Háromszék, 2018. október (30. évfolyam, 8512-8537. szám)
2018-10-01 / 8512. szám
aromsze 2018.OKTÓBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD RÖVIDEN Rovana Plumb váltja Valentin Popát Rovana Plumb európai alapokért felelős minisztert bízzák meg ideiglenesen az oktatási tárca irányításával - közölte az Agerpres hírügynökség nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva. Mint arról beszámoltunk, Valentin Popa múlt csütörtökön benyújtotta lemondását, miután az RMDSZ nyomására Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke kérte, hogy vonják vissza az elemi osztályosok románnyelv-oktatásáról szóló rendeletet, ám ő ezzel nem értett egyet. Viorica Dăncilă miniszterelnök már el is küldte a Rovana Plumb kinevezéséről szóló javaslatát Klaus Iohannis államelnöknek. Rovana Plumb jelenleg az európai alapokért felelős tárcát vezeti, ő a Szociáldemokrata Párt nőszervezetének elnöke, és Liviu Dragnea egyik bizalmasának számít. Nőtt a deficit Az első nyolc hónapban 14,6 milliárd lej volt a román államháztartás hiánya, GDP-arányosan 1,54 százalék, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 0,76 százalékos, 6,5 milliárd lejt elérő deficitnek. Idén az első nyolc hónapban a konszolidált költségvetés bevételei 13,7 százalékkal voltak nagyobbak, miközben a kiadások 18 százalékkal nőttek, elsősorban a személyzeti költségek 25 százalékos emelkedésének hatására.Tavaly GDP-arányosan 3 százalék volt az államháztartási hiány, és idén is ugyanennyit tervezett a kormány, de az Európai Bizottság már májusban a túlzott költségvetési optimizmus veszélyeire figyelmeztette Romániát, és azt valószínűsítette, a bérpolitika miatt a hiány idén és a jövő évben meghaladja a GDP 3 százalékát. 30 halálos áldozat Idén 237 agyhártya- és agyvelőgyulladásos esetet okozott a nyugat-nílusi vírus, és országszerte harmincan haltak bele a betegségbe. A halálesetek közül kilencet Bukarestből, négyet Iaşi, hármat Olt megyéből jelentettek, Konstanca, Dolj és Bihar megyében két-két, Fehér, Brăila, Kovászna, Dâmboviţa, Galaţi, Prahova, Suceava és Teleorman megyében pedig egy-egy személy számára bizonyult végzetesnek egy szúnyogcsípés. Csak az elmúlt héten 22 új megbetegedést regisztráltak, de a lehűléssel a fertőzések száma várhatóan csökkenni fog. A nyugat-nílusi vírus szúnyogcsípéssel terjed, és a központi idegrendszert támadja meg. A fertőzés a gyenge immunrendszerű személyekre lehet veszélyes, tünetei magas láz, erős fejfájás, izomgyengeség, hidegrázás, fáradságérzet, fényérzékenység. Megelőzésképpen a szúnyogcsípések ellen kell elsősorban védekezni. MTI- és Agerpres-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond Magyarellenesség állami támogatással Felvette az „Ukrajna ellenségeinek” névsorát tartalmazó nyilvános adatbázisába Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet arra hivatkozva, hogy a magyar diplomácia vezetője nyilatkozatában felrótta Petro Porosenko ukrán elnöknek az ukrajnai magyarok elnyomását. Budapest válaszként közölte: a magyar külügyminisztert nem lehet megfélemlíteni, a kárpátaljai magyarság továbbra is számíthat Szijjártó Péter feltétel nélküli, határozott és eltökélt kiállására. A magyar-ukrán viszony elmérgesedésének előzménye, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség nemrég közzétett egy videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Két nappal később egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza. Szijjártó Péter válaszul közölte: ha az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarország területén dolgozó ukrán konzult. Áttörést a két külügyminiszter találkozója sem hozott. Ráadásul a Kárpátalja megyei ügyészség pénteken közölte, hogy hazaárulás gyanújával büntetőeljárást indít a kettős magyar kárpátaljai állampolgárok ügyében. Ami a szélsőséges ukrán szervezetet illeti, a magát függetlennek nevező Mirotvorec állítása szerint Szijjártó Péter megsérti Ukrajna szuverenitását és területi egységét, közvetlen fegyveres beavatkozással fenyegeti Ukrajnát. A szervezet azt is állítja, hogy a miniszter beavatkozik Ukrajna belügyeibe, szeparatista hangulatot szít és támogat Ukrajnában, az ukrán törvények ukrán állampolgárok általi tömeges megsértésére irányuló provokációt szervez. A weboldal éppen ezért közli a tárcavezető születési dátumát és azt, hogy mióta tölti be jelenlegi tisztségét. Döntését a Mirotvorec Szijjártó Péter szeptember 26-án New Yorkban tett nyilatkozatával indokolta, amely szerint „amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, addig az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis alacsony”. A Mirotvorec olyan emberek adatait viszi fel az adatbázisába, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Több esetben a feltüntetett személyek neve mellett szerepel a „hazaáruló” minősítés. A szervezet egy héttel ezelőtt a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik szerinte a második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. Petro Porosenko ukrán elnök sem ütött meg békülékenyebb hangot. „Ukrajna elnökeként védeni fogom az ukrán állampolgárokat lakóhelyüktől függetlenül, s ezáltal országom szuverenitását védve ugyanilyen tiszteletet várok el más államoktól a mi szuverenitásunk iránt - szögezte le szombaton a kelet-ukrajnai Harkivban tartott sajtótájékoztatóján. Az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökségnek a kárpátaljai magyar „útlevélbotrány” ukrán-magyar kapcsolatokra gyakorolt hatását firtató kérdésére válaszolva Petro Porosenko hangsúlyozta, „elnökként az álláspontom az, hogy védeni fogom az ukrán állampolgárokat, bárhol - keleten, nyugaton - éljenek is. Állampolgárainkat védve államunk szuverenitását védem. Ahogyan mi tiszteljük más államok szuverenitását, ugyanolyan tiszteletet várunk el mi is”. Menczer Tamás, a magyar külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára tegnap leszögezte: nem lehet megfélemlíteni a magyar külgazdasági és külügyminisztert az Ukrajnával folytatott kettős állampolgársági vitában. Szerinte Ukrajnában kormányzati, állami háttérrel zajlanak a magyarság elleni támadások, amire bizonyíték, hogy Szijjártó Péter azt követően került fel egy Ukrajna ellenségeit felsoroló ukrán szélsőséges honlap listájára, hogy kritizálta Petro Porosenko ukrán elnököt. A magyar külügyminisztert azonban nem lehet megfélemlíteni, a kárpátaljai magyarok természetesen a továbbiakban is számíthatnak Szijjártó Péter feltétel nélküli, határozott és eltökélt kiállására -hangsúlyozta az államtitkár. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke úgy véli, előre kitervelt provokáció lehetett a titkos felvételek készítése az állampolgársági eskütételről a beregszászi magyar konzulátuson, miként nyilvánosságra kerülése is jól időzítettnek látszik a magyar és az ukrán külügyminiszter találkozója előtt. A kettős állampolgársággal kapcsolatos helyzetet zavarosnak nevezte, jóllehet az ukrán alaptörvény 25. paragrafusa egyértelműen rögzíti, hogy az ukrán állampolgárságtól senkit nem lehet megfosztani. Az ukrán kormány több tagja is bizonyíthatóan kettős állampolgár, mégsem büntettek még soha emiatt minisztereket, de más állami alkalmazottakat sem - mutatott rá. Brenzovics László biztosra veszi, hogy a hazaárulási vádak egyetlen bíróságon sem állnák meg a helyüket. Hozzátette azonban, hogy a kárpátaljai magyarságra nézve jogi következmények nélkül is káros lehet a vádaskodás, az indulatok szítása és a kisebbségellenes hangulatkeltés. Ukrán szélsőségesek feketelistájára került Szijjártó Péter LEVÁLTJÁK AZ MPP ÉLÉRŐL BÍRÓ ZSOLTOT? Szétválasztanák a pártelnöki és a parlamenti képviselői tisztséget a Magyar Polgári Pártban, az alakulat országos választmánya e célból is kezdeményezte az Országos Tanács, tehát a kongresszus összehívását. A pénteki választmányi ülésről tegnap kiadott közlemény szerint az összejövetelen a párt rövid és hosszú távú stratégiáiról folytak egyeztetések. A testület tagjai (az országos alelnökök, megyei elnökök és az MPP színeiben mandátumot nyert polgármesterek) a jövő évi EP-választás kapcsán fogalmazták meg elképzeléseiket, a pártelnöki és képviselői tisztség szétválasztásának gondolata „a hosszú távú stratégia kidolgozása kapcsán a párt önálló arculatának garantálása érdekében” merült fel, jelenleg ugyanis a két tisztség között nincs összeférhetetlenség. Ezért az Országos Tanács összehívására tett javaslatot a Választmány. A gyakorlatban mindez Bíró Zsolt pártelnöki mandátumának végét jelentheti, jelenleg ugyanis ő parlamenti képviselőként is dolgozik. A Nethuszár portál szerint a választmányi ülésen felmerült Bíró Zsolt leváltása, az alakulaton belül pedig Mezei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere alegesélyesebb az elnöki pozícióra. KEVÉS A VÍZVEZETÉK. A romániai lakosság egyharmadának nincs hozzáférése vezetékes vízhálózathoz - közölte az Országos Statisztikai Intézet, amelynek adatai szerint 2017-ben a hazai lakosság 67,5 százalékát (13,229 millió személyt) szolgálta ki közös vízhálózat. Városon a lakosság 96,9 százalékának (10,191 millió személynek), falun pedig 33,5 százalékának (3,038 millió személynek) volt hozzáférése vezetékes vízhez. Fejlesztési régiók szerinti lebontásban Bukarest-Ilfov megye, illetve a délkeleti régió áll a legjobban ezen a téren, itt a lakosság 83,4 százaléka, illetve 77,8 százaléka van rácsatlakozva a közös vízhálózatra. A lista másik végén az északkeleti (47,4 százalék) és a délnyugati régió (55,6 százalék) található. Az elmúlt esztendőben 1,125 milliárd köbméter vizet szolgáltattak hálózaton keresztül, 94,801 millió köbméterrel többet, mint egy évvel korábban. Ebből a vízből összesen 519,723 millió köbmétert használt el közvetlenül a lakosság. (Agerpres) KEVESEBBET HALLGATÓZNAK. Az igazságügyi intézményekkel kötött együttműködési megállapodások felmondása óta hetven százalékkal csökkent a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) által végzett lehallgatások száma - nyilatkozta az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság alelnöke, Marian Cucşa. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének képviselője úgy véli, felelősségre kellene vonni mindazokat, akik közreműködtek az RHSZ és az ügyészségek közötti megállapodások létrejöttében, és ezzel hozzájárultak „románok milliói jogainak és szabadságainak megsértéséhez”. A honatya rámutatott, az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságban tartott meghallgatások során kiderült, hogy a 90-es évektől mostanig több mint ötszáz megállapodás köttetett az RHSZ és különféle intézmények között. A legtöbb ilyen egyezményt 2004 és 2016 között írták alá, és ebben az időszakban jöttek létre az igazságügyi intézményekkel kötött megállapodások is. „Van egy nemzetbiztonsággal kapcsolatos törvényi keretünk, amely 1992-ből való, így nem képes megfelelő választ adni a 2018-as kockázatokra és fenyegetésekre, ezért módosítjuk a jogszabályt, és a jelenlegi kockázatokhoz, fenyegetésekhez igazítjuk, hogy kizárólag a törvényi előírások, nem titkos és rejtett megegyezések alapján járjanak el” - tette hozzá Cucsa. (Főtér) HÍRSALÁTA