságának nö­velésére kiírt támogatást. A tervezett beruházások értéke megközelíti az 5,4 millió eu­­rót, amelyből a két legjelentő­sebb költséget a Váradi József Általános Iskolánál (nagyjá­ból kétmillió), illetve a Mihai Viteazul Főgimnáziumnál (1,5 millió euró) tervezett be­avatkozások jelentik.» 2 mm’SkS'SSmív m * • ■-I «ük mminu Hét tanintézmény energetikai hatékonyságának növelésére (egyebek mellett hőszigetelés, fűtés­rendszer-csere, villanyhálózat-fejlesztés, mosdók korszerűsítése, illetve tatarozási munkálatok) nyújt be pályázatot Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A beruházások gazdasági-műszaki iratcso­mójának jóváhagyásáról egymás után két ülésen döntött a városi képviselő-testület. Túlélés a Nyír alatt Nyír a neve, bár nyírbokor sincs már azon a legelőterületekkel borított hegynyúlványon, amely Nagypatak felől simul bele a felső-háromszéki síkságba. Ettől lett Nyíres a kisborosnyói lokálpatrióta kör is, amelynek minden olyan helybeli köz­ségi képviselő, falufelelős, egyházgondnok és nyugalmazott tanító a tagja, aki tehetősebb és falujának haladását akarja. Most mintha lejtőn lefelé haladna a faluközösség, amelynek gazdasági ereje és szociális helyzete még kimagasló volt a két világháború között, amikor a kisbirtokos is uralta vagyo­na kezelését, s fiatal munkaerőréteg élt a faluban. A túlélés időszakát éli Kisborosnyó?»Z ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI ANYANYELVHASZNÁLAT A KÖZIGAZGATÁSBAN Szakmai vitát ígértek a szociáldemokraták A bukaresti kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) azt ígérte az RMDSZ-nek, hogy a szenátusban szakmai vita nyomán alakítja ki álláspontját a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatát bővítő törvényterve­zetről, és nem söpri azt le vita nélkül az asztalról, ahogyan történt a képviselőházi szavazás alkalmával - tudatta Cseke Attila frakcióvezető. Az RMDSZ politikusa azt kö­vetően nyilatkozott a szociál­­liberális kormánykoalícióval tavaly decemberben megkö­tött parlamenti megállapo­dás működéséről, hogy hét­főn a szenátus visszaküldte a szakbizottsághoz az RMDSZ egy másik törvénytervezetét, amely hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számá­ra. A frakcióvezető szerint a jobbközép ellenzék olyan ma­gyarellenes hangulatot terem­tett, amelyet az SZDP-SDSZ szociálliberális koalíció sem tud „legyűrni”. Cseke Attila ennek tudja be, hogy szep­temberben a kormánypártok is leszavazták a képviselőház­ban azt az RMDSZ-tervezetet, amely a jelenlegi húszról tíz százalékosra csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigaz­gatásban, illetve azt is, hogy az SZDP hétfőn nyilvánvaló­vá tette: ha most napirendre kerül a március 15-éről szóló tervezet a szenátusban, akkor az RMDSZ nem számíthat a ko­alíciós pártok támogatására. „A fájó az, hogy azok for­dultak a magyar közösség el­len, akik a magyar közösség szavazatát bírták, akikben a magyar emberek megbíztak” - jegyezte meg a frakcióveze­tő, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt szenátoraként politizáló, március 15. ünnepnappá nyil­vánítását a románok megalá­zásának tartó Traian Băsescu volt államfőre utalva. A parlamentben a második ház döntése a mérvadó, így a kormánykoalíció megtehet­te volna, hogy az első házban nem tűzi napirendre idejében az RMDSZ törvénytervezeteit, amelyek így a megszabott határ­idő lejártával hallgatólagosan elfogadott tervezetként kerül­tek volna át a döntő házba. »5 máról holnapra Zsarolunk vagy zsarolnak?­ arolásnak látja minden román párt - nem csupán a magát liberálisnak és haladónak tartó ellenzék-, hogy az RMDSZ két olyan törvénytervezet támogatását kéri a kormánykoalíciótól, amely a magyarok jogait bővítené kissé. A legújabb nacionalista habverést a román sajtó is táplálja, hizlalja, és így jutottunk odáig, hogy az ország legmagasabb fórumán meghallgatni, végiggondolni sem akarja senki másfél millió polgár óhaját. Szomorú és dühítő is ez a helyzet: a nemzetiségi elnyomásban, a zsidók, németek kiárusításában, a kisebb létszámú etnikai közösségek beolvasztá­sában jeleskedő kommunista rendszer örökségét továbbvivő szociáldemokratáktól várjuk annak törvényi elismerését, hogy nem vagyunk másod­rendű állampolgárok a szülőföldünkön; attól a párttól, amelynek egyetlen vezérelve a hatalom gyakorlásához való korlátlan és zavartalan hozzá­férés, és amely csak ezért a szent célért szavaz meg bármit is, tekintet nélkül arra, hogy kit gázol el Mit nekik nemzetiségi jogok, mikor a fejük fölött ott lebeg a börtönbüntetés réme? Számunkra azonban inkább az a kérdés, hogy amennyiben az RMDSZ tényleg jogállamot, valódi demokráciát akar - mert ugyebár ez szavatolná mindennél jobban az erdélyi magyarság megmaradását -, szabad-e ilyen szövetséges mellé szegődnie? Pusztán azért, mert a jelenlegi ellenzék - szégyenére - hiányzó országjavító elképzeléseit magyarellenességgel próbálja takargatni, még nem kellene a legkorrup­­tabb táborhoz törleszkedni: nagy ára van egy-egy „engedménynek”, ami legtöbbször úgyis csak ígéret marad. Van talán előrelépés a kisebbségi jogok te­rén az elmúlt évtizedben? Visszalépés annál több... Az SZDP-nek megszavazott jogszabályok azonban hatnak, és mindenkit ütnek, ami nem tesz jót az RMDSZ megítélésének: a kilencvenes években még elvszerűségéért és szakértelméért megsüvegelt ma­gyar érdekképviselet ma egy ide-oda csapódó, ha­szonleső, zsaroló kis pártocskának látszik a román közvélemény, és nem csak a teleormani választók, hanem nyitottabb, józanabb elmék előtt is. Ez pedig azokban a körökben sem emeli a magyarok iránti jóindulatot, ahonnan megértést és segítséget remél­hetünk közösségi gondjaink rendezéséhez. Nem titok, a gyengülő SZDP olyan törvények megszavazásakor is számít az RMDSZ-re, amelyek célja az ország (és benne a magyarság) számára hátrányos visszarendeződés, a szövetség vezető­inek tehát azt kellene megfontolniuk, hogy ilyen áron kell-e nekünk március 15-ei szabadnap? Hiszen eddig is ünnepeltünk, és nem csupán a Szé­kely­földön, a szórványban is elért a koszorúzásra, megemlékezésre, esti előadásra, akár szabadnapot is vehetett ki, aki ezt fontosnak tartotta. Hosszú távon valószínűleg célravezetőbb lenne az erkölcsi hitel visszanyerésén, újjáépítésén dolgozni - már­mint ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek. DEMETER B. ILDIKÓ

Next