Háromszék, 2019. február (31. évfolyam, 8609-8632. szám)

2019-02-01 / 8609. szám

www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 2,00 LE] • ÁTLAGÁR ELŐFIZETŐKNEK: 1,15 LE] SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM Pénz van, építő nincs ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Vargha Mihály múzeumigazgató, Hegedűs Csilla, Navracsics Tibor, Tamás Sándor és Antal Árpád (háttal) a Székely Hadosz­tályt bemutató kiállítóteremben Hiába nyertek el 22 millió eurós uniós támogatást és hirdették meg az elmúlt 607 nap alatt hatszor a Székely Nemzeti Múzeum teljes körű felújítási munkálatait, egyelőre nem került vállalkozó sem a tervezésére, sem a kivitelezésre. Navracsics Tibor EU-biztos sepsiszentgyörgyi látogatása adott alkalmat a számvetésre, házigazdái, a megyei és helyi elöljárók mindezek dacára bizakodóak, hisz­nek benne, a pályázati pénz nem vész el, és előbb vagy utóbb új pompában tündökölhet a Kós Károly által tervezett száz esztendős épület, amely egy 150 éves intézménynek ad otthont. FARKAS RÉKA » A múzeumfelújí­­tás késlekedésének okai össze­tettek - derült ki Tamás Sándor megyeitanács-elnök tájékozta­tójából. A-kategóriás műem­lékről van szó, kevés az olyan tervező, építő, aki rendelkezik a megfelelő tudással, tapasztalat­tal és megvannak az ilyen épü­letek renoválásához szükséges engedélyei. Egyszerre hirdették meg a műemlék-felújításokat, a szász templomoknál zajló mun­kálatok lekötötték a vállalkozók nagy részét, már módosítottak a kiíráson is, összekötötték a ter­vezést és kivitelezést, azonban így sem jelentkezett senki. » 2 KORAI FEJLESZTÉS • • Összefognak a szakemberek Közösen tesznek a gyermekekért A fejlesztésre szoruló gyermekek 60 százaléka hatéves kora után kerül a szakemberek látókörébe, amikor a kiesést már nem lehet pótolni, ezért fontos tudatosítani szülőkben, egészségügyi, oktatási és szociális szakemberekben a probléma korai felis­merésének fontosságát és mihamarabb elkezdeni a szakszerű foglalkozásokat- hangsúlyozták a témában érintett háromszéki civil szervezetek, intézmények és szülők képviselői tegnap a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában tartott Kerekasztal a kora gyermekkori intervencióért elnevezésű egyeztető fórumon. Az esemény szervezője a Prosperitás Vitae Egyesület által működ­tetett csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központ volt, partner­ségben a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskolával.­­2 MOGYE-ÜGY Tájékoztatták az Európai Parlamentet Súlyos diszkrimináció és a jogállamiság elvének figyelmen kívül hagyását jelenti mindaz, ami a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) diákjaival történik-erre hívta fel a figyelmet Sógor Csaba az Európai Parlament brüssze­li mini plenáris ülésén. Tőkés László fideszes képviselő pedig a MOCYE-n kialakult szükségállapotra hívta fel az EP figyelmét felszólalásában. Sógor Csaba a Magyarországról szóló vitában, majd napirenden kívüli felszólalásban is szóvá tette a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyét. Az EP plénu­mában elmondta: az európai intézmények több alkalommal is értesültek arról a példátlan helyzetről, hogy Romániában az egyik multikulturálisnak nevezett felsőoktatási intéz­mény, a MOGYE az egyetemi autonómiára hivatkozva 2011 óta egyszerűen nem tartja be a hatályos oktatási törvényt. „A törvény értelmében létre kel­lett volna hozniuk egy magyar tannyelvű kart, ezt azonban fo­lyamatosan elutasítja az egye­tem román többségű szenátusa. Néhány hete angol nyelvű kart hoztak létre, ugyanezt a dön­tést azonban a magyar nyelvű kar kapcsán már nem tartják elfogadhatónak” - részletezte a helyzetet az RMDSZ-es képvi­selő, aki szerint mindez súlyos diszkrimináció és a jogállami­ság elvének figyelmen kívül ha­gyását jelenti.­­5 Pert vesztett a jelentgető Jogerősen is vesztett ügye van Dán Tartósának abban a per­ben, melyet az általa bejegyeztetett Méltóságért Európában Egyesület nevében Kovászna polgármestere, Gyerő József el­len indított tavaly. A hivatásos feljelentő azért kezdeményezett jogi eljárást a városvezető ellen, mert a polgármester Tanasa többbszöri felszólítása ellenére sem vetette le a városi műve­lődési házra kifüggesztett Széchenyi-emléktáblát. Tanasát az bántotta, hogy a plaketten az egyik román nyelvű felirat a magyar megfelelő alá került, illetve egy másik szöveg a magyar mellé. »3 ■■■■ máról holnapra ■■■■ Polgármesterek lázadása­ ománia rendszerváltás utáni történelmé­ben alighanem példátlan fenyegetéssel ruk­koltak elő minap a városi polgármesterek: kilátásba helyezték, hogy Bukarestben tüntet­nek, ha a kormány nem hajlandó meghallgatni kéréseiket, és a költségvetési törvény elfogadása révén jelentős összegektől fosztja meg az önkor­mányzatokat. A jövedelemadóból befolyó pénzek vissza­osztásáról folyik immár jó ideje a vita, amely azonban úgy látszik, túlmutat az egyes települé­sek költségvetéséről és a konkrét hányadokról, pontos összegekről szóló egyeztetéseken. Persze, részei e nyilatkozatháborúnak a nagyon jól körülhatárolható választási érdekek is: a szo­ciáldemokrata kormány a megyei tanácsoknak juttatna némileg több forrást - számos ilyen tes­tületet uralnak -, míg több nagyvárost hátrányos helyzetbe hoznának - aligha véletlen, hogy ezek közül többet ellenzéki polgármesterek vezetnek. Érdemes azonban felvillantani e vitának a pilla­natnyi pártpolitikai érdekeken túlmutató dimenzi­óját. Mert azt látjuk, hogy egyik oldalon a buka­resti tótumfaktumok állnak, a pénzügyminiszter, a kormány, a centralizált államigazgatás képviselői, másikon polgármesterek, választott, erős legitimi­tással rendelkező önkormányzati vezetők, akik jól ismerik településeik gondjait, és pontosan tudják, miként lehet megoldani azokat. Ráadásul már az elmúlt európai uniós költségvetési ciklusban is be­bizonyosodott: az önkormányzatok jóval nagyobb hatásfokkal használták fel a rendelkezésre álló strukturális és kohéziós alapokat, mint a bukaresti minisztériumok. Hatékonyabban gazdálkodnak, több eredményt tudnak felmutatni. Éppen ezért a költségvetési törvény előterjesztése előtt fellán­goló vita járulékos hozadéka lehet az is, hogy az önkormányzatok egyre határozottabban merik és akarják érvényesíteni érdekeiket a központi kormányzat - esetenként saját pártbeli feletteseik­­ ellenében. Ilyen értelemben pedig eme helyzet illeszkedni látszik azon törekvések sorába, melyek az elmúlt időszakban bontakoztak ki, és amelyek ugyancsak a decentralizáció, a Bukaresttől való függetlenedés, az önkormányzatiság erősödése irá­nyába mutatnak. Példaként említhetjük a Nyugati Szövetség létrehozását, az ezt követő felbolydulást és hasonló kezdeményezések születését az ország észak-nyugati, illetve moldvai térségében. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a bukaresti kormánynak olyan új ellenzéke kezd erőre kapni, amely a parlament soraiban ülőknél jóval komo­lyabb, eltökéltebb, felkészültebb, a központosítást megelégelő önkormányzati vezetők egyre népe­sebb csoportja. Talán reménykedhetünk, hogy egyszer csak sikerül kikezdeni a központosítás lebonthatatlannak hitt falait? FARCÁDI BOTOND

Next