Háromszék, 2018. július (30. évfolyam, 8435-8460. szám)

2018-07-02 / 8435. szám

425165H 000018 0 0 0 0 1 Árvíz pusztított Háromszéken A rendkívül heves esőzések nyomán megáradtak a patakok és folyók Háromszéken: számos tele­pülésen házakat, kerteket, pincéket, bennvalókat árasztott el a víz, utakat tett járhatatlanná. A készenléti felügyelőség emberei a helyiekkel vállvetve dolgoztak, igyekeztek útját állni a víznek, elejét venni a még nagyobb károknak, Bácsteleken kitelepítéshez kellett folyamodniuk. Huszon­négy háromszéki település gazdaságaiban, háztartásaiban okozott károkat az áradás, az illetékes hatóságoknak közel 270 személyt és javaikat, mintegy félszáz jószágot kellett kimenekíteniük otthonaikból a hétvégén.»­3 Kézdiszentléleken elárasztotta a víz a Porond falurészt www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,06 LE] Baróti reformátusok kettős öröme Ünneplőbe öltöztek tegnap a baróti reformátusok: templomuk felszentelésének tizenkettedik évfordulójára emlékeztek, valamint az istenháza elé felállították Bethlen Gábor tavaly el­készült, de engedélyek hiányában eddig csak a szószék mellett helyet kapó mellszobrát. HECSER LÁSZLÓ » Tordai Árpád helyi lelkész Pál apostol korin­­tusiakhoz írt első levelére alapo­zott igehirdetése során - „Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus” (1 Kor 3,10—11) - emlékezett meg az egyházközséget évszázado­kon keresztül éltetőkről - az első lelkészt meghívókról, az első templomot építőkről, a két vi­lágháború közötti időben temp­lomépítésen gondolkodókról, a később templommá alakított re­formátus művelődési házról.»­4 A SZERZŐ FELVÉTELE MEGYEHÁZA FELIRAT Pert vesztett Dan Tanasă Dan Tanasă sem nyer meg minden pert Romániában - a Megyeháza feliratért indított eljárás végérvényesen lezárult, és a szolgálatos jelentgető által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alulmaradt Tamás Sándorral és Kovászna Megye Tanácsával szemben-tudatta közleményében a megyei önkormányzat. Mint ismert, 2016-ban az egye­sület azért jelentette fel az ön­­kormányzatot, mert szerintük az épület homlokzatán szereplő Megyeháza nem a Palat Admi­nistrativ magyar megfelelője. A Brassói Táblabíróság el­fogadta a megyei önkormány­zat fellebbezését, amelyben kérik, utasítsák el az ADEC keresetét arra vonatkozóan, hogy pénzbírságot szabjanak ki a Megyeháza feliratért. A bíróság alapfokon az egye­sületnek adott igazat, és arra utasította Kovászna Megye Ta­nácsát, hogy cserélje ki a ma­gyar nyelvű feliratot. Miután az önkormányzat nem vette le a táblát, Dan Tanasă ismét fel­jelentést tett, azt kérve, hogy bírságolják meg Kovászna Me­gye Tanácsának elnökét, mert a bírósági végzést nem hajtot­ta végre. Ezt a kérést a Kovász­na Megyei Törvényszék elfo­gadta, és tetemes pénzbírságot szabott ki Tamás Sándorra: az országos minimálbér 20 szá­zalékának megfelelő összeget, 380 lejt kellett volna befizetnie minden napra a késésért.­­4 Halálos áldozatokat követelt az ítéletidő Több halálos áldozatot is követelt, országutakat mosott el és egy vasúti hidat is tönkretett az árvíz Romániában, az ország csaknem száz településén keletkeztek jelentős károk-derült ki a belügyminisztérium tegnapi összesítéséből.A 4 ■■ máról holnapra . Ei a románellen napnál is világosabb: igencsak célirányos a napokban a parlamentbe beterjesztett, a„ro­­mánellenességet megelőző” törvénytervezet. A helyzet úgy áll - állítja a harminchárom, nagyjából minden pártból összesereglett kezdemé­nyező -, hogy vészteljessé vált a románellenesség országunkban, „sokak által támogatott és egyre agresszívabb” jelenségről van szó, ezért erre a törvényre fene nagy szükség van. Hogy ezek a megnyilvánulások éppen hol, miként szaporodtak, arról nem szól a fáma. A bősz kezdeményezők ugyanis már a románellenesség fogalmának meg­határozásánál keményen elszabadulnak, hiszen a gyűlöletként megnyilvánuló érzékelés/felfogást is ide sorolják, továbbá azokat a szó- vagy tettbeli megnyilvánulásokat, amelyek a románokat, legitim szuverenitásukat, a vagyonukat, az intézményeiket és az egyházaikat veszélyeztetik. Ha az eddig leírtak valakinek nem lennének elég erősek, akkor a rendelkezések további szakaszait is érdemes átbogarászni, ezek egyrészt meghatároz­zák, kik eshetnek a törvény hatálya alá: olyan civil és politikai, bejegyzett vagy bejegyzetten szerveze­tek, amelyeknek célja „románellenes gondolatok, fogalmak vagy doktrínák népszerűsítése itthon és külföldön egyaránt”, másrészt az inkriminálható szimbólumokat is felsorolják. „Zászlók, emblémák, kitűzők, egyenruhák, szlogenek, köszöntési módok és ehhez hasonló jelzések, illetve képek, szövegek és hangfelvételek”, amelyek az említett gondolatokat közvetítik. Nem mellékes, hogy a tervezet nehéz bör­tönéveket helyez kilátásba azokkal szemben, akik románellenes megnyilvánulásokra vetemednének. A fentiek alapján talán nem túlzás azt monda­ni, a tervezet azonkívül, hogy mind az alkotmány­nak, mind más hatályban lévő rendelkezéseknek ellentmond, az utóbbi idők egyik legátlátszóbb próbálkozása részben a kritikus társadalmi hangok, részben pedig a magyar törekvések durva elfojtására. Minden, az antiszemitizmus vissza­szorítását célzó törvényre való hivatkozás ellené­re újabb nemzetféltő nekibuzdulásnak vagyunk tanúi, amely mindenekelőtt az erdélyi magyar kisebbséget és annak szervezeteit célozza. A tervezet indoklásában foglaltak ugyanis kísértetiesen emlékeztetnek a kezdeményező Marius Paşcan volt Maros megyei prefektus, jelenleg a Népi Mozgalom Pártjának parlamenti képviselője által a Székelyföld kapcsán gyak­ran felhozott, egyre duzzadó „magyarveszélyt” ecsetelő frázisaira. Másrészt, akárcsak Pascan úr sorozatos riogatásai, a jogszabály igencsak tágan értelmezi a fogalmakat - egyebek mellett összemosva a nemzet és az állam definícióját -, és ezáltal a visszaélések szinte számtalan lehetőségét teremti meg. Nem mellékes továbbá, hogy az előírások hatékony fegyvert jelenthet­nek a hatalom legfőbb kritikusainak számító civil szféra, valamint a sajtó ellen. Az elmúlt években a parlament leseperte az asz­talról az efféle kezdeményezéseket, bízzunk benne, hogy ez alkalommal sem engednek a - többek között a centenárium éve jelentette - csábításnak, noha az nem a legjobb ómen, hogy szinte valamennyi román párt képviselője szerepel a kezdeményezők listáján. NAGY D. ISTVÁN

Next