Háromszék, 2018. október (30. évfolyam, 8512-8537. szám)

2018-10-01 / 8512. szám

159 ÉVE SZÜLETETT BENEDEK ELEK Gyermekeink szívében tovább él Benedek Elek születésnapja ünnep a magyar gyerekek számára: tudatot nyitogató, álomba ringa­tó, csodákra biztató, elkápráztató történetek százait adta nekik, a jóra és szépre leginkább fogéko­nyaknak. Elek apa a maga valóságában közel kilencven éve nincs köztünk, de szelleme olyannyira itt él, hogy szinte tapinthatóvá válik fizikailag is. Aki kicsit is kételkedik ebben, a népmese napja alkalmával bandukoljon ki Kisbaconba, és saját szemével győződjön meg arról, hogy a meséin ép­pen felnövők számára mennyire igaz személy ő. A legkisebbek nem emlékezni, hanem találkozni, rámosolyogni, cinkosan összekacsintani és parolázni járnak a Mars-lakhoz, de még a temetőbe is. Sírjára is úgy helyezik a virágot, mintha kezébe adnák.»­3 HECSER LÁSZLÓ FELVÉTELE ŐSZI VÁSÁR Szalmacsatás forgatag Sepsiszentgyörgyön NAGY D. ISTVÁN FELVÉTELE Igazi családi és gyermekbarát eseménnyé nőtte ki magát a sepsiszentgyörgyi őszi vásár, melynek nyolcadik kiadását ismét a főtér fogadta be a hétvégén. Ezúttal jeles időpontban kezdődött a forgatag, a magyar nyelvterületen a gazdasági év fordulópontjának számító Mihály-napon: régen ekkor hajtották haza a Szent György-napkor legelőn lévő állatokat, ekkor léptek szolgálatba az új pásztorok, de bérfizető, pásztorfogadó nap­nak is tartották, s ekkor kezdődött a szüret is. A néphagyomány úgy tartja, Szent Mihály­ napja után a fű akkor sem nő tovább, ha harapófogóval húznák, s aki ez után is szalmakalapban jár, attól nem érdemes tanácsot kérni - hangzott el a vásárnyitó köszöntőben.­­3 Kevés árvízkárosult kap segélyt A már jóváhagyott összegeken túl nem számíthatnak több anyagi támogatásra az állam részéről a háromszéki árvízkárosultak -derült ki a háromszéki kormánybiztos pénteki sajtótájékoztató­ján. Sebastian Cucu arról is beszámolt, miért kapták meg igencsak későn - mintegy két hónappal az áradások után -az érintettek a kormány által megszavazott sürgősségi segélyt. DEMETER VIRÁG KATALIN : Mint kiderült, megyénk összesen 335 ezer lejt kapott abból a hatmil­lió lejes keretösszegből, melyet gyorssegélyként a június-júliusi árvizek által károsított csalá­dok és egyedülálló személyek támogatására fordítottak. A sürgősségi helyzetek megyei bi­zottsága július 6-án tette közzé a háromszéki, egyéni árvízkárok­ra és azok mértékére vonatkozó jelentését: Kökösbácsteleken 60, Márkosréten 62, Szentkatol­­nán pedig 31 érintett háztartást jegyzőkönyveztek. Az adatokat ezt követően továbbították a megyei szociális kifizetési és fel­­ügyelőségi ügynökséghez, hogy ezek nyomán elvégezhessék a szükséges helyszíni esettanul­mányokat - a sürgősségi segé­lyeket ezek alapján ítélték meg. Mivel nem kapott semmiféle tájékoztatót a kifizetésekről, a prefektus tíz nap múlva érdek­lődött erről a megyei szociális kifizetési ügynökségnél. Ekkor derült ki, hogy a felmérések el­készítésében a háromszéki mel­lett a Brassó megyei ügynökség is részt vesz, továbbá az is, kétsé­gek merültek fel az árvízkárok megítélése kapcsán - vázolta Sebastian Cucu. Ennek okán vette fel a kapcsolatot a két intéz­mény vezetőjével, akiket arról tájékoztatott, a felmérés során mindenképpen szem előtt kell tartaniuk a megyei bizottság ál­tal megállapított kár mértékét, s amennyiben úgy vélik, szabály­talanság történt, azt jelezzék. Július 19-én a Kovászna megyei szociális kifizetési ügynökség igénylésére újból felmérték min­den háromszéki árvíz sújtotta gazdaság helyzetét, majd ezek birtokában ismét helyszíni kör­nyezettanulmányokba kezdett az ügynökség. A segélyekre vo­natkozó javaslatukat augusztus 7-8-án továbbították a prefektú­­rára, azonban a kormánybiztos szerint csupán a márkosréti és kökösbácsteleki adatokat tüntet­ték fel, a szentkatolnai helyzet­ről nem tájékoztattak.­­2 máról holnapra járni járna, de nem jut ekély empátiával megáldott ember is csak ! O fanyar érzéssel maradhat a nyári, három-V­/ O széki áradások áldozatai kártérítésének lassan bohózatba illő folyamatát elnézve. Azon már talán senki sem akad fenn, hogy egy június végi természeti katasztrófa nyomán megígért állami gyorssegély első részletei két hónap alatt jutnak el a károsultakhoz. Egyértelmű az is, hogy a teljes kár megtérítését sem lehet kizárólag a kormánytól vár­ni, pillanatnyi pénzügyi mentőövről lévén szó. Azt viszont már teljes joggal elvárhatták a károsultak, hogy az egyébként nem túl jelentős juttatást - az 50 százaléknál nagyobb mértékben sérült háztartások tulajdonosai tízezer lej, az ennél kisebb arányban károsultak ötezer lej segélyben részesülnek, illetve 25 ezer lejt utalnak azoknak, akik családtagot veszítet­tek el - legalább valahol igazságosan osszák el. Már csak abból kifolyólag is, hogy a katasztrófa idején maga a kormányfő, Viorica Dăncilă ígérte: az elszen­vedett kár lesz az irányadó a segélyek odaítélésében, és senkit sem hagynak ki. A miniszterelnöki szavak, ahogy sejteni lehetett, gyorsan elszálltak, a valóság pedig ismét keserves ébredést hozott: csak Háromszéken a súlyos káro­kat elszenvedők kevesebb mint egyharmada kapott vagy kap támogatás. A szociális ügyek minisztéri­umában ugyanis valaki úgy gondolta, nehogy az ár által megnyomorított emberek visszaéljenek az állam nagylelkűségével, és végül annak jusson, aki nem is érdemli meg azt. Ahogyan ezt az elvet végül gyakorlatba ültették, az egyenesen a kafkai világ­hoz tartozik. Előbb volt az egymás sarkát taposó, ugyanazt az ankétot többször elvégző, esetenként egészen máshonnan érkező hivatalnokok, süketek párbeszéde és egymás munkájának felülbírálása a különböző helyi kormányintézmények között, aztán a végeredmény kihirdetése: csak az kap támogatást, aki szociális segélyből vagy szavatolt minimálnyugdíjból él, mert ugye az áradások közvetve, de még közelebb sodorták őket a társa­dalmi kirekesztettséghez. Az, hogy Márkosréten, Kökösbácsteleken és Kézdiszentkatolnán több tucat dolgozó, gazdálkodó és tisztességesen adózó család élete munkájának gyümölcsét veszítette el pár perc alatt, s így talán némi, a kárhoz mérten aprópénzt kaphatnának, az államot egyáltalán nem hatja meg. Sőt, amint azt Sebastian Cucu prefektus pénte­ken megerősítette: a segélycsapot a júliusi döntéssel teljesen elzárták, Bukarest nem számol semmilyen további támogatással. Akár a színét, akár a fonákját néznénk az egész történetnek, pár konzekvencia idekívánkozik: a kormány gyorssegélye szemkiszúrásként értékelhe­tő - összehasonlítva például a hétvégén népszava­zásra kidobandó összeggel -, az odaítélés módjával pedig ismét a becsületes embereken próbálnak spó­rolni, közvetett módon a semmittevést ösztönözve. Az intézmények közötti maszatolások után pedig feltevődik a kérdés: mire való a prefektúra, amely elviekben a minisztériumok helyi képviseleteinek is egyfajta felügyeleti szerve kellene hogy legyen, és amelyet ez alkalommal még tájékoztatásra sem­­ méltattak? NAGY D. ISTVÁN

Next