Háromszék, 2018. szeptember (30. évfolyam, 8487-8511. szám)

2018-09-26 / 8508. szám

Kisbaconba öröm járni Kellemes sétát jelent Nagybaconból, a református templom és a temető mellett elhaladva Kisba­conba menni, jó látni, mennyire rendezett és kihasznált minden egyes parcella, hogy az emberek dolgoznak, betakarítanak, az alig bokányi patak tisztaságával arra biztat, mártózzunk meg benne, majd tovább a takaros porták kapják meg szemünk. Bár bevalljuk, némileg elfogultak vagyunk e kis faluval szemben, nem kell az apróságokat eltúlozzuk ahhoz, hogy szépet írjunk róla. Örvende­tes, hogy van egy mag, amelyik tevékenységével fiatalt, meglett embereket és időseket is meg tud szólítani, jó hallani, hogy a fiatal szülők nem viszik gyermekeiket nagyobb iskolába, így az megma­radhat, a tévének köszönhetően jellegzetes ételük híre a nagyvilágba is eljut, vagy hogy a kis falu vonzó a pályakezdő református lelkész számára is.»­7 A kisbaconi református templom A pénzügyi önállóság mellett műszaki önállóságra is törekszik Réty község - mondotta Dombora Lehel polgármester, akit a közigazgatási egységnek leosztott 3,18 millió lej költségvetés­kiigazítás után kérdeztünk az idei pénzügyi helyzetről. SZEKERES ATTILA » Míg a há­romszéki községek zöme nem látja a kiutat a jelenlegi rossz gazdasági helyzetből, Réty köz­ség irigylésre méltó helyzet­ben leledzik. Az elöljáró sietett pontosítani, költségvetésüket nem kiegészítették, hanem ki­egyenlítették, azt kapták, ami jár, többletet egy iránit sem. A jövedelemadóból visszajáró pénzt osztották vissza most. Tulajdonképpen ez az összeg, amire a jövőben is lehet ala­pozni, a Holzindustrie Sweig­­hofer vállaltnál dolgozók jöve­delemadójából térül vissza a községnek. »2 ROMÁNOKTATÁS MAGYAR ELEMIBEN HECSER LÁSZLÓ FELVÉTELE Tüntetés a tanfelügyelőség előtt A marosvásárhelyi kezdeményezésből létrejött Magyar Szülők Szövetsége által indított szülői tüntetéssorozat hétfőn meghir­detett megmozdulásához Háromszéken is csatlakoztak, tegnap a megyei tanfelügyelőség székháza előtt a román nyelv oktatását érintő kormányhatározat visszavonását követelték néhányan. FEKETE RÉKA » A szülők azt kérik, az elemi osztályokban továbbra is a tanítók oktassák a román nyelvet, a kormány vonja vissza azt a határozatot, amely szerint ezentúl csak ro­mán szakos tanárok taníthat­ják ezt a tantárgyat az előké­szítőtől a negyedik osztályig. Kovács Rita azt mondta, ő a sepsiszentgyörgyi Váradi Jó­zsef Általános Iskola szülői közössége nevében vesz részt a tiltakozáson, s kiáll azért, hogy ne lépjen érvénybe a ha­tározat, mert szerinte a tanító jobban meg tudja tanítani a nyelvet, és az ő korosztályuk­nak megfelelően tálalja a ta­­nulnivalót. A tanító nénivel elégedettek, el sem tudja kép­zelni, mi lenne, ha új tanár ér­kezne, aki románt tanít - mon­dotta.­­2 Iskolára, utcákra, fürdőre pályáznának Baróton Barót tanácsának szeptemberi soros ülésén a legfontosabb határozattervezetek a pályázati lehetőségekről szóltak. A város pályázatot nyújtana be az iskolapálya felújítására, valamint a félbehagyott egykori iskolai étkezde műhelyekké való átala­kítására, a Petőfi és a Víz utca, illetve a Bányász és a Béke utca közötti külső szakasz úthálózatának korszerűsítésére, de a polgármester elképzelései szerint pénzt hívnának le az egykori bibarcfalvi fürdő felújítására is. A pályázati dokumentációt október 8-ig kell letenni a Fejlesztési Minisztériumhoz.» 3 ■■■Hl máról holnapra HMHSZ osztogatnak, fosztogatnak politikai huzavonák miatt sokat váratott magára a költségvetés-kiigazítás, ám nagy örömöt elfogadása után sem okozott. No, nem a titkosszolgálatok és az államelnöki hivatal megnyirbált büdzséjét siratjuk, maradt még így is jócskán, amit a tejbe aprítaniuk, de a nagy központi osztogatás-fosztogatás bizony bajba sodort számos ágazatot, például a létfenntartáshoz elegendőnél is kevesebb pénzt biztosított a gyermekvédelmi rend­szer számára, és sok község önkormányzatának is főhet a feje, hogyan éli túl az esztendőt. Már az is beszédes, hogy az árva és elhagyott gyerekekről egész egyszerűen megfeledkeztek a kiigazításkor, utólag, a tartalékalapból hajítot­tak oda valamicske pénzt, amely még a felgyűlt adósságokat sem fedezi. Ha nem dobnak mentő­övet a megyei vagy helyi önkormányzatok, akkor nemcsak a fizetésekre, de a napi betevőre sem lenne már fedezet. A sokat ajnározott munkaügyi miniszter, Lia Olguta Vasilescu ugyancsak elfoglalt a bérek emelésével, a nyugdíjak reformjával, nem ér rá ilyen piszlicsáré ügyekkel törődni. Utalgatnak egy-egy kis pénzt - amikor már nagy a sírás-rívás -, a többi pedig lesz valahogy. Pedig állítólag soha ilyen jól nem állt Románia, ragyogóak gazdasági mutatói, van pénz bőven... Nem rózsásabb a helyzet az önkormányzatok­nál sem. Korábban legalább egy átlátható rendszer szerint osztogatták a kiegészítést, kiszámítható volt, hogy adott keretből ki mennyit kap, s a szorgalmasan pályázók, fejlesztők önköltségébe még a megyei önkormányzat is besegíthetett. Most senki nem tudja, mi alapján döntöttek, de tény, szinte mindenki rosszul járt, s többet vettek el a településektől, mint amennyit adtak. Az év eleji nagy büdzsényirbálás után megvolt immár a második forduló is, bekebelezte a központ az uniós pályázatokra félretett pénzeket (ne heverjenek csak úgy parlagon, mikor máshol szükség van rá), és bár év elején ígérte, egyetlen bánival sem kompen­zálta a személyi jövedelemadó csökkentése miatti kieséseket. Sok helyen már most a forgóalaphoz kénytelenek nyúlni, hogy folyósítsák a fizetéseket, törlesszék a legfontosabb számlákat. Van, ahol nem telik a közvilágításra, az iskola téli tüzelőjének beszerzésére, de még tűzoltópalackra sem. Hogy mi lesz a következő hónapokban, senki nem tudja. Az idei év nagy tanulsága az önkormányzati vezetők számára: nem kell tervezni, fejlesztésről álmo­dozni, beruházásokra tartalékolni, hanem el kell költeni gyorsan minden pénzt. Ugyanúgy, ahogy a kormány teszi. Ha egy család, amikor viszonylag jó megy dolga, elég nagyok a bevételei, szórja a pénzt, feléli tartalékait, sőt, nemhogy félretenne, befektetne, de szaporítja kifizetetlen számláit, azt mondjuk, rosszul gazdálkodik, de a maga baja, ő issza meg a levét. Ha az állam teszi ugyanezt, annak azon­ban nem irányítói látják kárát (legfennebb a rájuk szavazók száma csappan), hanem mi mindannyi­an, adófizető polgárai. Ahogyan az általuk okozott válságot sem a csúcson ülők szenvedik meg igazán, az abból való kievickélés árát sem ők fizetik. FARKAS RÉKA

Next