Háromszék, 2018. április (30. évfolyam, 8362-8384. szám)

2018-04-20 / 8376. szám

61142 5 1­65111000025 0 0 0 0 2 A város szépül, a főtér még nem kavicsozni fognak Sepsiszentgyörgyön a Sólyom utcában tavaly lebontott ház helyén, ideiglene­sen parkolót alakítanak ki a szabálytalan alakú telken. Az óriás főtéri „homokozóval” (fotó) - ahol télen a korcsolyapálya működött-egyelőre nem kezdenek semmit, a prefektúra és a megyeháza előtti területet majd Szent György Napok után fogják használhatóvá tenni, szintén ideiglenes jelleggel - közölte sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester. »­3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE NEGYEDIK DÖNTŐJE ELŐTT A SEPSI-SIC A kupa után a bajnokságot is megnyernék TIBODI FERENC • A címvédő és háromszoros kupagyőztes Sepsi- SIC zsinórban negyedik döntőjére készül, amelynek első két mér­kőzését - ma és szombaton - a Sepsi Arénában rendezik meg 19 órától. A Zoran Mikes irányította csapat a fináléban a Szatmár­németi VSK ellen bizonyíthat, amely csapat hét év után küzdhet újra meg a bajnoki aranyért. A két együttes ebben az idényben már négyszer találkozott egymással, s mindegyik párharc a zöld-fehérek sikerével zárult. A mostani a sepsiszentgyörgyi női kosárlabda hatodik élvonalbeli döntője, miután 2008-ban Ván­­csa Kata és 2009-ben Déri Csaba irányításával a Mikes Kelemen ISK alakulat is játszott egy-egy finálét.­­­9 FOTÓ: HENNINC JÁNOS ANTAL ÁRPÁD A MOGYE-ÜGYRŐL Szükség van a közösségi támogatásra is Ha Románia valamilyen szinten jogállam, akkor a közigazga­tási bíróságnak meg kellene semmisítenie a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem egyesítésére vonatkozó határozatot-vélekedett Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ugyanis a MOGYE az érvényes oktatási törvény értelmében multikul­turális egyetem, és nem lehetséges, hogy vezetői az egyik fél nélkül olyan döntést hozzanak, amely az intézmény beolvasz­tásához vezet.­­2 ET-BIZOTTSÁG BUKARESTBEN Román félrebeszélés, alapos magyar tájékoztatás A képviselőház emberi jogi, felekezeti és nemzeti kisebbségek szakbizottságának tagjaival is találkozott szerdán az Euró­pa Tanács emberi jogi szervének Rasszizmus és Intolerancia Ellenes Európai Bizottsága (ECRI) egyhetes romániai látoga­tásra érkezett küldöttsége. A találkozóról Kulcsár-Terza József a Magyar Polgári Párt RMDSZ színekben parlamenti mandá­tumot nyert képviselője számolt be tegnap Sepsiszentgyör­gyön, egyebek mellett megállapítva: kétségkívül­­ a román politikum minden igyekezete ellenére - a szervezet képviselői nagyon is tisztában vannak a romániai nemzeti kisebbségek valós helyzetével.» 2 máról holnapra Az ellopott vasút úrra a Székelyföld és Budapest közti á­lvasúti személyszállítás minősége, ezen­tt­t a helyzeten változtatni kellene - így értelmzhető Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzati vezetőinek közös levele, amelyet Orbán Viktor miniszterelnöknek, illetve a Magyar Államvasutak vezetőjének címeztek. A Székely­­föld-Budapest vasúti kapcsolat fejlesztésére kérik az érintetteket, kifogásolva, hogy a térséget éjjel átszelő, Brassó és Budapest között közlekedő Corona nemzetközi gyorsvonat mindösszesen két ülő- és egy fekvőkocsival rendelkezik. A kérés azért is indokolt, mert a közúti forga­lom a két régió között nehézkes, a légi közlekedés pedig illúzió marad. A székelyföldi önkormányzati vezetők beadványa akár példa értékű is lehetne, romániai polgárok ezreit, tízezreit ösztönözhetné arra, ragadjanak csak tollat és fogalmazzanak levelet a bukaresti miniszterelnöknek, illetve a vasúttársaság vezetőjének. Írják meg, hogy a romániai vasúti személyszállítás színvonala a mélybe zuhant, az mélységesen megalázó, mél­tánytalan az egész ország lakosságára nézve. Ezt tények sokasága igazolja, a legutóbbi értékelés szerint tavaly Romániában összesen 4,53 millió percet késtek a vonatok, ami csaknem 9 évnek felel meg. A szerelvények évről évre egyre több késést halmoznak fel, 2014-ben még „csak” 2,22 millió percet összegeztek, de 2016-ban már 4,47 millió perccel később értek célba a járatok. E tekintetben a felső határ a csillagos ég, szinte értelmetlen is számolgatni a perceket. Azokat valójában az utazók életéből lopja el gálád, meg­bocsáthatatlan módon a vasúttársaság és vele együtt a felelőtlen, hanyag állam. Lassan három évtizede képtelenek korszerűsíteni a vasúti sze­mélyszállítást, sőt, annak még az 1989-es szintjét sem képesek biztosítani. A vasúti pályák állapota siralmas, esetenként óránként 40 kilométeres se­bességgel haladnak a vonatok, az állami vasútvál­­lalatnak nincs pénze beruházásokra, pályafelújí­tásokra, az európai uniós pénzalapokat is tétován hívják le. Mindez persze csupán a jéghegy csúcsa, a vasúti közlekedést avatottabban ismerők olyan ügyeket sorolhatnak, amelyek hallatán a vonattal utazni kívánók szavak nélkül maradnak. Csak egy példa: bizonyos Leon Barbulescu volt vasút­­társasági vezető nevéhez fűződik egy mozdony­­beszerzési botrány, melynek során az ügyészek azt vizsgálták, miként lehetett közvetítők révén darabonként 120 000 euróért hat használt moz­donyt vásárolni Németországból, majd azokat egyenként 1,9 millió euróért eladni az állami, személyszállítással foglalkozó vasúttársaságnak? Melynek egyre nagyobb a vesztesége - a tavalyi 90 millió lej után idén 368 millióra becsülik-, eközben a meglévő 1100 mozdony fele ócska, egyre kevésbé üzemképes, és nincs elég vagon sem, a 2300 vasúti kocsi harmada már roncstelepre való. Nem véletlen, hogy egyre körülményesebb és kalandosabb vonattal közlekedni, miközben mind nagyobb igény lenne a civilizált, gyors, kényelmes és környezetbarát vasúti személyszállításra. Ám a reménykedő adófizetők ez esetben is az igénnyel és a lesújtó számadatokkal maradnak. MÓZES LÁSZLÓ

Next