Háromszék, 2017. november (29. évfolyam, 8240-8265. szám)
2017-11-22 / 8258. szám
2017. NOVEMBER 22., SZERDA oromszék ORSZÁGZÁSZLÓ-FELVONÁS Románia még mindig fél? A résztvevők testi épségének megőrzése érdekében a Magyar Polgári Párt képviselői szervezőként nem vállalhatták, hogy a november 15-ei, a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parki történelmi kiállítás részét jelentő országzászló-felvonást a karhatalmi szervek akár erőszak árán akadályozzák meg. Az alakulat sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, Nagy Gábor Levente ugyanakkor úgy véli, a jogállam megcsúfolása az, ahogyan mind a prefektúra, mind a karhatalmi szervek - ideértve a román titkosszolgálatot is - mindenáron megpróbálták megakadályozni a zászlófelvonást, hazugságoktól és fenyegetésektől sem riadva el. NAGY D. ISTVÁN » Valótlan állításokat tartalmaznak a megyei csendőrség, valamint a prefektúra által a rendezvény napján a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak küldött átiratok - jelentett ki Nagy Gábor Levente. Elmondása szerint a csendőrség és a rendőrség képviselői is jelen voltak az engedélykérési egyeztetésen, és jóváhagyásukat adták a kiállításra, melynek részét képezte az akkori magyar országzászló (mely 1944-ig volt használatban) felvonása is. Az elnök szerint Bedő Zoltán az MPP részéről részletesen ismertette a tudnivalókat a lobogóról - elmondva azt is, hogy nem a magyar állam jelenlegi zászlaja -, a hatóság képviselőinek pedig nem volt kifogásuk az engedély kibocsátása ellen. Ehhez képest a november 15-én a városházára eljuttatott csendőrségi átiratban az szerepel, hogy sem zászlórúdról, sem lobogóról nem volt szó az engedélykérés során. Nagy Gábor elismerte, hogy a vonatkozó egyeztetésen elhangzottak minden részlete nem került be a tárgyalás jegyzőkönyvébe, viszont a hatósági képviselőket pontosan tájékoztatta párttársuk. Az elnök felidézte: annak ellenére, hogy az engedélyhez jóváhagyásukat adták, a csendőrség képviselői a helyszínen már arról beszéltek, terroristaként kezelik a szervezőket, amennyiben felvonják a zászlót. A hatósági átirat is egyébként a gyülekezési törvény azon passzusát hozta fel indoklásként, mely a szélsőséges, önkényuralmi jelképekre, valamint a kapcsolódó rendezvények tiltására vonatkozik. „Ez önmagában minket különösebben nem zavart volna, az viszont, hogy fel voltak készülve, hogy bármely eszközzel - így erőszakkal - is megakadályozzák a felvonást, már más megvilágításba helyezte az egészet. Fél órával a kezdés előtt - annak ellenére, hogy reggel óta átiratokkal, fenyegetésekkel bombáztak minket - még úgy véltük, bármi áron felvonjuk az országzászlót, de ez végül a helyszínen megváltozott. Mérlegelnünk kellett” - fogalmazott Nagy Gábor. Figyelembe vették, hogy a mintegy hat-hétszáz résztvevő között sok a gyerek, idős és a nő, továbbá nagyjából 250 állig felfegyverzett rendőrt és csendőrt vezényeltek ki. Ilyen körülmények között nem vállalhatták, hogy a felvonás erőszakos fellépésbe torkolljon, és ezek az emberek szenvedjenek. Ha egy hétezres vagy hetvenezres tömegről lett volna szó, akkor más lett volna a helyzet - magyarázta. Nagy Gábor szerint egyesek számára gyávaság volt ez a döntés, és egyszerű székely emberként nem állt volna el a felvonástól, de a résztvevők testi épségére gondolva nem vállalhatták a gesztust az előzmények miatt sem. Ennek kapcsán Nagy Gábor elmondta: a román titkosszolgálat már régebbről tud a kiállítás tervéről, és eldöntötték, hogy mindenáron megakadályozzák. „Odáig elmentek, hogy megkeresték Kulcsár-Terza Józsefet (az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumot nyert háromszéki MPP-elnököt) azt ajánlva: mondjanak le a kiállításról, valamint az autonómiastatútumról, és akkor ők megígérik, hogy Vidombákon megépül a reptér” - fogalmazott. Lapunk megkeresésére Kulcsár- Terza József árnyalta ezt az információt. Eszerint egy román parlamenti képviselő kereste meg őt azt ígérve, hogy amennyiben a 2018-as év végéig ő mint honatya tartózkodik bármilyen kezdeményezéstől, az illető segít elindítani a reptér ügyét. A prefektúra átiratára reflektálva Nagy Gábor Levente elmondta: Sebastian Cucu indoklása - mely szerint a 75 évvel ezelőtti országzászló-felvonás emléke több ezer román civűnek a második bécsi diktátumot követő lemészárlásának ügyével is összefügg - felveti azt a kérdést, hogy a sepsiszentgyörgyieknek nem kellene-e tiltakozniuk a román hadsereg 1944-es bevonulásának felidézése ellen, figyelembe véve a Maniu-gárda által az ártatlan magyarok soraiban elkövetett gyilkosságokat. Nagy Gábor Levente felelevenítette: a prefektus az átiratokon túl a szervezőkkel személyesen közölte: ne feledjék, hogy a karhatalmi szervek az ő alárendeltségébe tartoznak, és általuk mindent meg fog tenni a zászlófelvonás megakadályozásáért. Úgy vélte, ez a fellépés talán annak is betudható, hogy nem volt biztos benne, nyert ügye lenne, ha a bírósághoz fordul az akció törvényességét illetően. A fenyegetés útját választotta, mivel nem került volna bíróság, amely egy történelmi zászló felvonása miatt elmarasztalta volna a szervezőket - vélekedett az elnök. Újságírói felvetésre Nagy Gábor Levente azt mondta: tudván, hogy valószínűleg semmilyen következménye nem lenne sem rá, sem a hatóságra nézve, a prefektus inkább vállalta volna a tömeg esetleges szétveretését, semhogy utólag jogi úton megtámadja az egyébként engedélyezett akciót. A MPP-vezető következtetésként úgy fogalmazott: egy történelmi zászló felvonásának megakadályozása azt mutatja: Románia továbbra is fél attól, hogy elveszíti Erdélyt. Másrészt november 15-én egyértelműen megdőlt az a tévhit, hogy az ország mintaértékű kisebbségpolitikát folytatna. A román jogállam alapja, hogy egyeseknek vannak jogaik, másoknak nincsenek-fogalmazott. Frenák Pál-bemutató az M Stúdióban » NAGY B. SÁNDOR » Az M Stúdió társulata első alkalommal dolgozik együtt a számos magyar és nemzetközi díjjal kitüntetett francia-magyar koreográfussal. A színház közleménye szerint Frenák Pál új előadása egy elképzelt összejövetelről, a képzelt világ és a nyers realitás közötti bolyongásról, az elhallgatott és a kimondhatatlan minőségekről, a látszólagos őrület és a valóság viszonyáról beszél. A sajátos Frenák-mozgásrendszer és a jelnyelv elemeiből épülő koreográfia a lineáris és a spirális energia játékából építkezik. A látszólag hétköznapi helyzetek sora olykor konstruktív, máskor dekonstruktív módon találkozik, és e találkozásból létrejövő új minőség vezet el a káoszból a megélhető valósághoz. Frenák Pál 1989-ben alapította első együttesét Franciaországban, amelyet 1999-ben fiatal magyar táncosokkal bővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyarfrancia társulattá alakított. A neves rendező-koreográfus gyermekkorának meghatározó élménye, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így anyanyelvként a jelnyelvet sajátította el. Különleges érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival Frenák Pál radikálisan új stílust hozott a kortárs európai táncéletbe. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a magyarországi kortárs tánc fejlődésére, munkásságát számos díjjal tüntették ki. A To_R című előadás az M Stúdió és a Companie Pal Frenak koprodukciójában készült. A koreográfiát és koncepciót Frenák Pál jegyzi. A koreográfus asszisztensei Halász Gábor, Maurer Milán és Vasas Erika, az előadás zenéjét Gryllus Ábris szerezte, fővilágosító Marton János, alpin technikus Zoltai György, kellékmester Zayzon Ádám. Előadják: Deák Zoltán, Gáli Katalin, Nagy Eszter, Orbán Levente, Polgár Emília, Szekrényes László, Veres-Nagy Attila. kármentő Drága itt minden Megdrágult a tojás. Ez már nem is szenzáció az üzletek polcairól vásárló közönség számára, lassan természetes lesz, hogy egyre többe kerül minden. Kezdődött az üzemanyagokkal, villannyal, gázzal, az élelmiszerekkel, a sort hosszasan lehet folytatni. Mégis, minden közül kiemelkedik a tojás, a központi sajtó is rendszeresen foglalkozik a témával. A klasszikus kérdés - hogy előbb volt a tojás vagy a tyúk? - feledésbe merült, most mindenki arra keresi a választ: miért lett drágább a tojás? Az áremelés jól érezhető, a nyár végén, ősz elején még ötven iami alatti áron lehetett megvenni egy tojást, most ennek dupláját fizetjük. Egy harmincdarabos rekeszért 24-25 lejt kérnek el a szupermarketekben, kisebb kiszerelésben egy lejt is megér a tojás - legalábbis az eladóknak. A drágulás hátterét firtató sajtó Petre Daea mezőgazdasági miniszter véleményére is kíváncsi volt, többek között azt kérdezték, az üzemanyag árának növekedése vonta-e maga után a tojás drágulását. Daea - aki különben minisztersége alatt sok jót is tett a hazai mezőgazdaságban - meggyőzően kérdezett vissza: miért, autóval utaznak a tyúkok? Nem, nem az üzemanyag a ludas a tojásos dologban, hanem a nagy üzletláncok, amelyek minél nagyobb profitra törekednek - magyarázta. A hazai gazdaságpolitikával semmi bajhogyan is kritizálhatta volna a szociáldemokrata országvezetést, miként vethetett volna fel félresikerült döntések hozta nehézségeket?!), de a multikat ki kell vizsgálni, épp ezért a versenyhivatalhoz fordult: derítsék ki, miért lett drága a tojás. A nyomozás első eredményei meg is születtek. A tojás előállítási ára harminc százalékkal nőtt, négy százalékkal emelkedett a tojástermelés is, a polcokon a drágulás mintegy hetvenszázalékos - de nem lehet egyértelműen bizonyítani az üzletláncok bűnösségét. Tehát az ellenkező megállapításig csakis az érvényes, hogy a kormány és elhamarkodott, át nem gondolt intézkedései miatt nőtt a tojás ára. Úgy, mint más élelmiszereké - vaj, tőkehús, felvágott, zöldség stb. - is. És mindez csak a kezdet. A kormány rekordokról beszél, nőttek a fizetések, nyugdíjak és a többi, és a többi... Valóban, rekordok születnek, csak másfajták: a nemzeti bank szerint rekordot döntött a lej-euró árfolyam. És nem pozitív értelemben: a lej történelmi mélypontra zuhant, egy euró elérte a 4,65 lejes árat. Innen már csak egy ugrás az öt lej... A kormány ellen bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, de remény sincs arra, hogy megszűnik a szocdem uralom. Az ellenzéknek nincs elég szavazata, vannak, akik azt mondják, nem buktatják meg a kormányt, mert egyelőre jobbra nincs kilátás. De térjünk csak vissza a tojásra. El sem képzelnénk, de ezen élelmiszer után komoly bevétellel számol a kormány. Az egyik éles elméjű honatyánk kiszámította: a falusi gazdaságokban előállított, elfogyasztott minden tojás után 50 bánival lesz szegényebb az államkassza! Ha eddig nem jöttek volna rá, vessenek ki tyúkadót, tojásadót. Az adóbehajtó pedig üljön egész nap a tyúkól előtt, s lesse, mikor kotkodácsol... És ezzel új munkahelyeket is teremthetnek, hiszen ily módon minden falusi gazdaság mellé legalább egy adóbehajtót alkalmazhatnak. És dőlhetnek majd újabb rekordok, nőhet a foglalkoztatottak aránya. Hogy miből fizetik őket? Az nem jelenthet gondot, egy-két újabb átverés, illeték, s az adófizetők kiizzadják a tojásadó-behajtók bérét is. Végszóként talán Hofit lehet parafrazálni: drága uraim, drága hölgyeim, drága itt minden... BOKOR GÁBOR KÖZELET Ne dőljünk be a telefonos csalóknak Ne dőljünk be a telefonos csalóknak- hívja fel a figyelmet a Kovászna megyei rendőrség. Az intézmény közli, tudomásuk szerint Háromszéken mostanában nem szedett áldozatot, de az országban ismét felütötte fejét a baleset fedőnevű csalás. A több alkalommal, hullámszerűen előbukkanó módszerhez elsősorban idős embereket szemelnek ki. Telefonon keresik őket, és közük, hogy hozzátartozójuk (leginkább külföldön tartózkodó lányuk vagy fiúk) közúti balesetet okozott, s nagy bajban van. A telefonáló rendőrnek, ügyvédnek, ügyésznek vagy orvosnak adja ki magát, s felajánlja segítségét: lefizeti az áldozatot és elsimítja az ügyet. Ezért sürgősen pénzküldeményt kér. Esetenként, miután a telefonáló meggyőződött arról, hogy a kiszemelt áldozata egyedül van otthon, jelzi, hogy egy ismerőse épp a közelben tartózkodik, mindjárt meglátogatja, és neki is odaadhatja a pénzt. A rendőrség felhívja a figyelmet, ne adjunk ki magunkról, családunkról adatokat, és ellenőrizzük a kapott információt. Jelzik, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem veszi el az áldozatok mobiltelefonját. Ha bármi gyanúsat észlelünk, azonnal tárcsázzuk az 112-es ingyenes sürgősségi hívószámot. (sz.)