Háromszék, 2018. október (30. évfolyam, 8512-8537. szám)

2018-10-01 / 8512. szám

aromsze 2018.OKTÓBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD RÖVIDEN Rovana Plumb váltja Valentin Popát Rovana Plumb európai alapo­kért felelős minisztert bízzák meg ideiglenesen az oktatási tárca irányításával - közölte az Agerpres hírügynökség nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva. Mint arról beszámol­tunk, Valentin Popa múlt csütör­tökön benyújtotta lemondását, miután az RMDSZ nyomására Liviu Dragnea, a Szociáldemok­rata Párt elnöke kérte, hogy vonják vissza az elemi osztá­lyosok románnyelv-oktatásáról szóló rendeletet, ám ő ezzel nem értett egyet. Viorica Dăncilă miniszterelnök már el is küldte a Rovana Plumb kinevezéséről szóló javaslatát Klaus Iohannis államelnöknek. Rovana Plumb jelenleg az európai alapokért fe­lelős tárcát vezeti, ő a Szociálde­mokrata Párt nőszervezetének elnöke, és Liviu Dragnea egyik bizalmasának számít. Nőtt a deficit Az első nyolc hónapban 14,6 milliárd lej volt a román államház­tartás hiánya, GDP-arányosan 1,54 százalék, ami több mint két­szerese az egy évvel korábbi 0,76 százalékos, 6,5 milliárd lejt elérő deficitnek. Idén az első nyolc hónapban a konszolidált költség­­vetés bevételei 13,7 százalékkal voltak nagyobbak, miközben a ki­adások 18 százalékkal nőttek, el­sősorban a személyzeti költségek 25 százalékos emelkedésének hatására.Tavaly GDP-arányosan 3 százalék volt az államháztartási hiány, és idén is ugyanennyit tervezett a kormány, de az Európai Bizottság már májusban a túlzott költségvetési optimiz­mus veszélyeire figyelmeztette Romániát, és azt valószínűsítette, a bérpolitika miatt a hiány idén és a jövő évben meghaladja a GDP 3 százalékát. 30 halálos áldozat Idén 237 agyhártya- és agyve­­lőgyulladásos esetet okozott a nyugat-nílusi vírus, és ország­szerte harmincan haltak bele a betegségbe. A halálesetek közül kilencet Bukarestből, négyet Iaşi, hármat Olt megyéből jelen­tettek, Konstanca, Dolj és Bihar megyében két-két, Fehér, Brăila, Kovászna, Dâmboviţa, Galaţi, Prahova, Suceava és Teleor­man megyében pedig egy-egy személy számára bizonyult végzetesnek egy szúnyogcsí­pés. Csak az elmúlt héten 22 új megbetegedést regisztráltak, de a lehűléssel a fertőzések száma várhatóan csökkenni fog. A nyu­gat-nílusi vírus szúnyogcsípéssel terjed, és a központi idegrend­szert támadja meg. A fertőzés a gyenge immunrendszerű személyekre lehet veszélyes, tünetei magas láz, erős fejfájás, izomgyengeség, hidegrázás, fáradságérzet, fényérzékenység. Megelőzésképpen a szúnyog­csípések ellen kell elsősorban védekezni. MTI- és Agerpres-hírek alapján szerkesztette: Farcádi Botond Magyarel­lenesség állami támogatással Felvette az „Ukrajna ellenségeinek” névsorát tartalmazó nyilvános adatbázisába Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet arra hivatkozva, hogy a magyar diplomácia vezetője nyilatkozatában felrótta Petro Porosenko ukrán elnöknek az ukrajnai magyarok elnyomását. Budapest válaszként közölte: a ma­gyar külügyminisztert nem lehet megfélemlíteni, a kárpátaljai magyarság továbbra is számíthat Szijjártó Péter feltétel nélküli, határozott és eltökélt kiállására. A magyar-ukrán viszony el­mérgesedésének előzménye, hogy az Ukrinform ukrán ál­lami hírügynökség nemrég közzétett egy videófelvételt, amelyen kárpátaljai magya­rok állampolgári esküt tesz­nek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar kon­zul kiutasítását. Két nappal később egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza. Szijjártó Péter válaszul közölte: ha az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktala­nul kiutasít egy Magyarország területén dolgozó ukrán kon­zult. Áttörést a két külügymi­niszter találkozója sem hozott. Ráadásul a Kárpátalja megyei ügyészség pénteken közölte, hogy hazaárulás gyanújával büntetőeljárást indít a kettős magyar kárpátaljai állampol­gárok ügyében. Ami a szélsőséges ukrán szervezetet illeti, a magát füg­getlennek nevező Mirotvorec állítása szerint Szijjártó Péter megsérti Ukrajna szuvere­nitását és területi egységét, közvetlen fegyveres beavat­kozással fenyegeti Ukrajnát. A szervezet azt is állítja, hogy a miniszter beavatkozik Uk­rajna belügyeibe, szeparatis­ta hangulatot szít és támogat Ukrajnában, az ukrán törvé­nyek ukrán állampolgárok általi tömeges megsértésére irányuló provokációt szervez. A weboldal éppen ezért közli a tárcavezető születési dátu­mát és azt, hogy mióta tölti be jelenlegi tisztségét. Döntését a Mirotvorec Szijjártó Péter szep­tember 26-án New Yorkban tett nyilatkozatával indokolta, amely szerint „amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, addig az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társa­dalmi támogatottságot szerez­zen, jelenlegi támogatottsága ugyanis alacsony”. A Mirot­vorec olyan emberek adatait viszi fel az adatbázisába, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Több esetben a feltüntetett személyek neve mellett szerepel a „hazaáru­ló” minősítés. A szervezet egy héttel ezelőtt a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisá­ban rögzítette az első öt kár­pátaljai személy adatait, akik szerinte a második (magyar) állampolgárság megszerzé­sével törvénysértést követtek el. Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. Petro Porosenko ukrán el­nök sem ütött meg béküléke­­nyebb hangot. „Ukrajna elnö­keként védeni fogom az ukrán állampolgárokat lakóhelyüktől függetlenül, s ezáltal országom szuverenitását védve ugyan­ilyen tiszteletet várok el más államoktól a mi szuverenitá­sunk iránt - szögezte le szom­baton a kelet-ukrajnai Harkiv­­ban tartott sajtótájékoztatóján. Az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökségnek a kárpátal­jai magyar „útlevélbotrány” ukrán-magyar kapcsolatokra gyakorolt hatását firtató kér­désére válaszolva Petro Poro­senko hangsúlyozta, „elnökként az álláspontom az, hogy védeni fogom az ukrán állampolgáro­kat, bárhol - keleten, nyugaton - éljenek is. Állampolgárainkat védve államunk szuverenitását védem. Ahogyan mi tiszteljük más államok szuverenitását, ugyanolyan tiszteletet várunk el mi is”. Menczer Tamás, a magyar külügyminisztérium tájékoz­tatásért és Magyarország nem­zetközi megjelenítéséért felelős államtitkára tegnap leszögezte: nem lehet megfélemlíteni a ma­gyar külgazdasági és külügy­minisztert az Ukrajnával foly­tatott kettős állampolgársági vitában. Szerinte Ukrajnában kormányzati, állami háttérrel zajlanak a magyarság elleni támadások, amire bizonyíték, hogy Szijjártó Péter azt köve­tően került fel egy Ukrajna el­lenségeit felsoroló ukrán szél­sőséges honlap listájára, hogy kritizálta Petro Porosenko uk­rán elnököt. A magyar külügy­minisztert azonban nem lehet megfélemlíteni, a kárpátaljai magyarok természetesen a to­vábbiakban is számíthatnak Szijjártó Péter feltétel nélküli, határozott és eltökélt kiállására -hangsúlyozta az államtitkár. Brenzovics László, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke úgy véli, előre kitervelt provoká­ció lehetett a titkos felvételek készítése az állampolgársági eskütételről a beregszászi ma­gyar konzulátuson, miként nyilvánosságra kerülése is jól időzítettnek látszik a magyar és az ukrán külügyminiszter találkozója előtt. A kettős ál­lampolgársággal kapcsolatos helyzetet zavarosnak nevezte, jóllehet az ukrán alaptörvény 25. paragrafusa egyértelműen rögzíti, hogy az ukrán állam­­polgárságtól senkit nem lehet megfosztani. Az ukrán kor­mány több tagja is bizonyítha­tóan kettős állampolgár, még­sem büntettek még soha emiatt minisztereket, de más állami alkalmazottakat sem - muta­tott rá. Brenzovics László biz­tosra veszi, hogy a hazaárulási vádak egyetlen bíróságon sem állnák meg a helyüket. Hozzá­tette azonban, hogy a kárpátal­jai magyarságra nézve jogi kö­vetkezmények nélkül is káros lehet a vádaskodás, az indula­tok szítása és a kisebbségelle­nes hangulatkeltés. Ukrán szélsőségesek feketelistájára került Szijjártó Péter LEVÁLTJÁK AZ MPP ÉLÉRŐL BÍRÓ ZSOLTOT? Szétválasztanák a pártelnöki és a parlamenti képviselői tisztséget a Ma­gyar Polgári Pártban, az ala­kulat országos választmánya e célból is kezdeményezte az Országos Tanács, tehát a kong­resszus összehívását. A pén­teki választmányi ülésről teg­nap kiadott közlemény szerint az összejövetelen a párt rövid és hosszú távú stratégiáiról folytak egyeztetések. A testü­let tagjai (az országos alelnö­­kök, megyei elnökök és az MPP színeiben mandátumot nyert polgármesterek) a jövő évi EP-választás kapcsán fogal­mazták meg elképzeléseiket, a pártelnöki és képviselői tiszt­ség szétválasztásának gondo­lata „a hosszú távú stratégia kidolgozása kapcsán a párt önálló arculatának garantá­lása érdekében” merült fel, jelenleg ugyanis a két tisztség között nincs összeférhetetlen­ség. Ezért az Országos Tanács összehívására tett javaslatot a Választmány. A gyakorlat­ban mindez Bíró Zsolt párt­elnöki mandátumának végét jelentheti, jelenleg ugyanis ő parlamenti képviselőként is dolgozik. A Nethuszár portál szerint a választmányi ülésen felmerült Bíró Zsolt leváltása, az alakulaton belül pedig Me­zei János, Gyergyószentmiklós volt polgármestere a­­legesé­lyesebb az elnöki pozícióra. KEVÉS A VÍZVEZETÉK. A romá­niai lakosság egyharmadának nincs hozzáférése vezetékes víz­hálózathoz - közölte az Orszá­gos Statisztikai Intézet, amely­nek adatai szerint 2017-ben a hazai lakosság 67,5 százalékát (13,229 millió személyt) szolgál­ta ki közös vízhálózat. Városon a lakosság 96,9 százalékának (10,191 millió személynek), fa­lun pedig 33,5 százalékának (3,038 millió személynek) volt hozzáférése vezetékes vízhez. Fejlesztési régiók szerinti le­bontásban Bukarest-Ilfov me­gye, illetve a délkeleti régió áll a legjobban ezen a téren, itt a lakosság 83,4 százaléka, illetve 77,8 százaléka van rácsatlakoz­va a közös vízhálózatra. A lista másik végén az északkeleti (47,4 százalék) és a délnyugati régió (55,6 százalék) található. Az elmúlt esztendőben 1,125 milliárd köbméter vizet szol­gáltattak hálózaton keresztül, 94,801 millió köbméterrel többet, mint egy évvel koráb­ban. Ebből a vízből összesen 519,723 millió köbmétert hasz­nált el közvetlenül a lakosság. (Agerpres) KEVESEBBET HALLGATÓZNAK. Az igazságügyi intézményekkel kötött együttműködési megálla­podások felmondása óta hetven százalékkal csökkent a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) ál­tal végzett lehallgatások száma - nyilatkozta az RHSZ tevékeny­ségét felügyelő parlamenti bi­zottság alelnöke, Marian Cucşa. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének képviselője úgy véli, felelősségre kellene vonni mindazokat, akik közreműköd­tek az RHSZ és az ügyészségek közötti megállapodások létre­jöttében, és ezzel hozzájárultak „románok milliói jogainak és szabadságainak megsértésé­hez”. A honatya rámutatott, az RHSZ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságban tartott meghallgatások során kiderült, hogy a 90-es évektől mostanig több mint ötszáz megállapodás köttetett az RHSZ és különfé­le intézmények között. A leg­több ilyen egyezményt 2004 és 2016 között írták alá, és ebben az időszakban jöttek létre az igazságügyi intézményekkel kötött megállapodások is. „Van egy nemzetbiztonsággal kap­csolatos törvényi keretünk, amely 1992-ből való, így nem képes megfelelő választ adni a 2018-as kockázatokra és fenye­getésekre, ezért módosítjuk a jogszabályt, és a jelenlegi koc­kázatokhoz, fenyegetésekhez igazítjuk, hogy kizárólag a törvényi előírások, nem titkos és rejtett megegyezések alap­ján járjanak el” - tette hozzá Cucsa. (Főtér) HÍRSALÁTA

Next