Háromszék, 2018. január (30. évfolyam, 8287-8311. szám)

2018-01-03 / 8287. szám

aromsze 2018. JANUÁR 3., SZERDA Új kihívások előtt a megyei kórház­ ­ » FEKETE RÉKA » Az uniós pályázatból történt felújítási és korszerűsítési munkálatok már 2016 végén befejeződtek, de a megújult transzfúziós osztályt és az átalakított, kor­szerűsített újszülöttosztályt idén adták át. Ebben az esz­tendőben a megyei kórház tíz új orvost alkalmazott, négyen rezidensek, hatan már mun­kába álltak. Javult a helyzet az onkológián, ahol a félállá­sú orvos mellé egy főállású szakember lépett szolgálatba, de amíg nem lesz két főállású onkológusa a kórháznak, ad­dig hiánnyal számolnak. A he­matológia továbbra is fekete foltja az ellátásnak, a jelenlegi orvos gyermeknevelési sza­badságát tölti, ketten reziden­sek. Két intenzív terápiás rezi­dens nemrég szakvizsgázott, hamarosan kezdenek dolgoz­ni, de továbbra is orvoshiány van a pszichiátrián. A diabe­­tológián, reumatológián, en­dokrinológián és kardiológián az orvoslétszám az utóbbi idő­ben javult, de a szóban forgó szakterületeken a betegszám is növekedett. Fejlődnek a sebészeti szakmák Az utóbbi két esztendőben két érsebész és két általános se­bész érkezett a megyei kórház­hoz, ezen az osztályon teljes a csapat, ennek is köszönhető, hogy az új műtők átadása óta tizenhat új sebészeti eljárást vezettek be, amelyeket koráb­ban itt nem végeztek - emelik ki az intézmény vezetői. El­sősorban a miniinvazív eljá­rások fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, amelyek túlnyomó többsége laparoszkópos se­bészet, amelynek alapjait dr. Erdélyi István tette le évekkel ezelőtt - hangsúlyozzák. Nem­sokára az urológiai osztály is bővül egy szakemberrel, ahol fejleszteni szeretnének a klasszikus és az endoszkó­pos műtétek terén. Dr. Antal Álmos úgy véli, fontos, hogy a sebészek minél több műté­tet végezzenek, tegyenek szert rutinra, és sikereik arra kész­tessék a pácienseket, hogy az említett beavatkozásokért ne utazzanak más városokba, hi­szen ezek Sepsiszentgyörgyön is elvégezhetőek. A fehérköpeny és a számítógép Bár az informatika áldásainak használata fel kellene hogy gyorsítsa azokat a folyamato­kat, amelyek a betegek nyil­vántartására, regisztrálására, különböző kódolásokra vonat­,­koznak, de ennek ellenkezőjét tapasztalják az egészségügy­ben dolgozók. Az országosan egységes számítógépes rend­szer akadozása, többrendbeli leállása lassítja, időnként meg­bénítja az ellátást, rengeteg bosszúságot okoz orvosnak, asszisztensnek, páciensnek, de ha zökkenőmentesen mű­ködne, akkor is több alkalma­zottat igényelne - véli András-­ Nagy Róbert. A menedzser jónak tart­ja, hogy az elmúlt években megfiatalodott az orvosok és asszisztensek tábora a me­gyei kórházban, de ez azzal is jár, hogy a korábbinál több a gyermeknevelési szabadság az alkalmazottak körében, és az érintetteket helyettesíte­ni kell. Kevés az asszisztens, ha sikerül valakit alkalmaz­ni, azt be kell tanítani, ami nem könnyű, mert sokrétű a feladat, és felelősséggel jár - mondják. Antal doktor meg­jegyzi: olyan finomságokra is figyelni kell, hogy egy műszert hogyan tesznek le az asztalra, mert ha a mozdulat nem olyan kíméletes, amilyennek len­ni kell, sérülhet az optika, és több tízezer eurós kárt okoz­hat a kórháznak. Visszalépés a betegátutalások terén Egy megyei sürgősségi kórház rendelkezik bizonyos szak­mai kompetenciákkal, de ami ezeket meghaladja, azokat az eseteket tovább kell küldeni magasabb szintű központba, központokba. Annak ellené­re, hogy a háromszéki intéz­ménynek évtizedek óta jó a kapcsolata és szerződéses vi­szonyban áll több nagyváros kórházával, egyetemi kliniká­jával, az utóbbi két évben egy­re nehezebben fogadják ezek a háromszéki betegeket. Dr. Antal Álmos szerint „mindez az országos szintű fejetlen­ség, szervezetlenség eredmé­nye, hiába van szerződésünk, visszautasítanak, személyes kapcsolatokat kell igénybe venni. Vannak ellenpéldák is, amikor Bukarestből intézked­nek, és akkor gyorsan megy a dolog, de az átlag páciens útja további intézményekbe nagyon nehéz.” Emiatt a me­­gyei kórház vezetői úgy vélik, egyre inkább magukra ma­radnak, és olyan sürgősségi kompetenciákat kell megsze­rezniük, hogy agyi katasztró­fák, koponya- és egyéb súlyos traumák, érsebészeti problé­mák esetén legalább sürgős­ségi szinten el tudják látni a beteget. Gondolnak idegsebé­szeti, mellkassebészeti, plasz­tikai sebészeti beavatkozások bevezetésére, amihez felsze­relésre és szakemberre van szükség. Lépniük kell, mert az élet felgyorsult, több az ilyen jellegű súlyos sérülés, és amint mondták, a kórházak közötti országos körforgalom nem javult, hanem a káosz mi­att egyre romlott. Napi száz eset a sürgősségen Átlagban havonta ezerhatszáz beutalást jegyeznek a megyei kórházban, és ötszáz egynapos ellátást, a sürgősségi osztály forgalma naponta száz páci­ens. December 28-áig ezeröt­­ven szülést regisztráltak. Bár az országos irányelv szerint kellene növelni az egynapos beutalásokat, erre nincs lehe­tőség, mert minden területen a jelenleginél magasabb létszá­mú személyzetre lenne szük­ség, de mifelénk uralkodik egy olyan nézet a lakosság körében, hogy ha egy műtét után a bete­get túl hamar hazaengedik, azt mondják, kitették a kórházból - ecseteli dr. Antal Álmos. Idén a kórházban 612 sze­mélynek állítottak ki halotti bizonyítványt, ami nem egyen­lő a kórházban elhunytak szá­mával, mivel aki útközben a mentőben veszíti életét, vagy akit keringési újraélesztés után, az agyhalál állapotában szállítanak be, annak a doku­mentumait is később itt állít­ják ki - magyarázza az igazga­tó. Szerinte az említett szám azért is növekszik évről évre, mert változtak a családi szo­kások, a végstádiumban lévő hozzátartozó otthoni ápolásá­tól ódzkodnak a családtagok, vagy nem tudják felvállalni, és inkább választják, hogy az illető a kórházban maradjon. Országos stratégiára lenne szükség, hogy hozzanak létre hospice-szolgálatokat, említett feladat ne terhelje a kórháza­­­tkat, amelyek erre nincsenek felkészülve - hangsúlyozza a menedzser. Az igazgató el­mondta, a lélegeztetőgépek száma korlátozott az intenzív terápián, a keringésileg újra­élesztett agyhalottakat nem tudják egy bizonyos időn túl tartani, mert érkeznek az új betegek, a műtöttek, az egyéb súlyos esetek, akiknél még esély van a túlélésre, ezért lenne nagyon nagy szükség az említett intézményekre. Abban a két intézményveze­tő egyetért: jelenleg nincs kiszá­míthatóság, biztonság az egész­ségügyi rendszerben, amit a miniszterek gyakori váltakozá­sa is erősít. Nekik ellenben úgy kell végezniük a mindennapi feladatokat, a lehetőségekhez mérten olyan döntéseket kell hozniuk, hogy azok a beteg em­berek javát szolgálják. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE : AMalMaMMtaM» Dr. Antal Álmos és András-Nagy Róbert csapatban gondolkodik r jegyzet ■■■■■■ A múlt év (1.) éretlen optimizmussal vághatunk neki az új évnek, mert szerencsére fogalmunk sincs arról, mit tartogat számunkra. Tavaly év elején is így voltunk, aztán most utólag láthatjuk, hogy mit is hozott. Pedig most egy éve is reményekkel telve vágtunk neki, mint kutyaszán a hómezőnek. Aztán elég döcögősre sikeredett, úgy, hogy optimizmusunk töréseket szenvedett. Most már az embe­rek 70 százaléka véli, hogy nem jó irányba megyünk. Pedig micsoda kilátásaink voltak! De vegyük sorra az eseményeket. Januárban Amerikában új elnököt iktattak be, Trumpot, és úgy nézett ki, hogy baráti viszonyt fog ápolni Putyinnal, minden oroszok elnökével. Előre ittunk a medve bőrére, abban reménykedve, hogy kitör a világbéke. Gratuláltam is volna ehhez Trumpnak, csak saj­nos nem hívott meg elnöki beiktatására Washingtonba. Aztán addig bizgerálták azzal, hogy az oroszok beavatkoztak az amerikai el­nökválasztásokba, hogy ő is visszafogottabbá vált a fegyvergyártók nagy örömére, mert milyen katasztrófa támadt volna, ha ezek ketten elszívják a békepipát. Bizony a fegyvergyártók szívhatták volna a fo­gukat. De aztán hamvába halt a világbéke terve, és Trump hamuba sült ígéretekkel és fegyverszállítási szerződésekkel tarisznyájában elindult szerencsét próbálni a világpiacra. És árulta a fegyvereket, mint kofa a petrezselymet a zöldségpiacon. Elnökünk, Iohannis is találkozott vele, be is vásárolt nekünk négymilliárd euróra. Putyin, mivel neki nem sikerült közel kerülnie az amerikai elnökhöz, bána­tában ellátogatott februárban Orbán Viktorhoz, de ő nem fegyvert, hanem atomerőművet adott el a magyaroknak. Azután a mi külügy­miniszterünk is tiszteletét tette Budapesten magyar kollégájánál. Úgy látszott, javul a két ország közti viszony, akkoriban a románok 72 százaléka elfogadta volna még azt is, hogy magyar szomszédja legyen! Aztán hála a honi politikai ködevésnek és hírközlő szerveink objektív, magyarellenes vitustáncának, oda fajult a dolog, hogy év végére alaposan megcsappant a magyarok elfogadottsága. De ne feledkezzünk meg a többi belpolitikai eseményről sem. Szép hazánkban a tavalyi új esztendő új kormányt is hozott, amely egy szép téli éjszakán - új seprű jól seper alapon - a más zsebé­ben turkáló országnagyok érinthetetlensége védelmében suttyom­ban el akarta törölni a régi, avítt igazságügyi törvényt a hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendelettel. Errefel élénk tiltakozási hullám indult el ennek megakadályozására. És az emberek mellé még kutya is került, amely jön, hogy vonítsak! táblával vonult fel Bukarest ut­cáin. A 13-ast visszavonták, mert úgy látszik, mégsem volt annyira sürgős, hiszen az igazságszolgáltatás malmai is lassan őrölnek. Viszont nem felejtették el, s év végén újra terítékre került, ekkor már mint törvénykezdeményezésen a parlamentben csámcsogtak rajta, és a többség szorgalmasan szavaztatta meg az üdítőbbnél üdítőbb cikkelyeket az ellenzék vonítása közepette. Ámde ne vágjunk a dolgok elébe. Jött a tavasz, az április, amely elég hidegen viszonyult hozzánk. Vártuk a meleget, és úgy elment a diótermés az áprilisi fagyokkal, mint a tavalyi hó. A hideg tavasz ellenére meleg fogadtatásban részesítettük az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert, aki a légkört felmelegítendő vallotta, hogy majdnem szerelem, amit érez irántunk, és úgy osztogatta a forró puszikat politikusainknak, mint sztárceleb az autogramokat. A nyár is megérkezett lassan, és hosszú, forró volt, valószínű, a globális felmelegedés miatt. Az amerikai elnök bejelentette, hogy nem tartja be a párizsi klímacsúcs követelményeit, és Amerika nem fogja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a korábbi ígéreteknek megfelelően. A mostani ottani hideg időjárás is malmára hajtja a vizet (ha az meg nem fagy), mert náluk a legtöbb északi államban hatalmas havak, farkasordító hidegek dúlnak, és Trump most azzal érvel, hogy ha nem lenne globális felmelegedés, akkor még hidegebb lenne. De nemcsak ő vigyázza népe és Amerika sorsát, hanem a mi elnökünk, Iohannis is, aki a nyár közepén tiszteletét tette a nem létező Székelyföldön. És nem lehet azt mondani, hogy üres kézzel jött, hiszen hozott nekünk egy román zászlót is, cserébe egy székely lobogóért, amit itt akartak kezébe nyomni, s amit nem is mert meg­érinteni, félvén, hogy esetleg hazaárulónak néznék, mert egyszer korábban az amerikai nagykövet is kapott egyet, lefényképezték vele, és majdnem nemkívánatos személlyé nyilvánították. Jött, látott és (nem) győzött (meg). Pedig megválasztása után még egy darabig sokan énekelték a zsoltár szavával: Tebenned bíztunk megválasztásodtól fogva. De mintha potyára vetettük volna belé bizodalmunkat. (folytatása következik) KUTI ]ÁNOS KÖZÉLET

Next