Háromszék, 2019. január (31. évfolyam, 8585-8608. szám)

2019-01-16 / 8596. szám

aromsze 2019. JANUÁR 16., SZERDA Odafigyelnek Erdővidékre HECSER LÁSZLÓ FELVÉTELE 1» A kórházról úgy nyilatkozott, biztosan lehetne szebb, nagyobb, korszerűbb és jobban felszerelt, de a lényeges az, hogy létezik, s a legalapvetőbb feladatokat hely­ben megoldhatják ott. Okfejtése szerint az akkori polgármester, Nagy István nemhogy kiállt vol­na a régiót kiszolgáló egészség­­ügyi intézmény mellett, hanem a szövetség által megszerzett pénzt is elutasította, a kész, az erdővidé­ki vállalkozó által megnyert köz­­beszerzést pedig leállította. Hogy végül is nem zárták be a kórhá­zat, volt miniszterüknek, Cseke Attilának és azon erdővidéki em­bereknek köszönhető, akik Buka­restben kitalpalták ezt - jelentette ki. Nem csak akkor gondoskod­tak róla, hanem folyamatosan: új mentőállomást építettek, idén tűzoltóság épül udvarára, s ké­szek mindenben támogatni, hogy gondtalanul működhessen, fel­adatait elláthassa. Az iskola bőví­tésére régebb lett volna alkalom, de a volt városvezető „sinkófálá­­sa” miatt legalább egy évtizedet késett az is. Mint mondotta, lehet, hogy a sinkófálás szó használa­ta súlyosnak tűnhet, de­­ mivel bűnügyi kivizsgálás is folyik az ügyben - vállalja azt. Hogy az is­kolabővítés új esélyt kapott és be­kerülhetett az országos fejlesztési programba, az Lázár-Kiss Barna András polgármester és a szövet­ség érdeme. Tamás Sándor felelősséget vállalt Erdővidék egészének megújítása érdekében is: az elkö­vetkezendő három-négy eszten­dőben EU-s forrásokból két fon­tos útszakaszt is modernizálnak, így a tájegység megnyílik Brassó, Székelyudvarhely és Kolozsvár irányába is, az pedig befekteté­seket, azaz munkahelyeket és új lehetőségeket teremt. A fejlődés lehetőségét a szoros partnerség­ben és az elkötelezett munkában látja. Erdővidék együttműködő­­ kivételt Vargyas jelent, ahova „Nagy István a cirkuszt is impor­tálta” -, a jó ötletek megvalósít­hatóak - zárta beszédét a megye­­itanács-elnök. Lázár-Kiss Barna András az iskola és a kórház ügyében egyetértett Tamás Sándorral, s reményét fejezte ki, előbbi meg­épül, utóbbi pedig sikeresen sze­repel a bővítését és felszerelését lehetővé tevő pályázaton. Az RMDSZ-iroda munkatársainak azt kívánta, munkájuk hasznos és tartalmas legyen. Márton Ár­pád képviselő az elmúlt közel harminc év székházváltoztatá­sairól számolt be: volt, hogy fű­teni sem lehetett, alkalmazott­jaiknak vastag ruhában kellett a teleket kihúzniuk, volt, hogy a volt polgármester - mint mon­dotta, nem nevezi meg, mert így is méltatlanul sokszor esett róla szó - a törvényes előírásokat fi­gyelmen kívül hagyva üldözte el őket, ám most végre olyan modern létesítményhez jutot­tak, amely méltó körülménye­ket kínál a köz érdekében dol­gozó munkatársaik számára. Váncza Tibor széki elnök úgy fogalmazott: az iroda nem a po­litikusok gyülekezőhelye lesz, hanem olyan szolgáltatóhely, ahová az emberek bizalommal fordulhatnak. Az iroda hétköznap hétfőtől csütörtökig 8-16 között, pénte­ken pedig 8-14 között várja az érdeklődőket. Az avatón elhangzott, Nagy Istvánt érintő vádak ügyében megkerestük Bárót volt polgár­­mesterét, aki azonban nem kí­vánt reagálni azokra. Bizonytalan a piac sorsa­ ­ »Máthé László igazgató szerint mintegy nyolcvan százalékban elkészültek az újrafedéssel, ahogy az idő engedi, végeznek. Felvetésünkre, miszerint van-e tudomása arról, hogy nagymér­vű átalakításra kerül sor az el­jövendő egy-két évben, annyit válaszolt: legutóbbi értesülése a vásárcsarnokká alakítás el­képzeléséről szólt, konkrétum­mal azóta nem keresték meg. Tavaly februárban írtunk arról, hogy az önkormányzat a városközponti zöldségpiac átszervezését, átalakítását is felvette középtávú tervei közé. Antal Árpád polgármester sze­rint az elmúlt években egyér­telművé vált, hogy a jelenlegi lé­tesítmény méreteiben már nem megfelelő, megérett az idő az év folyamán minél tovább kihasz­nálható, belakható létesítmény kialakítására, ahonnan az em­berek egészséges termékeket tudnak beszerezni, és nem szo­rulnak kizárólag a multik kí­nálatára. Az elöljáró akkor azt mondta: a majdani vásárcsar­nok pontos helye még nem dőlt el, több elképzelés is létezik, az egyik, hogy a meglévő helyén alakítanák ki, vagy legalábbis a közelben, a Császár Bálint, Ág utca, Bánki Donát és Nicolae Iorga utca határolta területen, a másik, hogy valahová elköltöz­tetnék a létesítményt - utóbbi elképzelést nem támogatják különösebben. Antal Árpád ak­kor még azt mondta, 2018 során mindenképp döntenek a kér­désben. Az elköltöztetés/átalakítás egyébként az említett utcák által határolt terület átszer­vezéséhez kötődik. Mint azt már több rendben megírtuk, a piac szomszédságában a köz­szállítási vállalat, valamint a közüzemek telephelyeit egy kulturális központ vadonatúj épületegyüttese váltja fel, ahol a Tamási Áron Színház, az M Studio, a Bod Péter Megyei Könyvtár, valamint az Erdé­lyi Művészeti Központ kap he­lyet. A jelentős beruházásra a magyar kormány mintegy 13 millió eurónak megfelelő fi­nanszírozást hagyott jóvá múlt év márciusában. Az elképzelés megvalósításához elsőként az övezeti városrendezési tervet kell elkészíteni, Tóth Lzirtán Csaba alpolgármester szerint ez e hónap folyamán lezárul. Amíg a rendezési terv nem készül el, nehéz megmonda­ni, hogy egyáltalán lehet-e szó egy vásárcsarnok építéséről, nem világos ugyanis, hogy a kulturális központ megépül­­tével mennyi terület marad beépíthető. A piac környékén jelenleg is gondot okoz a par­kolás, tehát az átszervezés, át­alakítás során az újabb helyek kialakítását prioritásként kell kezelni. Amennyiben viszont kevés tér marad, egy tágasabb csarnok ötletét el kell vetniük, és inkább arra összpontosíta­ni, hogy a környékbeli utcákat tehermentesítsék valahogy fizetéses parkolóhelyek ki­alakításával - magyarázta az alpolgármester. A csarnoképí­tés másik nagy kérdése, hogy honnan tudják előteremteni a szükséges forrásokat, hiszen uniós finanszírozást ilyen célra nem tudnak szerezni (ezt Antal Árpád is jelezte még a tavaly), a magyar kormány támogatása nem terjedhet ki ilyesmire, sa­ját forrásból pedig túlságosan kalandos lenne a vállalkozás. Kérdésünkre, hogy az elkép­zelt kulturális központ és a je­lenlegi piac hogyan férhet meg egymás mellett, Tóth-Birtan Csaba elismerte, ez egy kényes kérdés, szerinte a rendezési terv után tudnak többet mondani. Elköltöztetni nem igazán sze­retnék a piacot, bár mint opci­ót, ezt sem vetették el, egyebek mellett az egykori Trident bevá­sárlóközpont épülete merült fel, de az is még magántulajdonban van. Az alpolgármester arról is beszélt: az említett utcák hatá­rolta városrészen több a tisztá­zandó kérdés, egyebek mellett a Multitrans szomszédságában lévő magánterület sorsa, illetve az, hogy az útvonalak miként változnak (továbbra is fennáll ugyanis a Nicolae Iorga utcának a Bánki Donáttal való összeköté­séről szóló elképzelés). Hogy vé­gül mi lesz a piaccal, az a kultu­rális központ megépítése után, egy-két év múlva dől el. KÖZÉLET A békési levelek UH Metamorfózis és biztosítéka L­engyelországba szervezett adventi zarándoklatot a Kato­likus Értelmiségiek Szövetsége. Menet a buszon kisfilmet néztünk, mely a Czestochowába tartó Fekete Madonna-za­­rándokvonatról szólt. Nem értünk el a film végére, beszélgetés foszlányai hallatszottak, kicsit olyan háttér-dekorációnak tűnt az egész vetítés - ugyanide tartott kis, ötvenfős csapatunk is. Ahogy telt-múlt az idő, csendes, számunkra is csak utólag észrevehető átalakulás kezdődött el. Az ország minden tájáról összeverbuváló­dott, egymást csak látásból vagy még tán úgy sem ismerő társa­ság közösséggé kezdett szerveződni. Talán az elsuhanó Szentlélek szelíd, kedves simogatása váltotta ki e kis csodát. Csodát, melynek bekövetkeztéhez - mintegy megkoronázásként - járult hozzá mind­az, ami ezután következett. E metamorfózis építőköve volt Krakkó ódon, hitet és ősiséget sugárzó szelleme, a Lengyelországban tapasztalt rend és tiszta­ság, az emberek nyugodtsága és mosolya, segítőkészsége, az élő, lüktető nyüzsgés, a fiatalok nagy száma, a sok gyerek. De ilyen volt a közös történelmünk megszámlálhatatlanul sok jele és az a tény, hogy ahová mentünk, mindenhol kisütött a nap. És ilyen volt egész Czestochowa maga is, meg a csíksomlyói Madonna ajándék másának égi mosolya. No, meg az, amit Szent II. János Pálról hallottunk, kit édesanyja halála után édesapja elvitt Szűz Mária képe elé, és azt mondta neki: mától ő a te édesanyád. Mind­ez építő kő és gombóc a torokban egyszerre. Vagy a tömeg a czestochowai Jasna Góra-i bazilikában, mely befogadott, udvarias volt, láthatóan élő hittel telíttetett, komoly, de mégis derűs és mellbeverően fiatal. Vagy a lengyel szentmise alatt fegyelmezetten, rendezetten vonuló ezer nyelvű zarándok­sereg, kik óvatosan araszolnak el a mennydörgő szentbeszédet mondó püspöktől alig fél méterre, és mindez természetes: misé­nek lennie kell a hazáért, de a zarándoknak is látnia kell a Fekete Madonnát. A szusszanásnyi időben bekapott falat, a forralt bor, a csapolt jó sör, a buszos pálinkácska is vérré vált bennünk, hisz a zarándok is csak emberből van. Emberből, emberekből bizony, kik az út ele­jén valának görög és római katolikusok, reformátusok és evangé­likusok. Egymásnak alig ismerősök. A végén pedig, mikor együtt, hang és pisszenés nélkül, könnyekkel a szemekben és gombócokkal a torkokban megnézték a Boldogasszony-zarándokvonatról szóló csíksomlyói filmet és együtt énekelték a himnuszokat, döbbentek rá: nem a filmek közül volt egyik jobb vagy rosszabb - mi változ­tunk meg. A metamorfózis megtörtént. Nos, örömhír, hogy a pápa Erdélybe is ellátogat végre. A kérdés, ami sokakban felmerül, a következő: megtörténik-e június 1-jén az a metamorfózis, amiről előbb beszéltem, és ami minden csíksomlyói búcsún bekövetkezik? Bár Ferenc pápa tevékenysége, megnyilatkozásai olykor - a „jóakaratú média” által is szítva - vitát váltanak ki, jó eséllyel igen, megeshet e csoda. Főleg, ha a vendég hozza magával ennek biztosítékait: a magyar misét a moldvai csángóknak és a csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánítását. PÁLMAI TAMÁS Hóviharok, akadozó forgalom Háromszéken és Erdélyben Több háromszéki úton is nehézkesen haladt a forgalom tegnap délután és este, különösen a megyehatárokon átvivő, magasabb és kanyargósabb szakaszokon.­­ DEMETER I. ILDIKÓ » A brassói székhelyű regionális út- és hídügyi igazgatóság tájékoz­tatása szerint hóvihar miatt még az országutakon sem lehetett akadálymentesen közlekedni: a 2D jelzésű úton Kézdisárfalvától Vrancea me­gye határáig, a 10-es ország­úton Eredettől Buzău megye határáig, a 11-es országúton Kököstől Bákó megye határá­ig, a 11B országúton Katro­­sától Csíkkozmásig, a 11C or­szágúton Kézdivásárhelytől Sepsibükszádig, a 12-es or­szágúton Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda között, valamint a 13E jelzésű, Sepsiszentgyör­gyöt Bodzafordulóval össze­kötő út több szakaszán is. Fennakadásokat egyébként az ország különböző részeiből is jelentettek meg. Hétfő este és kedd reggel között a Bucsin­­tetőn átvezető, 13B jelzésű or­szágutat Parajd és Borzont kö­zött lezárták, mert a hó súlya és az erős szél miatt lezuhanó ágak és fák életeket veszélyez­tettek. Ugyancsak hétfő este lezárták a Nagybánya és Szat­márnémeti közötti vasúti pá­lyát is, mert a sínekről hóeké­vel kellett elnyomni a havat. Két járatot töröltek, több sze­relvény késett, a közúti közle­kedés több helyen is elakadt.

Next