Háromszék, 2019. január (31. évfolyam, 8585-8608. szám)

2019-01-31 / 8608. szám

KÖZELET 2019. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK ,Háromszék _3 MAGYAR SZIGET A ROMÁN TENGERBEN Csángó kollégiumot avatnak Bákóban Nemcsak azokat kell segíteni a továbbtanulásban, akik a Moldvai Csángómagyar Oktatási Prog­ramból kikerülve magyarul folytatják tanulmányaikat Erdélyben vagy Magyarországon, hanem azokat is, akik otthon maradnak, s bár román tannyelvű középiskolában vagy szakiskolában tanul­nak tovább, meg szeretnék őrizni csángó magyar identitásukat - ez az oka annak, hogy az oktatási programot működtető Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) a Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatásával csángó kollégiumot létesített Bákóban. Ennek avatóját pénteken tartják az alapítók, támogatók, hazai és magyarországi hivatalosságok jelenlétében. FEKETE RÉKA : Lapunk érdek­lődésére Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke elmondta, a dévai alapítvány finanszírozta egy magánház megvásárlását Bákóban, amelyben három há­lót alakítottak ki, amelyekben induláskor tizennégy diák fér el, majd bővítik 15-20 férőhe­lyesre, van ebédlő, tanulószo­ba, közösségi tér, ahol a ma­gyar önazonosság és kultúra megőrzése érdekében szerve­zik a délutáni foglalkozásokat a kollégium magyar anyanyel­vű nevelői segítségével. Olyan nyolcadik osztályt végzett di­ákoknak nyújtanak ingyenes bentlakást, akik a környező csángó településekről nehezen vagy egyáltalán nem ingázná­nak, az általános iskola elvég­zése után lemorzsolódnának. A kollégiumban biztosított közösségi lét egyfajta folytatá­sa a moldvai magyar oktatási programnak, a működtetés­hez szükséges anyagiakat is elsősorban ugyanazokból a forrásokból, vagyis a magyar kormánytól és a keresztszülő­programból származó támoga­tásból teremtik elő - tájékozta­tott az RMPSZ elnöke. Jelenleg huszonkilenc mold­vai csángó faluban több mint kétezer gyermek vesz részt ma­gyar oktatásban, néhány tele­pülés kivételével az iskolában is tartanak magyar órákat, a pedagógusok kétharmada he­lyi, illetve régióbeli. FOTÓ: RMPSZ A bákói csángó kollégiumnak már a második félévtől lesznek lakói Az önkormányzatok elégedetlenek ! » A pillanatnyi alkudozások­tól függetlenül az RMDSZ egy hosszabb távra szóló javaslatot is kidolgozott (amihez előbb egy tanulmányt készíttetett), amely­nek az a célja, hogy a „rettenete­sen szétfejlődött” településeket közelebb hozza egymáshoz. Vannak ugyanis olyan városok, falvak, illetve kerületek, ahol a személyi jövedelemadóból be­folyó összegek rendkívül maga­sak, másutt viszont lehetetlenül alacsonyak. Ez a különbség nem feltétlenül az önkormányzatok jó vagy rossz munkáját tükrö­zi, de óriási egyenlőtlenségek okozója - legalábbis a sepsi­szentgyörgyi elöljáró szerint. Egy példát is mondott: Mioveni község az ott működő Renault­­gyárnak köszönhetően bőséges bevételekkel rendelkezik, ám az RMDSZ javasla­ta a kohéziót erő­sítené, az önkor­mányzatok zöme jól járna azzal az üzem azért került oda, mert hatalmas támogatást kapott az államtól, vagyis mindannyi­unk pénzéből­­ méltányos len­ne tehát ennek a helyben fiadzó pénznek egy részét visszafordí­tani a közös pénztárba. Az RMDSZ azt javasolja, hogy szabjanak meg egy alsó és egy felső küszöböt is a személyi jövedelemadókból befolyó össze­gek esetében, és a kormány egészítse ki azoknak a telepü­léseknek a költségvetését, ahol az egy főre eső alsó küszöböt nem éri el a bevétel, ahol pedig a felső küszöböt meghaladja, onnan vegyenek el a gyengéb­ben fejlődők támogatására. Je­lenleg ugyanis Bukarest 1. ke­rületében majdnem annyi gyűl be a személyi jövedelemadóból, mint Moldva nyolc megyéjéből, ami roppant méltánytalan, és oda vezet, hogy a gazdagabb te­lepülések még gazdagabbak, a szegényebbek pedig még szegé­nyebbek lesznek - magyarázta. Antal Árpád elmondta: ha így maradnak a dolgok, ahogy a kormány tervezi, Sepsiszent­­györgy és Kovászna megye is nagyon sokat fog veszíteni, az RMDSZ javaslata azonban minden szempontból támad­hatatlan, hiszen a kohéziót erősítené, az önkormányzatok 99,5 százaléka jól járna az elfo­gadásával. Bukarest - és a ha­sonló helyzetben levő 29 város (ebből 14 municípium), illetve 48 község - természetesen el­lenérdekelt benne, de az ország legnagyobb részének fejlődést hozna ez a megoldás - hangsú­lyozta. Éppen ezért bízik abban, hogy a költségvetési tervezet változni fog. Ha a kormány ra­gaszkodik hozzá, akkor vélemé­nye szerint a parlamentben kell megváltoztatni. FORRÁS: RMDSZ-GRAFIKA A központosítás Bukarestbe irányítja a pénzeket Kézdivásárhelyen nem változik az iskolarendszer A 2019-2020-as tanévben nem változtatnak a kézdivásárhelyi iskolahálózaton-jelentette ki a keddi tanácsülésen Bokor Tibor polgármester. A SZERZŐ FELVÉTELE S­ ­OCHOM ISTVÁN : A napirendi ponthoz senki nem szólt hozzá, egyhangú szavazattal fogadta el a képviselő-testület a me­gyei tanfelügyelőség kérésére a céhes város a 2019-2020-as tanév iskolahálózatára vonat­kozó határozattervezetet. A testületi ülést megelőzően ezt a napirendi pontot a szakbi­zottságok és a város jegyzője is kedvezően véleményezte. Továbbra is megmarad az öt középiskola - a Nagy Mó­zes Elméleti Líceum, a Bod Péter Tanítóképző, az Apor Pé­ter Szakközépiskola, a Gábor Áron Szakképző Líceum és a Református Kollégium a há­rom általános iskola - a Turó­­czi Mózes, a Molnár Józsiás és a Petőfi Sándor -, a hét, a város területén levő, illetve a két vi­déki óvoda, a kézdisárfalvi és a nyujtódi elemi iskola, a Nagy Mózes Sportiskola, a Tanulók Klubja és magániskolaként a Nagy Mózes Elméleti Líce­um épületében működő FEG posztlíceum. Egyelőre nem merült fel semmiféle iskola­összevonás. A Nagy Mózes Elméleti Líceum Traktor- és gépvásárlási támogatást kérnek Szitabodzán tartotta idei első regionális gazdatalálkozóját a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete. A fóru­mon közel kétszáz bodzavidéki, zömében szarvasmarhatartásra berendezkedett gazda vett részt. Az eseményen meghívottként részt vettek az agrárintézmények megbízottjai és a megyeveze­tés is. A korábbi évekkel ellentétben idén nem képviseltette ma­gát a mezőgazdasági minisztérium. A szervezésben az egyesület partnere volt az AgroSIC Közösségek Közti Társulás é­s a bodzavi­déki polgármesteri hivatalok is. BOKOR GÁBOR , Nicolae Stoi­ca szitabodzai polgármester köszöntője után Ötvös Mó­zes egyesületi elnök vezette a gyűlést. Jó hír, hogy habár látványos növekedés nincs, ta­valyhoz képest nem csökkent a megye szarvasmarha-állo­mánya, és egyre több gazdaság szerepel az állatok hivatalos teljesítmény-ellenőrzésének listáján. Ebben szerepet játszik az is, hogy a nyilvántartásba vett állatok után a tavalyi évre 350 eurós támogatást kapnak a gazdák. A támogatásokra to­vábbra is szükség van, ebben nagy szerepük lehet az euró­pai parlamenti képviselőknek, akiknek ki kell állniuk azért, hogy az összegek ne csökkenje­nek - fogalmazott az elnök. Ötvös a közeljövő terveiről szólva elmondta, az egyesület nevében petíciót fogalmaznak meg az agrártárca, a kormány, az EP-képviselők felé, amely­ben kérik, hogy a kis és közepes gazdaságok támogatást kap­janak traktorok és csatolható eszközök vásárlására. Szükség van a gépesítésre, hiszen egyre kevesebb az emberi munkaerő - hangsúlyozta Ötvös. A közelgő választásokra utalva elmondta: a jelölteknek hangsúlyosan kell képviselniük az agráriumot, ha segítik a gazdákat, bízhatnak támogatásukban. Ötvös Mózes a fórum napján töltötte 82. életévét, az évfor­duló alkalmával Tamás Sándor megyeitanács-elnök ajándékkal lepte meg. A küldeményt Orbán Miklós, az AgroSIC Közösségek Közti Társulás igazgatója adta át. Az eseményen az egyesület nevében díjazták a kiemelt ered­ményeket elért bodzavidéki gaz­dákat, az összejövetelt kulturális műsor, majd közös ebéd zárta. A következő regionális gaz­datalálkozóra az orbaiszéki gazdákat várják, az eseményre Nagyborosnyón kerül sor feb­ruár 15-én.

Next